A kormány újraszámolta a 2023-as költségvetési törvény összegeit, a kiadásokat négy fő területen – munkahelyek megvédése, rezsivédelem, családok támogatása, nyugdíjak értékének megőrzése – növelte, továbbá a bevételi oldalt egyebek közt az energiaszektor egyes szereplőitől várt többletbefizetéssel emelte meg.
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára az év végén rendelettel módosított idei költségvetési törvényről az Országgyűlés költségvetési bizottságának tagjait hétfőn Budapesten tájékoztatta.
Kiemelte: a hiánycélt “moderáltan” a GDP 3,9 százalékára növelték a korábbi, 3,5 százalékról, ami a 2022-re “várhatóan teljesülő” 4,9 százalékos deficithez képest 1 százalékpontos csökkenést jelenthet idén.
A 2022-es tavaszi ülésszak végén senki nem számított arra, hogy a háborúnak és a hozzá kapcsolódó szankcióknak ilyen súlyos gazdasági hatásai lesznek, az Európai Bizottság akkor uniós szinten 2,3 százalékos növekedéssel számolt 2023-ra, ezt a számot később 0,3 százalékra csökkentették – idézte fel.
Beszélt arról is, hogy a növekedés Magyarországon idén a tavalyi év közepén várt 4 százalékkal szemben 1,5 százalék körül alakulhat; a kormány 15 százalékos átlagos éves inflációval számol, és a bérek növekedése várhatóan eléri, sőt meg is haladja 2023-ban az inflációt.
Reálisnak látják, hogy az adósságráta 2023-ban 70 százalék alá csökkenjen GDP-arányosan a 2022. végére várható 73,5 százalékhoz képest, és megjegyezte, hogy 2021-ben még 76,8 százalékon állt a ráta, a nyári törvénytervezetben pedig még 73 százalék feletti mutatóval számoltak 2023-ra.
A kormány a rezsivédelmi alap kiadásait 670 milliárd forintról 2600 milliárdra növelte, támogatásban részesülnek az önkormányzatok, az állami tulajdonú közszolgáltató vállalkozások, az egyházak és a civil fenntartású közszolgáltatást ellátó szervek is a lakosság mellett – sorolta.
Továbbra is kulcsfontosságúnak tekinti a kormány a munkahelyek megvédését, a rezsialap növelése – a kkv-knak és nagyvállalatoknak szóló programok mellett – egyebek között ezt a célt is szolgálja – jegyezte meg.
Kiemelte, hogy a családok támogatására szánt összegeket a módosított törvény megőrzi, sőt új programokat is hoz a 30 év alatti édesanyák személyi jövedelemadójának kedvezményével.
Az új inflációs előrejelzés alapján már januártól 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak – húzta alá, utalva arra, hogy ez is többletkiadás a költségvetésnek az eredeti törvényhez képest.
A bevételi oldal módosításai között említette, hogy az energiaszektor egyes szereplőinek a befizetései növekedtek, a legjelentősebb változás az, hogy az Ural és Brent olajtípus közötti árkülönbözet után befizetendő összeg 40 százalékról 95 százalékra nő.
Rámutatott arra, hogy a kormány takarékos gazdálkodást tervez idén a saját intézményrendszerében, ezen a soron 250 milliárd forinttal kisebb kiadással számolnak a nyáron elfogadott törvényhez képest.
Banai Péter Benő felidézte, hogy ugyan a 2023-as költségvetési törvényt már az év végén rendelettel módosították a veszélyhelyzet szabályai szerint, a képviselők hamarosan tárgyalhatnak a változtatásokról, hiszen ugyanazt a törvénymódosítást az Országgyűlés elé is beterjesztették.
Érdeklődésére elmondta, hogy az áfakulcs emelését nem tervezik, a 834 milliárd forintos áfabevételi-többlet mögött a magasabb inflációs prognózis és a jövedelmek emelkedése áll.
A kormány szociális érzékenységét mutatja, hogy a gázár az átlagfogyasztás mértékéig Magyarországon a legalacsonyabb Európában – erősítette meg szintén a kérdések megválaszolásakor.
Arra is kitért: a családtámogatások összege idén várhatóan 3357 milliárd forint körül lesz, ami több mint 120 milliárddal magasabb, mint az előzőleg tervezett.
Hargitai János (KDNP) felvetésére úgy reagált: mérlegelni fogják, hogy a jelenlegi gyorsan változó környezetben érdemes-e tavasszal elfogadni a következő évi költségvetést.
