A világ legnagyobb szuverén vagyonalapjának vezetője szerint a részvények és a kötvények egyre kevésbé számítanak jó befektetésnek, mert világszerte emelkednek a kamatlábak.
Az 1,3 milliárd dolláros norvég olajalap vezére arra figyelmeztet, hogy a befektetőknek évekig tartó alacsony hozamokkal kell szembenézniük, ahogy az inflációs hullám a világgazdaság állandó jellemzőjévé válik.
Nicolai Tangen a Financial Timesnak elmondta, álláspontja szerint a kamatlábak megugrása átmeneti vagy tartós fenyegetést jelent.
A fogyasztói árak inflációja több mint két évtizede a legmagasabb szinten van a világ nagy gazdaságaiban, különösen az Egyesült Államokban, ahol az árak éves növekedési üteme decemberben elérte a 7 százalékot, szemben a 2020. májusi mindössze 0,1 százalékkal.
Tangen szerint az infláció “erősebb lehet a korábban vártnál“, mivel a világot a nagy kereslet és az ellátási láncok elhúzódó zavarai jellemzik.
“Ezt látjuk mindenütt, egyre több helyen. Az IKEA például 9 százalékkal emelte az árait, és látjuk, hogy az élelmiszerárak is emelkednek. Továbbra is nagyon magasak a fuvarozási díjak, illetve a fémek, a nyersanyagok, az energia és a gáz is folyamatosan drágul.“
Egykori fedezeti alapkezelőként azt mondta: “Hogyan fog ez elsülni? Egyszerre sújtja a kötvényeket és a részvényeket. A következő néhány évben mindkettőre hatással lesz.“
A közgazdászok véleménye megoszlik arról, hogy az inflációs hullám csak átmeneti lesz-e. Egyesek azzal érvelnek, hogy a világjárvány átmeneti sokkot okozott az ellátási láncokban, amely egybeesett a gazdaság erőteljes fellendülésével, és amely idővel enyhülni fog.
Az inflációs várakozások piaci mérései azt sugallkák, hogy a befektetők nem aggódnak túlzottan az elszabaduló infláció miatt. Az egyik népszerű mérőszám, a 10 éves kitörési ráta a mai szintről nagyjából 2,5 százalékra mérséklődő inflációt mutat. A kétéves mérőszám azt jelezte, hogy az infláció rövid távon alig haladja meg a 3 százalékot.
Tangen azonban azt mondta, hogy más tényezők, többek között az, hogy több ember vonul nyugdíjba vagy hagyja ott a munkahelyét, megerősítették azt a véleményét, hogy az emelkedések tartósak.
Mind a kötvények, mind a részvények lépéshátrányból kezdték a 2022-es évet, és a befektetők hosszabb távú várakozásai a főbb tőkepiacokkal kapcsolatban egyre borúsabbak.
Az AQR Capital Management befektetési csoport becslése szerint egy 60 százalékos részvényekből és 40 százalékos kötvényekből álló klasszikus kiegyensúlyozott portfólió az infláció után mindössze évi 2 százalékos hozamot hozna a következő öt-tíz évben.
Ez kevesebb, mint a fele az elmúlt évszázadban elért nagyjából 5 százalékos átlagnak.
A nagybefektetők “alternatív” befektetési stratégiákkal, köztük fedezeti alapokkal, kockázati tőkével és ingatlanokkal igyekeztek növelni a hozamot. Az általuk kezelt vagyon tavaly 13,3 milliárd dollárra nőtt a Preqin adatszolgáltató szerint, amely előrejelzése szerint az alternatív befektetési ágazat vagyona 2026 végére 23,2 milliárd dollárra nő.
A norvég olajalap mandátuma csak részvényekre, kötvényekre és ingatlanokra terjed ki. Tavaly a negyedik legerősebb hozamot produkálta, 14,5 százalékos növekedést könyvelhetett el. A 2008-as globális pénzügyi válság óta folyamatosan növekedett, de Tangen figyelmeztetett, hogy ennek vége lehet.
“Sokkal nehezebb idők állnak előttünk. A rendkívül alacsony kamatlábak és a nagyon magas részvénypiaci árak, valamint a növekvő – és egyes helyeken gyorsuló – infláció mellett hosszú ideig alacsony hozamokat láthatunk” – mondta.
Boruzs Álmos
