Kezdőlap Építőipar A homok, a kifogyóban lévő ásványkincs

A homok, a kifogyóban lévő ásványkincs

A homok a víz után a második legtöbbet használt természeti kincs. Mégis kevés figyelmet kap, dühöng a pazarló felhasználás, pedig az építőipar és még számos iparág működése elképzelhetetlen nélküle. Fogytán a Föld sokak számára végtelennek hitt homokkészlete.

Akiknek a homokból sosem elég

Szingapúr területe függetlenné válásakor, 1965-ben 581 km2 volt. Ma 25%-al nagyobb és folyamatosan növekszik. Az elmúlt években 500 millió tonna homokkal hódítottak el területet a tengertől. Ezzel Szingapúr világelső az egy főre jutó homokfelhasználásban. A miniállamban azonban nincsenek lelőhelyek. A homok külföldről, Indonéziából, Malajziából, Thaiföldről és Kambodzsából jön.

Szivattyúkkal bányásszák a homokot

Abszolút értékben Kína a világelső felhasználó. Az elmúlt 4 évben több homokot használtak fel, mint az amerikaiak a teljes XX. század során! A globális kitermelés 55%-a évek óta Kínába és az ott épülő házakhoz, utakhoz, gátakhoz szükséges betonba kerül.

Szingapúr és Kína extrém példák, de érzékeltetik, hogy különösen Ázsiában egyre nagyobb az igény homok és kavics iránt. Az ENSZ témával foglalkozó ügynökségénél, a UNEP-nél a felhasználás további növekedésével számolnak. Afrikában egyenesen keresleti robbanást prognosztizálnak. Becslésük szerint a felhasználás minden évben 5,5%-al meghaladja meg a természetesen képződő homok mennyiségét.

Az alábecsült erőforrás

A homok – a víz után – az emberiség második legfontosabb erőforrásává vált. Beton, tégla, üveg, aszfalt nincs homok nélkül. De megtalálható az üvegszálas kábelben, a festékekben, a ragasztókban, a kozmetikai cikkekben, a napkollektorokban és a computerchipekben is.

A homok tehát fontos. Mégis alig tudunk róla valamit. A felhasznált mennyiség sem ismert pontosan. Csak a legfontosabb hasznosítási terület, a betonelőállítás számaiból lehet következtetni rá. Ez alapján az elmúlt két évtizedben 30-ról 50 milliárd tonnára nőtt az éves felhasználás. Ennyiből évente épülhetne egy 20 méter széles és 20 méter magas fal az Egyenlítő teljes hosszában. A számok ismeretében nem meglepő, hogy a végtelennek hitt homokkészletek felzabálják a környezetet, kimerülőben is vannak.

Homokot a föld alól is?

A homok megújuló erőforrás. Az erózió terméke. Az eső és folyók mossák ki a kövekből és viszik a világtengerekbe. A legnagyobb homokkészletet a folyók és a tengerek feneke rejti. Az emberiség több homokot használ fel, mint amennyi évente az erózióval termelődik. Nincs tehát elegendő idő a megújulásra.

Fehér homok bányászat hatalmas tájsebbel

Németország homoknagyhatalom. Kétezer bányában évi 240 millió tonna homokot és kavicsot termelnek ki. Ennek ellenére az elmúlt években a németeknél is többször homokhiány volt. A kitermelési kapacitás nem tudta fedezni a dübörgő építőipar szükségleteit. A meglévő bányák már most is a maximumon működnek, újakat pedig több okból is nehéz nyitni.

A legtöbb homokos területen ma városok állnak. Az emberiség évszázadokig tudatosan homokon építkeztek, mert az anyag gazdasági szempontból érdektelen volt. Homok lenne a folyómedrekben is. A természetes vízfolyás és környéke azonban ivóvíznyerőhely, ezért tilos a bányászat. Az üres, természetileg nem védett területek tulajdonosai pedig az ingatlanárak elszabadulása óta inkább építésre használják a földterületeiket.

Másod osztályú erőforrás

A helyzet Afrikában belátható időn belül drámai lehet. Egyrészt, mert a kontinens építőipari robbanás előtt áll. Másrészt, mert csak néhány tengerparti részen lehet használható homokot bányászni. Homok és homok között ugyanis nagy a minőségi különbség. A legtöbb felhasználási területen a nagy, durva szeműre van szükség.

Hiába tehát a sivatagok, az ottani finom, kerek homok nem jó az iparnak. Kicsi stabilitása miatt betonba egyáltalán nem lehet keverni.

A partokon nyert sós homokkal sem könnyű dolgozni. Utólagos kémiai kezelést igényelnek, ráadásul nagy stabilitást követelő konstrukcióknál, például toronyházaknál és hidaknál felhasznált betonhoz egyáltalán nem jó.

Lennének megoldások

A szűkülő forrásokra tekintettel az UNEP az szeretné, ha az olajhoz hasonlóan a homokkitermelési kvóták lennének.

Az újrahasznosítást is forszírozza. Ami a műszaki hulladékok, a papír, az üveg és a műanyag esetében egyre inkább megtörténik, az a betonnál még gyerekcipőben jár. Pedig az új építési beruházások többsége nem zöldmezős. Az építést egyre többször bontás előzi meg. Lenne tehát mit újrahasznosítani.

Sok importőr, kevés exportőr

Szingapúr sokáig indonéz, maláj, táj, majd kambodzsai homokot importált. A városállam nyert az üzleten. A feltöltött tengerrel számottevően nőtt a területe. Részben az egyik exportőr, Indonézia rovására. Az indonézek és más eladó országok most szembesülnek a természeti károkkal is. Jelentős élőhelyek ökológiai egyensúlya borult fel.

Szingapúr ázsiai szállítóinak szinte mindegyike exporttilalmat rendelt el. A városállam gigantikus konténerhajó termináljának befejezéséhez azonban még sok négyzetkilométernyi tengert kell feltölteni. A megszorult vezetés jelenleg jóval drágábban és körülményesebben Ausztráliából importál.

Környezetrombolás és homokmaffia

A fontos exportőrök kiesése és a növekvő kereslet sosem látott szintre drágította a homokot. Kitermelése egyre nagyobb üzlet. A következmények ijesztők. A legszegényebb országok a környezeti szempontokra tekintet nélkül bányásszák a homokot. Strandok és folyók tűnnek el. Így romlik az ivóvíz minősége, eltűnnek a sok helyen legfontosabb tápláléknak számító és a sokak megélhetését biztosító halak. A tengerek beszennyeződnek, teljes ökológiai rendszerek összeomlanak. Állatok és emberek táplálék nélkül maradnak.

Elrettentő példa Dél-Kelet-Ázsia legjelentősebb folyója, a Mekong. Laoszban, Thaiföldön és Kambodzsában markolókkal emelik ki, illetve szűrő szerű gátakkal fogják fel a homokot. Így jóval kevesebb jut belőle a vietnámi deltába. Ezért ott a talajerózió következtében sós lesz a talajvíz és a folyóba csúsznak a meder közeli földek, a legfontosabb rizstermelő területek.

A hivatalos kiaknázás korlátozásával párhuzamosan nő az illegális kitermelés. Az UNEP jelentése szerint csak Indában hétezer helyen nyernek feketén homokot. Marokkó strandjainak 50%-át már eltüntette az illegális bányászat. A világtermelés 15%-a bűncselekménnyel áll elő.

Jamaikában egy egész falu csúszott a tengerben a tiltott kitermelés következtében. A homok egy közelben épülő luxushotel mesterséges öblének kialakításához kellett. Ugandában kínai, részben állami vállalatok a bűnözők legfontosabb megrendelői. Hajóval viszik a homokot Kínába. A milliárdos üzletet már a szervezett bűnözés is felfedezte. Nem egy gyilkosság történt az illegális üzletekkel összefüggésben.

Minderre tekintettel az ENSZ 2021-ig szabályozni akarja a homokbányászatot. Az UNEP-nél a konkrétumokon dolgoznak.

Többe között megtiltanák a folyómedrek kitermelését. Párhuzamosan a beton újrahasznosítására és alternatív építési alapanyagok használatára akarnak ösztönözni.

A homok alternatívája a zúzott üveg és szikla, valamint a műanyag lehetne. Fontos aspektus a jövő szempontjából, hogy a világnépesség 80%-a kétszintes, vagy annál alacsonyabb házakban él. Ilyeneket homokintenzív vasbeton, acélelemek, tégla és cement nélkül is stabilan lehetne építeni. Mindenhez persze először társadalmi, gazdasági és politikai felismerés kell: A homok végesen rendelkezésre álló természeti kincs!

Friss

Palkovics László a gazdaságvédelmi csomag részleteiről

Az állam a rövidített munkaidőben dolgozók után 3 hónapig 70 százalékos bértámogatást, a kutatási-fejlesztési területen dolgozók után 3 hónapig 40 százalékos bértámogatást vállal. A munkahelyek védelmét adókönnyítésekkel és az adminisztrációs kötelezettségek enyhítésével is támogatja a kormány - mondta az innovációs és technológiai miniszter.

MNB: háromezer milliárd új forrás a pénzügyi rendszer védelmére

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa összesen 3000 milliárd forint új forrást biztosít a pénzügyi rendszer védelmére, ez az idei várható GDP 6 százaléka - jelentette be Matolcsy György jegybankelnök.

Az idei volt az egyik legmelegebb március

Az idei volt a valaha mért egyik legmelegebb március a világon az európai Copernicus éghajlatváltozási szolgálat (C3S) szerint.

Koronavírus. Jóval szegényebb lett a száz leggazdagabb

A világ száz leggazdagabb emberének a vagyona 408 milliárd dollárral apadt február-márciusban a koronavírus hatásaként. A legvagyonosabb Jeff Bezos is több milliárd dollárt bukott.

Hírek

Az idei volt az egyik legmelegebb március

Az idei volt a valaha mért egyik legmelegebb március a világon az európai Copernicus éghajlatváltozási szolgálat (C3S) szerint.

Koronavírus. Jóval szegényebb lett a száz leggazdagabb

A világ száz leggazdagabb emberének a vagyona 408 milliárd dollárral apadt február-márciusban a koronavírus hatásaként. A legvagyonosabb Jeff Bezos is több milliárd dollárt bukott.

Milliárdokat csaltak el – luxusban éltek a bűnbanda vezetői

Közvetített munkavállalók után fizetendő közterheket csalt el, közel kétmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek egy Fejér megyéből irányított bűnbanda, amelynek két tagja letartóztatásban van. Ellenük bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik nyomozás.

Boris Johnsont kórházban kezelik

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy jó hangulatban van és folyamatosan dolgozik az új koronavírus okozta betegsége miatt szükségessé vált kórházi kezelése közepette is.

Többféle koronavírus terjed Magyarországon

Újabb koronavírusokat izoláltak a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumában. Ez alapján úgy tűnik, hogy több helyről érkezhetett a kórokozó Magyarországra - mondta Kis Zoltán, a központ laborvezetője.

Koronavírus – Emberről állatra is terjedhet

New York egyik állatkertjének több nagymacskája is megfertőződött a koronavírussal - jelentette be az amerikai szövetségi agrárminisztérium (USDA), amely szerint bár bizonyíték egyelőre nincs, a fertőzés emberről állatra is terjedhet.

Tűz volt a paksi atomerőműben

Kisebb tűz ütött ki csütörtökön délelőtt a paksi atomerőmű 4-es blokkjának turbinagépházában - közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).

Mától országszerte ingyenes a parkolás

Megjelent a díjmentes magyarországi közterületi parkolásról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

Kínában százezreket óvtak meg a fertőzéstől

Több mint 700 ezer Covid-19-esetet akadályozhattak meg Kínában a korlátozásokkal egy új nemzetközi tanulmány szerint, amely a Science tudományos folyóiratban jelent meg. A tudósok szerint Kína fenyegetettsége azonban nem szűnt meg teljesen ezzel.

Fizetés nélküli szabadság: a tb-járulékot fizetni kell

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya, ezért a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Több forrásból ered a marsi víz

Két különböző, a vörös bolygó belsejében található forrásból ered a marsi víz - állapították meg kutatók a Marsról származó meteoritok elemzése révén.

Türkmenisztán betiltotta a koronavírust – a maszk is tilos

Türkmenisztánban betiltották a koronavírus szót a sajtóban és az utcán, ahol a maszkviselés is szigorúan tilos - adta hírül a Riporterek Határok Nélkül médiajogi csoport türkmén forrásokra hivatkozva.

Gazdaság

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

MNB: hosszabb lejáratú hitel a befektetési alapoknak is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris tanács március 24-i döntésével összhangban úgy döntött, hogy lehetővé teszi a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein.

MNB: tavaly három százalékkal csökkent az államadósság

Az államháztartás névértéken számított bruttó konszolidált adóssága a GDP 64,7 százalékát - 30 287 milliárd forintot - tette ki 2019 végén, vagyis 3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi 67,7 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom