Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság A javítás joga - tilos lesz az "egyszerhasználatos" telefon

A javítás joga – tilos lesz az “egyszerhasználatos” telefon

Egymást követik a milliárdos csomagok a korona-krízis gazdasági következményeinek enyhítésére. Elsődleges cél a csődhullám és az munkanélküliség elszabadulásának megakadályozása. Az ökológia háttérbe szorult. Pedig a zöld szemlélettel gyorsabb és fenntarthatóbb lehetne a kilábalás.

A korona-járvány, mesterséges kómában tartott gazdaság miatta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az 1929/30-as nagy világgazdasági válság óta nem látott recesszióra számít. A hatások enyhítésére naponta jelentenek be új élénkítő csomagokat. Politikusok és közgazdászok lázasan gondolkodnak a legeffektívebb megoldásokon. Kérdés, mekkora szerepet kap ebben a fenntarthatóság.

Az Európai Bizottság eltökélt, hogy az összesen 2.000 milliárd euró volumenű programjait összeköti az év elején bejelentett ’zöld fordulat’ koncepciójával. A ’Green Deal’ 2050-ig klímasemlegessé tenné Európát. Ennek érdekében mélyrehatóan átalakítaná az energiaellátást, az ipart, a közlekedést és a mezőgazdaságot.

A közpénzből stimulált fellendülésnek fenntarthatónak kell lennie. Ezzel hosszú távon mindenki, a gazdasági szereplők és a lakosság is nyer” – nyilatkozta a Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen a zöld Európa vízióját állította politikai agendája középpontjába.

Ennek ellenére a ’zöld fordulat’ keretében elfogadott intézkedések egy részét a Covid 19-re hivatkozva visszavonta Brüsszel. Így például az év elején hatályba lépett szabályt, amely a tengeri fuvarozókat és a légitársaságokat jobb minőségű, kevesebb káros anyagot tartalmazó üzemanyag használatára kötelezte.

Patrick Graichen

Európa a világ legnagyobb nyersanyag és energia importőre. Évi 760 milliárd euró megy el erőforrás importra. 50 százalékkal több, mint az USA-ban. Jelentős versenyhátrány ez az európai vállalkozásoknak. A jó nevű tanácsadócég, a McKiensey tanulmánya szerint a ’körforgásos gazdaság’ akár évi 600 milliárd euró megtakarítást is hozhatna. „Minden invesztíció és támogatás, amely nem a 2050-re CO2-semleges Európát tartja szem előtt, csak a következő, klíma okozta válsághoz járul hozzá” – véli a berlini energiagazdálkodási agytröszt, az Agora vezetője. Patrick Graichen szerint Európa leszakadásához fog vezetni, ha nem sikerülni olcsó, saját, megújuló energiaforrásokból működtetni az iparát.

Németországban 189 cég és civil szervezet nyílt levélben fordult a berlini kormányhoz: „A gazdaságba folyó közpénzzel évtizedekre meg lehet határozni a fejlődés irányát. A járvány miatti kényszerleállást a gazdaság ökologikus újraindítására kell használni! Németországnak, Európának példát kellene mutatnia a világnak!” Így gondolja a kérdéssel sokat foglalkozó német kémikus, Michael Braungart is. „A jövő gazdasági kulcsterületein, például az IT-ben már elhúzott mellettünk a világ. A green economy lehet az a terület, ahol Európa az élre törhet.”

Nincs új a nap alatt

A világ évezredekig a ’körforgásos gazdaság’ elve szerint működött. Braungart érdekes példát hoz erre a német közszolgálati rádió, a DLF témával foglalkozó műsorában: „Kínában vidéken tradíció, hogy a vendég étkezés után felkeresi vendéglátója toalettjét. Udvariatlanság lenne úgy távozni, hogy magával viszi az értékes tápanyagot.” Német biogazdálkodók a csatornázással kezdődött intermezzo után, ismét hasznosítják a biomasszát.Nincs jobb és természetesebb tápanyag a földnek” – magyarázza Braungart.

A híres amerikai építész, William McDonough tollából 2002-ben megjelent könyv, a ’Cradle to Cradle: Remaking the Way We Make Things’ (’Bölcsőtől ​bölcsőig. Környezettudatosság – a tervezéstől a gyártásig’) más meglepő példákat hoz a ’körforgásos gazdaságra’: egy ritka növény magjából származó, biológiai úton lebomló csomagolóanyag; ehető bútorhuzat; teljesen újrahasznosítható, a finom port magába szívó padlószőnyeg!

A szeméthegyek nőnek

A fenntartható fejlődés előmozdításáért dolgozó Ellen McArthur Alapítvány kutatása szerint Európában a javak termelése és elfogyasztása során egy főre vetítve 16 tonna melléktermék képződik és megy rögtön veszendőbe: a termeléskor keletkező selejttől a gyártási hulladékon és a megtermelt, de szemétbe kerülő élelmiszeren át az újra nem hasznosított hulladékig.

A ’körkörös gazdálkodás’ fontos része a hulladék újrahasznosítás. Az Ellen McArthur Alapítvány kutatása szerint Európában a hulladék 60 százalékát elégetik, szeméttelepeken elássák, vagy felhasználatlanul tárolják. A műanyagnál különösen rossz a helyzet. Csak 15 százalék újul meg. Ráadásul 1976 óta meghatszorozódott, 360 millió tonnára nőtt az évente termelt plasztik mennyisége! A papírnál és az üvegnél működik a rendszer. 88 és 87 százalék az újrahasznosítási arány. Viszont általában rossz az újrahasznosítás hatásfoka. A nyersanyagérték 75 százaléka veszendőbe megy! Tehát egyre alacsonyabb szintű termek áll elő: fénymásolóból újságpapír, polárkabátból szigetelés. A plasztiknál még rosszabb a helyzet, 90-95 százalék a veszteség!

A ’circular economy’ lényege a megtermelt javak újrahasznosítása. A termékek életciklusuk végén formát váltanak, majd tovább forognak a gazdaságban. Ezt valósítja meg a gyakorlatban az ’International Food Container Organisation’.

Wolfgang Orgeldinger a többször használatos ládákkal

A logisztikai cég speciális tárolóival élelmiszert szállít. Amibe belekerül a zöldség a termelőnél, abból veszi ki a vásárló a szupermarketben. Ha kiürült, visszakerül a termelőhöz, aki újból megpakolja. „Amiben tegnap eper jött Spanyolországból, abban a jövő héten saláta érkezhet Hollandiából” – magyarázza a koncepciót az ügyvezető, Wolfgang Orgeldinger. 50 országban 320 kereskedő 14 ezer termékét szállítják az ökologikus koncepcióval. A 300 millió tartó átlagos élettartalma 120 út. Teljesen újrahasznosítható anyagból készülnek, így élettartamuk végén is benne maradnak a körforgásában.

Szinte minden autógyártónak van ugyan ezen az elven működő saját konténerrendszere, amelyben az alkatrészek a beszállítóktól az autógyártóhoz kerülnek. Vissza üresen mennek, ezért újrahasznosítható anyagból készülő egyszerhasználatos tartóknak akár jobb is lehetne a környezeti mérlege.

A körkörös szállítás elvén alapszik az üvegvisszaváltás rendszere is. A tároló eszköz, tehát a konténer, az üveg más és más termékekkel megtöltve folyamatosan újrahasznosul.

A szerelés joga

Az EU idén két intézkedést is hozott a hulladék csökkentése érdekében. 2021-től tilos lesz az el nem adott tartós fogyasztási cikkek megsemmisítése. Meglepően hangzik, de különösen a nagy netes kereskedők, mint az Amazon számára gazdaságosabb a kicsomagolás után visszaküldött árukat megsemmisíteni, mint újracsomagolni és ismét értékesíteni.  Ugyancsak jövő évtől jön a ’szerelés joga’. Ennek értelmében csak javítható elektronikai eszközök kerülhetnek forgalomba. Tilos lesz például a nem kivehető akkumulátorú mobiltelefon.

Maja Göpel

Probléma, hogy az újrahasznosítás csak akkor lesz téma, amikor a termék a szemétben landolt. Már a termelést kellene úgy alakítani, hogy a termékek nagyobb arányban újrahasznosíthatók legyenek. „Ez lenne az igazi circular economy” – mondja a német kormány Állandó Környezetpolitikai Tudományos Tanácsadó Testületének (WBGU) ügyvezetője, Maja Göpel a DLF-nek.

Rugalmas rendszer

Göpel szerint a koncepció jól beilleszthető az uralkodó, növekedésen alapuló gazdaság személetbe. „Nem kellene búcsút vennünk a rosszul, vagy nem újrahasznosítható termékektől sem” – nyugtat meg. A körkörös gazdaság elméletének része a ’downcycling’, tehát, hogy a termékek egy idő után fizikai, azaz értékétveszteséget szenvednek el. Sőt, a ’körkörös gazdaság’ által preferált természetes alapanyagokból előállított termékek között is lehet olyan, amely gazdaságosan nem újrahasznosítható. Mint például a porcelán vagy a fából készült bútor.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tőzsde – Gyenge kezdés az amerikai tőzsdéken

Indexcsökkenéssel indult a kereskedés pénteken az amerikai értékpapírpiacokon. Az olaj ára csökken.

Ötödével estek vissza a közbeszerzések

Az első hat hónapban 1346 milliárd forint értékben 3746 közbeszerzési eljárást folytattak le Magyarországon. A koronavírus-járvány miatt a közbeszerzések száma körülbelül a negyedével, az értéke közel az ötödével maradt el a tavaly első félévitől - közölte a Közbeszerzési Hatóság.

Tartós hőség jön – elsőfokú a figyelmeztetés

Európában és Magyarországon is beköszönt a tartós hőség - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A kkv-k 16 százaléka megtartaná a home office-t

A koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések közül a csökkentett munkaidő és a home office sok vállalkozás esetében hatékonynak bizonyultak, így ezek megmaradhatnak a jövőben is - derült ki a K&H Bank júniusi felméréséből.

Hírek

Tartós hőség jön – elsőfokú a figyelmeztetés

Európában és Magyarországon is beköszönt a tartós hőség - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Koronavírus – A BCG-oltás tényleg használ?

A BCG-oltás befolyásolhatja a Covid-19 tüneteit egy önkéntesekkel végzett új holland kutatás eredményei szerint.

Balatoni villájában vették őrizetbe a milliárdost – videó

Közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost vettek őrizetbe a NAV nyomozói - közölte a hatóság észak-alföldi bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense.

Történelmi mélyponton a török líra

Történelmi mélypontra gyengült a török líra a dollárhoz képest csütörtökön, folytatva a hét eleje óta tartó zuhanórepülést, amelyet nem tudtak megállítani az állami bankok agresszív dolláreladásai.

Vatikán. Erdő Péter bekerült a Gazdasági Tanácsba

Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket nevezte ki Ferenc pápa a vatikáni pénzügyekért felelős Gazdasági Tanács egyik új tagjává. Ez a testület felügyeli a vatikáni hivatalok és intézmények gazdasági-pénzügyi tevékenységét.

Koronavírus – Tovább nő az aktív betegek száma Csehországban

Csehországban tovább nő az aktív koronavírus-fertőzött betegek száma.

Kína. Újabb kanadait ítéltek halálra

Kábítószer előállításának bűntette miatt újabb kanadai állampolgárt ítéltek halálra Kínában. A középfokú bíróság ítéletét a legfelsőbb bíróságnak is jóvá kell hagynia.

Kovács Árpád: társadalmi jövőkép nincs gyermekek nélkül

Egy társadalom jövőképét gyermekek nélkül nem lehet elképzelni - hangoztatta Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke egy most megjelent tanulmánykötetről beszélve.

Genova szivárvánnyal ünnepelte visszaépített sztráda-hídját

Két év alatt készült el az összeomlott Morandi-híd helyén az új. „Az öröm nagy, de a fájdalom marad” – mondta a kormányfő a San Giorgio-híd avatásán. A forgalom szerda hajnal óta robog a Genovát elkerülő régi-új autópálya-viadukton.

Koronavírus. Besárgult Spanyolország

A koronavírus-fertőzés terjedése miatt zöldből sárga besorolású lett Spanyolország - az erről szóló országos tisztifőorvosi határozat a Hivatalos Értesítőben jelent meg.

Koronavírus. A brit főnök kirúgta az otthon maradókat

A brit vízvezeték-szerelő cég, a Pimlico Plumbers tulajdonosa kirúgta azokat az alkalmazottait, akik nem akartak visszatérni a munkába. Charlie Mullins a többi munkaadót is hasonló szigorúságra buzdítja - írja a Sun

Riasztás: nyakunkon az újabb felhőszakadás

Zivatarveszély miatt az ország nagy részére elsőfokú, felhőszakadások miatt több déli megyére ismét másodfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Gazdaság

OTP: a vártnál erősebb negyedéves eredmény

A második negyedév adatai alapján az OTP kilátásai kedvezőek, helyzetét a járvány miatti nehézségek sem veszélyeztették - mondta a pénzintézet sajtótájékoztatóján Bencsik László vezérigazgató-helyettes.

Történelmi mélyponton a török líra

Történelmi mélypontra gyengült a török líra a dollárhoz képest csütörtökön, folytatva a hét eleje óta tartó zuhanórepülést, amelyet nem tudtak megállítani az állami bankok agresszív dolláreladásai.

MNB – Itt az első zöld vállalati kötvény

Megtörtént az első hazai zöld vállalatikötvény-kibocsátás: a CPI Hungary Investments Kft. 30 milliárd forint össznévértékű, 2,25 százalékos kuponú, 10 éves futamidejű zöld vállalati kötvényt hozott forgalomba.

Kamatcsökkentés – Egyhangú volt a döntés az MNB-ben

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek júliusban az alapkamat 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentéséről, továbbá a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról - közölte az MNB a július 21-i kamatdöntő ülésről kiadott jegyzőkönyvében.

A járvány sem állította meg a szuperállampapírt

A koronavírus-járvány ellenére is megőrizte népszerűségét a Magyar Állampapír Plusz: a második negyedévben állománynövekedése csaknem 400 milliárd forint volt - közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Az MNB piacot nyitna a zöld kötvényeknek

A Magyar Nemzeti Bank a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacokon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosításának támogatását, együttműködve a társhatóságokkal és a piaci szereplőkkel - közölte az MNB.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom