Walesben nem ismerik a szaloncukrot, de díjazzák a Best of Hungary-t

Sikerre vitték a Best of Hungary márkát Walesben

A rendszerváltás után hamar megtanultuk, hogy nem minden világhírűnek gondolt élelmiszerünk az, aminek hisszük, és legfeljebb csak itthon számítjuk némelyiket a világhíresek közé. Szerencsére mindig akadnak olyanok, akiknek meggyőződésük, hogy  a világ csodálatát még ki nem vívott, kiváló magyar produktumok méltán kaphatnak megbecsülést a nagyvilágban. Ez a meggyőződés vezérli a minőségi magyar termékek Walesben élő importőrét, Gyenes Mónikát és fiát Zoltánt is.

– A szülői házból hoztam magammal az elsőrangú alkotóelemeket tartalmazó minőségi gasztronómia iránti vonzalmamat. Walesben is – ahol 2006 óta dolgozom fogorvosként – mindig  ízes magyar falatokkal  leptem meg a barátaimat, ismerőseimet, akik nagy örömmel és jó étvággyal fogyasztották el főztjeimet. Ezen felbátorodva gondoltam, indítok egy apró vállalkozást, amiből majd  nyugdíjas éveimben lesz egy kis plusz jövedelmem, ahogy régen mondták, a konty alá – meséli Gyenes Mónika.

A Best of Hungary tulajdonosai, Mónika és Zoltán

Így született meg a walesi székhelyű Best of Hungary amely az egész brit piacra importál minőségi, magyar élelmiszereket. A kétszemélyes családi vállalkozás 2016 novemberében rajtolt és nem várt gyors fejlődésnek indult. A cég társtulajdonosa és ügyvezetője Mónika fia, aki hamarosan közgazdász doktorként végez az ottani egyetemen. Ma már 14 magyar partnerük, több mint 120 termékét kínálják a brit piacon, ahol a sikert sosem adták ingyen.

A kezdeti termékkör 40 százaléka kiesett a rostán. A gyilkos árversenybe, az egy pennys küzdelembe nem érte meg belemenni. Sok termék nem ütötte meg azt a színvonalat ami versenyképes lehetett a rendkívül igényes környezetben.

Gyenes Mónika nem titkolja, a csomagolással van a legnagyobb gondjuk. A legtöbb termelő ugyanis az egyszerűbb utat választva, magyar feliratú termékkel akar bekerülni a brit piacra, nem gondolván arra, hogy amit az angolok nem értenek, azt egyszerűen nem lehet eladni, nem veszik a vásárlók.  Itthon nagyon sok termelő tévesen azt hiszi, hogy ő a legjobb, és a “Hungarikum” jelző az egész világon elég erős hívószó.

A Karácsonyi Praliné alias szaloncukor

Pedig nem így van! Mivel a kinti piacon sosem volt markáns magyar élelmiszer marketing – miközben a franciák, olaszok, spanyolok folyamatosan euró tízmilliókat áldoznak rá évente -, a rendelkezésre álló szerény keretünkből kell elvégeznünk ezt a megkerülhetetlen, nagyon fontos munkát. Rengeteget foglalkozunk a termelőkkel és a termékekkel. Ha kell átcímkézzük, átnevezzük  az árukat. Például errefelé nem tudják mi az a szaloncukor, de ha megkóstolják ízlik nekik: ezért karácsonyi praliné címszóval kínáljuk ezt a különleges magyar desszertet.

Szerencsére a magyar beszállítóink ma már partnerek ebben, az eredményeink alapján megvan a bizalmuk bennünk és ha kérjük, akár kétszer, háromszor is áttervezik a termékek csomagolását. Ez azért is kulcskérdés, mert előfordult már, hogy Zoltánnak 500 darab mézes üveg rendkívül egyszerű, fehér papírra nyomtatott címkéjét kellett leáztatnia azért, hogy aztán az általunk tervezett angol feliratú kerüljön a helyére.

Így sikerült elérni, hogy amíg kezdetben 90 százalékban magyar feliratos terméket kaptak, ma már 90 százalék az angol és 10 százalék a kétnyelvű. A szövegre azonban így is ügyelni kell, mert akadt olyan vidéki termelő, aki a szomszédját kérte meg a magyar fölirat angolra fordítására, a végeredmény nem volt túlságosan  sikeres.

Lassan azért mindenki megérti, hogy mi nem magyar bolt vagyunk, aki kinti magyaroknak árulja magyar nyelven, a kedvenc magyar élelmiszerét. Mi nem árulunk többek között Túró Rudit sem, mert az itteni lakosok nem tudják mi az. Nincsenek hétköznapi termékeink, inkább a  magas minőségű ínyencségek magyar változatai, melyek a briteknél is a top élelmiszerek közé tartoznak.

Ilyenek például a szarvasgombával készült élelmiszerek, mint a libamáj, amit itt korábban csak a franciák árultak, a kaviár, amit már Magyarországon is előállítanak, a legmagasabb minőségű fajtamézek és a pirospaprika, amit a Nagy-Britanniában egyre népszerűbb kolbász és szalámi készítéséhez is előszeretettel használnak. Folyamatosan keresik azokat a tradicionális magyar árukat, melyekben már van egy modern „csavar”, illetve nincs bennük tartósítószer és hozzáadott adalékanyag.

Vásárban

– Lehetőség szerint kis magyar településeket keresünk föl, ahol nincs légszennyezettség és ahol igazi, minőségi, kézműves termékek készülnek. Mert missziónak tekintjük azt, hogy megőrizzük azt a különleges kézműves tudást, amelynek elvesztése pótolhatatlan lenne – magyarázza Zoltán. – Így az általunk forgalmazott termékek kizárólag természetes összetevőkből állnak, nem tartalmaznak adalékanyagot, színezéket és tartósítószert. Csak az ilyen termékekkel lehet sikereket elérni a brit piacon, ahol stagnál az élelmiszer-eladás, de ennek ellenére az egészségtudatos élelmiszerek forgalma minden évben megduplázódik. Az is fontos, hogy a minőséggel nincs gond, mert a magyar élelmiszer-biztosítás nagyon szigorú, jóval magasabb színvonalú, mint például a spanyol.

A walesi Best of Hungary ma még fizikai üzlettel nem rendelkezik, de online shopjukban folyamatosan növekszik a forgalom,  a helyi delikatesz üzletek is egyre többet rendelnek a bővülő magyar kínálatukból. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a Best of Hungary a magyar partnerei termékeivel, komoly sikereket ért el a tavalyi Great Taste Awards-on. Az 1994-ben alapított „Kiváló Íz Díj” megmérettetésének komolyságára jellemző, hogy a tizenkétezer ötszáz benevezett termék közül mindössze 4600-at tartott díjazásra alkalmasnak a zsűri, melynek tagjai között séfek, ételkritikusok és termelők is megtalálhatók.

A minőségi élelmiszerek Oscarjának is nevezett díjat minden évben három kategóriában adják át: összesen csupán 192 termék kapta meg a háromcsillagos minősítést, míg a két csillagot 1207, az egy csillagot pedig 3254 élelmiszer érdemelte ki.

A Best of Hungary kiválasztását és a magyar üzleti partnerek munkáját dicséri, hogy az általuk nevezett magyar termékek közül kettő érdemelte ki a három csillagot, hat termék a két csillagot és három finomság az egy csillagot.

Követségi fogadáson, Londonban, a Great Taste Award dijatadás után

A két lelkes tulajdonos szerint a Great Taste Awards olyan útlevél a minőségi élelmiszerek világába, amely a jövőbeni, a magas minőségre törekvő magyar termelők előtt is megnyithatja az utat Nagy-Britannia felé.