Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Adóparadicsom - Magyarország, Bulgária, Kajmán-szigetek...?
No menu items!

Adóparadicsom – Magyarország, Bulgária, Kajmán-szigetek…?

Az alacsony közép-kelet-európai vállalkozásokat termelő adókról ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A tekintélyes német lap a térséget, így Magyarországot is adóparadicsomként mutatja be.

Az Európai Parlament Zöld frakciója számára készült (2015-ös adatokra támaszkodó) elemzés nagy felzúdulást okozott. A szakértők megállapították, hogy a multinacionális vállalatok jóval kevesebb nyereségadót fizetnek, mint amennyi a tagállamok nominális adókulcsai alapján indokolt lenne. Luxemburgban a legnagyobb a különbség a jogszabályban álló teher (29%) és a ténylegesen fizetett adó (2%!) között – számol be az FAZ.

Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerint a vállalkozásokat az EU-ban átlagosan 22% adó terheli.

A 11 közép-kelet-európai tagállam az átlag alatt van. A 10 legalacsonyabb nyereség- és társasági adókulcsot alkalmazók közé Cipruson és Írországon kívül térségünk országai kerültek.

A 9%-os magyar társasági adókulcs az OECD 36 tagállama között is a legalacsonyabb – számol be az FAZ. Minket Bulgária követ alig lemaradva (10%). Litvániában 15, Romániában 16, Horvátországban 18% az adó mértéke – hoz fel néhány példát a napilap. Magyarországgal összehasonlítva már magasnak tűnő közteher, a 30%-os német adókulcsnál azonban jóval alacsonyabbak.

A 2015-ös adatok térképen. A képre klikkel nagyban látható a grafika

Zöldeken innen és túl

Az FAZ szerint a nominális és a valójában megfizetett (effektív) adó közötti különbségre a Zöldek megrendelésére készült tanulmánynál van megbízhatóbb forrás: a mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) által az Európai Bizottság megrendelésére készített éves jelentés. Eszerint 2017-ben a ténylegesen fizetett adó már nem Luxemburgban volt a legalacsonyabb. Az adóparadicsom hírében álló nyugat-európai miniállamot, a szintén az adóelkerüléssel azonosított Ciprust (3.) és Magyarországot (2.) megelőzte a legkevesebb adót kirovó Bulgária. A balkáni országban átlagosan 9%-os volt az adóterhelés. Az EU tíz adóparadicsomából nyolc az Odera-Lajta vonaltól keletre van – összegzi a 150 oldalas tanulmányt az FAZ.

A nominális és az effektív adók közötti különbség jóval kisebb, mint a Zöld-frakció számára a 2015-ös adatok alapján készült jelentés írja; az EU átlagában 2%. A legnagyobb különbség már nem Luxemburgban, hanem Portugáliában (9,5%) van – derül még ki a cikkből.

Az FAZ szerint a keleti tagállamokat lehet kritizálni, amiért alacsony kulcsaikkal nehéz helyzetbe hozzák a nyugati országokat. Két fontos körülményt azonban figyelembe kell venni:

  1. Kicsi a nominális és az effektív vállalkozási adók közötti különbség. Tehát ami a jogszabályban szerepel, azt tényleg érvényre is juttat. Ez által átláthatóbb az adórendszer. Fairek a viszonyok.
  2. A térség országai bebizonyították, hogy alacsony adókulcsokkal is egyensúlyban lehet tartani a költségvetést. 2018-ban minden kelet-európai tagállam teljesítette a 3%-os maastrichti kritériumot. Ráadásul a régió legtöbb országban az államadósság is alacsonyabb, mint nyugaton, illetve a maastrichti előírásnál (a GDP 60%-a). Az euróövezet legtöbb országa utóbbitól fényévekre van.

A fiskális egyensúly nem az alacsony adók ellenére, hanem éppen azoknak köszönhető  – véli a napilap elemzője. Az alacsony kulcsok vonzzák a külföldi cégeket, növekszik a gazdaság és az adóbevétel. Az GDP-növekedés keleten a nyugati átlag kétszerese – támasztja alá állítását a cikk szerzője.

Versenyben a két térség

A nyugati tagállamok egyre inkább érzik az adóversenyt. Nem véletlen, hogy a térséggel határos Ausztriában huszonötről  húsz százalékra csökken a társasági adó. „Közvetlen versenyben állunk Kelet-Közép-Európával; elkerülhetetlen a további adócsökkentés is – mondja a lapnak Christian Helmenstein az Osztrák Iparkamarától.

Az érem másik oldala, hogy a keleti tagállamok versenyképességéhez az alacsony adók mellett hozzájárul a fejlődő infrastruktúra, amit a nyugati-tagállamok jóvoltából kapott uniós pénzekkel finanszíroznak. Ez különösen igaz Magyarországra. Már a korábbi költségvetési ciklusban is nálunk volt a legmagasabb (57%) a kormányzati beruházásokon belül az EU-pénzek aránya. A 2018-ban zárult periódusra még csak becslések vannak. Az arány várhatóan a 70%-ot is meg fogja haladni.

Erre a nyugati politikusok rendszeresen felhívják a figyelmet. „A mi pénzünkből csábítják el tőlünk a vállalkozásokat” – vélekedett az osztrák kancellár, Christian Kern, miután Magyarország 2017-ben az amúgy is alacsony, 11%-os társasági adót 9-re csökkentette.

Régiónkban – Szlovénia kivételével – az szja is jóval a 39%-os EU-átlag alatt marad: Csehországban és nálunk 15%, Bulgáriában és Romániában pedig mindössze 10% – zárja elemzését az FAZ.

Petrus Szabolcs (Németország)

 

A 2015-ös évben összegyűjtött anyagok alapján sorjáznak a hálón a beszámolók. Az egyikben az akkori top20 offshore országról írnak.

Találtunk a neten egy honlapot, amelyen harminc, adózási kérdésekben nem együttműködő ország szerepel, amelyek – mint írják-  az Európai Bizottság offshore feketelistáját tartalmazza. A feketelistára kerüléshez tíz tagállam jelzése volt szükséges. A lista nemzetközi, diplomáciai vihart aratott, a megbélyegzett országok sorban jelezték felháborodásukat.

(Tájékoztatásul csatoltuk egy elérhetőséget, amely az adóparadicsomokat  propagálja, offshore lehetőségeket mutat be, az adóelkerülési formákat kínálja az adott országokban – a szerk.)

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hitelt akar felvenni? Eligazítja az ingatlan.com hitelezési platformja

A fejlesztés eredménye egy komplex, bankfüggetlen, algoritmus-alapú, elektronikus lakossági hitelezési platform lett.

Legyen adómentes a borravaló?

Jelenleg az esetek többségében csak akkor adómentes a borravaló, ha azt a vendégek közvetlenül a pincéreknek, felszolgálóknak adják oda készpénzben

2,2 millió eurót hozott a fizetős belépés Velencének

A fizetésmentességet élvezők magas száma bizonyítja, hogy a városban sokkal többen laknak állandó jelleggel, mint a hivatalosan bejelentett 49 ezer.

Alig mozdult, mégis csúcson zárt a tőzsde

A Richter-papírok árfolyama 85 forinttal, 0,88 százalékkal 9765 forintra nőtt, a részvények forgalma 679,9 millió forintot ért el.
Hirdetés

Hírek

Mi várható a héten? Adatok az államháztartásról és a fogyasztói árakról

Hétfőn teszi közzé a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről a gyorstájékoztatóját.

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Gazdaság

Ezért menekülnek külföldre a privátbanki pénzek

A Blochamps Capital privátbanki tanácsadó cég ügyvezetője szerint a magyar privátbanki és affluens ügyfelek 95 százalékának van devizaszámlája vagy devizában denominált befektetése,

Kamatdöntés – Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács júniusban

A monetáris tanács hónapról-hónapra értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.

Rekord kárkifizetések lesznek a viharok miatt

Az idei május-júniusi adatok szerint összesen 61,5 ezer bejelentésnél és 7,7 milliárdos összegnél tartanak a biztosítók.

1,7 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet áprilisban

Márciushoz viszonyítva az export kiigazított volumene 1,2, míg az importé 1,8 százalékkal csökkent.