Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág A koronavírus-krízis tabukat döntöget az európai monetáris politikában
No menu items!

A koronavírus-krízis tabukat döntöget az európai monetáris politikában

Brüsszel és Frankfurt új megoldásokkal vezetné ki az euró-zónát a sosem látott válságból. Az eddig elutasított amerikai módszereken is követnék. A monetáris politikáról másképp gondolkozó észak- és dél-európai államokat is egységbe kényszeríti a COVID. A németek meglepően kompromisszumkészek.

Elmosódó különbségek

’Milyen különbség?’ – kérdezett vissza egy sajtótájékoztatón az Olasz Nemzeti Bank, a Banca d’Italia kormányzója. A Repubblica újságírója az után érdeklődött, miben áll a különbség az amerikai jegybank szerepét betöltő FED és az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi monetáris politikája között.

Pedig Ignazio Visco tudja, hogy mások a New York-i és a frankfurti intézmény jogszabályban rögzített feladatai és a jogosítványai is. Ezekből és a gazdaságfilozófiai különbségekből kifolyólag korábban valóban más monetáris politikát követtek.

„Mind a két intézmény az árstabilitás biztosítását és a gazdaság támogatását tartja szem előtt. Ez jelenleg Amerikában és Európában is a koronavírus-krízis leküzdését és a defláció megakadályozását jelenti”magyarázta Visco.

Brüsszel és Frankfurt közös nevezőn

Frankfurtól olyan ötletekkel áll elő és olyan intézkedéseket hoz, amely a korábban a lazább monetáris politikai mellett érvelő bizottsági politikusokat is meglepi Brüsszelben.

Még meg sem száradt a tinta a júliusi a maratoni EU-csúcson elfogadott, ’Recovery Fund’ névre keresztelt, 750 milliárd eurós konjunktúracsomagon, az EKB máris javasolta egy folyamatosan elérhető gazdaságélénkítő alap létrehozását. „Hiányzik az EU kezéből egy permanens gazdaságfejlesztő és élénkítő eszköz” – hangzott az indoklás.

Maastricht a múlt relikviája?!

Mark Rutte szigort követel

Az euró stabilitásának frankfurti őrei nem sokkal később a ’múlt relikviájának’ nevezték a maastrichti stabilitási kritériumokat. Különösen idejétmúltnak tartják az államadósságot a GDP 60 százalékában maximalizálni. A déli államok régóta ezen az állásponton vannak. A franciák és az olaszok a szabály eltörlésének leghangosabb szószolói.

Az északiak eddig hallani sem akartak a lazításról. A németek azonban az utóbbi időben egyre visszafogottabbak, ha a szabályok alkalmazásáról van szó. Nem úgy a hollandok. Nem sokon múlt, hogy a kormányfő, Mark Rutte ellenállása miatt júliusban meghiúsult a korona-konjunktúracsomag elfogadása. A holland vezető azóta is a tagállamok államháztartási egyensúlyának mielőbbi helyreállítása mellett érvel. A Recovery Fund-t pedig a feltétlenül szükségesnél egyetlen nappal sem tartaná tovább érvényben.

Új idők új dalai

Brüsszel és Frankfurt között tehát már alig van ellentét. A Bizottság és az EKB is a lazább monetáris politikát és új eszközök bevetését pártolja. A tagállamok két egymásnak feszülő csoportjának viszont még egyességre kell jutnia: Az északiak mielőbb visszatérnének a COVID előtti idők politikájához. A déliek az ’új valóságot’ a közösség monetáris- és gazdaságpolitikájának megújítására használnák. A két álláspont képviselő feszülnek egymásnak a kormányfők brüsszeli csúcsain és az EKB Kormányzótanácsának ülésein is.

Ellentétek az EKB-ban

2019 decemberében az északi tagállamok jegybankárai az EKB állampapírvásárlási programja mielőbbi leállítása mellett érveltek. Ezt tavaly nyáron indította újra még az előző elnök, Mario Draghi 1.350 milliárdos eurós kerettel. Így pumpált friss pénzt az egyre lassuló és deflációs veszélyével küzdő európai gazdaságba. Az északi ellenállás dacára az új EKB elnök, Christine Lagarde, a déliek és Németország támogatásával a program meghosszabbításáról és kerete megnöveléséről döntött még a korona-krízis előtt.

Az EKB 2009-ben, a globális pénzügyi, majd az abból kialakuló gazdasági válság csúcsán kezdte el szisztematikusan felvásárolni a bajba került tagállok nehezen eladhatóvá vált állampapírjait a pénzpiacokról. Így akadályozta meg, hogy elszabaduljanak a kamatok, amelyet a kibocsátó országok a hitelezőknek kénytelenek fizetni. Azóta többször meg lett hosszabbítva a mindig új névre keresztelt akció. Így de facto permanensé vált. Tehát megtörtént az, amit az EKB most a ’Recovery Fund’ esetében is javasol.

Az északiak azonban továbbra is kitartanak a mellett, hogy a jelenleg  ’Pandemic Emergency Purchase Programme’ (PEPPpandémiás sürgősségi vásárlási program) néven futó állampapír vásárlási programot, amint lehet, meg kell szüntetni. Ahogy egy állandó gazdaságfejlesztő és -élénkítő alapot sem akarnak finanszírozni.

A Banca d’Italia kormányzójához hasonlóan az EKB-t irányító Christine Lagarde sem lát kivetnivalót a FED követésében. A francia szakember szerint az euró-zónában is az amerikai jegybank inflációs politikáját kellene követni a következő 4 évben: az első 2 évben az 1, a második 2-ben pedig a 3 százalékos infláció lenne a cél.

Jens Weidmann

A Jens Weidmann, a német jegybank, a Bundesbank elnöke ez ellen van. A kötvényvásárlási programot sem támogatja. Monetáris filozófiáján nem változtatott a korona-krízis. Ami viszont egy éve elképzelhetetlen lett volna, most megtörtént: Az EKB Igazgatóságának német tagja, Isabel Schnabel Christine Lagarde és a déli államok pártjára állt, amikor a ’Pandemic Emergency Purchase Programme’ meghosszabbításáról kellett szavazni.

Lehetőséget látnak a válságban

Brüsszelt és Frankfurtot az is összeköti, hogy általában több jogosítványt akarnak a közösségi intézményeknek. Érvelésük szerint a 2009-es világgazdasági válságból azért lett államcsődökkel fenyegető adósságkrízis több európai országban, mert a Bizottságnak és az EKB-nak sem voltak hatékony gazdaság- és monetáris politikai eszközei. Most több újat is kaptak, egyelőre átmeneti jelleggel.

A korona-krízissel adódott egyszeri alkalmat ki akarják használni ideiglenes jogosítványaik állandóvá tételére.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lakáspiac. Újra 3000 milliárd felett lehet az éves forgalom

Az idén túllépheti a 150 ezret az ingatlanpiaci adásvételek száma, így újra 3000 milliárd forint felett zárhat a lakáspiac forgalma, szemben a tavalyi 134 ezer tranzakcióval mintegy 2690 milliárd forint értékben - közölte a Duna House.

Német miniszter: vészhelyzet van, túlterhelődhet az egészségügy

Vészhelyzet alakult ki Németországban a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt, amelyet sürgősen meg kell állítani, különben túlterhelődik az egészségügyi ellátórendszer - mondta az ügyvezető szövetségi kormány egészségügyi minisztere.

KSH: a feldolgozóipar és a vállalkozások húzták a beruházásokat

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a koronavírus-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Fordulat előtt az angol labdarúgás – jön az átigazolási adó?

A Premier League klubjainak adót kellene fizetniük minden átigazolás után, ezzel is támogatva az angol futballpiramist - áll többek között egy brit kormányzati jelentésben, amely 47 ajánlást tesz az angol labdarúgás jövőjének biztosítása érdekében.

Hírek

Új bankjegyet vezetnek be Romániában

Új címletű, 20 lejes bankjegyek kerülnek forgalomba Romániában december 1-jén. A pénzen először lesz látható egy nő arcmása - közölte a Román Nemzeti Bank.

Európai Bizottság: kilenc hónapig legyen érvényes a Covid-igazolvány

Az Európai Bizottság - tekintettel a koronavírus-járvány kiújulására - javaslatokat tett az unión belüli biztonságos és szabad mozgásra vonatkozó szabályok összehangolására. Ennek jegyében a többi között január 10-től kezdődően 9 hónapban határozná meg a teljes védettséget igazoló tanúsítványok érvényességét.

Szálló por. Négy településen veszélyes a levegő

Többfelé ismét magas a légszennyezettség a szálló por miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Decembertől csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be a szülők az iskolákba

Az innovációs és technológiai miniszter egyedi határozata értelmében december 1-jétől csak védettségi igazolvánnyal lehet belépni a szakképzési intézményekbe. E főszabály alól természetesen mentesülnek az iskolákban, technikumokban foglalkoztatottak, oktatók és tanulók - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Kötelező biztosítás – Negyvenezer autós még válthat

Egy hete maradt az év végi fordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező autósoknak arra, hogy eldöntsék, elfogadják-e jelenlegi biztosítójuk ajánlatát a következő éves időszakra, vagy inkább szerződést váltanak - hívta fel a figyelmet a Netrisk.hu.

Madárinfluenza – immár öt megyében

Madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma egy Hajdú-Bihar és egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baromfiállományban is. Ezzel ötre nőtt azon megyék száma, ahol kimutatták a vírus H5N1 altípusát.

Drágább lesz idén a karácsonyfa

Idén várhatóan 10-20 százalékkal emelkedik a karácsonyfa ára, elsősorban a szállítási- és a munkabérköltségek növekedése miatt - közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.

Tovább esett a forint – itt az újabb mélypont

A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el kedden az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében pedig az idei leggyengébb szintre csökkent a jegyzése.

Gazdaság

Újabb betéti tender az alapkamat fölött – minden ajánlat elfogadva

Újabb 40 bázisponttal magasabb kamattal, 2,90 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes benyújtott ajánlatot elfogadta.

MNB: 41,3 milliós bírság a Sberbanknak

A hitelezési kockázatok kezelésére vonatkozó, a vállalatirányítási és egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 41,3 millió forint bírságot szabott ki a Sberbankra. A hibák nem érintik a bank megbízható működését.

Moratórium után. Fizetéskönnyítő megoldásokat vár el az MNB a bankoktól

A jegybank elvárja a pénzügyi intézményektől, hogy a törlesztési moratóriumból kikerült vagy abban részt nem vevő ügyfelek esetleges fizetési nehézségeinek kezelésére dolgozzanak ki fizetéskönnyítő megoldásokat - áll a Magyar Nemzeti Bank legújabb vezetői körlevelében.

Tovább esett a forint – itt az újabb mélypont

A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el kedden az euróval és a svájci frankkal szemben, a dollár ellenében pedig az idei leggyengébb szintre csökkent a jegyzése.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom