A 11 pontos adó- és bürokráciacsökkentési csomagban érintett 230-250 ezer vállalkozás az adóterhek csökkentéséből felszabadult forrásokat szabadon használhatja fel. A korábbi programok azt mutatták, hogy ezzel jól éltek a cégek – mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkára szerdán a TV2 Mokka című műsorában.
Azzal, hogy a cégek válláról adóterheket vesznek le, megadják számukra a lehetőséget, hogy ezeket az összegeket másra használják. A támogatási programok tapasztalatai kedvezők, a támogatásokat a cégek kiegészítették saját forrásaikkal, amit korszerűsítésre, beruházásra fordítottak.
Kifejtette: az adó- és bürokráciacsökkentési csomagban érintett 250 ezer cég viszonylag sok a 908 ezer regisztrált vállalkozáshoz képest. Arra a kérdése, hogy ez hány munkavállalót érinthet, Szabados Richárd elmondta, vállalatonként átlagosan 2,4-es szorzóval kell számolni, míg a középvállalkozásoknál az átlag 4-6 között mozog, a kkv-szektorban pedig összesen 2,5 millióan dolgoznak.
A cégek visszajelzése alapján az adók mellett az adminisztratív terheket is enyhítették, így az egyéni vállalkozóknak a bevallásokat nem havonta, hanem negyedévenként kell majd beadni, míg a társasági adóelőleg befizetés értékhatárát 5 millióról 20 millió forintra emelték. Minden ilyen intézkedés terhet vesz le a vállalkozásokról, még ha pontosan nem is lehet ezek hatásait forintosítani.
Kiemelte: a nagyvállalatok termelékenyebbek és versenyképesebbek, ezért is kellett a kisebb cégek felé fordulni, hogy ezeket a különbségeket kiegyenlítsék.
Az adócsökkentési pontok közül kiemelte, az alanyi áfamentesség értékhatárának fokozatos emelését 24 millió forintra, valamint a jövedéki adó inflációkövető emelésének elhalasztását jövő év közepéig, amit a cégek mellett a magánszemélyek is érzékelni fognak.
