Kezdőlap Hírek A bölények menthetik meg a spanyol erdőket
No menu items!

A bölények menthetik meg a spanyol erdőket

Spanyolországban a bölényeket nem ismerik el veszélyeztetett fajként. Kép/Forrás/Guardian/Fotó: Fernando Morán

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik – hívják fel a figyelmet szakemberek.

A klímaváltozás miatt a hosszú száraz nyarakon az elmúlt évtizedben mintegy 741 hektárnyi erdőt emésztett fel a tűz Spanyolország-szerte. Tavaly 45 hektáron égett az erdő a mediterrán országban, az előző évben pedig 60 hektáron pusztítottak a lángok. Számos jel arra utal, hogy akárcsak Kaliforniában és Ausztráliában, Spanyolországban is egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek az erdőtüzek – írja a The Guardian.

A spanyol erdőtüzek kockázatát növeli a klímaváltozás, a vidék elnéptelenedése, de az is, hogy a birkatartás visszaesése miatt jelentősen csökkent a növényevők száma, amelyek az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkoznak – idézi a lap Mónica Parrillát, a Greenpeace erdőtűzmegelőző kampányának vezetőjét.

Az európai bölények mintegy tízezer éve szinte teljesen kihaltak Spanyolországban, de egy újratelepítési programnak köszönhetően ma már egyre nő a populációjuk. A bölények sűrű erdőrészeket nyitnak meg, az aljnövényzet fogyasztásával lehetővé teszik, hogy a bozót helyett fű nőjön. Ez csökkenti a gyúlékony aljnövényzet okozta tüzek kockázatát, ráadásul egy sor más faj számára teremt táplálékforrást és szabadabb mozgást.

Fernando Morán állatorvos, az európai bölényekkel foglalkozó spanyolországi központ igazgatója “élő fűnyírónak” nevezte a bölényeket, mivel egy 1000 kilogrammot nyomó kifejlett példány napi 30 kilogramm növényzetet fogyaszt, aminek 30 százaléka farost és 70 százaléka növényhajtás és levél.

Fernando Morán állatorvos : a bölény élő fűnyíró

A fosszilis maradványok és barlangrajzok tanúsága szerint az Ibériai-félszigetet 1,2 millió évvel ezelőtt bölények népesítették be, Európa-szerte előfordultak, az utolsó vadon élő példányokat 1919-ben lőtték ki Lengyelországban és 1927-ben Oroszországban.

A 8400 ma élő európai bölény a megmaradt tucatnyi példány leszármazottja. Spanyolországban 18 tenyésztőközpontban szaporítják az európai bölényeket, és az elmúlt évtizedben számuk 22-ről 150-re nőtt.

2010-ben hét bölényt engedtek szabadon egy 20 hektáros tölgyesben. A bölények elvégezték az erdészek munkáját: kitisztították az aljnövényzetet, az egyenesen növő csemetéket meghagyták, a hajlottakat, mivel könnyebben hozzáfértek, elfogyasztották. Ez a munka hektáronként 3000 euróba (egymillió forintba) kerülne, de a bölények ingyen elvégezték – idézte fel  Morán a kísérleti projektet.

A bölénytenyésztő központokat adományokból és önkéntesek támogatásával tartják fenn. Mivel az európai bölényt a spanyol hatóságok nem ismerik el veszélyeztetett fajnak, támogatást sem nyújtanak a projektre. Morán szerint ez szinte az egész Európai Unióra jellemző, csak Lengyelországban és Romániában vannak államilag szponzorált bölénytenyésztő programok.

Parrilla kiemelte, hogy a legeltetés rendkívül fontos az erdőgazdálkodásban. De nemcsak a bölények szerepe lehet jelentős, hanem más őshonos állatfajoké is, mivel segítenek az ökoszisztéma fenntartásában.

Sonia Roig Gómez

Sonia Roig Gómez, a madridi Műszaki Egyetem erdészeti és környezeti karának professzora felidézte, hogy korábban a juhnyájak legeltetése minimalizálta az erdőtüzeket. “A mediterrán térségben a pásztorkodás kulcsfontosságú volt a vidék formálódásában. Fajok emelkedhettek fel a pásztorkodásnak köszönhetően, és eltűnése az egyre gyakoribb erdőtüzekhez vezetett” – magyarázta.

Az 1950-es évek óta a lakosság folyamatosan szivárgott el a városokba a vidéki területekről, és a gazdaságok elhagyása miatt fokozottan tűzveszélyes bozótos területek alakultak ki.

A pandémia alatt érezhetően elindult egy ellenkező irányú vándorlás: a városból vidékre, de az emberek ott is a számítógép képernyője előtt ülnek, ami nem hoz változást. “Olyanokra van szükség, akik a mezőgazdaságban szeretnének dolgozni, különösen nagy szükség lenne juhokat terelő pásztorokra” – fogalmazott Gómez.

Ami a bölényeket illeti, jelenleg Spanyolországban nem szabad őket szabadon engedni, mert nem ismerik el őket őshonos fajnak. A populáció most magánterületeken vagy nemzeti parkok zárt területein él.

Morán szerint azonban arra kell bátorítani a gazdákat, hogy tartsanak bölényeket, mert az a földnek is jó, költségtakarékos, és az ökoturizmust is ösztönzi.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

A sötét anyag hiányát azonosította egy galaxisban a Hubble

A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai...

EU: íme a biztonságosnak ítélt országok listája

Az Európai Unió felülvizsgálta a járványügyi szempontból biztonságosnak ítélt országok listáját, és a jegyzékbe felvette Albániát, Libanont, az Egyesült Államokat, Észak-Macedóniát és Szerbiát. A felsorolt országok állampolgárai esetében az uniós tagállamoknak fokozatosan fel kell oldaniuk a nem alapvető beutazásra vonatkozó korlátozásaikat - közölte az uniós tanács.

IQ és EQ. A nélkülözhetetlen: érzelmi intelligencia

Gyakran kelt meglepetést, hogy a magas értelmi intelligenciahányadosú vállalati részlegek sokszor kevésbé sikeresek, mint az alacsonyabb IQ-val rendelkezők. Pedig nem kétséges, hogy az érzelmi intelligencia szerepe arányosan nő a munka nehézségének növekedésével. Dr. Gonda György rovatának középpontjában ezúttal a modern vezetéstudomány és vezetői gyakorlat első számú sztárja, az EQ áll.

Afrikai gyermekrabszolgaság. A Nestlé, a Cargill Amerikában nem perelhető

A Nestlé és a Cargill vállalatoknak adott igazat csütörtöki döntésével az amerikai legfelsőbb bíróság abban a peres eljárásban, amelyben azzal vádolták az élelmiszeripari óriásokat, hogy tudatosan vásároltak afrikai földművesektől gyerekrabszolgák által betakarított kakaóbabot.

Hírek

A sötét anyag hiányát azonosította egy galaxisban a Hubble

A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai...

Afrikai gyermekrabszolgaság. A Nestlé, a Cargill Amerikában nem perelhető

A Nestlé és a Cargill vállalatoknak adott igazat csütörtöki döntésével az amerikai legfelsőbb bíróság abban a peres eljárásban, amelyben azzal vádolták az élelmiszeripari óriásokat, hogy tudatosan vásároltak afrikai földművesektől gyerekrabszolgák által betakarított kakaóbabot.

Tűzgyújtási tilalom három megyében

Az avar-, gyep- és tűlevélréteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért szombattól Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében életbe lép a tűzgyújtási tilalom - közölte a Nébih.

London helyett Budapesten lesz az Eb-döntő?

Az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA) készenléti terve van arra az esetre, ha a londoni Wembley Stadionban nem lehetne megrendezni a foci-Eb július 11-i fináléját. Brit sajtóértesülés szerint szükség esetén a Puskás Aréna adhatna otthont a döntőnek.

Golflabda méretű gyémántot találtak Botswanában

A világ harmadik legnagyobb drágakövének tartott, 1098 karátos gyémántot bányásztak ki Botswanában - közölte a De Beers bányakonszern és a kormány.

Hőségriasztás munkaidőben – előírások és tanácsok

A hőségben végzett munka veszélyesebb, ezért fontos, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében mindenki tegye meg a szükséges megelőző intézkedéseket - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a közösségi oldalán.

Korrupció? Őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt

Korrupciógyanú miatt őrizetbe vett a Központi Nyomozó Főügyészség egy rendőri gazdasági vezetőt - közölte a szervezet vezetője.

Szemhárfa – technológia segítségével játszhatnak a mozgáskorlátozott zenészek

A szemük mozgatásával hárfázhatnak egy új technológia segítségével mozgáskorlátozott zenészek.

A brit felnőttek többségét beoltották – a legtöbb új fertőzött 5-12 és 18-24 éves

A csütörtökön ismertetett legfrissebb adatok szerint a brit felnőtt lakosság több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát, és csaknem 60 százaléknak mindkét adagot beadták.

Hőhullámot hoz a hétvége – néhol záporral és zivatarral

A hétvégén érkezik az idei első hőhullám - hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Békétlenebbé vált a világ – meg is fizettünk érte

Bár tavaly csökkent a konfliktusok intenzitása, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt békétlenebbé vált a világ. A békétlenség a bolygó minden lakójának átlagosan 1942 dollárjába került - áll az Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet éves jelentésében.

Pénteken nagyot drágulnak az üzemanyagok

Péntektől drágulnak az üzemanyagok a hazai kutakon: a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is 5 forinttal emelkedik.

Gazdaság

Erősödött a dollár a Fed bejelentésére

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szigorúbb hangnemének köszönhetően kéthavi csúcsra erősödött és közel kilenc hónapja a legjobb hetét zárhatja a dollár.

MNB: idén először áprilisban lett deficites a fizetési mérleg

Áprilisban 201 millió euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, az első három hónap előzetes adatok szerint 446 millió euró aktívumát követően, amiből 330 millió euró márciusban képződött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

A pénzpiaci alapokból egymilliárdnyi forint áramlott ki

Májusban 0,1 százalékkal, 11 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

MNB – 50 milliós bírság az Union Biztosítónak

Különböző jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - közölte a jegybank.

Tőzsde – Csúcsot döntöttek az elsődleges kibocsátások

Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - közölte az EY könyvvizsgáló.

EBRD: a járvány alatt is csökkentek a térségi bankrendszerek nem teljesítő kinnlevőségei

A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt - közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom