A digitalizáció az életmódunkat, a globalizáció a munkamódszereinket alakítja át gyökeresen, az éghajlatváltozás pedig egyenesen megkérdőjelezi létünket. A változások némelyike gyorsan zajlik le, mások lappanganak. Ray Hammond neves jövőkutató a világunkat meghatározó trendeket, kilátásainkat fogja össze. Ilyen világ lesz itt 2040-ben.
A 7 megatrend, ami meghatározza jövőnket
-
-
-
- 2040-re 9 milliárdnál többen leszünk, a századfordulóra meghaladja a föld népessége a 11,2 milliárdot
- A szélsőséges időjárási jelenségek száma 1980 és 2004 között évente megkétszereződött, 2040-ig pedig újra megduplázódik
- A megújuló forrásokból származó villamos energia 2020-ra olcsóbb lesz, mint a fosszilis tüzelőanyagokból előállított energia
- A szegénységet Afrikán kívül szinte mindenhol sikerül felszámolni várhatóan 2050-re
- Az orvoslást forradalmasítani fogja a személyre szabott orvoslás, az őssejt-, és nanogyógyászat, a génszerkesztés és a mesterséges intelligencia alkalmazása
- Az automatizálás és digitalizáció következtében ugyan kevesebb munkaerőre lesz szükség 2040-ben, azonban az emberi tényező továbbra is nélkülözhetetlen
- A pénzügyi terhet, amelyet a hanyatló vagy egymással hadakozó államok idéznek elő a világgazdaságban a jövőben a fejlett világ viseli
-
-
A világ 2040-ben
Ray Hammond jövőkutató az Allianz Partners közreműködésével készült, „A világ 2040-ben” című jelentésében hét átfogó irányt jelöl meg, amely meghatározza az előttünk álló két évtizedet és iránymutatást ad ahhoz, hogy milyen lesz a társadalom 2040-ben., illetve azt, hogyan élünk, dolgozunk és kapcsolódunk ki az előttünk álló két évtizedben.
Népességrobbanás
Élelmiszer
Jelenleg mintegy 7,6 milliárdan élünk a Földön, 2040-re 9 milliárdnál is többen leszünk, a századfordulóra pedig a 11,2 milliárdot is meghaladja az emberiség lélekszáma. A Föld erőforrásai azonban nem bővülnek ugyanilyen ütemben. Az általános vélekedés az, hogy nem jut elég élelmiszer majd mindenkinek, azonban Hammond nem ért ezzel egyet.
A valóság az, hogy jelenleg a mezőgazdaság 90 százalékában nagyon gyenge a termelékenység, az előállított élelmiszerek közel fele pedig kárba vész a fejlődő országok elosztási láncaiban. Ha javítanánk a mezőgazdasági termelékenységen és visszaszorítanánk a pazarlást, mindenkinek jutna elegendő élelmiszer.
Vízbázis
Az ivóvíz biztosítása a másik fontos kihívás. Hammond szerint a közhiedelemmel ellentétben nincs hiány édesvízből. A helyzet tragikuma, hogy e vízkészlet jelentős része a sarkvidékeken található, és nem ott, ahol az emberek már most is szomjaznak. Ahhoz, hogy több fejlődő ország lakosságának szomját oltani tudjuk, alacsony költségű, csekély energiaigényű, kisméretű sótalanító telepekre van szükség, ebben pedig döntő szerepet játszik majd a megújuló energia.
Éghajlati dilemma
Globális felmelegedés? Kit érdekel, ha néhány fokkal melegebb van? A valóság azonban korántsem ilyen egyszerű: sokkal nagyobb a tét annál, hogy többet fogyaszt a légkondicionáló.
Természeti csapások
A kaliforniai erdőtüzek, a fülöp-szigeteki tájfunok, a kínai áradások, az indiai hőhullámok, a karib-tengeri térségbeli pusztító erejű hurrikánok, valamint a fokvárosi és ausztráliai aszályok mind figyelmeztető jelek.
Ha a Föld hőmérséklete 1,5 Celsius fokkal emelkedik 2040-re, ezek a szélsőséges időjárási jelenségek még gyakoribbá és súlyosabbá válnak, és ennek a veszélyére már az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete is felhívta a figyelmet.
Hammond a jelentésben arra mutat rá, hogy a 2040-ig terjedő időszakban elkerülhetetlenek lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek, még akkor is, ha most drasztikus intézkedéseket hozunk arra, hogy 80 százalékkal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A szélsőséges időjárási jelenségek éves száma 1980 és 2004 között megkétszereződött, 2040-ig pedig újra meg fog duplázódni.
A megújuló energia forradalma
A szó szoros értelmében a jövőnk múlik azon, hogy lesz-e elég energia. Ezért túl kell lépnünk a fosszilis tüzelőanyagok használatán, és a megújuló energiaforrások, vagyis a napfény, a szél, a biomassza, valamint a víz- és a geotermikus források hasznosítása felé kell fordulnunk.
Jelenleg a világ villamosenergia-termelésének mindössze 8,4 százaléka származik megújuló energiaforrásokból. 2050-re pedig a szükséglet közel felét tudjuk megújuló energiával lefedni. Hammond szerint az e téren elért jelentős haladás a megújuló energia forradalmának kezdetét jelzi.
A napfényt villamos energiává alakító fotovoltaikus panelek ára az elmúlt nyolc évben 86 százalékkal, míg a tengeri szélerőműparkok által előállított energia költsége közel negyedével csökkent.
A szolárpanelek hatásfoka megkétszereződött, a nagyméretű szélturbinák pedig 40 százalékkal több villamos energiát állítanak elő. A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség szerint e fejleményeknek köszönhetően a megújuló forrásokból származó villamos energia 2020-ra olcsóbb lesz, mint a fosszilis tüzelőanyagokból előállított energia.
A hiányzó láncszem, azaz a költségtakarékos tárolás megoldásához is egyre közelebb kerülünk olyan akkumulátorok fejlesztésével, amelyek a felhős vagy szélcsendes napok áthidalása céljából tárolják a villamos energiát.
Hammond szerint a technológiák és a költségek is kedvező irányba változnak. Az akkumulátoros energiatároló rendszerek költsége az elmúlt öt évben nagyjából kétharmadával csökkent, a fejlesztésükre fordított beruházások összege pedig 2040-re várhatóan eléri 620 milliárd dollárt.
A globalizáció terjeszkedése
Korunk egyik legnagyobb eredménye, hogy a globalizációnak köszönhetően az elmúlt 25 évben nagyobb mértékben csökkent a szegénység a világon, mint a gazdag országok által nyújtott külföldi segélyek révén a második világháború vége óta.
Afrika éhes marad
Több mint egymilliárd ember emelkedett ki a mélyszegénységből, a globális szegénységi arány pedig alacsonyabb, mint az írott történelemben bármikor. 2050-re várhatóan Afrikán kívül szinte mindenhol sikerül felszámolni a szegénységet.
Hammond elveti azokat az aggályokat, miszerint az Egyesült Államok és Kína közelmúltbeli kereskedelmi vitája a globalizáció végét vetíti előre.
A világ többi országa új megállapodásokat köt, és folyamatosan számolja fel a kereskedelem előtt álló akadályokat. Jó példa erre az Európai Unió és Japán között 2019 februárjában létrejött szabadkereskedelmi megállapodás, valamint a világ legnagyobb kereskedelmi megállapodása, a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség létrehozása terén elért haladás.
Az egészségügy forradalma
Az egészségmegőrzés terén a jövő több új, a maitól eltérő lehetőséget tartogat. Az orvoslást a következő öt forradalom alakítja át:
Személyre szabott orvoslás – egyéni DNS-elemzés és a betegekről gyűjtött elektronikus egészségügyi adatok alapján.
Őssejtgyógyászat – őssejtek használata szövetek és szervek helyreállítására és visszanövesztésére
Nanogyógyászat – gyógyszerfejlesztés és -adagolás szubmikroszkopikus szinten
Génszerkesztés – az emberi DNS módosítása az egészségi állapot javítása érdekében
Digitális egészségügy – mesterséges intelligencia és technológia felhasználása a betegségek diagnosztizálására és a betegek egészségi állapotának nyomon követésére
E fejlemények együttesen forradalmasítják majd az egészségügyet. A jövőben mindenki maga gyűjti egészségügyi adatait, a genetikusok felszámolják az örökletes betegségeket, a betegségeket mesterséges intelligencia diagnosztizálja, a betegek pedig személyre szabott kezelést kapnak.
Digitális átrendeződés
Ahogy az okostelefonok még okosabbá válnak, a hálózati kapcsolatok felgyorsulnak, a közösségi média, a megosztásalapú gazdaságon belüli szolgáltatások és a mobilfizetés pedig egyre nagyobb teret nyer, a társadalom és a gazdaság is elkerülhetetlen változások elé néz.
A hagyományos üzleti modellek megkérdőjeleződnek olyan ágazatokban, mint a vendéglátás, a közlekedés és a pénzügyi szolgáltatások, a digitalizáció pedig átalakítja a munkamódszereket, a kikapcsolódást, sőt, még a társkeresést is.
Üzleti oldalon az internetalapú vállalkozások szerves részét képező úgynevezett közösségi hatás esélyt kínál a gyors meggazdagodásra és sikerre. Ugyanakkor a foglalkoztatás jövője sokakban aggodalmat kelt.
A mesterséges intelligencia és az automatizálás miatt ugyan kevesebb a munkaerőre lesz szükség 2040-ben, Hammond szerint az emberi tényező továbbra is nélkülözhetetlen lesz. Ezzel összefüggésben új terek nyílnak a foglalkoztatásra. Elég csak az életvezetési tanácsadókra, a tetoválóművészekre, a hobbiállat-mentorokra és a fitneszedzőkre gondolni.
Anyaság, mint hivatás
Napjainkban a legfontosabb hivatások egy része nem minősül hagyományos értelemben vett munkának, és fizetés sem jár érte; ilyen például az anyaság, a családtagok ápolása, a háztartás vezetése vagy a gyermekfelügyelet.
Hammond szerint ezek a szerepkörök újra megkaphatják a hivatásoknak kijáró megbecsülést, ezáltal pedig szélesedik az emberek által nyújtott szolgáltatások köre.
Átrendezés / adók és gépek
Hammond úgy gondolja, hogy a digitális átrendeződés hulláma a 2030-as évek közepe után megállíthatatlanná válik, ekkor ugyanis sokan nem tudnak majd fizetett munkát vállalni. Mivel azonban a gépek jövedelmet fognak termelni, a társadalmak az e jövedelemre kivetett adókból tarthatók fenn. Ezzel összefüggésben fontos tudni, hogy a világ jelenleg hat legértékesebb vállalata a technológiai ágazatban működik. A robotok utáni adókból finanszírozható egyfajta egyetemes jövedelem azoknak, akik nem tudnak elhelyezkedni.
A szegénység
A globalizáció kedvező hatása ellenére a világ 58 országában kétmilliárd ember továbbra sem tud kilábalni a mélyszegénységből. Mivel csekély az esélyük arra, hogy villamos energiához jussanak, bejussanak az oktatásba, egészségügyi ellátásban részesüljenek, és más alapszükségleteiket kielégítsék, sokan csak az árnyékban tengődnek. Nehéz helyzetük azonban a jövőnkre is jelentős hatással lehet, figyelmeztet Hammond.
Mélyszegénység
A jövőben a fejlett világnak kell viselnie azt a hatalmas pénzügyi költséget, amelyet a hanyatló vagy egymással hadakozó államok idéznek elő a világgazdaságban. Ezenkívül a szegénység elől menekülők illegális úton gazdag országokba vándorolnak, ami jelentős politikai és gazdasági bizonytalanságot okoz.
Ha a következményeket megvizsgáljuk, látható, hogy nyomor lehet a század egyik meghatározó problémája.
Ray Hammond a 21. század megatrendjeiről beszél
