Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság A lézer nem a nyomtatóba, hanem a Csillagok háborújába való
No menu items!

A lézer nem a nyomtatóba, hanem a Csillagok háborújába való

Miközben minden követ megmozgatnak, hogy fenntarthatóbbá tegyék a működésüket, az irodák csak ritkán jutnak el az informatikai perifériáik „kizöldítésére” irányuló felismerésekig.

Pedig a korábbi évtizedekre jellemző erőltetett központosítás felett ugyanúgy eljárt az idő, mint a centralizációt megtestesítő gépek, köztük a lézerrel működő nyomtatók és másolók felett. A paradigmaváltás azonban még várat magára…

Lézersugár és tonerpor helyett egyszerű vízbázisú tintával működnek azok a piezoelektromosság elvét használó nyomtatók, amelyek hőmentesen teszik a dolgukat. Ez komoly változás a hagyományos lézernyomtatókhoz és másolókhoz képest, amelyeknek előbb be kell melegedniük, hogy a tonerpor a magas hőmérséklet hatására rögzüljön a papír felületén.

Ezzel szemben a piezomembrán csendesen és hűvös eleganciával dolgozik: minimális elektromos impulzusra megváltoztatja az alakját, így juttatva célba a tintát. A hőmentes technológiát alkalmazó masinák így jellemzően 30-60 W, de még a legnagyobb teljesítményű példányok is mindössze néhány száz wattos teljesítménnyel érik el ugyanazt az eredményt, mint a lézerek bőven 1000 W fölött.

Egy ambiciózusan zöld cég

A technológiai paradigmaváltás terén jó példát ad az a fenntarthatósági szemlélet, amellyel az 1942-ben alapított Seiko Epson Corporation rendelkezik. A gazdag természeti környezetben fekvő Nagano városából elindult japán multinacionális cég vállalati kultúrájában a kezdetek óta kiemelt fontosságú a természeti környezet iránti feltétlen tisztelet és a harmonikus együttélés a lokális közösségekkel.

A vállalat mindig is híres volt ambiciózus környezetvédelmi céljairól: már 2008-ban kidolgozta a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó környezetvédelmi jövőképét, amelyet azóta több alkalommal vizsgált felül, hogy a környezeti változásokhoz igazítsa. Legutóbb tavaly, amelynek eredményeképpen nem kisebb célt tűzött ki maga elé 2050-re, mint hogy szén-dioxid-negatívvá válik, és teljesen függetleníti magát a nem megújuló energiaforrásoktól.

Irodák a fenntarthatóság útján

„Noha a pandémia itthon is felerősítette a gondolkodást arra vonatkozóan, hogyan lehet fenntarthatóbbá tenni az irodákat, az informatikai megoldásokra csak visszafogottan terjed ki az érdeklődés” – állítja Tőrös Gáspár, az Epson magyarországi fióktelepének üzleti megoldásokért felelős értékesítési vezetője.

Szerinte az elmúlt időszakban erős meggyőződés alakult ki a központi, nagy lézermásolók mindenhatóságával kapcsolatban, pedig ezek a hőalapú technológiával dolgozó, energiazabáló gépek egyre kevésbé kompatibilisek a fenntarthatósági ambíciókkal.

„Miközben minden iroda próbál zöldülni a maga módján, a hulladékkezeléstől kezdve a palackozott ásványvíz száműzésén át a kávézacc komposztálásáig, a lézeres másoló-dinoszauruszok lecserélése jellemzően lényegesen később merül csak fel, pedig vannak jó megoldások” – teszi hozzá a szakember.

Nem csupán az energiafogyasztás problematikus: legalább ennyit nyom a latba a többféle és rizikós kellékanyag, amelyek többsége a felhasználást követően veszélyes hulladéknak minősül. Ilyesmi a piezoelektromos nyomtatóműben nem képződik, a vízbázisú tinta teljesen ártalmatlan, a kiürült flakon vagy utántöltő pedig nem igényel egyedi kezelést.

A tintával készített nyomatok elkenődése miatt aggódók pedig megnyugodhatnak: a színhordozó pigmenteket körülvevő gyanta gyakorlatilag azonnal száradó és vízálló nyomatokat eredményez. A lézernyomtatás ezenfelül jelentős ózontermeléssel jár, a hűtőventilátorok miatt meglehetősen hangos, a tonerporral maszatolás pedig szintén része a mellékhatásoknak.

Hogy eljussunk a lényegesen kevesebb kellékanyagot fogyasztó, stabilabb és megbízhatóbb működésű, minimális állásidejű, elenyésző szerviz- és karbantartásigényű hőmentes technológiához, paradigmaváltásra van szükség. Ez pedig Tőrös Gáspár szerint a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülését igényli, kéz a kézben a hosszabb távú üzemeltetési szemlélettel.

A lényeg már nem az ár, hanem az, hogy a teljes életciklusa alatt mennyit fog felemészteni az üzemeltetés, ebbe beleértve a veszélyes hulladékok megsemmisítésével járó költségeket ugyanúgy, mint a szervizelésre költött összegeket. Ez fogja megnyitni az utat a hőmentes technológia térnyerése előtt.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hatalmas lehetőség előtt az állattenyésztők ágazata

Április elejéig 470 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár 156 ezer gazdálkodónak, múlt héten újabb 55 milliárd forintot.

Tovább fogynak a magánnyugdíjpénztárak, már csak kettő marad belőlük

A nyugdíjcélú megtakarítások utáni adójóváírások együttes összege legfeljebb évi 280 ezer forint lehet.

Az Otthonfelújítási program felhívását szakmai egyeztetés előzi meg

Júniustól indul az Otthonfelújítási program, amellyel a kormány a családokat és a magyar gazdaság növekedését is támogatja, a programban június 3-tól az MFB Pontokon keresztül lehet részt venni.

Megkezdte működését Bécs első zöldhidrogén-üzeme

Az emelkedőkkel és gyakori megállókkal tarkított vonalon jövő évtől tíz portugál gyártmányú, akadálymentes CaetanoBus szállítja majd az utasokat. 
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.