Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Kül-hon Diaszpóra, életelvek és hétvégi iskolák

Diaszpóra, életelvek és hétvégi iskolák

A diaszpórában működő több mint 200 hétvégi magyar iskola példája is igazolja, hogy nagyon sokan, akár a földgolyó másik felén is fontosnak tartják, hogy gyermekeik megőrizzék magyarságukat – fejti ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Mint AzÜzlet.hu-nak elmondta, a kormány ezért is támogatja a diaszpóra magyar szervezeteit és hétvégi iskoláit, utóbbiaknál célul tűzve az egységes követelményrendszer megteremtését, amellyel a fiatalok a magyarországi felsőoktatási rendszerben is könnyedén meg tudják találni számításukat.

A diaszpóra magyar szervezeteinek vezetőivel és tagjaival, a nagyvilág különböző pontjain beszélgetve AzÜzlet.hu azt tapasztalta, hogy ezek a közösségek különleges missziót tölthetnek be a magyarság életében. Ennek egyik jellegzetessége, hogy a hazánkból kivándoroltak a történelmi Magyarország legkülönbözőbb vidékeiről érkező honfitársainkkal alkotnak olyan új közösséget, ahol a határon túlról érkezők először élhetik meg magyarságukat a maga teljességében. Az is érdekes tapasztalat, hogy a diaszpórában, különösen az elmúlt években indult hétvégi iskolák megalapításában az anyukák vállalják a legnagyobb szerepet, akik gyermekeik megszületése után érzik fontosságát annak, hogy az idegen földön a jövő generációja is megismerhesse az óhaza nyelvét, kultúráját, átélhesse magyarságát.

sokaknak a magyarságtudat, a magyar kultúra megőrzésének szándéka jelenti az igazi összetartó erőt
Sokaknak a magyar kultúra megőrzésének szándéka jelenti az igazi összetartó erőt

Potápi Árpád János szerint, a földrajzilag széttagoltan élő, de nem asszimilálódott magyar diaszpóra-közösségek tagjai közül sokaknak a magyarságtudat, a magyar kultúra megőrzésének szándéka jelenti az igazi összetartó erőt a nagyvilágban.

Ezért is tartja örvendetesnek, hogy miközben a múlt századi, legnagyobb emigráns hullámokban kivándoroltak már idősnek számítanak, az elmúlt évtizedekben kiköltözött magyarok körében is egyre többekben él az igény arra, hogy megőrizzék magyar gyökereiket. Ez egyben azt a lehetőséget is magában hordozza, hogy a diaszpórában élő honfitársaink és gyermekeik – ahogy azt több példa is igazolja -, a későbbiekben hazatérjenek és itthon könnyen beilleszkedjenek.

– A mondást, miszerint nyelvében él a nemzet, mi sem igazolja jobban, mint azok a diaszpórában működő magyar szervezetek és hétvégi magyar iskolák, amelyek között a nagy múltúak mellett, szép számmal alakultak újak is – fejti ki Potápi Árpád János. – Mindez azért is öröm, mert azt mutatja, hogy a különböző háttérrel és okkal – például házasság vagy munkavállalás miatt -, az elmúlt évtizedekben kivándorolt honfitársaink közül is mind többen ismerik fel azt, hogy a magyar származás, a magyar nyelv és kultúra olyan érték, olyan kapocs, amit a világ más tájain is érdemes megőrizni, gyermekeiknek is átadni. A magyar kormány azért is tartja kiemelten fontosnak a diaszpóra magyar szervezeteinek és hétvégi iskoláinak támogatását, mert azok jelentősen hozzájárulnak a magyar identitás megőrzéséhez. A világ öt kontinensén működő 213 hétvégi magyar általános iskolában 4700 magyar gyökerekkel rendelkező gyermek erősítheti magyar nyelvtudását, ismerheti meg a magyar történelmet, kultúrát.

– Annak érdekében, hogy jobban megismerjük ezeket az intézményeket, az államtitkárság 115 iskola bevonásával kérdőíves kutatást készített, amiből az derült ki, hogy az iskolák többségében heti szinten zajlik az oktatás, és ami rendkívül fontos adat: 84 százalékban szakképzett pedagógusok végzik ezt. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az iskolák 62 százaléka semmilyen támogatást nem kap attól az országtól, amelyben működik, pedig jelentős segítségre lenne szükség például az oktatási helyszínek biztosításában és azok felszerelésében.

 

A Nemzetpolitikai Államtitkárság ezért hirdette meg azt a pályázatot, amelynek eredményeként a tavalyi évben 100 millió forintból 67 diaszpórában működő oktatási intézmény fejlesztéseinek, programjainak támogatása valósult meg, az idei esztendőben pedig – ezt a pályázati keretet kiterjesztve – 500 millió forintból közel 350 diaszpórában működő szervezet nyert anyagi támogatást, köztük nagyon sok oktatási intézmény is.

Hétvégi magyar iskolák találkozója Budapesten

Az aktív munka eredménye az is, hogy Balaclavában és Adelaide-ben (Ausztrália) új iskolák alakultak, miközben Dél-Afrikában, Johannesburgban, Spanyolországban, Cordobában, Brazíliában, Sao Paulóban és Uruguayban, Montevideóban egyre nagyobb az érdeklődés a magyar nyelvtanítás iránt. E mellett tavaly, hagyományteremtő céllal, első alkalommal szervezték meg a Hétvégi Magyar Iskolák Találkozóját, amelyre az államtitkárság az iskolák vezetőit és az ernyőszervezetek oktatási felelőseit hívta meg a diaszpórából.  Az eseményen több mint 70 iskolavezető és oktatási felelős vett részt. A tavalyi sikernek köszönhetően a találkozót idén újra megrendezték, emelt létszámmal.

– A nemzetpolitika minden területen arra törekszik, hogy a világ magyarsága meg tudja őrizni identitását, amihez nagyban hozzájárul, hogy a 2010-es kormányváltás után ezen a területen is radikális irányváltás történt – elemez az államtitkár. Mivel korábban senki nem foglalkozott egységesen a nagyvilágban szétszórtan élő mintegy 2,5 millió magyar honfitársunkkal, ezért a diaszpóraközösségekkel való intézményes kapcsolatok ki-, illetve újraépítésére volt szükség. Ennek szellemében működik 2011-től a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, a Magyar Diaszpóra Tanács, ahol folyamatosan bővül a résztvevő szervezetek köre annak érdekében, hogy a Tanács évről évre intenzívebben és szélesebb körben valósítsa meg a diaszpóra magyarságának teljes körű képviseletét.

Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Potápi Árpád János a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén a fővárosi Várkert bazárban

Az államtitkárság a Magyar Diaszpóra Tanács által 2016-ban elfogadott Magyar diaszpórapolitika – Stratégiai irányok című dokumentumban összegezte azokat a lépéseket, amelyek 2010 óta valósultak meg a diaszpórában élőkkel való szorosabb kapcsolattartás és a diaszpóraközösségek megerősítése érdekében. A dokumentumban határozták meg azt a négy fejlesztési irányt is, amely új lendületet adhat a szakpolitikának: a diaszpórában működő oktatás fejlesztése, egy Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ létrehozása, az anyaország és a diaszpóraközösségek gazdasági kapcsolatainak erősítése, valamint a diaszpóradiplomácia eszközének erőteljesebb felhasználása. Ennek szellemében a 2018-ban már működő programok folytatása, illetve a szervezetek igényei szerinti átalakítása mellett, új kezdeményezéseket is indítottak a diaszpórában élők számára. Ezek célja, hogy kiszámíthatóvá és rendszerszintűé tegyék a diaszpórában élők támogatását és elősegítsék a diaszpórában élő magyar fiatalok magyarságtudatának és anyaországhoz való kötődésének erősítését.

Az államtitkár szerint az is lényeges, hogy miközben az elmúlt években, a diaszpóra magyarságával való kapcsolattartás megerősítése érdekében megszülettek az intézményi keretek és fórumok, olyan ernyőszervezetek is kialakultak, amelyek a Nemzetpolitikai Államtitkársággal is kapcsolatot tartva, összefogják, koordinálják a diaszpórában működő szervezetek aktivitásait, programjait.

– Tapasztalataink szerint a magyarságukat szervezetten nem ápoló magyarok többsége sem akarja elveszíteni gyökereit. Szívesen ellátogat például azokra az eseményekre, magyar fesztiválokra, bálokra, nemzeti ünnepekre, ahol alkalmanként megélheti magyarságát és ezáltal is erősödhet kötődése az óhazához – magyarázza az államtitkár. Az államtitkárság ezért is igyekszik erősíteni a diaszpóra szervezeteknek munkáját azokkal a támogatásokkal, illetve pályázati lehetőségekkel, amelyek hozzájárulnak azok megújulásához és az újabbak megszületéséhez.

Ezt szolgálja például a 2013 óta működő Körösi Csoma Sándor Program is, melyben idén még több ösztöndíjas kiutazását támogatja az államtitkárság. 2018-ban már több mint 140 ösztöndíjas érkezett a föld északi és déli féltekéjére, hogy ott a helyi magyar közösséget aktivizálva, programokat szervezve erősítse a közösségi életet.

A program eredményességét mutatja, hogy már több mint 170 magyar diaszpóraszervezet tevékenységéhez járult hozzá. Az ösztöndíjasok számának növelésével a támogatott közösségek száma is növekedett. Emellett az államtitkárság, a külhoni szervezetek részéről felmerült igények alapján, a történelmi egyházakkal együttműködve jelentősen – 20 főre – növelte a diaszpóraközösségekhez érkező egyházi személyek – diakónusok, lelkész-hallgatók, hitoktatók – számát, akik Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Államokban, Hollandiában, Németországban és Svédországban teljesítenek szolgálatot.

A Mikes Kelemen Program 2016 óta, az egyben maradt magyar hagyatékok felderítésére koncentrál, amelynek keretében az Egyesült Államok, Kanada, Dél-Amerika és Ausztrália 20 gyűjtőpontján közel 300 köbméternyi megsemmisüléstől veszélyeztetett könyvtári és levéltári dokumentum hazaszállítására került sor. A 2017/18-as programszakaszban öt kutató indított régiós gyűjtést Németországban, az Egyesült Államok több pontján és Ausztráliában.

Az általuk összegyűjtött iratok – 678 doboznyi dokumentum – szakmai feldolgozása az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár részvételével zajlik. A Julianus Program keretében a 2013-as indulás óta, a világ minden pontjáról érkeznek a magyar emlékhelyek leírását, fényképét és rövid történetét tartalmazó adatlapok, amelyek feldolgozása és regisztrálása folyamatos. A program keretében a világ 46 országából összesen 434 magyar emléket sikerült összegyűjteni. Az adatbázis és az emlékek pontos helyzetét tartalmazó Google Maps alapú térképes kereső elérhető a Nemzeti Regiszteren.

A Nemzeti Összetartozás Napján a Rákóczi Szövetség rendezvényén

– A különféle programok mellett, a rendszerszintű támogatás érdekében külön pályázati programot is kidolgoztunk a diaszpóraszervezetek számára és ezzel 2018-ban 300 millió forintból 215 szervezet tevékenységéhez járultunk hozzá – elemez Potápi Árpád János. –  2019-ben pedig 500 millió forintból egységes pályázatot írtunk ki a diaszpórában élő magyarság szervezetei és a diaszpórában található, magyar nyelvű oktatást végző szervezetek számára, amire 360 pályázat érkezett be. Emellett a Rákóczi Szövetség által olyan tanulmányutak, nyári táborok szervezése zajlik, amelyek keretében a diaszpórában élő 10 és 29 év közötti magyar fiatalok ismerkedhetnek meg anyaországuk és a Kárpát-medence kulturális és természeti kincseivel, illetve egymással. Az idén ezer diaszpórában élő magyar fiatal anyaországi látogatására kerül sor.

A stratégiaváltás jegyében a magyar kormány immáron a Nemzeti jelentőségű intézmények között támogatja a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget. Így kerülhet sor a Szövetség Nyári Iskolatáborainak kiterjesztésére, miközben a hagyományosan az Amerikai Fillmore-ban megrendezett Nyári Iskolatábor mellett Washington és Kalifornia államban, valamint Venezuelában és Ausztráliában is szerveznek táborokat.

A Szövetség tagjainak száma a 1970-es években 6000 volt, akkor négy kontinens 12 országában közel 90 csapat működött.

Az államtitkár szerint mindezek mellett azért is fordítanak hangsúlyos figyelmet a hétvégi magyar iskolákra, mert kiemelkedő szerepük van abban, hogy a Magyarországtól távol született, vagy távolra került magyar gyermekek megismerjék gyökereiket és kialakuljon kötődésük az óhazához. Ezek az intézmények – általában a párhuzamosan működő hétvégi óvodákkal kiegészülve – a helyi közösségek katalizátoraiként is működnek.

A hétvégi magyar iskolák, – ahol a tanárok, általában mint szülők, önkéntesen dolgoznak és a nagyobb intézményekben is csak az igazgató a fizetett alkalmazott -, ugyanis olyan fórumok, ahol a gyerekek és szüleik, nagyszüleik rendszeresen találkoznak és az ott kialakult közösségek sokszor külön közös programokat is szerveznek. Gyakori az is, hogy egy nagy múltú iskolát a történelmi egyházak alapítottak, miközben az újak közül is több a diaszpóra magyar egyházi épületében működik, ahol a vasárnapi magyar miséhez kötve zajlik a gyermekek oktatása. Különösen ott – mint például sok helyütt Amerikában – ahol alkalmanként több száz kilométert is meg kell tenni az iskoláig.

- A hétvégi iskolák és az ott zajló oktatás minősége azért is fontos a magyarság megmaradása szempontjából, mert nem mindegy, hogy a jövő, diaszpórában élő magyar generációja mennyire kötődik az óhazához és milyen tudással rendelkezik – érvel Potápi Árpád János.

– Már csak azért sem, mert különösen az olyan országokból, mint Anglia, vagy Írország, ahová a szülők a munkavállalás, de nem a végleges letelepedés szándékával mentek, igen gyakori, hogy a tanév végén hazahozzák a gyerekeket, akik itthon teszik le a különbözeti vizsgákat. A felmérésünk ráadásul azt mutatja, hogy a diaszpórában élő szülők közel 40 százaléka tartaná hasznosnak a magyar rendszer szerinti érettségire való felkészítést is, igazolva, hogy a hétvégi magyar iskolák a szülők és a jövő generációja számára is kaput nyitnak az óhaza felé.

Potápi Árpád János ezért is tartja fontosnak, hogy azokban az országokban, ahol nagy magyar közösségek élnek, olyan egységes, magyar nyelvű oktatásban részesüljenek a fiatalok, amellyel Magyarországon is könnyedén boldogulnak, akár a felsőoktatásban, akár a munkaerőpiacon.

Friss

Tőzsde – Pozitív kezdés az amerikai piacokon

Indexemelkedéssel indult a kereskedés pénteken az amerikai értékpapírpiacokon.

Újra ölt a koronavírus – 40 millió ember mozgását korlátozzák

Bizonytalan időre felfüggesztették a kifelé tartó közlekedést a kínai Hupej tartományban, hogy megfékezzék a koronavírus okozta tüdőgyulladás-járvány terjedését - közölte a helyi sajtó.

Erő Zoltán az új főépítész Budapesten

Erő Zoltán építész, urbanista Budapest új főépítésze február elsejétől - közölte a Főpolgármesteri Hivatal.

A focimeccs nézés növeli a szívroham kockázatát

Az elkötelezett focirajongók csapatuk meccsének nézése közben olyan veszélyes mértékű fizikai stresszt élnek meg, ami szívrohamot is okozhat - derült ki az Oxfordi Egyetem kutatásából.

Hírek

Újra ölt a koronavírus – 40 millió ember mozgását korlátozzák

Bizonytalan időre felfüggesztették a kifelé tartó közlekedést a kínai Hupej tartományban, hogy megfékezzék a koronavírus okozta tüdőgyulladás-járvány terjedését - közölte a helyi sajtó.

A focimeccs nézés növeli a szívroham kockázatát

Az elkötelezett focirajongók csapatuk meccsének nézése közben olyan veszélyes mértékű fizikai stresszt élnek meg, ami szívrohamot is okozhat - derült ki az Oxfordi Egyetem kutatásából.

Szijjártó: nincs magyar fertőzöttje a koronavírusnak

Nincs magyar fertőzöttje a koronavírusnak, de óvintézkedések történtek - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Tavasszal jön az új 100 forintos

A második negyedévben kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintosok. A jelenleg használt érmékkel továbbra is lehet majd fizetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Koronavírus – Négy skót fertőzésgyanú

Négy embert kezelnek skóciai kórházakban a tüdőgyulladást okozó új koronavírusra jellemző fertőzési tünetekkel.

Buda-Cash-ügy – kisebb büntetés, vagyonelkobzás nélkül

Enyhítette a harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak büntetését a Buda-Cash Brókerház Zrt. ügyében másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla, az első- és a másodrendű vádlottak első fokon megállapított büntetését pedig helyben hagyta.

A skálás gyilkos a börtönben marad

A budai pénzszállító kirablása és gyilkosságok miatt életfogytiglanra ítélt skálás gyilkos a másodfokon született döntés alapján nem bocsátható feltételes szabadságra. A másodfokú tanácsa megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését.

Terjed a koronavírus. Közlekedési zárlat több kínai településen

A tüdőgyulladást okozó új koronavírus terjedésének megfékezésére a járvány...

Újra történelmi mélypontra gyengült a forint

Újabb történelmi mélypontot ért el a forint csütörtök délelőtt: az eurót 337,46 forinton jegyezték tíz óra körül.

Hőkamerák a belgrádi reptéren – kiszűrnék a koronavírust

Hőkamerákkal vizsgálják a Szerbiába érkező utasokat a belgrádi Nikola Tesla repülőtéren, hogy kiszűrjék azokat, akik megfertőződhettek az új koronavírussal - közölte a szerb egészségügyi miniszter.

Tisza. Térképen mutatják a szennyezési pontokat

A Tiszta víz, boldog Tisza elnevezésű program keretében önkéntesek, hulladékgazdálkodási szakemberek és kutatók mérik fel a műanyagszennyezés gócpontjait a Tisza teljes hosszában a PET Kupa szakemberei.

Influenza – látogatási tilalom több kórházban

Egyre több az influenzás megbetegedés az országban: a becslés szerint a múlt héten tizenkétezer, az előző hetinél csaknem 30 százalékkal több beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.

Gazdaság

Lakossági állampapírok. Egy év alatt 1558 milliárdos bővülés

A lakossági állampapírok állománya tavaly 1558 milliárd forinttal emelkedett, az év végén meghaladta a 9074 milliárd forintot. A negyedik negyedévben 281,5 milliárd forint volt a növekedés - közölte az Államadósság Kezelő Központ.

Tavasszal jön az új 100 forintos

A második negyedévben kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintosok. A jelenleg használt érmékkel továbbra is lehet majd fizetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az EKB nem változtatott az irányadó kamatán

Nem változtatott az irányadó kamaton az Európai Központi Bank kormányzótanácsa csütörtöki ülésén.

Újra történelmi mélypontra gyengült a forint

Újabb történelmi mélypontot ért el a forint csütörtök délelőtt: az eurót 337,46 forinton jegyezték tíz óra körül.

A Tesla értéke átlépte a 100 milliárd dollárt

A jelek szerint a befektetők bíznak az elektromos járművek jövőjében: a Tesla piaci tőkeértéke átlépte a 100 milliárd dollárt, az amerikai autógyárak közül elsőként.

Azonnali átutalás márciustól – tízmilliós limittel

Március másodikán startol az azonnali fizetések rendszere. A Bankszövetség szerint valamennyi szereplő felkészült a bevezetésére, a tesztelések alapján sikeres indulással számolnak.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom