Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Edukáció Diaszpóra, életelvek és hétvégi iskolák

Diaszpóra, életelvek és hétvégi iskolák

A diaszpórában működő több mint 200 hétvégi magyar iskola példája is igazolja, hogy nagyon sokan, akár a földgolyó másik felén is fontosnak tartják, hogy gyermekeik megőrizzék magyarságukat – fejti ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Mint AzÜzlet.hu-nak elmondta, a kormány ezért is támogatja a diaszpóra magyar szervezeteit és hétvégi iskoláit, utóbbiaknál célul tűzve az egységes követelményrendszer megteremtését, amellyel a fiatalok a magyarországi felsőoktatási rendszerben is könnyedén meg tudják találni számításukat.

A diaszpóra magyar szervezeteinek vezetőivel és tagjaival, a nagyvilág különböző pontjain beszélgetve AzÜzlet.hu azt tapasztalta, hogy ezek a közösségek különleges missziót tölthetnek be a magyarság életében. Ennek egyik jellegzetessége, hogy a hazánkból kivándoroltak a történelmi Magyarország legkülönbözőbb vidékeiről érkező honfitársainkkal alkotnak olyan új közösséget, ahol a határon túlról érkezők először élhetik meg magyarságukat a maga teljességében. Az is érdekes tapasztalat, hogy a diaszpórában, különösen az elmúlt években indult hétvégi iskolák megalapításában az anyukák vállalják a legnagyobb szerepet, akik gyermekeik megszületése után érzik fontosságát annak, hogy az idegen földön a jövő generációja is megismerhesse az óhaza nyelvét, kultúráját, átélhesse magyarságát.

sokaknak a magyarságtudat, a magyar kultúra megőrzésének szándéka jelenti az igazi összetartó erőt
Sokaknak a magyar kultúra megőrzésének szándéka jelenti az igazi összetartó erőt

Potápi Árpád János szerint, a földrajzilag széttagoltan élő, de nem asszimilálódott magyar diaszpóra-közösségek tagjai közül sokaknak a magyarságtudat, a magyar kultúra megőrzésének szándéka jelenti az igazi összetartó erőt a nagyvilágban.

Ezért is tartja örvendetesnek, hogy miközben a múlt századi, legnagyobb emigráns hullámokban kivándoroltak már idősnek számítanak, az elmúlt évtizedekben kiköltözött magyarok körében is egyre többekben él az igény arra, hogy megőrizzék magyar gyökereiket. Ez egyben azt a lehetőséget is magában hordozza, hogy a diaszpórában élő honfitársaink és gyermekeik – ahogy azt több példa is igazolja -, a későbbiekben hazatérjenek és itthon könnyen beilleszkedjenek.

– A mondást, miszerint nyelvében él a nemzet, mi sem igazolja jobban, mint azok a diaszpórában működő magyar szervezetek és hétvégi magyar iskolák, amelyek között a nagy múltúak mellett, szép számmal alakultak újak is – fejti ki Potápi Árpád János. – Mindez azért is öröm, mert azt mutatja, hogy a különböző háttérrel és okkal – például házasság vagy munkavállalás miatt -, az elmúlt évtizedekben kivándorolt honfitársaink közül is mind többen ismerik fel azt, hogy a magyar származás, a magyar nyelv és kultúra olyan érték, olyan kapocs, amit a világ más tájain is érdemes megőrizni, gyermekeiknek is átadni. A magyar kormány azért is tartja kiemelten fontosnak a diaszpóra magyar szervezeteinek és hétvégi iskoláinak támogatását, mert azok jelentősen hozzájárulnak a magyar identitás megőrzéséhez. A világ öt kontinensén működő 213 hétvégi magyar általános iskolában 4700 magyar gyökerekkel rendelkező gyermek erősítheti magyar nyelvtudását, ismerheti meg a magyar történelmet, kultúrát.

– Annak érdekében, hogy jobban megismerjük ezeket az intézményeket, az államtitkárság 115 iskola bevonásával kérdőíves kutatást készített, amiből az derült ki, hogy az iskolák többségében heti szinten zajlik az oktatás, és ami rendkívül fontos adat: 84 százalékban szakképzett pedagógusok végzik ezt. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az iskolák 62 százaléka semmilyen támogatást nem kap attól az országtól, amelyben működik, pedig jelentős segítségre lenne szükség például az oktatási helyszínek biztosításában és azok felszerelésében.

 

A Nemzetpolitikai Államtitkárság ezért hirdette meg azt a pályázatot, amelynek eredményeként a tavalyi évben 100 millió forintból 67 diaszpórában működő oktatási intézmény fejlesztéseinek, programjainak támogatása valósult meg, az idei esztendőben pedig – ezt a pályázati keretet kiterjesztve – 500 millió forintból közel 350 diaszpórában működő szervezet nyert anyagi támogatást, köztük nagyon sok oktatási intézmény is.

Hétvégi magyar iskolák találkozója Budapesten

Az aktív munka eredménye az is, hogy Balaclavában és Adelaide-ben (Ausztrália) új iskolák alakultak, miközben Dél-Afrikában, Johannesburgban, Spanyolországban, Cordobában, Brazíliában, Sao Paulóban és Uruguayban, Montevideóban egyre nagyobb az érdeklődés a magyar nyelvtanítás iránt. E mellett tavaly, hagyományteremtő céllal, első alkalommal szervezték meg a Hétvégi Magyar Iskolák Találkozóját, amelyre az államtitkárság az iskolák vezetőit és az ernyőszervezetek oktatási felelőseit hívta meg a diaszpórából.  Az eseményen több mint 70 iskolavezető és oktatási felelős vett részt. A tavalyi sikernek köszönhetően a találkozót idén újra megrendezték, emelt létszámmal.

– A nemzetpolitika minden területen arra törekszik, hogy a világ magyarsága meg tudja őrizni identitását, amihez nagyban hozzájárul, hogy a 2010-es kormányváltás után ezen a területen is radikális irányváltás történt – elemez az államtitkár. Mivel korábban senki nem foglalkozott egységesen a nagyvilágban szétszórtan élő mintegy 2,5 millió magyar honfitársunkkal, ezért a diaszpóraközösségekkel való intézményes kapcsolatok ki-, illetve újraépítésére volt szükség. Ennek szellemében működik 2011-től a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, a Magyar Diaszpóra Tanács, ahol folyamatosan bővül a résztvevő szervezetek köre annak érdekében, hogy a Tanács évről évre intenzívebben és szélesebb körben valósítsa meg a diaszpóra magyarságának teljes körű képviseletét.

Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Potápi Árpád János a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén a fővárosi Várkert bazárban

Az államtitkárság a Magyar Diaszpóra Tanács által 2016-ban elfogadott Magyar diaszpórapolitika – Stratégiai irányok című dokumentumban összegezte azokat a lépéseket, amelyek 2010 óta valósultak meg a diaszpórában élőkkel való szorosabb kapcsolattartás és a diaszpóraközösségek megerősítése érdekében. A dokumentumban határozták meg azt a négy fejlesztési irányt is, amely új lendületet adhat a szakpolitikának: a diaszpórában működő oktatás fejlesztése, egy Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ létrehozása, az anyaország és a diaszpóraközösségek gazdasági kapcsolatainak erősítése, valamint a diaszpóradiplomácia eszközének erőteljesebb felhasználása. Ennek szellemében a 2018-ban már működő programok folytatása, illetve a szervezetek igényei szerinti átalakítása mellett, új kezdeményezéseket is indítottak a diaszpórában élők számára. Ezek célja, hogy kiszámíthatóvá és rendszerszintűé tegyék a diaszpórában élők támogatását és elősegítsék a diaszpórában élő magyar fiatalok magyarságtudatának és anyaországhoz való kötődésének erősítését.

Az államtitkár szerint az is lényeges, hogy miközben az elmúlt években, a diaszpóra magyarságával való kapcsolattartás megerősítése érdekében megszülettek az intézményi keretek és fórumok, olyan ernyőszervezetek is kialakultak, amelyek a Nemzetpolitikai Államtitkársággal is kapcsolatot tartva, összefogják, koordinálják a diaszpórában működő szervezetek aktivitásait, programjait.

– Tapasztalataink szerint a magyarságukat szervezetten nem ápoló magyarok többsége sem akarja elveszíteni gyökereit. Szívesen ellátogat például azokra az eseményekre, magyar fesztiválokra, bálokra, nemzeti ünnepekre, ahol alkalmanként megélheti magyarságát és ezáltal is erősödhet kötődése az óhazához – magyarázza az államtitkár. Az államtitkárság ezért is igyekszik erősíteni a diaszpóra szervezeteknek munkáját azokkal a támogatásokkal, illetve pályázati lehetőségekkel, amelyek hozzájárulnak azok megújulásához és az újabbak megszületéséhez.

Ezt szolgálja például a 2013 óta működő Körösi Csoma Sándor Program is, melyben idén még több ösztöndíjas kiutazását támogatja az államtitkárság. 2018-ban már több mint 140 ösztöndíjas érkezett a föld északi és déli féltekéjére, hogy ott a helyi magyar közösséget aktivizálva, programokat szervezve erősítse a közösségi életet.

A program eredményességét mutatja, hogy már több mint 170 magyar diaszpóraszervezet tevékenységéhez járult hozzá. Az ösztöndíjasok számának növelésével a támogatott közösségek száma is növekedett. Emellett az államtitkárság, a külhoni szervezetek részéről felmerült igények alapján, a történelmi egyházakkal együttműködve jelentősen – 20 főre – növelte a diaszpóraközösségekhez érkező egyházi személyek – diakónusok, lelkész-hallgatók, hitoktatók – számát, akik Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Államokban, Hollandiában, Németországban és Svédországban teljesítenek szolgálatot.

A Mikes Kelemen Program 2016 óta, az egyben maradt magyar hagyatékok felderítésére koncentrál, amelynek keretében az Egyesült Államok, Kanada, Dél-Amerika és Ausztrália 20 gyűjtőpontján közel 300 köbméternyi megsemmisüléstől veszélyeztetett könyvtári és levéltári dokumentum hazaszállítására került sor. A 2017/18-as programszakaszban öt kutató indított régiós gyűjtést Németországban, az Egyesült Államok több pontján és Ausztráliában.

Az általuk összegyűjtött iratok – 678 doboznyi dokumentum – szakmai feldolgozása az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár részvételével zajlik. A Julianus Program keretében a 2013-as indulás óta, a világ minden pontjáról érkeznek a magyar emlékhelyek leírását, fényképét és rövid történetét tartalmazó adatlapok, amelyek feldolgozása és regisztrálása folyamatos. A program keretében a világ 46 országából összesen 434 magyar emléket sikerült összegyűjteni. Az adatbázis és az emlékek pontos helyzetét tartalmazó Google Maps alapú térképes kereső elérhető a Nemzeti Regiszteren.

A Nemzeti Összetartozás Napján a Rákóczi Szövetség rendezvényén

– A különféle programok mellett, a rendszerszintű támogatás érdekében külön pályázati programot is kidolgoztunk a diaszpóraszervezetek számára és ezzel 2018-ban 300 millió forintból 215 szervezet tevékenységéhez járultunk hozzá – elemez Potápi Árpád János. –  2019-ben pedig 500 millió forintból egységes pályázatot írtunk ki a diaszpórában élő magyarság szervezetei és a diaszpórában található, magyar nyelvű oktatást végző szervezetek számára, amire 360 pályázat érkezett be. Emellett a Rákóczi Szövetség által olyan tanulmányutak, nyári táborok szervezése zajlik, amelyek keretében a diaszpórában élő 10 és 29 év közötti magyar fiatalok ismerkedhetnek meg anyaországuk és a Kárpát-medence kulturális és természeti kincseivel, illetve egymással. Az idén ezer diaszpórában élő magyar fiatal anyaországi látogatására kerül sor.

A stratégiaváltás jegyében a magyar kormány immáron a Nemzeti jelentőségű intézmények között támogatja a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget. Így kerülhet sor a Szövetség Nyári Iskolatáborainak kiterjesztésére, miközben a hagyományosan az Amerikai Fillmore-ban megrendezett Nyári Iskolatábor mellett Washington és Kalifornia államban, valamint Venezuelában és Ausztráliában is szerveznek táborokat.

A Szövetség tagjainak száma a 1970-es években 6000 volt, akkor négy kontinens 12 országában közel 90 csapat működött.

Az államtitkár szerint mindezek mellett azért is fordítanak hangsúlyos figyelmet a hétvégi magyar iskolákra, mert kiemelkedő szerepük van abban, hogy a Magyarországtól távol született, vagy távolra került magyar gyermekek megismerjék gyökereiket és kialakuljon kötődésük az óhazához. Ezek az intézmények – általában a párhuzamosan működő hétvégi óvodákkal kiegészülve – a helyi közösségek katalizátoraiként is működnek.

A hétvégi magyar iskolák, – ahol a tanárok, általában mint szülők, önkéntesen dolgoznak és a nagyobb intézményekben is csak az igazgató a fizetett alkalmazott -, ugyanis olyan fórumok, ahol a gyerekek és szüleik, nagyszüleik rendszeresen találkoznak és az ott kialakult közösségek sokszor külön közös programokat is szerveznek. Gyakori az is, hogy egy nagy múltú iskolát a történelmi egyházak alapítottak, miközben az újak közül is több a diaszpóra magyar egyházi épületében működik, ahol a vasárnapi magyar miséhez kötve zajlik a gyermekek oktatása. Különösen ott – mint például sok helyütt Amerikában – ahol alkalmanként több száz kilométert is meg kell tenni az iskoláig.

- A hétvégi iskolák és az ott zajló oktatás minősége azért is fontos a magyarság megmaradása szempontjából, mert nem mindegy, hogy a jövő, diaszpórában élő magyar generációja mennyire kötődik az óhazához és milyen tudással rendelkezik – érvel Potápi Árpád János.

– Már csak azért sem, mert különösen az olyan országokból, mint Anglia, vagy Írország, ahová a szülők a munkavállalás, de nem a végleges letelepedés szándékával mentek, igen gyakori, hogy a tanév végén hazahozzák a gyerekeket, akik itthon teszik le a különbözeti vizsgákat. A felmérésünk ráadásul azt mutatja, hogy a diaszpórában élő szülők közel 40 százaléka tartaná hasznosnak a magyar rendszer szerinti érettségire való felkészítést is, igazolva, hogy a hétvégi magyar iskolák a szülők és a jövő generációja számára is kaput nyitnak az óhaza felé.

Potápi Árpád János ezért is tartja fontosnak, hogy azokban az országokban, ahol nagy magyar közösségek élnek, olyan egységes, magyar nyelvű oktatásban részesüljenek a fiatalok, amellyel Magyarországon is könnyedén boldogulnak, akár a felsőoktatásban, akár a munkaerőpiacon.

Friss

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.

Kínai beruházások: mégis kinek az érdeke?

Egyre intenzívebb a kínai jelenlét Európában. A beruházásokból elsősorban Nyugat-Európa profitál. Mifelénk nagy hangsúlyt kapnak a kormányzati infrastruktúra-projektek, amelyek pekingi hitelekből épülnek. Magyarországon vasúti gigaberuházás kezdődött. Kína biztosan nyer az üzleten.

Szeméthegyek Kambodzsában – tengerentúli feladók

Szeméteredet-vizsgáló bizottság alakult Kambodzsában, hogy kiderítse, honnan érkezhetett 83 konténernyi műanyaghulladék az egyik déli kikötőbe. Rögtön eredménnyel járt.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Hírek

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.

Szeméthegyek Kambodzsában – tengerentúli feladók

Szeméteredet-vizsgáló bizottság alakult Kambodzsában, hogy kiderítse, honnan érkezhetett 83 konténernyi műanyaghulladék az egyik déli kikötőbe. Rögtön eredménnyel járt.

Helyszíni pótdíj. Terminált kaptak a BKK ellenőrei

Bankkártyás fizetéssel is kiegyenlíthető a BKK jegyellenőrei által kiszabott helyszíni pótdíj a fővárosban.

Kiderült, hogyan juthatott luxuskocsikhoz Kim Dzsong Un

Két páncélozott Mercedest szállítottak tavaly Kim Dzsong Unnak Hollandiából, noha nemzetközi szankciók tiltják a luxuscikkek exportját Észak-Koreába.

Óriásgyémánt – Európa legnagyobbját találták meg

A kontinens legnagyobb, 222,09 karátos gyémántjára Arhangelszk megye mezenszki járásában, a Grib-lelőhelyen találtak rá - közölte az AGD Diamonds vállalat.

Drog a lefolyóban. Metgátoroktól tartanak Amerikában

Egy tennessee-i város rendőrei arra kérik a lakosságot a Facebookon, hogy ne húzzanak le metamfetamint a vécén, mert az a csatornarendszeren át az élővizekbe jut, és megőrjíti az alligátorokat és a többi vízi állatot.

Bővül a Limo-flotta – könnyebb lesz a parkolás

Ötven elektromos meghajtású, a korábbi modelleknél kisebb autót állít forgalomba a Mol közösségi autómegosztó szolgáltatása.

Sziget. Százmillió forint talált pénz

Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Irodának a FestiPay-kártyákon maradt összegekből.

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

New Yorkba költöztetné Hollywoodot Robert De Niro

Az Oscar-díjas színész újabb nagy filmstúdió létrehozásán fáradozik New Yorkban, ahol négy stúdió működik és háromszáznál is több filmet forgattak tavaly.
Hirdetés

Gazdaság

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

Kockázatos a Facebook kriptovalutája?

Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerint a Facebook tervezett kriptopénze, a Libra alkalmas lehet az adóhivatal kijátszására vagy akár pénzmosásra is.  

Kína a világ bankára lett

Legalább öt billiárd dollárral tartozik Kínának a világ. A legjobban az afrikai országok vannak eladósodva. Pekingi gazdasági érdekeket szolgáló infrastruktúra projekteket finanszíroznak a kölcsönökből. Sok ország nehezen tudja törleszteni adósságát. Csődhullám fenyeget.
Hirdetés
Hirdetés