Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág A koronavírus-krízis tabukat döntöget az európai monetáris politikában
No menu items!

A koronavírus-krízis tabukat döntöget az európai monetáris politikában

Brüsszel és Frankfurt új megoldásokkal vezetné ki az euró-zónát a sosem látott válságból. Az eddig elutasított amerikai módszereken is követnék. A monetáris politikáról másképp gondolkozó észak- és dél-európai államokat is egységbe kényszeríti a COVID. A németek meglepően kompromisszumkészek.

Elmosódó különbségek

’Milyen különbség?’ – kérdezett vissza egy sajtótájékoztatón az Olasz Nemzeti Bank, a Banca d’Italia kormányzója. A Repubblica újságírója az után érdeklődött, miben áll a különbség az amerikai jegybank szerepét betöltő FED és az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi monetáris politikája között.

Pedig Ignazio Visco tudja, hogy mások a New York-i és a frankfurti intézmény jogszabályban rögzített feladatai és a jogosítványai is. Ezekből és a gazdaságfilozófiai különbségekből kifolyólag korábban valóban más monetáris politikát követtek.

„Mind a két intézmény az árstabilitás biztosítását és a gazdaság támogatását tartja szem előtt. Ez jelenleg Amerikában és Európában is a koronavírus-krízis leküzdését és a defláció megakadályozását jelenti”magyarázta Visco.

Brüsszel és Frankfurt közös nevezőn

Frankfurtól olyan ötletekkel áll elő és olyan intézkedéseket hoz, amely a korábban a lazább monetáris politikai mellett érvelő bizottsági politikusokat is meglepi Brüsszelben.

Még meg sem száradt a tinta a júliusi a maratoni EU-csúcson elfogadott, ’Recovery Fund’ névre keresztelt, 750 milliárd eurós konjunktúracsomagon, az EKB máris javasolta egy folyamatosan elérhető gazdaságélénkítő alap létrehozását. „Hiányzik az EU kezéből egy permanens gazdaságfejlesztő és élénkítő eszköz” – hangzott az indoklás.

Maastricht a múlt relikviája?!

Mark Rutte szigort követel

Az euró stabilitásának frankfurti őrei nem sokkal később a ’múlt relikviájának’ nevezték a maastrichti stabilitási kritériumokat. Különösen idejétmúltnak tartják az államadósságot a GDP 60 százalékában maximalizálni. A déli államok régóta ezen az állásponton vannak. A franciák és az olaszok a szabály eltörlésének leghangosabb szószolói.

Az északiak eddig hallani sem akartak a lazításról. A németek azonban az utóbbi időben egyre visszafogottabbak, ha a szabályok alkalmazásáról van szó. Nem úgy a hollandok. Nem sokon múlt, hogy a kormányfő, Mark Rutte ellenállása miatt júliusban meghiúsult a korona-konjunktúracsomag elfogadása. A holland vezető azóta is a tagállamok államháztartási egyensúlyának mielőbbi helyreállítása mellett érvel. A Recovery Fund-t pedig a feltétlenül szükségesnél egyetlen nappal sem tartaná tovább érvényben.

Új idők új dalai

Brüsszel és Frankfurt között tehát már alig van ellentét. A Bizottság és az EKB is a lazább monetáris politikát és új eszközök bevetését pártolja. A tagállamok két egymásnak feszülő csoportjának viszont még egyességre kell jutnia: Az északiak mielőbb visszatérnének a COVID előtti idők politikájához. A déliek az ’új valóságot’ a közösség monetáris- és gazdaságpolitikájának megújítására használnák. A két álláspont képviselő feszülnek egymásnak a kormányfők brüsszeli csúcsain és az EKB Kormányzótanácsának ülésein is.

Ellentétek az EKB-ban

2019 decemberében az északi tagállamok jegybankárai az EKB állampapírvásárlási programja mielőbbi leállítása mellett érveltek. Ezt tavaly nyáron indította újra még az előző elnök, Mario Draghi 1.350 milliárdos eurós kerettel. Így pumpált friss pénzt az egyre lassuló és deflációs veszélyével küzdő európai gazdaságba. Az északi ellenállás dacára az új EKB elnök, Christine Lagarde, a déliek és Németország támogatásával a program meghosszabbításáról és kerete megnöveléséről döntött még a korona-krízis előtt.

Az EKB 2009-ben, a globális pénzügyi, majd az abból kialakuló gazdasági válság csúcsán kezdte el szisztematikusan felvásárolni a bajba került tagállok nehezen eladhatóvá vált állampapírjait a pénzpiacokról. Így akadályozta meg, hogy elszabaduljanak a kamatok, amelyet a kibocsátó országok a hitelezőknek kénytelenek fizetni. Azóta többször meg lett hosszabbítva a mindig új névre keresztelt akció. Így de facto permanensé vált. Tehát megtörtént az, amit az EKB most a ’Recovery Fund’ esetében is javasol.

Az északiak azonban továbbra is kitartanak a mellett, hogy a jelenleg  ’Pandemic Emergency Purchase Programme’ (PEPPpandémiás sürgősségi vásárlási program) néven futó állampapír vásárlási programot, amint lehet, meg kell szüntetni. Ahogy egy állandó gazdaságfejlesztő és -élénkítő alapot sem akarnak finanszírozni.

A Banca d’Italia kormányzójához hasonlóan az EKB-t irányító Christine Lagarde sem lát kivetnivalót a FED követésében. A francia szakember szerint az euró-zónában is az amerikai jegybank inflációs politikáját kellene követni a következő 4 évben: az első 2 évben az 1, a második 2-ben pedig a 3 százalékos infláció lenne a cél.

Jens Weidmann

A Jens Weidmann, a német jegybank, a Bundesbank elnöke ez ellen van. A kötvényvásárlási programot sem támogatja. Monetáris filozófiáján nem változtatott a korona-krízis. Ami viszont egy éve elképzelhetetlen lett volna, most megtörtént: Az EKB Igazgatóságának német tagja, Isabel Schnabel Christine Lagarde és a déli államok pártjára állt, amikor a ’Pandemic Emergency Purchase Programme’ meghosszabbításáról kellett szavazni.

Lehetőséget látnak a válságban

Brüsszelt és Frankfurtot az is összeköti, hogy általában több jogosítványt akarnak a közösségi intézményeknek. Érvelésük szerint a 2009-es világgazdasági válságból azért lett államcsődökkel fenyegető adósságkrízis több európai országban, mert a Bizottságnak és az EKB-nak sem voltak hatékony gazdaság- és monetáris politikai eszközei. Most több újat is kaptak, egyelőre átmeneti jelleggel.

A korona-krízissel adódott egyszeri alkalmat ki akarják használni ideiglenes jogosítványaik állandóvá tételére.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Júniustól visszafogják az online szállásközvetítőket

Június 1-től lép hatályba az az új uniós szabályozás, amelyik többek között az online szálláshelyközvetítőket is korlátozza olyan megállapodások megkötésében, amelyek előírják, hogy például a hotelek kötelezően náluk hirdessék szobáikat a legkedvezőbb áron.

Újabb online divatnagyágyú érkezett Magyarországra – 350 ezernél több termékkel

A Zalandón a magyar vásárlók több mint 1700 márka 350 ezernél több terméke közül válogathatnak olyan kategóriákban, mint ruházat, cipők, kiegészítők, sport-, prémium- és gyermekruházati termékek.

Bővít a magyar Aldi: háromszáz informatikus kerestetik

Megduplázza létszámát Magyarországon az Aldi informatikai szolgáltatásokat végző leányvállalata, az Aldi International IT Services Kft. (AIIS). A vállalat 300 olyan informatikai munkahelyet hoz létre, amelyek jó része otthonról is ellátható feladatokból áll.

A Volkswagen 2025-re előzni akarja a Teslát. A vezérigazgató szerint a legnagyobb e-autógyártók lesznek

A Volkswagen vezérigazgatója úgy véli, hogy az általa vezetett konszern 2025-re megelőzheti a Teslát, és a világ legnagyobb elektromos autógyártójává válhat.

Hírek

Bővít a magyar Aldi: háromszáz informatikus kerestetik

Megduplázza létszámát Magyarországon az Aldi informatikai szolgáltatásokat végző leányvállalata, az Aldi International IT Services Kft. (AIIS). A vállalat 300 olyan informatikai munkahelyet hoz létre, amelyek jó része otthonról is ellátható feladatokból áll.

Új elnök a Magyar Gépjárműipari Egyesület élén

Krisztián Róbertet, a Magyar Suzuki Zrt. operatív igazgatóját választotta a Magyar Gépjárműipari Egyesület (Mage) elnökévé a szervezet tisztújító közgyűlése. A felügyelő bizottság elnöke Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese maradt.

Az Európai Bizottság a nemzetközileg bizonytalan helyzetben is a fenntarthatóságra biztatja Magyarországot

Az Európai Bizottság közreadta a 2022. évi európai szemeszter tavaszi csomagját, amely támogatást és iránymutatást nyújt a tagállamoknak. A csomag közzététele előtt két évvel kezdte éreztetni hatását a koronavírus-világjárvány, jelenleg pedig teljes erővel folyik az Ukrajna elleni orosz invázió.

Nyolc év börtön. Több mint 300 céget csapott be egy nő

Az Esztergomi Járásbíróság első fokon nyolc év börtönbüntetésre ítélt egy nőt, aki férfitestvérével együttműködve ügyvédnek, illetve közjegyzőnek adta ki magát, és országszerte 310 vállalkozást károsított meg.

Ennyibe kerülne szerdától az üzemanyag az ársapka nélkül

Szerdán a gázolaj beszerzési ára bruttó 11 forintta csökkenl. Ez várhatóan a piaci árazású gázolaj árát illetve a prémium gázolaj árát is érinti majd. A benzin esetében a hét közepén nem lesz árváltozás. Ahogy a 480 forintos hatósági árakat illetően sem.

Biden: nem valószínű, hogy a majomhimlő világjárványt okoz

A majomhimlő nem valószínű, hogy a koronavírushoz hasonlóan világjárványt okozhat - mondta Joe Biden amerikai elnök Tokióban.

Most érdemes Németországba utazni: havi 9 euróért az egész országban tömegközlekedhetünk

Németországban 9 eurós országos havi közlekedési bérletet vezetnek be. A Bundesrat jóváhagyása azt jelenti, hogy a három hónapos támogatott bérletterv június 1-jétől lép hatályba.

Az EU újabb 600 millió euró támogatást folyósított Ukrajnának

Az Európai Unió 600 millió euró összegű makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának. Ez a gyors pénzügyi támogatás segíteni fog abban, hogy Ukrajna kezelje az ország rendkívüli humanitárius és védelmi szükségleteivel kapcsolatban fellépett súlyos finanszírozási hiányt - közölte az Európai Bizottság.

Gazdaság

Bankszövetség: ideje kivezetni a kamatstopot

A változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre korábban kamatbefagyasztást rendelt el a kormány, a Magyar Bankszövetség szerint azonban a reális gazdasági növekedés és a versenyképesség érdekében kívánatos a piaci viszonyok visszaállítása - közölte a szervezet.

Megugrottak a SZÉP-kártyás költések – rekordot várnak a kibocsátók

Áprilisban megugrott a SZÉP-kártya költések értéke, az idén rekordot várnak a kártyakibocsátók, amihez a juttatások élelmiszerüzletekben történő felhasználásának július elsejéig történt meghosszabbítása is hozzájárul - közölték a kártyakibocsátók.

OTP: napról napra kevesebbet érnek a forintban lévő megtakarítások

Az OTP bank ügyfeleinél jelentős összegek halmozódtak fel az év elején, a befektetési volumen mégis 10 százalékkal elmaradt a bank várakozásától. A legnépszerűbb megtakarítási forma a deviza volt, megelőzve a forint takarékszámlát és az értékpapírokat.

MNB: folytatódik a monetáris szigor, határozott kamatemelések jönnek

Fokozatos, változatlanul határozott alapkamat-emelési szakasz következik, a reálkamatok további emelése mellett - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy konferencián.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom