Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy A védettségi igazolás kiterjesztéséről tárgyal az olasz parlament
No menu items!

A védettségi igazolás kiterjesztéséről tárgyal az olasz parlament

A védettségi igazolás használatának bővítéséről kezdődött parlamenti vita a római alsóházban. Az egészségügyi és oktatási dolgozók számára már kötelező az igazolás beszerzése. Közben négyszáz egyetemi tanár már nemet mondott az oltás kötelezővé tételére.

A képviselőháznak arról kell szavaznia, hogy bővíteni kívánja-e a kormány augusztus 6-tól bevezetett rendelkezését, amely egyes szakmai kategóriák számára, valamint bizonyos helyszíneken, eseményeken kötelező tette a védettségi igazolást.

Hol a határ?

A kedd délben kezdődött parlamenti vita módosító indítványokkal indult, majd megszakadt, és ütemezés szerint szerdán folytatódik.

A nyáron elsők között az egészségügyben és az oktatásban dolgozók számára tették kötelezővé az átoltottság igazolását, amely többek között a vendéglátóhelyek zárt tereiben, mozikban, koncerteken, edzőtermekben is kötelezővé vált.

Szeptember elsejétől a hosszú távú tömegközlekedési eszközökön, például a hajókon és a nagysebességű vasúti járatokon is kizárólag védettségi igazolással lehet utazni. Az igazolás egyedül az indulás előtti 48 órában végzett negatív teszttel váltható ki.

A kormány az olaszul zöld kártyának nevezett oltási igazolás kötelezővé tételét a közigazgatásban kezdeményezte, valamint a magánszféra egyes ágazataiban.

A Corriere della Sera napilapban megjelent adatok szerint a járvány második hullámában, tavaly szeptemberben a 3,2 millió közalkalmazott több mint 71 százaléka dolgozott távmunkában. 37 százalékuk még most is otthonról végzi munkáját.

Draghi kötelezővé tenné az oltást, de EU-s engedélyt kellene kapnia

A képviselőházban kezdődött vita tulajdonképpen az oltási kötelezettség minél szélesebb bevezetéséről szól. Mario Draghi miniszterelnök korábban kijelentette, hogy legszívesebben kötelező tenné az oltást, de ahhoz az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Olasz Gyógyszerügynökség (Aifa) engedélye is szükséges.

A kormány bizalmi szavazást szorgalmazott, majd ezt elvetette. A kormánypártok között a Matteo Salvini vezette Liga az oltás kötelezővé tétele helyett ingyenes tesztelést sürget.

Sok a nem

Az ellenzéki Olasz Testvérek (FdI) jobboldali párt nemet mond a védettségi kötelezettség bővítésére úgy vélekedve, hogy a szigorítás a gazdasági tevékenységeket sújthatja. Az FdI indítványait a kormánypártok leszavazták, kivéve a jobboldali szövetséges Ligát, amely tartózkodott. A szakszervezetek sem támogatják a kormány javaslatait. A gyáriparosokat tömörítő Confindustria szervezete szerint oltási kötelezettség esetén a tesztek költségét az államnak kell fizetnie.

Négyszáz egyetemi professzor nyílt levélben utasította el az oltási igazolás kötelezővé tételét. A már beoltottak is a szabadságjogok védelmére hivatkozva. A római parlamentben sem kötelező az oltási igazolás, több szenátor és képviselő még az első adagot sem vette fel.

Marad a szájmaszk kicsiknek is

A szeptember 13-án kezdődő tanév jelenléti oktatással, de turnusokkal és szájmaszkban indul el: hatéves kortól az osztályokban viselni kell a szájmaszkot.

A járványbiztos Francesco Paolo Figliolo tábornok bejelentette, hogy az olaszok nyolcvan százaléka legalább egy adag oltást kapott. A 12 év feletti lakosság valamivel több mint 72 százaléka lett átoltva, ami 38,8 millió olaszt jelent.

Hangoztatta, hogy az 50 és 59 közötti korosztályban még mindig 1,8 millióan az első dózist sem kérték.

“Miattuk az egész oltási kampány veszélybe kerülhet” – mondta a járványbiztos.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Takarékbank: a növekedés 6, az infláció 5,5 százalék lehet az idén

A Takarékbank makrogazdasági elemzői a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8 százalékról, az idei évi növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7 százalékról, alapvetően az alkatrészhiányok miatt.

Eurostat: a hiány és az adósság is csökkent az EU-ban

A tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az államháztartási hiány és az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya a második negyedévvel összevetve.

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

HR Covid után – A jövő már itt van! I. rész

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Hírek

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

Csalók élnek vissza a NAV honlapjával

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új honlapjára hasonlító, minden bizonnyal adathalászatra létrehozott csaló portál jelent meg az interneten - figyelmeztetett az adóhivatal.

Brexit – Soha ennyi brit nem élt még Franciaországban

Közel 100 ezer brit állampolgár kapott tartózkodási engedélyt a Brexit miatt tavaly Franciaországban - közölte a francia belügyminiszter.

Megdőlt a közbeszerzési csúcs

Rekordév volt a közbeszerzésben tavaly: 2021-ben a közbeszerzési piac mérete meghaladta a 4221 milliárd forintot, ebből több mint 2500 milliárd forint jutott a kkv-knak - közölte a Közbeszerzési Hatóság.

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Gazdaság

Magyar siker. Elindult Európa első blokklánc alapú neobankja

Pénzügyi szolgáltatói engedélyt kapott az Európai Unió területén a Benker. A Litván Nemzeti Bank által felügyelt, magyar szakemberek által létrehozott blokklánc alapú neobank 600 ezer euró (214 millió forint) jegyzett tőkével kezdi működését.

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom