Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság A munkavállalók már nem a mesterséges intelligenciától félnek, hanem mástól
No menu items!

A munkavállalók már nem a mesterséges intelligenciától félnek, hanem mástól

Illusztráció: Bigstock

Az elmúlt hónapokban elterjedtek a munkahelyek megszűnését okozó mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos félelmek, de más gazdasági tényezők sokkal nagyobb kockázatot jelenthetnek – áll a HSBC legfrissebb jelentésében.

A ChatGPT tavaly év végi elterjedése óta egyre többen tartanak tőle, hogy a mesterséges intelligencia által támogatott technológiák és eszközök átveszik a jelenleg emberek által végzett munkát.

Ahogy a népszerűsége megugrott, az MI képességei és lehetőségei egyre világosabbá és ismertebbé váltak a nagyközönség körében. Ezzel párhuzamosan vita bontakozott ki arról, hogy a technológia milyen hatással lehet az emberek karrierjére.

És bár a szakértők szerint az MI kétségtelenül hatással lesz a munkakörökre, és legalábbis részben automatizálni fogja azokat, arra is rámutatnak, hogy a technológiai fejlődés gyakran új szerepköröket is teremt.

Ezért még mindig nem világos, hogy a munkavállalóknak valójában mennyire kellene aggódniuk. Ráadásul a HSBC új jelentése szerint az olyan technológiai fejlesztések, mint az MI terjedése, talán nem is a legnagyobb tényezői a jövőben megszűnő munkahelyeknek.

A HSBC által a Világgazdasági Fórumra készített, “Report on Jobs 2023” című jelentéséből származó adatok alapján megállapította, hogy várhatóan mindössze négy makrogazdasági trend vezet majd a munkahelyek eltűnéséhez.

A leggyakoribb tényező, amelytől a vállalatok a munkahelyek megszűnését várják, a lassabb gazdasági növekedés.

A Világbank ugyanis éppen a múlt hónapban közölte, hogy a világgazdaság növekedési üteme várhatóan jóval lassabb lesz, mint tavaly: 2023-ra 2,1%-ot várnak, szemben a tavalyi 3,1%-kal.

A kihívások egyértelműek: a gyengébb gazdasági növekedés és az általános kínálati vagy keresleti hiányosságok azt jelentik, hogy sok cég arra számít, hogy kevesebb munkavállalóval fog működni” – áll a HSBC elemzőinek jelentésében, amelyet a CNBC szemlézett.

De fontos megjegyezni, hogy nem minden gazdasági változás jelent kevesebb munkavállalót” – tették hozzá. A vállalatok például arra számítanak, hogy a zöld átállás és a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási (ESG) normák alkalmazása több munkahelyet eredményez.

A technológia hatása a munkahelyekre

Az “új technológiák fokozott alkalmazása” egy másik olyan minta, amelytől a vállalatok azt várják, hogy munkahelyteremtéshez vezet – és ennek része a mesterséges intelligencia is. A Világgazdasági Fórum adatai szerint a vállalatok nettó több mint 20%-a arra számít, hogy az MI inkább munkahelyeket teremt, mintsem helyettesíti azokat.

Mindössze két, a technológiával kapcsolatos tényező vezethet a szerepek feleslegessé válásához: a humanoid és a nem humanoid robotok megjelenése.

Bár manapság az MI kapja a legtöbb figyelmet, érdemes teljes mértékben figyelembe venni, hogy a technológiák széles skálája milyen hatással lehet a munkaerőpiacra” – közölte az HSBC.

Különösen, ha technológiáról van szó, az új fejlesztések hatása szélesebb körű is lehet annál, minthogy a munkahelyek egyszerűen lecserélődnek.

A kérdés az, hogy lesz-e elég munkavállalónk és megfelelő képzettségű munkavállalónk ahhoz, hogy ezeket az új igényeket ki tudjuk elégíteni” – tette hozzá az HSBC.

A munkahelyek megszűnéséhez vezető lassabb gazdasági növekedés mellett a HSBC a kínálati hiányt és a vállalkozások növekvő költségeit, a fogyasztók megélhetési költségeinek emelkedését és a koronavírus világjárvány folyamatos hatásait is azonosította.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Német autógyártók: kínzó a kínai e-autókra való átállás és a kereskedelmi háború

A BMW AG és a Mercedes-Benz Group AG negyedéves...

Nagy bajban a cégvezér, aki több autógyárat gyárat már sikeresen egybegyúrt

Carlos Tavares Fotó: Nathan Laine/Bloomberg A Stellantis vezérigazgatója, Carlos Tavares a helyzetet...

Az utazáshoz nekünk is jöhet az EU Digital Travel

Az Európai Bizottság megfogalmazott két javaslatot a schengeni térségbe...

Különleges naperőmű üzemel Környén

Sikeres az első hazai, ipari naperőmű, amelynek termelése automatikusan,...

Hírek

15 milliárdos pénzügyi oktatási program indul

A 16-21 éves korosztály ingyenesen férhet hozzá számos, hasznos pénzügyi tudást biztosító anyaghoz.. Minden magyar előtt nyitott a pénzügyi tanulás lehetősége! Sőt a 16-21 éves fiatalok most ingyenes oktatást kapnak.

Szerda reggelre erősödött a forint árfolyama

Az euró jegyzése a kedd kora esti 1,1160 dollárról 1,1158 dollárra változott.

Felébredt a forint

Erősödött a forint kedd reggel a főbb devizákkal szemben...

Devizapiac – Erősödött a forint péntek reggelre

Az euró 1,1128 dollárt ért reggel 7 órakor a csütörtök kora esti 1,1112 dollár után.

II. Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Zsidó Gasztronómiai Fesztivál

Megtekinthetik a csodálatos zsinagóga épületét és a tárlatvezetésen megismerhetik a történetét.

Indul az Azonnali Fizetési Rendszer 2.0

Minden társadalom számára fontos lehet alternatív elektronikus fizetési megoldások kidolgozása a pénzforgalmi stabilitás és a monetáris szuverenitás érdekében.

Devizapiac – Erősödött kissé a forint hétfőn

Az eurót este hat órakor 394,00 forinton jegyezték a kora reggeli 394,26 forint után, a.

Kicsit, de erősödött péntek reggelre a forint

Erősödött péntek reggelre a forint.

Gazdaság

Az MNB újra elindította megtakarítási kampányát

A megtakarítások befektetésénél kerülni kell a túlzottan csábító ajánlatokat.

Látótávolságban sincs az 5 százalékos lakáshitelkamat, jobban néznek ki a személyi kölcsönök

A lakáshitelek kamatai semmit sem csökkentek október elején, egyelőre nyoma sincs, hogy a bankok elindulnának a tőlük kért 5 százalékos THM felé. A személyi...

Alig változott a forint árfolyama a hét végén

A forint az elmúlt héten gyengült, a múlt hétfői kezdéséhez képest ezt a hetet az euróval és a svájci frankkal szemben 1 százalékkal, a dollár ellenében pedig 2,8 százalékkal gyengébben kezdte.

Sokan még mindig nem ajánlják fel adójuk 1 százalékát

Nem elég hatékony a civil szervezetek kommunikációja