Minden cégek között kibocsátott számlát jelenteni kell az adóhatóságnak július 1-jétől. Az egyik online számlázó tapasztalatai szerint a legtöbben kivártak, ezért az új rendszer indulásakor nagyon sok, kis összegű számla fog az adóhivatal informatikai rendszerére zúdulni – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A gazdálkodók ezzel kapcsolatos tájékozottsága korántsem teljes körű, emellett a koronavírus okozta járvány miatt sok vállalkozás a túlélésért küzd. Az adóhatóság ezt felismerve, szeptember 30-ig nem bírságolja a mulasztást, ha a július 1-jétől újonnan kötelezettek még az első számla kiállítása előtt regisztrálnak az online számla rendszerben, ami sok tízezer kisvállalkozó számára jelenthet segítséget – tették hozzá.
A gazdaságkutató kiemelte: a magyar gazdaságban hosszabb ideje érezhető a szürke- és a feketegazdaság visszaszorítására, az adóbevételek növelésére, illetve az áfa-adórés (azaz a költségvetésből kieső áfabevétel) csökkentésére irányuló kormányzati szándék. Az online pénztárgépek és az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetése is ennek eszköze volt, emellett 2013. január 1-jétől a 2 millió, 2015. január 1-jétől az 1 millió forint feletti áfatartalmú számlákat be kellett jelenteni az adóhatóságnak.
A gazdaság kifehérítésének fontos állomása volt, hogy a törvényalkotó 2018. július 1-jétől jelentéskötelessé tette a cégek közötti forgalomban keletkezett, legalább 100 ezer forint áfatartamú számlákat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. A GKI Gazdaságkutató és a Billingo.hu online számlázó közös kutatása szerint már az első hat hónapban (2018 második félévében) 12,2 millió számla érkezett az adóhatósághoz, 2019 egészében pedig 25,6 millió, azaz számuk havi átlagban meghaladta a 2 milliót. E számlák teljes áfatartalma 2018 második félévében megközelítette a 7 ezer milliárd, 2019-ben pedig elérte a 14,7 ezer milliárd forintot.
A törvényes összeghatár alatti áfatartalmú számlák száma 2018 második felében 3,7 millió, 2019-ben a teljes évben 7,9 millió darabot tett ki. A kisösszegűek tették ki tehát az összes beérkezett számla mintegy 30 százalékát, miközben összegszerűen ez utóbbiak a teljes áfa összegének mindkét időszakban mindössze 0,6 százalékát tartalmazták. Az összeghatár alatti áfatartalmú számlák bejelentése önkéntes alapon történik. A rendszeresen a limitnél magasabb áfatartalmú számlákat kiadó gazdálkodó szervezetek valószínűleg az összes számlájukat jelentik az adóhivatalnak – tették hozzá.
A vizsgált másfél éves periódusban a legnagyobb számlabejelentő ágazat a kereskedelem volt, az összes számla 43 százaléka származott onnan. De jelentős volt az ipar kibocsátása is, 27 százalékkal. A szakmai, tudományos és adminisztratív tevékenység területéről a számlák 8, a szállítás, távközlés cégeitől 7, az építőipar területéről pedig 4 százaléka érkezett.
Az online regisztrációban megjelenő számlák száma a 2018. július 1. és 2019. december 31. közötti időszakban – erős szezonalitás mellett – enyhén növekvő tendenciát mutat: 2019 második fél évében éves alapon 9 százalékkal nőtt a beküldött számlák száma. A számlákon szereplő tételek áfatartalma ennél jóval gyorsabban, 18 százalékkal emelkedett. Eközben a hazai nominális GDP mintegy 10 százalékkal nőtt, az adórés tehát feltehetőleg érezhetően csökkent. Az egyes ágazatok közül az ipar, az ingatlanügyletek, valamint a szakmai, tudományos és adminisztratív szolgáltatások emelkedtek ki, ezek esetében a bejelentett áfa összege a nemzetgazdasági átlagnál jóval dinamikusabban emelkedett.
A fehérítési folyamat következő lépése, hogy július 1-jétől minden cégek között kibocsátott számlát jelenteni kell az adóhatóságnak, 2021. január 1-jétől pedig már minden számlát látni fog a NAV.
