Kezdőlap Cégvilág Áfarendszer - a kettős mérce végnapjai?

Áfarendszer – a kettős mérce végnapjai?

Az Európai Unió nemrégiben határozat hozott: az adóhatóság nem tekinthet el az áfaügyek mérlegelésekor döntése költségvetési kihatásaitól. Így elfogadhatatlan, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot egy adózótól, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé teszik. A bíróság azt sem tartotta elfogadhatónak, ha az adóhatóság a bírság kiszabásakor kizárólag a jogosulatlanul levont áfa összegét veszi alapul anélkül, hogy vizsgálná a ténylegesen okozott adóhiányt.

Kettős mérce és a gyakorlat

Az áfa – természetéből fakadóan – több szereplőt érint egyszerre: egyfelől a számla kibocsátóját, akinek áfafizetési kötelezettsége keletkezik az állammal szemben, valamint a számla befogadóját, akinek az áfát meg kell fizetnie a számla kibocsátójának, azzal, hogy az adó összegét főszabály szerint levonhatja az általa fizetendő áfából.

Az adóhatóság és a bíróság azonban az ellenőrzésekkor évekig figyelmen kívül hagyta az áfa lényegi természetét, és az ügyletek egyes szereplőit egyenként, külön-külön vizsgálta a teljes hatásmechanizmus figyelmen kívül hagyásával. Azon ügyletekben, amelyeket az adóhatóság fiktívnek ítélt, az adólevonási jogát a számlabefogadónál megtagadta, viszont ezzel egyidejűleg a számlakibocsájtót az áfa megfizetésére kötelezte, éppen úgy, mintha a gazdasági esemény ténylegesen bekövetkezett volna. Az adóhatóság tehát nem engedte meg, hogy a számla kibocsátója a számlát utólag érvénytelenítse és a megfizetett áfát visszakérje, ezzel az „eredeti állapotot” helyreállítsa. Ennek eredményeképp az adóhatóság többlet adóbevételéhez jutott.

Változóban a kúriai gyakorlata

dr. Gondi Anilla

Ezt a gyakorlatot az adóalanyok folyamatosan kifogásolták és így a közelmúltban már a Kúrián is született olyan döntés, amely figyelembe veszi azt, hogy az áfa egy „zéró összegű játszma.” „Egy viszonylag friss ítéletében a Kúria például kimondta, hogy a számlakibocsátó adózónak a jogszabályi feltételek fennállása esetén joga van arra, hogy a fiktív ügyletre vonatkozó számlát utólag – akár az ügylet jogerős bíróság értékelését követően – sztornózza, és a megfizetett áfát visszaigényelje.

Az adózó számla érvénytelenítésére vonatkozó jogát – az adóhatóság korábbi álláspontjával szemben – a Kúria szerint nem befolyásolja az, ha a számla egyébként fiktív ügyletre vonatkozóan került kiállításra.” mondta el dr. Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az EUB döntése az EN.SA-ügyben

A magyar gyakorlatot erősíti és fejleszti tovább az Európai Unió Bírósága nemrég megjelent ítélete, az úgynevezett EN.SA-ügyben. Az EN.SA Srl. egy villamosenergia-értékesítéssel foglalkozó olasz társaság, amely banki finanszírozás igénybevétele céljából próbálta meg mesterségesen növelni a cégcsoporthoz tartozó társaságok bevételeit.

Ezt oly módon tette, hogy a csoport által értékesített villamosenergiát ugyanazon mennyiségben, ugyanazon az áron, ugyanazon csoporthoz tartozó társaságok között körkörösen értékesítették, ezzel mesterségesen megnövelve a bevételi mutatót. Az ügyletekben részt vevő társaságok előírásszerűen befizették az áfát, és mivel ezt követően a villamosenergia azonos mennyiségét, ugyanazon az áron visszavásárolták, a levonásba helyezett áfa összege is azonos volt az általuk megfizetett áfa mértékével. Így a költségvetést nem érte kár.

A Bíróság szerint a tagállami hatóságnak ilyen esetben lehetővé kell tennie a fiktív ügyletre vonatkozó számla kibocsátója számára, hogy – miután megállapították, hogy teljesítés valójában nem volt – a számlát utólagosan érvénytelenítse, és az azon szereplő, általa megfizetett adó visszatérítését kérje. Ennek a lehetőségnek az elmaradása esetén ugyanis az áfarendszer semlegessége nem biztosított.

A Bíróság ezen túlmenően rávilágított arra is, hogy aránytalan szankciót eredményezhet, ha a bírság alapja az adóhiány,  illetve a jogosulatlan adóelvonás összege. A bírság összegének szükségszerűen az okozott adóbevétel-kieséssel kell összhangban állnia. A jogosulatlanul levont adó azonban nem feltétlenül jelent költségvetési bevételkiesést. Ilyen esetekben a Bíróság szerint aránytalan a jogosulatlanul levont adó összegét alapul venni a bírság kiszabásánál.

Merre tovább magyar adóhatóság?

„A Kúria közelmúltbeli ítélete már egyértelművé tette az utat: ha a hatóság a számla fiktív jellegére tekintettel megtagadja az adólevonási jogot, úgy a másik félnél is lehetővé kell tennie a számla korrekcióját.” – emeli ki a Jalsovszky szakértője.

Az adóhatóságoknak továbbá változtatniuk kell a bírságolási gyakorlatukon. Jelenleg az adóhatóság az adóhiány mértékét alapul vevő 50%-os mértékű bírságot szab ki, melyet csak kivételes esetekben mérsékel, enyhítő körülmények fennállása esetén. Az EUB döntése alapján azonban a bírságnak mindig arányban kell állnia a jogsértéssel, így minden esetben, azaz nem csak kivételes jelleggel értékelnie kell azt is, hogy az ügylet adókijátszásra irányult-e, illetőleg a költségvetést érte-e kár.

AzÜzlet.hu néhány, a bírósági állásfoglalásból következő részletről kérdezte dr. Gondi Anillát, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjét:

– Fiktív számla kibocsájtása áfa-csalásra tett egyedi kísérlet, függetlenül a kiállító és a befogadó szempontjából?

Az áfakijátszás és a bevételi mutatók javítása más dolog

– Ha mindkét fél által tudottan adókijátszásra irányuló fiktív számla kibocsátás történt és gazdasági teljesítés a két fél között nem történt, akkor az adókijátszásnak tekintendő. Ilyenkor a számlakibocsátó tipikusan nem is fizeti meg az áfát.  Ugyanakkor ahogy az a cikkben hivatkozott EN.SA-ügyből is látszik, elképzelhető, hogy a felek bár tudottan fiktív számlát állítottak ki, de a számla kibocsátásra nem áfakijátszás céljából került sor, hanem például azért, hogy a cégek bevételi mutatóit javítsák. Ebben az esetben ugyanis a fizetendő áfát rendben megfizetik jóllehet annak levonására a „vevő” – a számla fiktivitása miatt – ilyen esetben sem jogosult.

– Az állásfoglalások szerint a teljes áfa-láncot (több résztvevős) vizsgálni kell? Kötelessége az adóhatóságnak az adott láncot vizsgálni, abból a szempontból, hogy az adott cégeknek, illetve az államnak milyen összegű előnye-kára származik az ügyletekből? Ha igen, ez csak (árban is) azonos termék láncban történő tovább számlázására igaz?  Igaz ez akkor is, ha egy cégcsoportot érint, és ha többet?

– Az adóhatóságnak nincsen konkrét jogszabályi kötelezettsége arra vonatkozóan,  hogy a teljes láncot vizsgálja és a gyakorlatban nem is feltétlenül szokta ezt megtenni. Ugyanakkor ahhoz, hogy a cikkben említett uniós bírósági kötelezettségnek eleget tudjon tenni, számos esetben mégis meg kell vizsgálnia, hogy az értékesítés lánc egészét nézve történt-e adókijátszás, érte-e a költségvetést hiány. E nélkül például azt sem tudja megítélni, hogy mi az az arányosnak tekinthető bírság mérték, ami az uniós előírásoknak is megfelel.

– Ha a számla ellenértékét nem fizetik ki, de teljesített szolgáltatásról van szó, és a számla le is van könyvelve mi az eljárás? Sztorno? Mi lesz az áfával?

– Amennyiben a számlán szereplő szolgáltatást a kibocsátó már teljesítette, akkor a számlát főszabály szerint már nem lehet sztornózni. Abban az esetben, ha később megállapításra kerül, hogy az ellenérték véglegesen behajthatatlanná vált, akkor viszont az EUB gyakorlata alapján az áfa-alap csökkenthető a behajthatatlan számla nettó ellenértékével. A most benyújtott törvénycsomag ráadásul már ennek kifejezett jogszabályi lehetőségét is megteremtené.

– A fiktív számla áfa-tartalom évek múltán – pl. négy év múlva  – a gyakorlatban hogyan számolható el, már ha kiderül a fiktív számlázás?

– Ha évek múltán kiderül, hogy a számla fiktív volt, az azt befogadó cégnek önellenőrzéssel helyesbítenie kell a jogosulatlanul levont áfa összegét.

Mindemelett fiktív számla esetén gondolni kell arra is, hogy a befogadott fiktív számla a társaságiadó-bevallásra is kihatással van, hiszen az adózó ebben az esetben egy olyan költséget számolt el, amit nem tehetett volna meg. A fiktív számla ugyanis nem minősül a társasági adóban elismert költségnek,  így ezzel a társasági adó alapját utólag az adózónak meg kell növelnie.

– A jogsértés és az adóhiány 50% százalékos büntetési tétele aránytalan voltára mondana egy jellemző példát?

– Tipikusan aránytalan az 50 százalékos büntetési tétel például akkor, ha a felek jóhiszeműen járnak el, de helytelenül alkalmaznak egyenes áfát fordított adózás alá eső ügyletekre. Ebben az esetben ugyanis a költségvetést hiány nem éri, sőt az állam még „jól is jár”. Hiszen amennyiben a felek helyesen fordított áfával számlázták volna az ügyletet, az áfatartalom sohasem került volna be a költségvetésbe. Egyenes adózás esetén viszont az áfát a számla kiállítójának be kell fizetnie a költségvetésbe, ami így annak levonásáig kvázi ott kamatozhat.

Friss

Elfogadta a parlament a koronavírus-törvényt

Megszavazta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt a parlament. A veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében.

Tőzsde – Emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Enyhe emelkedéssel nyitottak hétfőn a New York-i tőzsde irányadó indexei, miután a kongresszus a múlt héten elfogadta a Trump-kormányzat masszív gazdaságélénkítő csomagját, az elnök pedig meghosszabbította az otthonmaradásra vonatkozó szabályok hatályát.

Márciusi fagyok. Az őszi jobban bírta, mint a kajszi

A március végi fagy 40-90 százalék közötti virág- és rügykárt okozott a kajszibaracknál fajtától és régiótól függően. Az őszibaracknál a virágkár 30-60 százalékra becsülhető, de ettől még átlagos is lehet a termés - közölte a FruitVeB alelnöke.

Lassult a német infláció – távolabb az EKB célja

Lassult a fogyasztói árak emelkedésének éves és havi összevetésű üteme márciusban Németországban.

Hírek

Károly herceg elhagyhatta a karantént

A korábban koronavírussal diagnosztizált Károly walesi herceg jól van, kikerült a karanténból - közölte a 71 éves brit trónörökös szóvivője.

A rendőrség nevében is támadnak a csalók

Ismeretlenek a rendőrség nevével visszaélve valótlan tartalmú meghívókat küldtek e-mailben szerkesztőségeknek és különböző szervezetekek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata.

Rigó Csaba Balázs a GVH új elnöke

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság (KH) eddigi vezetőjének kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére.

Baltikum. Kölyökfókák százai haldokolnak az enyhe télben

Százszám pusztulnak a púpos fókakölykök a Balti-tenger észtországi és lettországi partvidékén a szokatlanul meleg, jégmentes tél miatt.

Szerdán tovább zuhan a benzin ára

Április 1-től a benzin 8 forinttal kerül majd kevesebbe: a literenkénti ára 290 forintra csökken, amire 2010 óta nem volt példa. A gázolaj ára változatlan marad.

Porfelhő érte el az országot – romlott a levegőminőség

Az Aral-tó vidékéről indult porfelhő miatt emelkedett a szálló por koncentrációja Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Varga: eddig 245 milliárdot költöttünk védekezésre

Mostanáig 245 milliárd forintot költött a kormány a költségvetésből a járvány elleni védekezése - mondta a Facebookra eltöltött videójában a pénzügyminiszter.

Boris Johnson is elkapta a koronavírust

Boris Johnson brit miniszterelnök szervezetében is kimutatták a Covid-19 megbetegedést okozó új koronavírust - jelentette be pénteken a Downing Street.

Prága. Bordélyházban szállásolnák el a hajléktalanokat

Prága egyik legismertebb bordélyházában, a holesovicei Showparkban akar ideiglenes szállást biztosítani a cseh főváros hajléktalanjainak Zdenek Hrib főpolgármester. Az intézkedés célja, hogy a hajléktalanok is betarthassák az állam által elrendelt vesztegzárat.

A biztonsági őrök is járulékmentességet kérnek

A vagyonőri tevékenységre is járulékmentességet kér a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK), amely levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz.

Orbán: kijárási korlátozás lép életbe szombattól

Kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni - jelentette be Orbán Viktor.

Az állam 17,44 milliárdot fizetett a Mátrai Erőműért

A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót, a vételár 17,44 milliárd forint volt - közölte a Miniszterelnökség vezetője.

Gazdaság

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.

Emelt érintéses limit: a Fizetési Pont már bevezette

A POS-terminál piac harmadik legnagyobb szereplője, a Fizetési Pont egy nap alatt bevezette a 15 ezer forint alatti kártyás vásárlásokra a PIN-kód mentességet termináljain.

A Lánchíd lábához költözik a Nemzetközi Beruházási Bank

A Lánchíd Palota műemlék épületét veszi meg székhelyének a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB), ahova a tervek szerint még az idei év végéig átköltözik.

Monetáris tanács: marad az alapkamat 0,9 százalék

A monetáris tanács fokozott figyelemmel kíséri és folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint a koronavírus-járvány makrogazdasági és pénzpiaci hatásait. A hatékony monetáris politikai transzmisszió megőrzése érdekében a testület kész további likviditásbővítő intézkedéseket hozni - írta a tanács a kamatdöntő ülését követően.

Érintés. Tizenötezer forintig nem kell PIN-kód

Ötezerről tizenötezer forintra emelkedik a PIN-kód nélküli, érintőkártyás vásárlások összeghatára április közepétől - közölte a Pénzügyminisztérium, emlékeztetve, hogy az intézkedés a járvány lassítását szolgálja.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom