Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág A koronavírus-krízis tabukat döntöget az európai monetáris politikában
No menu items!

A koronavírus-krízis tabukat döntöget az európai monetáris politikában

Brüsszel és Frankfurt új megoldásokkal vezetné ki az euró-zónát a sosem látott válságból. Az eddig elutasított amerikai módszereken is követnék. A monetáris politikáról másképp gondolkozó észak- és dél-európai államokat is egységbe kényszeríti a COVID. A németek meglepően kompromisszumkészek.

Elmosódó különbségek

’Milyen különbség?’ – kérdezett vissza egy sajtótájékoztatón az Olasz Nemzeti Bank, a Banca d’Italia kormányzója. A Repubblica újságírója az után érdeklődött, miben áll a különbség az amerikai jegybank szerepét betöltő FED és az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi monetáris politikája között.

Pedig Ignazio Visco tudja, hogy mások a New York-i és a frankfurti intézmény jogszabályban rögzített feladatai és a jogosítványai is. Ezekből és a gazdaságfilozófiai különbségekből kifolyólag korábban valóban más monetáris politikát követtek.

„Mind a két intézmény az árstabilitás biztosítását és a gazdaság támogatását tartja szem előtt. Ez jelenleg Amerikában és Európában is a koronavírus-krízis leküzdését és a defláció megakadályozását jelenti”magyarázta Visco.

Brüsszel és Frankfurt közös nevezőn

Frankfurtól olyan ötletekkel áll elő és olyan intézkedéseket hoz, amely a korábban a lazább monetáris politikai mellett érvelő bizottsági politikusokat is meglepi Brüsszelben.

Még meg sem száradt a tinta a júliusi a maratoni EU-csúcson elfogadott, ’Recovery Fund’ névre keresztelt, 750 milliárd eurós konjunktúracsomagon, az EKB máris javasolta egy folyamatosan elérhető gazdaságélénkítő alap létrehozását. „Hiányzik az EU kezéből egy permanens gazdaságfejlesztő és élénkítő eszköz” – hangzott az indoklás.

Maastricht a múlt relikviája?!

Mark Rutte szigort követel

Az euró stabilitásának frankfurti őrei nem sokkal később a ’múlt relikviájának’ nevezték a maastrichti stabilitási kritériumokat. Különösen idejétmúltnak tartják az államadósságot a GDP 60 százalékában maximalizálni. A déli államok régóta ezen az állásponton vannak. A franciák és az olaszok a szabály eltörlésének leghangosabb szószolói.

Az északiak eddig hallani sem akartak a lazításról. A németek azonban az utóbbi időben egyre visszafogottabbak, ha a szabályok alkalmazásáról van szó. Nem úgy a hollandok. Nem sokon múlt, hogy a kormányfő, Mark Rutte ellenállása miatt júliusban meghiúsult a korona-konjunktúracsomag elfogadása. A holland vezető azóta is a tagállamok államháztartási egyensúlyának mielőbbi helyreállítása mellett érvel. A Recovery Fund-t pedig a feltétlenül szükségesnél egyetlen nappal sem tartaná tovább érvényben.

Új idők új dalai

Brüsszel és Frankfurt között tehát már alig van ellentét. A Bizottság és az EKB is a lazább monetáris politikát és új eszközök bevetését pártolja. A tagállamok két egymásnak feszülő csoportjának viszont még egyességre kell jutnia: Az északiak mielőbb visszatérnének a COVID előtti idők politikájához. A déliek az ’új valóságot’ a közösség monetáris- és gazdaságpolitikájának megújítására használnák. A két álláspont képviselő feszülnek egymásnak a kormányfők brüsszeli csúcsain és az EKB Kormányzótanácsának ülésein is.

Ellentétek az EKB-ban

2019 decemberében az északi tagállamok jegybankárai az EKB állampapírvásárlási programja mielőbbi leállítása mellett érveltek. Ezt tavaly nyáron indította újra még az előző elnök, Mario Draghi 1.350 milliárdos eurós kerettel. Így pumpált friss pénzt az egyre lassuló és deflációs veszélyével küzdő európai gazdaságba. Az északi ellenállás dacára az új EKB elnök, Christine Lagarde, a déliek és Németország támogatásával a program meghosszabbításáról és kerete megnöveléséről döntött még a korona-krízis előtt.

Az EKB 2009-ben, a globális pénzügyi, majd az abból kialakuló gazdasági válság csúcsán kezdte el szisztematikusan felvásárolni a bajba került tagállok nehezen eladhatóvá vált állampapírjait a pénzpiacokról. Így akadályozta meg, hogy elszabaduljanak a kamatok, amelyet a kibocsátó országok a hitelezőknek kénytelenek fizetni. Azóta többször meg lett hosszabbítva a mindig új névre keresztelt akció. Így de facto permanensé vált. Tehát megtörtént az, amit az EKB most a ’Recovery Fund’ esetében is javasol.

Az északiak azonban továbbra is kitartanak a mellett, hogy a jelenleg  ’Pandemic Emergency Purchase Programme’ (PEPPpandémiás sürgősségi vásárlási program) néven futó állampapír vásárlási programot, amint lehet, meg kell szüntetni. Ahogy egy állandó gazdaságfejlesztő és -élénkítő alapot sem akarnak finanszírozni.

A Banca d’Italia kormányzójához hasonlóan az EKB-t irányító Christine Lagarde sem lát kivetnivalót a FED követésében. A francia szakember szerint az euró-zónában is az amerikai jegybank inflációs politikáját kellene követni a következő 4 évben: az első 2 évben az 1, a második 2-ben pedig a 3 százalékos infláció lenne a cél.

Jens Weidmann

A Jens Weidmann, a német jegybank, a Bundesbank elnöke ez ellen van. A kötvényvásárlási programot sem támogatja. Monetáris filozófiáján nem változtatott a korona-krízis. Ami viszont egy éve elképzelhetetlen lett volna, most megtörtént: Az EKB Igazgatóságának német tagja, Isabel Schnabel Christine Lagarde és a déli államok pártjára állt, amikor a ’Pandemic Emergency Purchase Programme’ meghosszabbításáról kellett szavazni.

Lehetőséget látnak a válságban

Brüsszelt és Frankfurtot az is összeköti, hogy általában több jogosítványt akarnak a közösségi intézményeknek. Érvelésük szerint a 2009-es világgazdasági válságból azért lett államcsődökkel fenyegető adósságkrízis több európai országban, mert a Bizottságnak és az EKB-nak sem voltak hatékony gazdaság- és monetáris politikai eszközei. Most több újat is kaptak, egyelőre átmeneti jelleggel.

A korona-krízissel adódott egyszeri alkalmat ki akarják használni ideiglenes jogosítványaik állandóvá tételére.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lassan közlekedünk – De miért kellene gyorsabban?

Lassú a közlekedés. „De miért kellen gyorsabban?” – kérdezi egy német menedzser. Az autógyártóknak nem prioritása a sebesség növelése. Nincs rá piaci igény. A szupergyors közösségi közlekedési eszközökre talán lenne, de gazdaságtalanok. Az amerikai, csőben mozgó kapszulavonat, a ’Hyperloop’ áttörést hozhat. A fuvarozás pedig az önjáró teherautókkal lesz gyorsabb és értékelhetőbb. Ebben a sofőrökön kívül mindenki érdekelt. Petrus Szabolcs írása.

Családtámogatási botrány – lemondott a holland kormány

A hónapok óta tartó családtámogatási botrány miatt bejelentette lemondását a Mark Rutte vezette holland koalíciós kormány. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat.

Elemzők a turizmusról – nyárra várható az újraindulás

A járványügyi korlátozások megszüntetése után gyorsan élénkülhet a belföldi turizmus, de ez várhatóan csak a harmadik negyedévben történik majd meg - vélik elemzők.

Galvani híd – Vitézy: alagút épülhet a Határ út alatt

Lezárult az új Duna-híd úthálózatának pesti nyomvonalára vonatkozó társadalmi egyeztetés és hatásvizsgálat - közölte a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója a Facebookon.

Hírek

Családtámogatási botrány – lemondott a holland kormány

A hónapok óta tartó családtámogatási botrány miatt bejelentette lemondását a Mark Rutte vezette holland koalíciós kormány. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat.

Májkárosodást okozhat a Richter egyik gyógyszere – korlátozás

Korlátozzák az Esmya nevű gyógyszer használatát az Európai Unióban: a Richter készítménye ezután csak olyan, menopauzát el nem ért nők méhmiómájának kezelésére használható, akik esetében a műtéti kezelés nem alkalmazható, vagy az nem volt sikeres - közölte a gyógyszergyártó.

Mexikóból a fegyházba. Húsz év után ítélték el a budai késelőt

Jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki 2001-ben megkéselte egy budai szálloda recepciósát, majd tizenhét évig Mexikóban bujkált - közölte a Fővárosi Ítélőtábla.

Koronavírus – A magyarok harmada biztosan beoltatná magát

A decemberi 24 százalékról 34 százalékra nőtt azoknak a száma, akik biztosan élnek majd az oltás lehetőségével - közölte felmérése adatait a Századvég.

Orbán: szja-mentességet kapnak a 25 év alattiak

Legkésőbb 2022. január 1-jétől teljes jövedelemadó-mentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban.

Kevesebb üzemanyagot tankoltunk tavaly

Tavaly 6,9 százalékkal kevesebb motorbenzin és 8,3 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott, mint egy évvel korábban. Az üzemanyag-fogyasztás átlagosan 7,8 százalékkal csökkent 2020-ban - derül ki a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adataiból.

Az űrből érkezik bor a Földre

Kedden mondott búcsút a Nemzetközi Űrállomás annak a 12 palack francia bordeaux-i bornak és több száz szőlővesszőnek, amelyek egy tudományos kísérletben egy évet töltöttek a Föld körül keringve.

ORFK: senki ne vásároljon vakcinát az interneten!

Senki ne dőljön be az internetes bűnözők vakcinahirdetéseinek, mert azok biztosan hamisak - figyelmeztetett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kiemelt főreferense.

HungaroControl: 2023 előtt nem áll talpra a légi közlekedés

Legkorábban három év múlva érheti el a magyar légi közlekedés a 2019-es szintet, miután a járvány miatt tavaly csaknem 60 százalékkal esett vissza a légtérben átrepülő, valamint a Budapestre érkező és az onnan induló járatok száma - közölte a HungaroControl.

Duplájára drágultak az építési telkek

Hiánycikké váltak a telkek az ingatlanpiacon, a folyamatosan szűkülő kínálat pedig az árakra is komoly hatást gyakorolt.

Péntektől tovább nő a benzin és a gázolaj ára

Péntektől a 95-ös benzin literenkénti átlagára bruttó 6 forinttal, a gázolajé bruttó 3 forinttal emelkedik a hazai töltőállomásokon.

Fiatalkorú lányok prostitúcióra kényszerítették gyermekkorú társukat

Gyermekprostitúció, emberkereskedelem és más bűncselekmények miatt felfüggesztett börtön-, illetve fogházbüntetésre ítélt három embert, köztük két fiatalkorú lányt a Székesfehérvári Törvényszék.

Gazdaság

Az MNB megbüntette a Groupama Biztosítót

Egyebek mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) állománykezelését, illetve az ügyféltájékoztatást és a panaszkezelést érintő jogsértések miatt közel 50 millió forint bírságot szabott ki a Groupama Biztosítóra a jegybank.

Alapkamat. Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács

Egyhangúlag döntött a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat 0,60 százalékon tartásáról - derül ki a 2020. december 15-i ülés rövidített jegyzőkönyvéből.

Fogyasztóbarát személyi hitel – az OTP már folyósít

Nem sokkal a január 1-jei indulás után az OTP Bank már több ügyfelének is folyósította az új, szabadon felhasználható minősített fogyasztóbarát személyi hitelt (MSZH) - közölte a pénzintézet.

Bitcoin. Tíz hónap, 800 százalékos drágulás – visszaeséssel

Bár a bitcoin jegyzése hétfőn reggel visszacsúszott a vasárnapi rekordszintről, március közepe óta mintegy 800 százalékkal drágult.

Kovács Levente marad az AFCA alelnöke

Az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) immár második periódusára, a következő három évre is Kovács Leventét, a Magyar Bankszövetség főtitkárát választotta igazgatósági tagjának, továbbá alelnökének.

Fizetési mérleg. Hiányból többletbe fordult az egyenleg

A harmadik negyedévben 752 millió euró aktívummal zárt folyó fizetési mérleg, amivel kiegyenlítette a második negyedévi 698 millió euró deficitet. Így az első három negyedévben 366 millió euró többletet ért el a folyó mérleg - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom