Hirdetés
Kezdőlap Turizmus 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyedben
No menu items!

17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyedben

Közel 400 éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő.

Zöldes árnyalatú, bőrből készített, fémfonalas hímzéssel díszített, magas sarkú női papucs – így néz ki az a 17. századi lábbeli, amelyet a Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában találtak a szakemberek. Az altemplom régészeti feltárása és helyreállítása a veszprémi várnegyed megújításának részeként kezdődött el – a Veszprémi Főegyházmegye mintegy 35 ezer négyzetméter épített és 10 ezer négyzetméternyi zöldterületet újít meg 2025 végére.

Vagyonos család tagjának lábbelijét találhatták meg

Az altemplomban a 15. századtól már biztosan temetkeztek, és később, a 17. században is temetkezőhelyként használták. A szakemberek összesen 13 sírhelyet találtak, ezek közül többet már az 1970-es években feltártak. „Két koporsó fedlapja viszonylag épen maradt, amelyeken csillagfejű rézszegecsekből kirakott díszítés és felirat volt olvasható. Ezek alapján derült ki, hogy Babócsay Ferenc egykori veszprémi várkapitány családtagjainak nyughelyére bukkantak. Azt feltételezzük, hogy a 2022-2023-ban feltárt, hasonló korszakból származó sírokban is ennek a családnak a tagjai nyugodtak” – mondta Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének ásatásvezető régésze.

Egyikük az a fiatal lány, akinek selyemből készült, csipkedíszes ruhája és papucsa is jó állapotban maradt meg – a díszes, nemes anyagból készített ruházat és a lábbeli is arra utal, hogy rangos család tagja lehetett. A 17. századból származó papucsot az elmúlt hónapokban restaurálták, a nagyközönség elsőként június 22-én, a Múzeumok Éjszakáján tekintheti majd meg az az Érseki Turisztikai Központban, a Biró-Giczey Házban. A látogatók különleges régészeti kiállításon vehetnek részt, megcsodálhatják többek között Szent István király első ezüstdénárját, a Lancea Regist is.

Milyen cipőben jártak a 17. században a nők?

A körülbelül 400 éves papucs különösen értékes lelet, Magyarországon ugyanis kevés ruhadarab és lábbeli maradt fenn a 16-17. századból. A papucs a kutatások szerint török hatásra terjedt el Európában, a férfiak és a nők körében is népszerű volt – erről portrék és írott források tanúskodnak. A kora újkori Európában magas sarkú változatban is előfordult – meglepő módon magas sarkú lábbeliket eleinte szinte kizárólag férfiak hordtak, azok csak később terjedtek el a nők körében.

A Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának két másik, az 1970-es években feltárt sírjából is előkerült egy-egy pár papucs, ám ezek a most restaurált darabbal ellentétben kerek orrúak és lapos talpúak voltak.

Érdekesség, hogy a szakemberek a Szent István (ferences) Templom alatti kriptában feltárt csontkamrában is találtak lábbeliket, öveket és erszényeket.

A 18. század első felében épült Szent István (ferences) Templom alatt végig kripta húzódik, ennek falában találhatók a sírhelyek. A kripta döngölt földpadlója három nagyméretű osszáriumot, vagyis csontkamrát rejtett, amelyek a templom jelenleg zajló helyreállításához kapcsolódó földmunkák során bukkantak elő. Az osszáriumokat részben a padlószint alatti földrétegbe, részben az alatta húzódó sziklafelszínbe vájták bele, majd vastag mészréteggel fedték le. Ezek lényegében olyan gödrök voltak, amelyekbe a kriptában korábban eltemetett elhunytakat áthelyezték, amikor ott már nem volt több hely” – magyarázta Hegyi Dóra.

A Magyar Nemzeti Múzeum ásatásvezető régésze hozzátette: a gödörben nemcsak az elhunytak csontjait találták meg, hanem ruházatuk maradványait is, például bőrből készült lábbeliket, öveket, bőrerszényeket és személyes tárgyakat, többek között textil szentképeket, kegyérméket, mellkereszteket. Ezek egy része kiváló állapotban megmaradt, restaurálásuk a feltárást követően azonnal megkezdődött.

2025-re megújul a Szent Mihály Főszékesegyház altemploma

A Szent Mihály Főszékesegyházat 2023 májusában nyitották meg a nagyközönség előtt, az altemplom megújítása azonban egészen 2025-ig tart majd. Ahogy a veszprémi várnegyed legtöbb épülete, úgy az altemplom falai is erősen vizesednek. Ennek kiküszöbölésére megoldást kellett találni, amihez elengedhetetlen a padló régészeti kutatása. Ennek során került felszínre többek között a 17. századi női papucs is. A feltárást követően építhetik be a szakemberek a szükséges szigetelő rétegeket és gépészeti rendszereket a falak megóvása érdekében.

„Nagyon izgalmas volt a feltárás, mert a járószintet többször – például a román korban, a gótikában, a barokkban, sőt az 1910-es években is – magasították, módosították” – mondja Vavra Áron műemléki projektvezető. „Az altemplom padlószintje alatt például román kori vakolatmaradványokat találtunk. Az a célunk, hogy az altemplom és a kápolnák falazatát – a vizesedés miatt – a további károsodástól megóvjuk” – tette hozzá a projektvezető.

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz kapcsolódva június 22-én és 23-án vezetett túrákat tart a Veszprémi Érseki Turisztikai Központ.  A szombati napon 14:00 és 16:00 órakor, vasárnap 11:30, 14:00 és 16:00 órakor indulnak a várséták a Biró-Giczey Háztól.

A sétákon a részvétel díjmentes. Regisztrálni az alábbi linken lehet: https://bit.ly/4bC6ttr

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Folyamatosan gyarapodik hazánk zöld vagyona

az erdők számos funkcióval rendelkeznek, így nagy szerepe van a rekreációban is. Hazánkban az erdők turisztikai, idegenforgalmi és az egészséges sportolási szerepe is egyre inkább növekszik.

Nemzetközi dizájndíjakat nyertek a Bahart új hajói

Az új kompoknak és katamaránoknak köszönhetően a Balatonon sűrűbbé vált a menetrend, bővült a programválaszték. Csökkent a tó környezeti terhelése is.

Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az olasz piacon az Iveco 12 százalékot veszített az eredménye romlása miatt. Az UniCredit részvénye két és fél százalékkal gyengült.

A belga autósok évente közel 41 órát töltenek forgalmi dugókban – mi mennyit?

Timmermans úthasználati díjrendszer bevezetését is javasolta, a bevételt szerinte a közúti infrastruktúra és a tömegközlekedés fejlesztésére kellene fordítani.
Hirdetés

Hírek

Gyengült szerdán a forint

Az eurót délután hat órakor 393,44 forinton jegyezték a reggel hét órai 390,28 forintos állás után.

Kína drámai kamatlábcsökkentéssel pörgetné fel a gazdaságot

AKínai Kommunista Párt Központi Bizottságának közelmúltbeli ülése után komoly szándék mutatkozik, hogy a világ második legnagyobb gazdasága ismét növekedési pályára álljon.

Mi várható a héten? Adatok az államháztartásról és a fogyasztói árakról

Hétfőn teszi közzé a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről a gyorstájékoztatóját.

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Gazdaság

Virág Barnabás: szigorú monetáris politika kell továbbra is

Az MNB azt a kamatpályát szeretné elérni, amely biztosítja az árstabilitás fenntartható elérését és a pénzpiaci stabilitást

MNB: 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a monetáris tanács

A monetáris szigor pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez

A1 besorolással látta el a Moody’s az MBH Jelzálogbank jelzáloglevél-programját

A jelzáloglevelek kibocsátásával szerzett forrásokból az MBH Jelzálogbank refinanszírozási hitelt nyújt partnerbankjainak, ezáltal támogatva a főként a lakosság körében végzett jelzáloghitelezési tevékenységüket.

Hazánk az iBanFirst legdinamikusabban fejlődő európai piaca lett

A magyarországi eredmények, amelyeket kevesebb mint két évvel a helyi iroda megalapítása után értek el, minden várakozásukat felülmúlták.