Nem a megszokott utat járja a Kárpáteurópa utazási iroda. A több mint 20 éve sikeres cég a legtöbb körutazásos irodával szemben elsősorban az egykori Magyarország, pontosabban fogalmazva, a néhai Magyar Királyság, illetve az egykori Osztrák-Magyar Monarchia érdekszférájába tartozó területekre szervez kulturális-történelmi körutazásokat. Erről kérdeztük az iroda vezetőjét Petrus Györgyöt.
– Ha körutazásokról beszélünk, akkor a legtöbben Párizsra, Rómára, Londonra, esetleg felkapott tengerparti célpontokra, például a Francia Riviérára, Andalúziára, Sziciliára gondolnak. Önök miért választottak más utakat, területeket?
– Azért mert a legtöbbünknek korábban eszébe sem jutott, hogy a mai határon túl is élnek, méghozzá millió számra magyarok. Erdély, Felvidék, a Vajdaság és még sorolhatnám a Trianon óta elszakított országrészeket, magyar emlékei, kultúrája, történelme, az ott élő emberek, magyarok méltatlanul voltak elfeledve. Ezért döntöttünk a cég alapításakor úgy, hogy pótoljuk ezt a hiányt. A Kárpáteurópát velem együtt magyar magán személyek alapították 2002. tavaszán. A Kft. utazásszervezéssel, kulturális körutazások szervezésével foglalkozik. A tulajdonosok korábbi tapasztalata is ennek felelt meg, az egyik tulajdonos szakirányú végzettséggel és más utazási irodáknál korábban szerzett 30 éves szakmai gyakorlattal, a másik alapító pedig 20 év szakirányú tanári tapasztalattal bír, amelyek garanciát jelentenek a programok zavartalan és színvonalas megvalósítására.
– Az iroda ars poeticája: Körutazások magyar szemmel. Ez pontosan mit jelent?
– Profilunk a Történelmi Magyarország, a környező államok magyarlakta területei történelmi és kulturális emlékeinek, az ott élő honfitársaink mindennapjainak bemutatása. Hadd mondjak egy-két példát. Pozsony a mai Szlovákia fővárosa jóval hosszabb ideig volt magyar főváros mint szlovák. Belgrádot, a mai szerb fővárost egykoron Nándorfehérvárnak hívták. És még sorolhatnám az ehhez hasonló példákat. Éppen ezért célunk a környező országok magyar emlékeinek bemutatása. Ez a mi ars poeticánk. Ennek megfelelően buszos körutakat szervezünk a Történelmi Magyarország, a Magyar Királyság egykori, az I. világháborút követően elcsatolt területeire, Erdélybe, Kárpátaljára, Felvidékre, Délvidékre, Horvátországba, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia egykori részeire és érdekszférájába tartozó területekre, így Ausztriába, Csehországba, Németországba, Szlovéniába, Boszniába, Montenegróba, Albániába, Bulgáriába, Lengyelországba, Észak-Olaszországba. Emellett dunai hajós utak is szerepelnek kínálatunkban.
Petrus György
– Sokan mások is árulják a Kárpáteurópa útjait. Ilyen jó a kapcsolatuk a szakmával?
– Megalakulásunk óta touroperátorok, azaz utazásszervezők vagyunk. Programjaink, az általunk szervezett utak így a viszonteladóknál is megtalálhatóak, nemcsak Budapesten, hanem az ország legtöbb városában. Több mint 300 partnerünknél foglalhatók ezek a programok Soprontól Debrecenig, Miskolctól Pécsig Az érdeklődők nemcsak a viszonteladó irodákban, , hanem weboldalunkon keresztül, www.karpateuropa.hu elektronikusan, online foglalhatnak és a fizethetnek útjainkra. Büszkék vagyunk, hogy nemrég 20. alkalommal hirdettek közönségszavazást, amelyben a tavalyi esztendő legjobb hazai és határon túli magyar turisztikai szolgáltatóira, utazási irodáira lehetett voksolni. A szavazás eredményeként 2023-ben AZ ÉV HATÁRON TÚLI MAGYAR TERÜLETEKRE UTAZTATÓ IRODÁJA a Kárpáteurópa Utazási Iroda lett.
– Sok a fiatal, a diákutasok. A tanulókat hogyan tudták, tudják elérni?
– Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok ne csak a tankönyvekből tanuljanak az egykori Nagy Magyarországról, hanem saját szemükkel is lássák, hogy Magyarország nem ért véget a mai határoknál. Sokan használják, hadd használjam most én is a kifejezést, a „gúnyhatáron” túl is magyarok, magyar fiatalok élnek, magyar kultúrával, történelemmel, magyar emlékekkel lehet találkozni. Az egyéni utazóknak kínált programok mellett ezért a kezdetektől részt veszünk a kormány Határtalanul programjában. A program keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes élményeket szereznek a külhoni magyarságról. A program keretein belül számos iskola utazott szervezésünkben és az elmúlt évben is több mint száz sikeres pályázatot készítettünk el, illetve most tavasszal és nyáron is sok-sok ezer diákot viszünk hazánk elcsatolt területeire, Erdélybe, Felvidékre, Délvidékre, Horvátországba. Korábban Kárpátaljára is, ám az utóbbi egy-két évben ez elmaradt, bizonyára nem kell részleteznem miért.
Jelentős forgalmat jelentett a 2022. évben a Határtalanul program keretein belül szervezett pedagógus utaztatás is, melynek során sok-sok busznyi pedagógust vittünk a nemzetpolitikai érdekek figyelembevételével kialakított tanulmányutakra.
Belföldi konferenciák szervezésében, lebonyolításában is részt veszünk, valamint számos alvállalkozó bevonásával táborokat szerveztünk és valósítottunk meg anyaországi és határon túli fiatalok részvételével
– A Kárpáteurópa nemcsak buszos körutazásokat szervez. Kuriózum, hogy Önök nem charter repülőgépeket, hanem charter vonatokat is indítanak. Honnan jött ez az ötlet?
– Nevezzük inkább zarándokvonatoknak. Az idei évben, immár 15. alkalommal újra elindul – irodánk egyik nagy vállalkozása – a csaknem fél kilométer hosszú Össznemzeti Zarándokvonat, a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz, amely élén a Tamási Áron mozdonnyal Erdélybe, a Csíksomlyói Búcsúba és a Történelmi Magyarország 1000 éves határára viszi el májusban mintegy 1 200 honfitársunkat.
– Hogyan indult a charter, bocsánat, zarándokvonat története?
– A mára már kultikussá vált vonatok története 2007 őszén kezdődött. A Kárpáteurópa vezetői felismerték, hogy az évszázadok óta létező, ám az szocialista Romániában majdhogynem tiltott csíksomlyói búcsú a román diktátor, Ceaucescu bukása után az erdélyi magyarok, székelyek mellett az anyaországi magyarok és a világ magyarságának ökumenikus, szent találkozójává vált, ahová százezrek zarándokolnak el. Az elsődleges vallási töltet mellett az ünnep nemzeti jellege is évről évre markánsabbá vált.
A székelyföldi, csíksomlyói Mária ünnepre gyalog, szekéren, lóháton, autóval, busszal érkeztek egykoron a hívők. A vonat viszont hiányzott a közlekedési eszközök közül, holott ennek kapacitása a legnagyobb. És nem utolsósorban jóval kényelmesebb a többinél, továbbá többet nyújt egyszerű utazásnál; tágassága miatt programokat lehet szervezni az étterem/büfé kocsikban.
Azt mondhatnánk, hogy egyedülálló vállalkozásba kezdtünk. Felkerestük a MÁV-ot és vezetői pozitívan fogadták a kezdeményezésünket. Több száz elkötelezett, lelkes ember, magyarok és székelyek, utazási irodások és vasúti vezetők, alkalmazottak munkája nyomán 2008 pünkösdjén a szent koronás címerrel díszített kultikus magyar NOHAB mozdony vezetésével indult az első zarándokvonatunk, a Székely Gyors. A vonat 8 kocsijában 400 zarándokot vitt Erdő Péter bíboros prímás érsek áldásával a csíksomlyói búcsúba. 1944 óta ez volt az első magyar személyvonat, amely eljutott az Ezeréves határra. Ezért mondták akkor a székelyek: …késtetek, késtetek 64 évet!
Az egy zarándokvonatból azóta kettő lett, a 400 zarándokból csaknem másfél ezer. A Székely Gyors után a Csíksomlyó Expressz is elindult Erdélybe. A Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV természetesen most május pünkösdjén is elindítja az Össznemzeti Zarándokvonatot, amely először tesz meg teljes kört – Dél-Erdélyen keresztül jut el a Székelyföldig, majd Észak-Erdélyen át jön vissza, amire eddig még nem volt példa.
K.E.
Az írás testvérlapunkon, AzUtazó portálon jelent meg.
