Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Építőipar A homok, a kifogyóban lévő ásványkincs

A homok, a kifogyóban lévő ásványkincs

A homok a víz után a második legtöbbet használt természeti kincs. Mégis kevés figyelmet kap, dühöng a pazarló felhasználás, pedig az építőipar és még számos iparág működése elképzelhetetlen nélküle. Fogytán a Föld sokak számára végtelennek hitt homokkészlete.

Akiknek a homokból sosem elég

Szingapúr területe függetlenné válásakor, 1965-ben 581 km2 volt. Ma 25%-al nagyobb és folyamatosan növekszik. Az elmúlt években 500 millió tonna homokkal hódítottak el területet a tengertől. Ezzel Szingapúr világelső az egy főre jutó homokfelhasználásban. A miniállamban azonban nincsenek lelőhelyek. A homok külföldről, Indonéziából, Malajziából, Thaiföldről és Kambodzsából jön.

Szivattyúkkal bányásszák a homokot

Abszolút értékben Kína a világelső felhasználó. Az elmúlt 4 évben több homokot használtak fel, mint az amerikaiak a teljes XX. század során! A globális kitermelés 55%-a évek óta Kínába és az ott épülő házakhoz, utakhoz, gátakhoz szükséges betonba kerül.

Szingapúr és Kína extrém példák, de érzékeltetik, hogy különösen Ázsiában egyre nagyobb az igény homok és kavics iránt. Az ENSZ témával foglalkozó ügynökségénél, a UNEP-nél a felhasználás további növekedésével számolnak. Afrikában egyenesen keresleti robbanást prognosztizálnak. Becslésük szerint a felhasználás minden évben 5,5%-al meghaladja meg a természetesen képződő homok mennyiségét.

Az alábecsült erőforrás

A homok – a víz után – az emberiség második legfontosabb erőforrásává vált. Beton, tégla, üveg, aszfalt nincs homok nélkül. De megtalálható az üvegszálas kábelben, a festékekben, a ragasztókban, a kozmetikai cikkekben, a napkollektorokban és a computerchipekben is.

A homok tehát fontos. Mégis alig tudunk róla valamit. A felhasznált mennyiség sem ismert pontosan. Csak a legfontosabb hasznosítási terület, a betonelőállítás számaiból lehet következtetni rá. Ez alapján az elmúlt két évtizedben 30-ról 50 milliárd tonnára nőtt az éves felhasználás. Ennyiből évente épülhetne egy 20 méter széles és 20 méter magas fal az Egyenlítő teljes hosszában. A számok ismeretében nem meglepő, hogy a végtelennek hitt homokkészletek felzabálják a környezetet, kimerülőben is vannak.

Homokot a föld alól is?

A homok megújuló erőforrás. Az erózió terméke. Az eső és folyók mossák ki a kövekből és viszik a világtengerekbe. A legnagyobb homokkészletet a folyók és a tengerek feneke rejti. Az emberiség több homokot használ fel, mint amennyi évente az erózióval termelődik. Nincs tehát elegendő idő a megújulásra.

Fehér homok bányászat hatalmas tájsebbel

Németország homoknagyhatalom. Kétezer bányában évi 240 millió tonna homokot és kavicsot termelnek ki. Ennek ellenére az elmúlt években a németeknél is többször homokhiány volt. A kitermelési kapacitás nem tudta fedezni a dübörgő építőipar szükségleteit. A meglévő bányák már most is a maximumon működnek, újakat pedig több okból is nehéz nyitni.

A legtöbb homokos területen ma városok állnak. Az emberiség évszázadokig tudatosan homokon építkeztek, mert az anyag gazdasági szempontból érdektelen volt. Homok lenne a folyómedrekben is. A természetes vízfolyás és környéke azonban ivóvíznyerőhely, ezért tilos a bányászat. Az üres, természetileg nem védett területek tulajdonosai pedig az ingatlanárak elszabadulása óta inkább építésre használják a földterületeiket.

Másod osztályú erőforrás

A helyzet Afrikában belátható időn belül drámai lehet. Egyrészt, mert a kontinens építőipari robbanás előtt áll. Másrészt, mert csak néhány tengerparti részen lehet használható homokot bányászni. Homok és homok között ugyanis nagy a minőségi különbség. A legtöbb felhasználási területen a nagy, durva szeműre van szükség.

Hiába tehát a sivatagok, az ottani finom, kerek homok nem jó az iparnak. Kicsi stabilitása miatt betonba egyáltalán nem lehet keverni.

A partokon nyert sós homokkal sem könnyű dolgozni. Utólagos kémiai kezelést igényelnek, ráadásul nagy stabilitást követelő konstrukcióknál, például toronyházaknál és hidaknál felhasznált betonhoz egyáltalán nem jó.

Lennének megoldások

A szűkülő forrásokra tekintettel az UNEP az szeretné, ha az olajhoz hasonlóan a homokkitermelési kvóták lennének.

Az újrahasznosítást is forszírozza. Ami a műszaki hulladékok, a papír, az üveg és a műanyag esetében egyre inkább megtörténik, az a betonnál még gyerekcipőben jár. Pedig az új építési beruházások többsége nem zöldmezős. Az építést egyre többször bontás előzi meg. Lenne tehát mit újrahasznosítani.

Sok importőr, kevés exportőr

Szingapúr sokáig indonéz, maláj, táj, majd kambodzsai homokot importált. A városállam nyert az üzleten. A feltöltött tengerrel számottevően nőtt a területe. Részben az egyik exportőr, Indonézia rovására. Az indonézek és más eladó országok most szembesülnek a természeti károkkal is. Jelentős élőhelyek ökológiai egyensúlya borult fel.

Szingapúr ázsiai szállítóinak szinte mindegyike exporttilalmat rendelt el. A városállam gigantikus konténerhajó termináljának befejezéséhez azonban még sok négyzetkilométernyi tengert kell feltölteni. A megszorult vezetés jelenleg jóval drágábban és körülményesebben Ausztráliából importál.

Környezetrombolás és homokmaffia

A fontos exportőrök kiesése és a növekvő kereslet sosem látott szintre drágította a homokot. Kitermelése egyre nagyobb üzlet. A következmények ijesztők. A legszegényebb országok a környezeti szempontokra tekintet nélkül bányásszák a homokot. Strandok és folyók tűnnek el. Így romlik az ivóvíz minősége, eltűnnek a sok helyen legfontosabb tápláléknak számító és a sokak megélhetését biztosító halak. A tengerek beszennyeződnek, teljes ökológiai rendszerek összeomlanak. Állatok és emberek táplálék nélkül maradnak.

Elrettentő példa Dél-Kelet-Ázsia legjelentősebb folyója, a Mekong. Laoszban, Thaiföldön és Kambodzsában markolókkal emelik ki, illetve szűrő szerű gátakkal fogják fel a homokot. Így jóval kevesebb jut belőle a vietnámi deltába. Ezért ott a talajerózió következtében sós lesz a talajvíz és a folyóba csúsznak a meder közeli földek, a legfontosabb rizstermelő területek.

A hivatalos kiaknázás korlátozásával párhuzamosan nő az illegális kitermelés. Az UNEP jelentése szerint csak Indában hétezer helyen nyernek feketén homokot. Marokkó strandjainak 50%-át már eltüntette az illegális bányászat. A világtermelés 15%-a bűncselekménnyel áll elő.

Jamaikában egy egész falu csúszott a tengerben a tiltott kitermelés következtében. A homok egy közelben épülő luxushotel mesterséges öblének kialakításához kellett. Ugandában kínai, részben állami vállalatok a bűnözők legfontosabb megrendelői. Hajóval viszik a homokot Kínába. A milliárdos üzletet már a szervezett bűnözés is felfedezte. Nem egy gyilkosság történt az illegális üzletekkel összefüggésben.

Minderre tekintettel az ENSZ 2021-ig szabályozni akarja a homokbányászatot. Az UNEP-nél a konkrétumokon dolgoznak.

Többe között megtiltanák a folyómedrek kitermelését. Párhuzamosan a beton újrahasznosítására és alternatív építési alapanyagok használatára akarnak ösztönözni.

A homok alternatívája a zúzott üveg és szikla, valamint a műanyag lehetne. Fontos aspektus a jövő szempontjából, hogy a világnépesség 80%-a kétszintes, vagy annál alacsonyabb házakban él. Ilyeneket homokintenzív vasbeton, acélelemek, tégla és cement nélkül is stabilan lehetne építeni. Mindenhez persze először társadalmi, gazdasági és politikai felismerés kell: A homok végesen rendelkezésre álló természeti kincs!

Friss

Hétszer annyi a műanyagdarabka, mint a hal Hawaii partjainál

Hawaii partjainál, hétszer annyi műanyagdarabka van a vízben, mint hal egyes területeken - derül ki egy most nemzetközi tudósokból álló csoport publikált kutatásából.

Javított gazdasági előrejelzését a szerbiai nemzeti bank

A szerbiai nemzeti bank (NBS) az eddig becsült 3,5 százalékról 3,6 százalékra emelte a 2019-es szerb gazdasági növekedés várt mértékét novemberi jelentésében  - közölte a belgrádi sajtó.

Drágul az orosz kőolajexport vámja decembertől

Oroszország decembertől emeli a kivitelre szánt kőolaj vámját, miután az előző hónapban is növelte azt.

“Ezt a jó kis válságot el ne szalasszuk” – Változáskezelés, újratöltve 1.rész

Recesszió közeledik. Ezt állítja a Nemzetközi Valutaalap, az OECD, a Világbank, az Európai Unió, a Világkereskedelmi Szervezet is. A visszaesés tünetei már észlelhetők. Azok a gazdaságok és cégek lesznek (és már ma is azok) a kevésbé sérülékenyek, amelyek időben alkalmazkodnak a változásokhoz. AzÜzlet.hu bő egy éve foglalkozott cikksorozatában a változáskezeléssel és annak kommunikációjával. Most, amikor a vállalati szférának meg kell kezdenie a felkészülést az esetleges negatív változásokra, érdemes felfrissíteni a változásmenedzsment gyakorlatát és technikáit. Dr. Gonda György rovata.

Hírek

Hétszer annyi a műanyagdarabka, mint a hal Hawaii partjainál

Hawaii partjainál, hétszer annyi műanyagdarabka van a vízben, mint hal egyes területeken - derül ki egy most nemzetközi tudósokból álló csoport publikált kutatásából.

Halálos szelfi. Újabb áldozatot szedett a thaiföldi vízesés

Szelfizés közben vízesésbe csúszott és meghalt egy francia turista a thaiföldi Ko Szamuj szigetén - közölte a helyi rendőrség.

Közúti ellenőrzés: a téli gumikat is vizsgálják

A téli átállás miatt fokozott ellenőrzést végeznek az autópályákon és a főutakon november 19. és 21. között a hatósági szakemberek.

Még napokig marad az enyhe idő

Marad az ilyenkor szokásosnál melegebb idő, helyenként 20 fokig is melegedhet a levegő a hétvégén.

Drágább lesz a balatoni pecázás

Kilenc év után, átlagosan tíz százalékot meghaladó mértékben emelkedik a balatoni horgászjegyek ára - közölte a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója Gyenesdiáson.

Egymilliárdot csaltak el gumiabroncsokkal

Egy héten belül két gumiabroncs-kereskedelemmel foglalkozó dunántúli bűnbandát leplezett le a NAV. A szervezetek egymástól függetlenül működtek és együttesen több mint egymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Puskás Aréna: készpénz helyett kártya vagy okostelefon

A Puskás Arénában nem lesz lehetőség készpénzzel fizetni már a pénteki nyitómérkőzésen sem, amikor a magyar labdarúgó-válogatott Uruguay ellen lép pályára.

Hókáosz Ausztriában – áramkimaradás, járhatatlan utak, bezárt üzletek

Áramkimaradást okozott a havazás Ausztria több részében, így Karintiában, Tirol keleti részében, valamint Salzburg tartományban. Az üzemzavarokat elektromos vezetékekre dőlt fák okozták.

Csalók támadják a Tesco vásárlóit

Ismeretlenek a Tesco nevével visszaélve, hamis nyereményjátékot hirdetve próbálnak adatokat megszerezni a vásárlóktól. 

Ötven éve nem látott árvíz Velencében – ketten meghaltak

Két idős ember életét vesztette az olaszországi Velence városában, amelyet szerdára virradó éjszaka rekord magasságú tengervíz öntött el a heves esőzések nyomán.

Ökológiai lábnyomot mér a finn mobilapp

A felhasználók által választott közlekedési módok ökológiai lábnyomát méri, a jól teljesítőket pedig virtuális kreditekkel jutalmazza a finnországi Lahtiban kifejlesztett mobilalkalmazás.

Fokozott rendőri ellenőrzés lesz a vonatokon

Szerda reggeltől csütörtök reggelig országszerte fokozott vasúti ellenőrzést tart a rendőrség.
Hirdetés

Gazdaság

Matolcsy: meg kell reformálni az eurót

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint meg kell újítani az európai közös pénzt, az új uniós vezetőknek pedig még van idejük megalkotni az euró reformját tartalmazó Maastricht 2.0 szerződést a következő válság előtt, legkésőbb 2022-ig.

Kriptovalutába fektette ügyfelei pénzét a Novis Biztosító

Szinte szerencsejátéknak tekinthető, hogy a befektetési életbiztosítást kötő ügyfelek pénzét kriptovalutába fektette a Novis Biztosító - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője.

A kápé ellen csomagot ajánl a Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség 22 pontból álló digitalizációs javaslatcsomagot dolgozott ki: digitális fizetési megoldásokkal szorítanák vissza a készpénzhasználatot és csökkentenék a banki működés adminisztrációs költségeit is.

Infláció – MNB: meg kell reformálni a mérési módszert

A Magyar Nemzeti Bank vezetői szerint a fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Matolcsy Györgyék tanulmányukban arra jutnak, ideje újragondolni az infláció mérését.

Csökkent az állampapír-állomány szeptemberben

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 90 milliárd forinttal csökkent szeptemberben. A 30 890 milliárd forintnyi összeg 2223 milliárd forinttal nőtt az idei első kilenc hónapban és 2384 milliárd forinttal egy év alatt - derült ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

Megduplázzák a bankadót Szlovákiában

Kivezetés helyett megtartják, sőt meg is duplázzák a bankadót Szlovákiában. Az erről szóló törvénymódosítást már jóváhagyta a szlovák kormány.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom