„Az elektromos autózás olyan, mint a mobiltelefonok fejlődése volt: ma még nehéz a teljes jövőt elképzelni, de így is hamarosan elérkezik” – kezdte előadását Kaulics Máté, a Ford Közép- és Kelet-Európai Értékesítő Kft. flotta-értékesítési területi vezetője AzÜzlet, Cégautó és Flottakonferenciáján.
A 25 éves autópari tapasztalattal rendelkező szakember technológiai párhuzamokkal és a gazdasági érvekkel mutatta be, miért nem lassít a Ford annak ellenére, hogy a Európai Unió március elején, váratlanul három év türelmi időt adott az autógyártóknak arra, hogy az eredetileg 2025-re előírt rendkívül szigorú károsanyag kibocsátási CAFE (Corporate average fuel economy) szabálynak megfeleljenek.
Technológiai ugrás, csökkenő árakkal
Kaulics Máté egy 1980-as mobiltelefon képével indított, hogy érzékeltesse: az elektromos autózás a mobiliparhoz hasonló forradalom előtt áll. „Ahogy a telefonok ára csökkent és teljesítményük nőtt, az elektromos autók is egyre elérhetőbbé válnak, miközben nagyobb lesz a hatótáv és alacsonyabbak a költségek” – magyarázta. Egy másik érzékletes példát említve: amíg a zeneipar a bakelit lemeztől a Spotify-ig jutott, az autózásban sem kell évtizedeket várni a változásra.
Magyarországon jelenleg 71 ezer elektromos autó fut, ebből tavaly 10 ezer új és 20 ezer import jármű került forgalomba. „Az arányok még nem változnak, de a villanyautók darabszáma nő, amivel a töltőhálózat is lépést tart” – mondta Kaulics Máté, utalva a tavalyi 1 millió publikus töltésre és a közel 3000 töltőpontra. „Saját tapasztalatom, hogy mindig van szabad töltő, így többnyire a várakozástól nem kell tartani” – nyugtatta meg a hallgatóságot.
CO2-célok és piaci realitások
A CAFE-hez adott Uniós türelmi idő kapcsán kifejtette: az Európai Unió szigorú CO2-szabályozása komoly feladat elé állította az autógyártókat azzal, hogy 2025-től a személyautók flottaszintű kibocsátása nem haladhatta volna meg a 93 g/km-t, a haszongépjárműveké a 150 g/km-t. „Egy Ford Kuga full hibrid 122 g/km-t, egy Transit 237 g/km-t bocsát ki. Könnyű kiszámolni, hány elektromos autót kell eladni egy Kuga mellé, hogy az átlag stimmeljen” – vázolta a feladatot a szakember.
Hozzátéve: annak ellenére, hogy a haladék megszületett, a Ford az eredeti ütemterv szerint halad az átállással ami három pilléren nyugszik: az elektromos autók árának csökkentése, a hibridek – különösen plug-in hibridek – népszerűsítése, és szükség esetén CO2-kvóták vásárlása. „Nem várjuk meg a hároméves haladékot, már most lépünk, hogy elkerüljük a későbbi kapkodást” – hangsúlyozta.
Szavai szerint a piacot a verseny és az ügyfélvárakozások is mozgatják. Ma Magyarországon 70 elektromos személyautó-modell érhető el, gyártónként átlagosan 4 típussal. „Régen csak azt kérdeztük: dízel vagy benzin? Ma a választék óriási, ami az ügyfelek javára válik, hiszen az árverseny erősödik” – mondta Kaulics Máté. Az elektromos átállásban tavaly ősztől március végéig az állam is segített: a cégeknek nyújtott 30 milliárd forintos keretösszegű, akár 4 milliós elektromosautó-támogatás tovább növelte a villanyautók elérhetőségét.
Gazdaságosság és gondolkodásváltás
A szakember egy TCO- (teljes birtoklási költség) elemzéssel mutatta be, miért éri meg elektromos autót választani. Bemutatva: ha a teljes élettartam alatt jelentkező üzemeltetési, fenntartási és értékvesztési költségeket nézzük, egy elektromos jármű ma már gazdaságilag is reális alternatíva lehet. Számításai szerint ugyanis egy elektromos furgon 5 év és 125 ezer km után még az elektromos autókhoz társuló magasabb casco mellett is kedvezőbb költségeket hozhat, mint a dízel társa. „A szervizköltség alacsonyabb, a fogyasztás kiszámíthatóbb, csak a maradványérték bizonytalan, de a trendek biztatóak” – magyarázta. Igaz egy kisebb haszongépjárműnél az eredmény már szorosabb, de a szűkülő árkülönbség – ma már csak 2-3 millió forint a különbség az új dízel és az elektromos modellek között – egyre vonzóbbá teszi a váltást.
Kaulics Máté, AzÜzlet által rendezett Cégautó és flottakonferencián
A flottakezelőknek szóló üzenete is egyértelmű: meg kell érteni az ügyfelek szokásait. „Egy átlagos flottaautó, amivel főként a munkahelyre járnak, napi 50-60 km-t megy, amihez egy kisebb akkumulátor kapacitású villanyautó is elég. A félelmek – mi lesz, ha a nyári szabadság idején Horvátországba megyek? – alaptalanok, mert a töltőhálózat mindenütt bővül, és 10 perc töltés már 150 km hatótávot ad” – érvelt. Miközben a töltésoptimalizálását biztosító előkondicionálás fontosságát is kiemelte: „hiába van 150 kWh-os töltő, ha az autó nincs felkészítve a töltésre, csak 70 kWh-ot vesz fel. Vagyis érdemes előre tervezni, mert megéri.”
Lendületben fennmarad
A szakember szerint a vásárlási szokások és szempontrendszerek is alapjaiban változtak meg: ma már nemcsak a fogyasztás vagy a csomagtartó mérete számít, hanem a töltési lehetőség, a napi futásteljesítmény, a vezetési stílus, sőt még az időgazdálkodás is. A flottaügyfeleknek számos szempontra kell figyelniük, amikor átváltanak elektromos járművekre, és a Ford ezekben a döntésekben segít is.
Kaulics Máté megerősítette: a Ford az elektromos modellek árának csökkentésével és az új, teljesen elektromos autó paletta bevezetésével már most teljes erővel készül a márka 2035-ös, 100%-ban elektromos flotta céljának teljesítésére. „Miközben mások a dízelt drágítják, mi vegyes stratégiát választunk: az elektromos autókat tesszük elérhetővé, és közben a CO2-limitet is hozzuk” – mondta Kaulics Máté. „A Mustang V8-as még velünk van, de már az elektromos jövő a prioritás” – tette hozzá, arra biztat mindenkit, hogy próbálja ki az elektromos autózást, mert tapasztalatai szerint aki egyszer beül, nagy valószínűséggel már nem néz vissza.
Érsek M. Zoltán
