Kezdőlap Tudomány A világ 2040-ben. Hét megatrend, ami meghatározza a jövőnket
No menu items!

A világ 2040-ben. Hét megatrend, ami meghatározza a jövőnket

A digitalizáció az életmódunkat, a globalizáció a munkamódszereinket alakítja át gyökeresen, az éghajlatváltozás pedig egyenesen megkérdőjelezi létünket. A változások némelyike gyorsan zajlik le, mások lappanganak.  Ray Hammond neves jövőkutató a világunkat meghatározó trendeket, kilátásainkat fogja össze. Ilyen világ lesz itt 2040-ben.

A  7 megatrend, ami meghatározza jövőnket

        • 2040-re 9 milliárdnál többen leszünk, a századfordulóra meghaladja a föld népessége a 11,2 milliárdot
        • A szélsőséges időjárási jelenségek száma 1980 és 2004 között évente megkétszereződött, 2040-ig pedig újra megduplázódik
        • A megújuló forrásokból származó villamos energia 2020-ra olcsóbb lesz, mint a fosszilis tüzelőanyagokból előállított energia
        • A  szegénységet Afrikán kívül szinte mindenhol sikerül felszámolni várhatóan 2050-re
        • Az orvoslást forradalmasítani fogja a személyre szabott orvoslás, az őssejt-, és nanogyógyászat, a génszerkesztés és a mesterséges intelligencia alkalmazása
        • Az automatizálás és digitalizáció következtében ugyan kevesebb munkaerőre lesz szükség 2040-ben, azonban az emberi tényező továbbra is nélkülözhetetlen
        • A pénzügyi terhet, amelyet a hanyatló vagy egymással hadakozó államok idéznek elő a világgazdaságban a jövőben a fejlett világ viseli 

A világ 2040-ben

Ray Hammond

Ray Hammond jövőkutató az Allianz Partners közreműködésével készült, „A világ 2040-ben” című jelentésében hét átfogó irányt jelöl meg, amely meghatározza az előttünk álló két évtizedet és iránymutatást ad ahhoz, hogy milyen lesz a társadalom 2040-ben., illetve azt, hogyan élünk, dolgozunk és kapcsolódunk ki az előttünk álló két évtizedben.

Népességrobbanás

Élelmiszer

Jelenleg mintegy 7,6 milliárdan élünk a Földön, 2040-re 9 milliárdnál is többen leszünk, a századfordulóra pedig a 11,2 milliárdot is meghaladja az emberiség lélekszáma. A Föld erőforrásai azonban nem bővülnek ugyanilyen ütemben. Az általános vélekedés az, hogy nem jut elég élelmiszer majd mindenkinek, azonban Hammond nem ért ezzel egyet.

A valóság az, hogy jelenleg a mezőgazdaság 90 százalékában nagyon gyenge a termelékenység, az előállított élelmiszerek közel fele pedig kárba vész a fejlődő országok elosztási láncaiban. Ha javítanánk a mezőgazdasági termelékenységen és visszaszorítanánk a pazarlást, mindenkinek jutna elegendő élelmiszer.

Vízbázis

Az ivóvíz biztosítása a másik fontos kihívás. Hammond szerint a közhiedelemmel ellentétben nincs hiány édesvízből. A helyzet tragikuma, hogy e vízkészlet jelentős része a sarkvidékeken található, és nem ott, ahol az emberek már most is szomjaznak. Ahhoz, hogy több fejlődő ország lakosságának szomját oltani tudjuk, alacsony költségű, csekély energiaigényű, kisméretű sótalanító telepekre van szükség, ebben pedig döntő szerepet játszik majd a megújuló energia.

Éghajlati dilemma

Globális felmelegedés? Kit érdekel, ha néhány fokkal melegebb van? A valóság azonban korántsem ilyen egyszerű: sokkal nagyobb a tét annál, hogy többet fogyaszt a légkondicionáló.

Természeti csapások

A kaliforniai erdőtüzek, a fülöp-szigeteki tájfunok, a kínai áradások, az indiai hőhullámok, a karib-tengeri térségbeli pusztító erejű hurrikánok, valamint a fokvárosi és ausztráliai aszályok mind figyelmeztető jelek.

Tornádó készül – műhold felvételek

Ha a Föld hőmérséklete 1,5 Celsius fokkal emelkedik 2040-re, ezek a szélsőséges időjárási jelenségek még gyakoribbá és súlyosabbá válnak, és ennek a veszélyére már az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete is felhívta a figyelmet.

Hammond a jelentésben arra mutat rá, hogy a 2040-ig terjedő időszakban elkerülhetetlenek lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek, még akkor is, ha most drasztikus intézkedéseket hozunk arra, hogy 80 százalékkal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A szélsőséges időjárási jelenségek éves száma 1980 és 2004 között megkétszereződött, 2040-ig pedig újra meg fog duplázódni.

A megújuló energia forradalma

A szó szoros értelmében a jövőnk múlik azon, hogy lesz-e elég energia. Ezért túl kell lépnünk a fosszilis tüzelőanyagok használatán, és a megújuló energiaforrások, vagyis a napfény, a szél, a biomassza, valamint a víz- és a geotermikus források hasznosítása felé kell fordulnunk.

Jelenleg a világ villamosenergia-termelésének mindössze 8,4 százaléka származik megújuló energiaforrásokból. 2050-re pedig a szükséglet közel felét tudjuk megújuló energiával lefedni. Hammond szerint az e téren elért jelentős haladás a megújuló energia forradalmának kezdetét jelzi.

Az napenergia tárolására is lesz megoldás

A napfényt villamos energiává alakító fotovoltaikus panelek ára az elmúlt nyolc évben 86 százalékkal, míg a tengeri szélerőműparkok által előállított energia költsége közel negyedével csökkent.

A szolárpanelek hatásfoka megkétszereződött, a nagyméretű szélturbinák pedig 40 százalékkal több villamos energiát állítanak elő. A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség szerint e fejleményeknek köszönhetően a megújuló forrásokból származó villamos energia 2020-ra olcsóbb lesz, mint a fosszilis tüzelőanyagokból előállított energia.

A hiányzó láncszem, azaz a költségtakarékos tárolás megoldásához is egyre közelebb kerülünk olyan akkumulátorok fejlesztésével, amelyek a felhős vagy szélcsendes napok áthidalása céljából tárolják a villamos energiát.

Hammond szerint a technológiák és a költségek is kedvező irányba változnak. Az akkumulátoros energiatároló rendszerek költsége az elmúlt öt évben nagyjából kétharmadával csökkent, a fejlesztésükre fordított beruházások összege pedig 2040-re várhatóan eléri 620 milliárd dollárt.

A globalizáció terjeszkedése

Korunk egyik legnagyobb eredménye, hogy a globalizációnak köszönhetően az elmúlt 25 évben nagyobb mértékben csökkent a szegénység a világon, mint a gazdag országok által nyújtott külföldi segélyek révén a második világháború vége óta.

Afrika éhes marad

Több mint egymilliárd ember emelkedett ki a mélyszegénységből, a globális szegénységi arány pedig alacsonyabb, mint az írott történelemben bármikor. 2050-re várhatóan Afrikán kívül szinte mindenhol sikerül felszámolni a szegénységet.

A szegénységi arány csökken

Hammond elveti azokat az aggályokat, miszerint az Egyesült Államok és Kína közelmúltbeli kereskedelmi vitája a globalizáció végét vetíti előre.

A világ többi országa új megállapodásokat köt, és folyamatosan számolja fel a kereskedelem előtt álló akadályokat. Jó példa erre az Európai Unió és Japán között 2019 februárjában létrejött szabadkereskedelmi megállapodás, valamint a világ legnagyobb kereskedelmi megállapodása, a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség létrehozása terén elért haladás.

Az egészségügy forradalma

Az egészségmegőrzés terén a jövő több új, a maitól eltérő lehetőséget tartogat. Az orvoslást a következő öt forradalom alakítja át:

Személyre szabott orvoslás – egyéni DNS-elemzés és a betegekről gyűjtött elektronikus egészségügyi adatok alapján.

Őssejtgyógyászat – őssejtek használata szövetek és szervek helyreállítására és visszanövesztésére

Nanogyógyászat – gyógyszerfejlesztés és -adagolás szubmikroszkopikus szinten

Génszerkesztés – az emberi DNS módosítása az egészségi állapot javítása érdekében

Digitális egészségügy – mesterséges intelligencia és technológia felhasználása a betegségek diagnosztizálására és a betegek egészségi állapotának nyomon követésére

E fejlemények együttesen forradalmasítják majd az egészségügyet. A jövőben mindenki maga gyűjti egészségügyi adatait, a genetikusok felszámolják az örökletes betegségeket, a betegségeket mesterséges intelligencia diagnosztizálja, a betegek pedig személyre szabott kezelést kapnak.

Digitális átrendeződés

Ahogy az okostelefonok még okosabbá válnak, a hálózati kapcsolatok felgyorsulnak, a közösségi média, a megosztásalapú gazdaságon belüli szolgáltatások és a mobilfizetés pedig egyre nagyobb teret nyer, a társadalom és a gazdaság is elkerülhetetlen változások elé néz.

A hagyományos üzleti modellek megkérdőjeleződnek olyan ágazatokban, mint a vendéglátás, a közlekedés és a pénzügyi szolgáltatások, a digitalizáció pedig átalakítja a munkamódszereket, a kikapcsolódást, sőt, még a társkeresést is.

Mesterséges Intelligencia nélkül nem megy

Üzleti oldalon az internetalapú vállalkozások szerves részét képező úgynevezett közösségi hatás esélyt kínál a gyors meggazdagodásra és sikerre. Ugyanakkor a foglalkoztatás jövője sokakban aggodalmat kelt.

A mesterséges intelligencia és az automatizálás miatt ugyan kevesebb a munkaerőre lesz szükség 2040-ben, Hammond szerint az emberi tényező továbbra is nélkülözhetetlen lesz. Ezzel összefüggésben új terek nyílnak a foglalkoztatásra. Elég csak az életvezetési tanácsadókra, a tetoválóművészekre, a hobbiállat-mentorokra és a fitneszedzőkre gondolni.

Anyaság, mint hivatás

Napjainkban a legfontosabb hivatások egy része nem minősül hagyományos értelemben vett munkának, és fizetés sem jár érte; ilyen például az anyaság, a családtagok ápolása, a háztartás vezetése vagy a gyermekfelügyelet.

Hammond szerint ezek a szerepkörök újra megkaphatják a hivatásoknak kijáró megbecsülést, ezáltal pedig szélesedik az emberek által nyújtott szolgáltatások köre.

Átrendezés / adók és gépek

Hammond úgy gondolja, hogy a digitális átrendeződés hulláma a 2030-as évek közepe után megállíthatatlanná válik, ekkor ugyanis sokan nem tudnak majd fizetett munkát vállalni. Mivel azonban a gépek jövedelmet fognak termelni, a társadalmak az e jövedelemre kivetett adókból tarthatók fenn. Ezzel összefüggésben fontos tudni, hogy a világ jelenleg hat legértékesebb vállalata a technológiai ágazatban működik. A robotok utáni adókból finanszírozható egyfajta egyetemes jövedelem azoknak, akik nem tudnak elhelyezkedni.

A szegénység

A globalizáció kedvező hatása ellenére a világ 58 országában kétmilliárd ember továbbra sem tud kilábalni a mélyszegénységből. Mivel csekély az esélyük arra, hogy villamos energiához jussanak, bejussanak az oktatásba, egészségügyi ellátásban részesüljenek, és más alapszükségleteiket kielégítsék, sokan csak az árnyékban tengődnek. Nehéz helyzetük azonban a jövőnkre is jelentős hatással lehet, figyelmeztet Hammond.

Mélyszegénység

A jövőben a fejlett világnak kell viselnie azt a hatalmas pénzügyi költséget, amelyet a hanyatló vagy egymással hadakozó államok idéznek elő a világgazdaságban. Ezenkívül a szegénység elől menekülők illegális úton gazdag országokba vándorolnak, ami jelentős politikai és gazdasági bizonytalanságot okoz.

Ha a következményeket megvizsgáljuk, látható, hogy nyomor lehet a század egyik meghatározó problémája.

 

 

 

 

Ray Hammond a 21. század megatrendjeiről beszél

 

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A kormány jogi lépéseket tesz a Norvég Alappal szemben

A magyar kormány jogi lépéseket tesz a Norvég Alappal szemben. Nem fogadja el, hogy egy Soros-alapítvány döntsön az országnak járó milliárdok felhasználásáról. Norvégia a magyar piaci hozzáféréséért tartozik Magyarországnak - fogalmaz a kormány.

Gyenge kezdés az amerikai tőzsdéken

Indexcsökkenéssel indult a kereskedés szerdán az amerikai értékpapírpiacokon. Kedden az indexek nyereséggel, rekordközeli szinten zártak.

Potápi Árpád János: A magyar közösségek élnek, virulensek, bárhol is legyenek a világban

A 2020-as év a koronavírus járvány miatti utazási tilalom és a személyes találkozások lehetőségének korlátozása miatt rendkívüli kihívást jelentett a magyar nemzetpolitika és a határon túli, illetve a diaszpóra magyarság számára – fejti ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki úgy látja a kényszerűen online térbe költözött kommunikáció így sem volt eredmény nélküli: több tízezer új, hazánkon kívül élő magyart sikerült megnyerni a nemzetpolitika ügyének. Interjú.

Coface: pörög a világgazdaság, de vannak kockázatok

A globális gazdaság 5,6 százalékkal növekedhet az idén, szemben a korábban várt 5,1 százalékkal. Ugyanakkor vannak kockázatok, amelyek közül az infláció gyorsulása a legjelentősebb - derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb előrejelzéséből.

Hírek

A kormány jogi lépéseket tesz a Norvég Alappal szemben

A magyar kormány jogi lépéseket tesz a Norvég Alappal szemben. Nem fogadja el, hogy egy Soros-alapítvány döntsön az országnak járó milliárdok felhasználásáról. Norvégia a magyar piaci hozzáféréséért tartozik Magyarországnak - fogalmaz a kormány.

Vonatbaleset Csehországban – két halott, több tucat sérült

Összeütközött két személyszállító vonat szerda reggel Nyugat-Csehországban, a német határ melletti Domazlice közelében. Két ember meghalt és mintegy negyvenen megsérültek - jelentette a cseh közszolgálati hírtelevízió.

Péntektől olcsóbb lesz a benzin és a gázolaj

Péntektől csökkennek a hazai üzemanyagárak: a benzin literje átlagosan bruttó 4 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 2 forinttal lesz olcsóbb.

Magyarország tortája 2021 – íme a győztesek

A Napraforgó névre keresztelt torta lett idén Magyarország tortája, míg a Magyarország cukormentes tortája verseny nyertesének a Beszterce rózsája elnevezésű tortát választották.

Ismét Vuhanban a koronavírus – a teljes lakosságot tesztelik

A koronavírus-járvány legelső gócaként ismert közép-kínai Vuhanban is ismét megjelent a vírus, ezért a helyi hatóságok kedden elrendelték a teljes lakosság tesztelését - írta internetes kiadásában a Global Times című kínai lap.

Nem sikerült leadni a karanténkilókból – sok étel mehet a kukába is

Sok családban még mindig feleslegesen nagy az élelmiszertartalék: a háztartások 20 százaléka arra számít, hogy nem tudják a lejárati időn belül elfogyasztani a felhalmozott ételmennyiséget. Eközben a lakosság testtömege átlagosan 30 dekagrammal gyarapodott tavaly tavasz óta - közölte a Nébih.

Apollo 11 – Máig a Hold körül keringhet Armstrongék felszállóegysége

Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 holdkompjának felszállóegysége James Meador, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója szerint.

Metrófelújítás – halálos baleset. Két kocsi is elszabadult

Nem egy, hanem két teherkocsi szabadult el a felújítás alatt álló 3-as metró alagútjában múlt pénteken.

Gazdaság

Offshore cégeknek nyithattak számlát – engedély nélkül. Lépett az MNB

Engedély nélkül működhetett közre - részben offshore hátterű - cégek számlanyitásaiban, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonnali hatállyal megtiltotta a budapesti Company Express Kft.-nek, hogy alkuszi tevékenységet végezzen.

Matolcsy György: a forint jobban teljesített az eurónál

A forint tette lehetővé 2010 után a magyar gazdaságpolitika új sikerképletének, az egyensúly és a növekedés képletének a beállítását és megőrzését - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank "75 éves a forint" című online konferenciáján.

MNB bírság: 19,2 milliós bírság az Erste Alapkezelő Zrt.-re

Az MNB 19,2 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Erste Alapkezelő Zrt.-re az ingatlanalapokat érintő jogsértő eljárása miatt - közölte a jegybank.

Elemzés: júliusban a BÉT kiegyensúlyozott formát mutatott

Júliusban a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvénypiacának összforgalma 152 milliárd forint volt, ami egy kereskedési napra vetítve 6,9 milliárd forintot jelent.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom