Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Építőipar A homok, a kifogyóban lévő ásványkincs

A homok, a kifogyóban lévő ásványkincs

A homok a víz után a második legtöbbet használt természeti kincs. Mégis kevés figyelmet kap, dühöng a pazarló felhasználás, pedig az építőipar és még számos iparág működése elképzelhetetlen nélküle. Fogytán a Föld sokak számára végtelennek hitt homokkészlete.

Akiknek a homokból sosem elég

Szingapúr területe függetlenné válásakor, 1965-ben 581 km2 volt. Ma 25%-al nagyobb és folyamatosan növekszik. Az elmúlt években 500 millió tonna homokkal hódítottak el területet a tengertől. Ezzel Szingapúr világelső az egy főre jutó homokfelhasználásban. A miniállamban azonban nincsenek lelőhelyek. A homok külföldről, Indonéziából, Malajziából, Thaiföldről és Kambodzsából jön.

Szivattyúkkal bányásszák a homokot

Abszolút értékben Kína a világelső felhasználó. Az elmúlt 4 évben több homokot használtak fel, mint az amerikaiak a teljes XX. század során! A globális kitermelés 55%-a évek óta Kínába és az ott épülő házakhoz, utakhoz, gátakhoz szükséges betonba kerül.

Szingapúr és Kína extrém példák, de érzékeltetik, hogy különösen Ázsiában egyre nagyobb az igény homok és kavics iránt. Az ENSZ témával foglalkozó ügynökségénél, a UNEP-nél a felhasználás további növekedésével számolnak. Afrikában egyenesen keresleti robbanást prognosztizálnak. Becslésük szerint a felhasználás minden évben 5,5%-al meghaladja meg a természetesen képződő homok mennyiségét.

Az alábecsült erőforrás

A homok – a víz után – az emberiség második legfontosabb erőforrásává vált. Beton, tégla, üveg, aszfalt nincs homok nélkül. De megtalálható az üvegszálas kábelben, a festékekben, a ragasztókban, a kozmetikai cikkekben, a napkollektorokban és a computerchipekben is.

A homok tehát fontos. Mégis alig tudunk róla valamit. A felhasznált mennyiség sem ismert pontosan. Csak a legfontosabb hasznosítási terület, a betonelőállítás számaiból lehet következtetni rá. Ez alapján az elmúlt két évtizedben 30-ról 50 milliárd tonnára nőtt az éves felhasználás. Ennyiből évente épülhetne egy 20 méter széles és 20 méter magas fal az Egyenlítő teljes hosszában. A számok ismeretében nem meglepő, hogy a végtelennek hitt homokkészletek felzabálják a környezetet, kimerülőben is vannak.

Homokot a föld alól is?

A homok megújuló erőforrás. Az erózió terméke. Az eső és folyók mossák ki a kövekből és viszik a világtengerekbe. A legnagyobb homokkészletet a folyók és a tengerek feneke rejti. Az emberiség több homokot használ fel, mint amennyi évente az erózióval termelődik. Nincs tehát elegendő idő a megújulásra.

Fehér homok bányászat hatalmas tájsebbel

Németország homoknagyhatalom. Kétezer bányában évi 240 millió tonna homokot és kavicsot termelnek ki. Ennek ellenére az elmúlt években a németeknél is többször homokhiány volt. A kitermelési kapacitás nem tudta fedezni a dübörgő építőipar szükségleteit. A meglévő bányák már most is a maximumon működnek, újakat pedig több okból is nehéz nyitni.

A legtöbb homokos területen ma városok állnak. Az emberiség évszázadokig tudatosan homokon építkeztek, mert az anyag gazdasági szempontból érdektelen volt. Homok lenne a folyómedrekben is. A természetes vízfolyás és környéke azonban ivóvíznyerőhely, ezért tilos a bányászat. Az üres, természetileg nem védett területek tulajdonosai pedig az ingatlanárak elszabadulása óta inkább építésre használják a földterületeiket.

Másod osztályú erőforrás

A helyzet Afrikában belátható időn belül drámai lehet. Egyrészt, mert a kontinens építőipari robbanás előtt áll. Másrészt, mert csak néhány tengerparti részen lehet használható homokot bányászni. Homok és homok között ugyanis nagy a minőségi különbség. A legtöbb felhasználási területen a nagy, durva szeműre van szükség.

Hiába tehát a sivatagok, az ottani finom, kerek homok nem jó az iparnak. Kicsi stabilitása miatt betonba egyáltalán nem lehet keverni.

A partokon nyert sós homokkal sem könnyű dolgozni. Utólagos kémiai kezelést igényelnek, ráadásul nagy stabilitást követelő konstrukcióknál, például toronyházaknál és hidaknál felhasznált betonhoz egyáltalán nem jó.

Lennének megoldások

A szűkülő forrásokra tekintettel az UNEP az szeretné, ha az olajhoz hasonlóan a homokkitermelési kvóták lennének.

Az újrahasznosítást is forszírozza. Ami a műszaki hulladékok, a papír, az üveg és a műanyag esetében egyre inkább megtörténik, az a betonnál még gyerekcipőben jár. Pedig az új építési beruházások többsége nem zöldmezős. Az építést egyre többször bontás előzi meg. Lenne tehát mit újrahasznosítani.

Sok importőr, kevés exportőr

Szingapúr sokáig indonéz, maláj, táj, majd kambodzsai homokot importált. A városállam nyert az üzleten. A feltöltött tengerrel számottevően nőtt a területe. Részben az egyik exportőr, Indonézia rovására. Az indonézek és más eladó országok most szembesülnek a természeti károkkal is. Jelentős élőhelyek ökológiai egyensúlya borult fel.

Szingapúr ázsiai szállítóinak szinte mindegyike exporttilalmat rendelt el. A városállam gigantikus konténerhajó termináljának befejezéséhez azonban még sok négyzetkilométernyi tengert kell feltölteni. A megszorult vezetés jelenleg jóval drágábban és körülményesebben Ausztráliából importál.

Környezetrombolás és homokmaffia

A fontos exportőrök kiesése és a növekvő kereslet sosem látott szintre drágította a homokot. Kitermelése egyre nagyobb üzlet. A következmények ijesztők. A legszegényebb országok a környezeti szempontokra tekintet nélkül bányásszák a homokot. Strandok és folyók tűnnek el. Így romlik az ivóvíz minősége, eltűnnek a sok helyen legfontosabb tápláléknak számító és a sokak megélhetését biztosító halak. A tengerek beszennyeződnek, teljes ökológiai rendszerek összeomlanak. Állatok és emberek táplálék nélkül maradnak.

Elrettentő példa Dél-Kelet-Ázsia legjelentősebb folyója, a Mekong. Laoszban, Thaiföldön és Kambodzsában markolókkal emelik ki, illetve szűrő szerű gátakkal fogják fel a homokot. Így jóval kevesebb jut belőle a vietnámi deltába. Ezért ott a talajerózió következtében sós lesz a talajvíz és a folyóba csúsznak a meder közeli földek, a legfontosabb rizstermelő területek.

A hivatalos kiaknázás korlátozásával párhuzamosan nő az illegális kitermelés. Az UNEP jelentése szerint csak Indában hétezer helyen nyernek feketén homokot. Marokkó strandjainak 50%-át már eltüntette az illegális bányászat. A világtermelés 15%-a bűncselekménnyel áll elő.

Jamaikában egy egész falu csúszott a tengerben a tiltott kitermelés következtében. A homok egy közelben épülő luxushotel mesterséges öblének kialakításához kellett. Ugandában kínai, részben állami vállalatok a bűnözők legfontosabb megrendelői. Hajóval viszik a homokot Kínába. A milliárdos üzletet már a szervezett bűnözés is felfedezte. Nem egy gyilkosság történt az illegális üzletekkel összefüggésben.

Minderre tekintettel az ENSZ 2021-ig szabályozni akarja a homokbányászatot. Az UNEP-nél a konkrétumokon dolgoznak.

Többe között megtiltanák a folyómedrek kitermelését. Párhuzamosan a beton újrahasznosítására és alternatív építési alapanyagok használatára akarnak ösztönözni.

A homok alternatívája a zúzott üveg és szikla, valamint a műanyag lehetne. Fontos aspektus a jövő szempontjából, hogy a világnépesség 80%-a kétszintes, vagy annál alacsonyabb házakban él. Ilyeneket homokintenzív vasbeton, acélelemek, tégla és cement nélkül is stabilan lehetne építeni. Mindenhez persze először társadalmi, gazdasági és politikai felismerés kell: A homok végesen rendelkezésre álló természeti kincs!

Friss

Ukrajna. A GDP negyede a szürkegazdaságé

Az ukrán bruttó hazai össztermék (GDP) csaknem negyedét adja a szürkegazdaság - derült ki abból a kutatási anyagból, amelyet a Ernst and Young vállalat végzett el a Mastercard támogatásával az ukrán gazdasági minisztériummal, a jegybankkal és a statisztikai hivatallal együttműködésben.

Koronavírus – Karanténban az óceánjáróról hazatért két magyar

Karanténba kerül az óceánjáró hajóról hazatért két magyar állampolgár - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Alstom – Bombardier vasúti megaüzlet készül

Az Alstom francia gépipari konszern bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat a Bombardier kanadai multinacionális járműgyártó vállalat vasúti üzletágának felvásárlásáról.

Restaurálása után kiderült: ez egy Rembrandt-festmény

A modern technológiának és művészettörténészek nyomozásának köszönhetően Rembrandt festményeként azonosították az Egyesült Államokban azt a majd 400 éves műalkotást, amelyről sokáig úgy vélték, hogy a holland festőművész műhelyében dolgozó ismeretlen művész munkája.

Hírek

Koronavírus – Karanténban az óceánjáróról hazatért két magyar

Karanténba kerül az óceánjáró hajóról hazatért két magyar állampolgár - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Restaurálása után kiderült: ez egy Rembrandt-festmény

A modern technológiának és művészettörténészek nyomozásának köszönhetően Rembrandt festményeként azonosították az Egyesült Államokban azt a majd 400 éves műalkotást, amelyről sokáig úgy vélték, hogy a holland festőművész műhelyében dolgozó ismeretlen művész munkája.

Észak-Korea. Dollár százezreket költ lovakra Kim Dzsongun

Észak-Korea tucatnyi telivér lovat importált tavaly Oroszországból csaknem 80 ezer dollár értékben - jelentette orosz vámadatokra hivatkozva a Reuters hírügynökség.

Előbb kezdődik az idei pollenszezon

Az enyhe időjárás miatt korábban kezdődik a pollenszezon, az allergia mértékétől és az előző évek tapasztalataitól függően már érdemes szedni a gyógyszereket - mondta Nékám Kristóf allergológus.

Okospelenkát fejlesztettek ki amerikai kutatók

Nedvességet érzékelő okospelenkát fejlesztettek ki a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói, akik szerint a találmány a kisbabák és az idősek gondozását is megkönnyítheti.

Drágább lesz a tankolás szerdától

Szerdán emelkednek az üzemanyagárak: a benzin átlagára bruttó 2 forinttal, a gázolaj átlagára pedig bruttó 5 forinttal literenként.

Lottóláz. Több mint ötmillió szelvény van versenyben

Csaknem ötmilliárd forint az ötöslottó fődíja, ami miatt jelentősen nőtt a játékosok száma - mondta Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója.

Olvad az Antarktisz – 20 fok fölötti meleget mértek

Az időjárási feljegyzések kezdete óta először mértek 20 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet az Antarktiszon. A Seymour-szigeten jegyzett 20,75 Celsius-fokot a kutatók hihetetlennek és abnormálisnak nevezték.

Elárverezik Gagarin ZIL-jét – Hruscsov is ült benne

Elárverezik azt a ZIL-111V típusú limuzint, amelyen Jurij Gagarin történelmi űrutazása után bevonult a szovjet fővárosba 1961. április 14-én felesége és a szovjet vezető, Nyikita Hruscsov társaságában.

Influenza – lassabban terjed a járvány

Lassan, de terjed az influenza az országban: az előző héten 35 ezer ember, az előző hetinél 16,3 százalékkal több beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Kutatás: így változtatta meg az ember a természetet

A véltnél jóval korábban, legalább háromezer évvel ezelőtt is jelentős változtatásokat hajtott végre természeti környezetén az ember - állapították meg kutatók.

Japán nyugdíjas a világ legidősebb férfija

A nevetésben látja a hosszú élet titkát a 112 éves japán férfi, akit a világ legidősebb élő férfijaként ismertek el.

Gazdaság

Ukrajna. A GDP negyede a szürkegazdaságé

Az ukrán bruttó hazai össztermék (GDP) csaknem negyedét adja a szürkegazdaság - derült ki abból a kutatási anyagból, amelyet a Ernst and Young vállalat végzett el a Mastercard támogatásával az ukrán gazdasági minisztériummal, a jegybankkal és a statisztikai hivatallal együttműködésben.

Vagyonosodtak a háztartások

Tavaly 11,7 százalékkal, mintegy 5341 milliárd forinttal nőtt a háztatások nettó pénzügyi vagyona és az év végén elérte az 50 932 milliárd forintot - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

Államadósság – 3,9 százalékos csökkenés egy év alatt

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2019-ben 974 milliárd forint, a GDP 2,1 százalékának megfelelő összeg volt - jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A Tesla részvénye többet ér, mint a német autógyártóké

Az amerikai e-autó gyártó története első nyereséges negyedévét zárta. A hírre a részvény árfolyama egy nap alatt 20 százalékkal emelkedett, drágább lett egyetlen papírja, mint  a német autógyártóké együtt! Miért lehetséges ez? Csak tőzsdei spekuláció eredménye lenne a részvény hirtelen szökkenése? 

Az MNB a kriptovalutákról – nem mind arany, ami fénylik

Kockázatos lehet kriptovalutákba fektetni, ugyanis árfolyamuk kiszámíthatatlan, bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják ezeket, ráadásul a hozzájuk kötődő kereskedelmi ügyleteket a Magyar Nemzeti Bank sem felügyeli - hívta fel a figyelmet a jegybank.

Megszólalt a jegybank alelnöke – erősödött a forint

Erősödött a forint délelőtt. Szakemberek szerint ebben nagy szerepet játszanak az MNB-alelnök Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen elhangzott mondatai.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom