Hirdetés
Kezdőlap Építőipar A homok, a kifogyóban lévő ásványkincs
No menu items!

A homok, a kifogyóban lévő ásványkincs

A homok a víz után a második legtöbbet használt természeti kincs. Mégis kevés figyelmet kap, dühöng a pazarló felhasználás, pedig az építőipar és még számos iparág működése elképzelhetetlen nélküle. Fogytán a Föld sokak számára végtelennek hitt homokkészlete.

Akiknek a homokból sosem elég

Szingapúr területe függetlenné válásakor, 1965-ben 581 km2 volt. Ma 25%-al nagyobb és folyamatosan növekszik. Az elmúlt években 500 millió tonna homokkal hódítottak el területet a tengertől. Ezzel Szingapúr világelső az egy főre jutó homokfelhasználásban. A miniállamban azonban nincsenek lelőhelyek. A homok külföldről, Indonéziából, Malajziából, Thaiföldről és Kambodzsából jön.

Szivattyúkkal bányásszák a homokot

Abszolút értékben Kína a világelső felhasználó. Az elmúlt 4 évben több homokot használtak fel, mint az amerikaiak a teljes XX. század során! A globális kitermelés 55%-a évek óta Kínába és az ott épülő házakhoz, utakhoz, gátakhoz szükséges betonba kerül.

Szingapúr és Kína extrém példák, de érzékeltetik, hogy különösen Ázsiában egyre nagyobb az igény homok és kavics iránt. Az ENSZ témával foglalkozó ügynökségénél, a UNEP-nél a felhasználás további növekedésével számolnak. Afrikában egyenesen keresleti robbanást prognosztizálnak. Becslésük szerint a felhasználás minden évben 5,5%-al meghaladja meg a természetesen képződő homok mennyiségét.

Az alábecsült erőforrás

A homok – a víz után – az emberiség második legfontosabb erőforrásává vált. Beton, tégla, üveg, aszfalt nincs homok nélkül. De megtalálható az üvegszálas kábelben, a festékekben, a ragasztókban, a kozmetikai cikkekben, a napkollektorokban és a computerchipekben is.

A homok tehát fontos. Mégis alig tudunk róla valamit. A felhasznált mennyiség sem ismert pontosan. Csak a legfontosabb hasznosítási terület, a betonelőállítás számaiból lehet következtetni rá. Ez alapján az elmúlt két évtizedben 30-ról 50 milliárd tonnára nőtt az éves felhasználás. Ennyiből évente épülhetne egy 20 méter széles és 20 méter magas fal az Egyenlítő teljes hosszában. A számok ismeretében nem meglepő, hogy a végtelennek hitt homokkészletek felzabálják a környezetet, kimerülőben is vannak.

Homokot a föld alól is?

A homok megújuló erőforrás. Az erózió terméke. Az eső és folyók mossák ki a kövekből és viszik a világtengerekbe. A legnagyobb homokkészletet a folyók és a tengerek feneke rejti. Az emberiség több homokot használ fel, mint amennyi évente az erózióval termelődik. Nincs tehát elegendő idő a megújulásra.

Fehér homok bányászat hatalmas tájsebbel

Németország homoknagyhatalom. Kétezer bányában évi 240 millió tonna homokot és kavicsot termelnek ki. Ennek ellenére az elmúlt években a németeknél is többször homokhiány volt. A kitermelési kapacitás nem tudta fedezni a dübörgő építőipar szükségleteit. A meglévő bányák már most is a maximumon működnek, újakat pedig több okból is nehéz nyitni.

A legtöbb homokos területen ma városok állnak. Az emberiség évszázadokig tudatosan homokon építkeztek, mert az anyag gazdasági szempontból érdektelen volt. Homok lenne a folyómedrekben is. A természetes vízfolyás és környéke azonban ivóvíznyerőhely, ezért tilos a bányászat. Az üres, természetileg nem védett területek tulajdonosai pedig az ingatlanárak elszabadulása óta inkább építésre használják a földterületeiket.

Másod osztályú erőforrás

A helyzet Afrikában belátható időn belül drámai lehet. Egyrészt, mert a kontinens építőipari robbanás előtt áll. Másrészt, mert csak néhány tengerparti részen lehet használható homokot bányászni. Homok és homok között ugyanis nagy a minőségi különbség. A legtöbb felhasználási területen a nagy, durva szeműre van szükség.

Hiába tehát a sivatagok, az ottani finom, kerek homok nem jó az iparnak. Kicsi stabilitása miatt betonba egyáltalán nem lehet keverni.

A partokon nyert sós homokkal sem könnyű dolgozni. Utólagos kémiai kezelést igényelnek, ráadásul nagy stabilitást követelő konstrukcióknál, például toronyházaknál és hidaknál felhasznált betonhoz egyáltalán nem jó.

Lennének megoldások

A szűkülő forrásokra tekintettel az UNEP az szeretné, ha az olajhoz hasonlóan a homokkitermelési kvóták lennének.

Az újrahasznosítást is forszírozza. Ami a műszaki hulladékok, a papír, az üveg és a műanyag esetében egyre inkább megtörténik, az a betonnál még gyerekcipőben jár. Pedig az új építési beruházások többsége nem zöldmezős. Az építést egyre többször bontás előzi meg. Lenne tehát mit újrahasznosítani.

Sok importőr, kevés exportőr

Szingapúr sokáig indonéz, maláj, táj, majd kambodzsai homokot importált. A városállam nyert az üzleten. A feltöltött tengerrel számottevően nőtt a területe. Részben az egyik exportőr, Indonézia rovására. Az indonézek és más eladó országok most szembesülnek a természeti károkkal is. Jelentős élőhelyek ökológiai egyensúlya borult fel.

Szingapúr ázsiai szállítóinak szinte mindegyike exporttilalmat rendelt el. A városállam gigantikus konténerhajó termináljának befejezéséhez azonban még sok négyzetkilométernyi tengert kell feltölteni. A megszorult vezetés jelenleg jóval drágábban és körülményesebben Ausztráliából importál.

Környezetrombolás és homokmaffia

A fontos exportőrök kiesése és a növekvő kereslet sosem látott szintre drágította a homokot. Kitermelése egyre nagyobb üzlet. A következmények ijesztők. A legszegényebb országok a környezeti szempontokra tekintet nélkül bányásszák a homokot. Strandok és folyók tűnnek el. Így romlik az ivóvíz minősége, eltűnnek a sok helyen legfontosabb tápláléknak számító és a sokak megélhetését biztosító halak. A tengerek beszennyeződnek, teljes ökológiai rendszerek összeomlanak. Állatok és emberek táplálék nélkül maradnak.

Elrettentő példa Dél-Kelet-Ázsia legjelentősebb folyója, a Mekong. Laoszban, Thaiföldön és Kambodzsában markolókkal emelik ki, illetve szűrő szerű gátakkal fogják fel a homokot. Így jóval kevesebb jut belőle a vietnámi deltába. Ezért ott a talajerózió következtében sós lesz a talajvíz és a folyóba csúsznak a meder közeli földek, a legfontosabb rizstermelő területek.

A hivatalos kiaknázás korlátozásával párhuzamosan nő az illegális kitermelés. Az UNEP jelentése szerint csak Indában hétezer helyen nyernek feketén homokot. Marokkó strandjainak 50%-át már eltüntette az illegális bányászat. A világtermelés 15%-a bűncselekménnyel áll elő.

Jamaikában egy egész falu csúszott a tengerben a tiltott kitermelés következtében. A homok egy közelben épülő luxushotel mesterséges öblének kialakításához kellett. Ugandában kínai, részben állami vállalatok a bűnözők legfontosabb megrendelői. Hajóval viszik a homokot Kínába. A milliárdos üzletet már a szervezett bűnözés is felfedezte. Nem egy gyilkosság történt az illegális üzletekkel összefüggésben.

Minderre tekintettel az ENSZ 2021-ig szabályozni akarja a homokbányászatot. Az UNEP-nél a konkrétumokon dolgoznak.

Többe között megtiltanák a folyómedrek kitermelését. Párhuzamosan a beton újrahasznosítására és alternatív építési alapanyagok használatára akarnak ösztönözni.

A homok alternatívája a zúzott üveg és szikla, valamint a műanyag lehetne. Fontos aspektus a jövő szempontjából, hogy a világnépesség 80%-a kétszintes, vagy annál alacsonyabb házakban él. Ilyeneket homokintenzív vasbeton, acélelemek, tégla és cement nélkül is stabilan lehetne építeni. Mindenhez persze először társadalmi, gazdasági és politikai felismerés kell: A homok végesen rendelkezésre álló természeti kincs!

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Palkovics: 2022 végén indul a magyar Covid-vakcina gyártása

A jövő év végén megkezdődik a hazai koronavírus-elleni vakcina gyártása Debrecenben - jelentette be az innovációs és technológiai miniszter.

KSH: januárban csökkent a foglalkoztatottság

A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 537 ezer volt. Részben a járvány gazdasági következményeként, részben a szezonális hatások miatt az előző hónaphoz képest 97 ezerrel, a tavaly januárihoz viszonyítva pedig 55 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), megjegyezve, hogy január 1-jétől a nemzetközi szabályozással összhangban változott módszertant alkalmaz a hivatal.

Koronavírus – EU. A németek elégedetlenek

A németek többsége szerint az EU rosszul teljesít az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) járványa elleni védekezésben - mutatta ki egy ZDF-ben közölt felmérés.

Polányi Zoltán a CIG Pannónia új vezetője

A jegybank jóváhagyta, hogy Polányi Zoltán legyen a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. első számú vezetője, egyben a társaság leánycége, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (EMABIT) első számű vezetőjének helyettese - közölte a társaság.

Hírek

Koronavírus – EU. A németek elégedetlenek

A németek többsége szerint az EU rosszul teljesít az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) járványa elleni védekezésben - mutatta ki egy ZDF-ben közölt felmérés.

Polányi Zoltán a CIG Pannónia új vezetője

A jegybank jóváhagyta, hogy Polányi Zoltán legyen a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. első számú vezetője, egyben a társaság leánycége, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (EMABIT) első számű vezetőjének helyettese - közölte a társaság.

Észak-Amerika – Halálos klímaváltozás. A lehűlés a felelős a legnagyobb ősemlősök kipusztulásáért

Nem a túlvadászat pusztította ki a legnagyobb ősemlősöket Észak-Amerikában, a mamutok, óriáslajhárok és más nagytestű ősemlősök kihalásáért a korabeli klímaváltozás okolható egy új kutatás szerint.

Kényszermunka, emberkereskedelem, prostitúció. Hatszázmilliót bezsebelő szervezet

Nőket prostituáltként dolgoztató szervezet 16 tagja ellen emeltek vádat emberkereskedelem miatt, a banda a nőket "egyszerű értéktárgyként adták-vették".

A középkori Cambridge társadalmi egyenlőtlenségeinek nyomait viselik az egykori lakók csontjai

A középkori Cambridge társadalmi egyenlőtlenségeinek nyomait viselik magukon az egykori lakók csontjai - állapították meg brit kutatók, akik a város történelmi központjának három különböző temetkezési helyszínén feltárt több száz emberi maradványt elemeztek.

Koleszterincsökkentők mellékhatásai – lehullt a lepel a sztatinokról

Nem okoznak izomfájdalmat a koleszterinszint csökkentésére használt sztatinok egy új kutatás szerint.

Csalók új módszere – főleg időseket céloznak

A fővárosban is elterjedtek az unokázós típusú csalásokhoz hasonló, úgynevezett végrehajtós csalások. A csalók pszichés nyomásgyakorlással igyekeznek pénzt kicsalni, elsősorban idősektől - közölte a fővárosi főügyész.

Gulyás: március 15-ig maradnak a korlátozások

A kormány március 15-ig változatlan formában fenntartja a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Szálló por. Tíz településen veszélyes a levegő

Már tíz településen veszélyes a levegőminőség a magas szállópor-tartalom miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

NASA – Nagyfelbontású panorámafelvétel a Mars felszínéről

Hazaküldte a vörös bolygó felszínéről készített első, nagyfelbontású panorámafelvételét...

Csőd szélén a Cseh Légitársaság

Súlyos gondokkal küzd a Cseh Légitársaság (CSA), a vállalatot szerkezetátalakítással szeretnék megmenteni a csődtől - ismerte el Vladimíra Dufková, a CSA szóvivője.

Rendkívüli támogatás a magánalapítású állatkerteknek

Rendkívüli támogatást kaphatnak a pandémia miatt nehéz helyzetbe került magánalapítású állatkertek - közölte az Agrárminisztérium.

Gazdaság

Fogyasztóbarát otthonbiztosítás – a Generalinál is

A Generali Biztosító Zrt. is beléphet a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások piacára - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Elemzők: a várakozásoknak megfelelően maradt változatlan az alapkamat

Nem számított a piac a jegybanki alapkamat módosítására, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi döntése megfelel az elemzői várakozásoknak - vélik az MTI-nek nyilatkozó szakértők.

Kamatdöntés – Monetáris tanács: továbbra is az árstabilitás a legfontosabb szempont

A Magyar Nemzeti Bank szerint a koronavírus-járvány okozta válságból elhúzódó a kilábalás, Magyarországon a vártnál kedvezőbben alakult a múlt év vége, és 2021 második negyedévében normalizálódhat a helyzet, a jegybank továbbra is az árstabilitás fenntartását tekinti a legfontosabb szempontnak - derül ki az MNB Monetáris Tanácsának közleményéből.

Monetáris tanács: marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és a kamatfolyosón sem változtatott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa - közölte az MNB.

Tállai András: 70 ezer vállalkozó utoljára nyújt be önálló áfabevallást a héten

A NAV jövőre 70 ezer vállalkozásnak küld áfabevallási tervezetet, az ideit még e nélkül kell a héten benyújtaniuk a cégeknek - mondta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Javította a Moody’s a Budapest Bank és az MKB minősítéseit

Javította a Budapest Bank és az MKB Bank egyes minősítéseit, illetve betétosztályzati kilátásukat a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő a második legnagyobb magyarországi pénzügyi szolgáltatási csoport létrejöttét eredményező bankrészvény-tranzakció potenciális előnyeivel indokolta a lépést.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom