Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Áfarendszer - a kettős mérce végnapjai?

Áfarendszer – a kettős mérce végnapjai?

Az Európai Unió nemrégiben határozat hozott: az adóhatóság nem tekinthet el az áfaügyek mérlegelésekor döntése költségvetési kihatásaitól. Így elfogadhatatlan, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot egy adózótól, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé teszik. A bíróság azt sem tartotta elfogadhatónak, ha az adóhatóság a bírság kiszabásakor kizárólag a jogosulatlanul levont áfa összegét veszi alapul anélkül, hogy vizsgálná a ténylegesen okozott adóhiányt.

Kettős mérce és a gyakorlat

Az áfa – természetéből fakadóan – több szereplőt érint egyszerre: egyfelől a számla kibocsátóját, akinek áfafizetési kötelezettsége keletkezik az állammal szemben, valamint a számla befogadóját, akinek az áfát meg kell fizetnie a számla kibocsátójának, azzal, hogy az adó összegét főszabály szerint levonhatja az általa fizetendő áfából.

Az adóhatóság és a bíróság azonban az ellenőrzésekkor évekig figyelmen kívül hagyta az áfa lényegi természetét, és az ügyletek egyes szereplőit egyenként, külön-külön vizsgálta a teljes hatásmechanizmus figyelmen kívül hagyásával. Azon ügyletekben, amelyeket az adóhatóság fiktívnek ítélt, az adólevonási jogát a számlabefogadónál megtagadta, viszont ezzel egyidejűleg a számlakibocsájtót az áfa megfizetésére kötelezte, éppen úgy, mintha a gazdasági esemény ténylegesen bekövetkezett volna. Az adóhatóság tehát nem engedte meg, hogy a számla kibocsátója a számlát utólag érvénytelenítse és a megfizetett áfát visszakérje, ezzel az „eredeti állapotot” helyreállítsa. Ennek eredményeképp az adóhatóság többlet adóbevételéhez jutott.

Változóban a kúriai gyakorlata

dr. Gondi Anilla

Ezt a gyakorlatot az adóalanyok folyamatosan kifogásolták és így a közelmúltban már a Kúrián is született olyan döntés, amely figyelembe veszi azt, hogy az áfa egy „zéró összegű játszma.” „Egy viszonylag friss ítéletében a Kúria például kimondta, hogy a számlakibocsátó adózónak a jogszabályi feltételek fennállása esetén joga van arra, hogy a fiktív ügyletre vonatkozó számlát utólag – akár az ügylet jogerős bíróság értékelését követően – sztornózza, és a megfizetett áfát visszaigényelje.

Az adózó számla érvénytelenítésére vonatkozó jogát – az adóhatóság korábbi álláspontjával szemben – a Kúria szerint nem befolyásolja az, ha a számla egyébként fiktív ügyletre vonatkozóan került kiállításra.” mondta el dr. Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az EUB döntése az EN.SA-ügyben

A magyar gyakorlatot erősíti és fejleszti tovább az Európai Unió Bírósága nemrég megjelent ítélete, az úgynevezett EN.SA-ügyben. Az EN.SA Srl. egy villamosenergia-értékesítéssel foglalkozó olasz társaság, amely banki finanszírozás igénybevétele céljából próbálta meg mesterségesen növelni a cégcsoporthoz tartozó társaságok bevételeit.

Ezt oly módon tette, hogy a csoport által értékesített villamosenergiát ugyanazon mennyiségben, ugyanazon az áron, ugyanazon csoporthoz tartozó társaságok között körkörösen értékesítették, ezzel mesterségesen megnövelve a bevételi mutatót. Az ügyletekben részt vevő társaságok előírásszerűen befizették az áfát, és mivel ezt követően a villamosenergia azonos mennyiségét, ugyanazon az áron visszavásárolták, a levonásba helyezett áfa összege is azonos volt az általuk megfizetett áfa mértékével. Így a költségvetést nem érte kár.

A Bíróság szerint a tagállami hatóságnak ilyen esetben lehetővé kell tennie a fiktív ügyletre vonatkozó számla kibocsátója számára, hogy – miután megállapították, hogy teljesítés valójában nem volt – a számlát utólagosan érvénytelenítse, és az azon szereplő, általa megfizetett adó visszatérítését kérje. Ennek a lehetőségnek az elmaradása esetén ugyanis az áfarendszer semlegessége nem biztosított.

A Bíróság ezen túlmenően rávilágított arra is, hogy aránytalan szankciót eredményezhet, ha a bírság alapja az adóhiány,  illetve a jogosulatlan adóelvonás összege. A bírság összegének szükségszerűen az okozott adóbevétel-kieséssel kell összhangban állnia. A jogosulatlanul levont adó azonban nem feltétlenül jelent költségvetési bevételkiesést. Ilyen esetekben a Bíróság szerint aránytalan a jogosulatlanul levont adó összegét alapul venni a bírság kiszabásánál.

Merre tovább magyar adóhatóság?

„A Kúria közelmúltbeli ítélete már egyértelművé tette az utat: ha a hatóság a számla fiktív jellegére tekintettel megtagadja az adólevonási jogot, úgy a másik félnél is lehetővé kell tennie a számla korrekcióját.” – emeli ki a Jalsovszky szakértője.

Az adóhatóságoknak továbbá változtatniuk kell a bírságolási gyakorlatukon. Jelenleg az adóhatóság az adóhiány mértékét alapul vevő 50%-os mértékű bírságot szab ki, melyet csak kivételes esetekben mérsékel, enyhítő körülmények fennállása esetén. Az EUB döntése alapján azonban a bírságnak mindig arányban kell állnia a jogsértéssel, így minden esetben, azaz nem csak kivételes jelleggel értékelnie kell azt is, hogy az ügylet adókijátszásra irányult-e, illetőleg a költségvetést érte-e kár.

AzÜzlet.hu néhány, a bírósági állásfoglalásból következő részletről kérdezte dr. Gondi Anillát, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjét:

– Fiktív számla kibocsájtása áfa-csalásra tett egyedi kísérlet, függetlenül a kiállító és a befogadó szempontjából?

Az áfakijátszás és a bevételi mutatók javítása más dolog

– Ha mindkét fél által tudottan adókijátszásra irányuló fiktív számla kibocsátás történt és gazdasági teljesítés a két fél között nem történt, akkor az adókijátszásnak tekintendő. Ilyenkor a számlakibocsátó tipikusan nem is fizeti meg az áfát.  Ugyanakkor ahogy az a cikkben hivatkozott EN.SA-ügyből is látszik, elképzelhető, hogy a felek bár tudottan fiktív számlát állítottak ki, de a számla kibocsátásra nem áfakijátszás céljából került sor, hanem például azért, hogy a cégek bevételi mutatóit javítsák. Ebben az esetben ugyanis a fizetendő áfát rendben megfizetik jóllehet annak levonására a „vevő” – a számla fiktivitása miatt – ilyen esetben sem jogosult.

– Az állásfoglalások szerint a teljes áfa-láncot (több résztvevős) vizsgálni kell? Kötelessége az adóhatóságnak az adott láncot vizsgálni, abból a szempontból, hogy az adott cégeknek, illetve az államnak milyen összegű előnye-kára származik az ügyletekből? Ha igen, ez csak (árban is) azonos termék láncban történő tovább számlázására igaz?  Igaz ez akkor is, ha egy cégcsoportot érint, és ha többet?

– Az adóhatóságnak nincsen konkrét jogszabályi kötelezettsége arra vonatkozóan,  hogy a teljes láncot vizsgálja és a gyakorlatban nem is feltétlenül szokta ezt megtenni. Ugyanakkor ahhoz, hogy a cikkben említett uniós bírósági kötelezettségnek eleget tudjon tenni, számos esetben mégis meg kell vizsgálnia, hogy az értékesítés lánc egészét nézve történt-e adókijátszás, érte-e a költségvetést hiány. E nélkül például azt sem tudja megítélni, hogy mi az az arányosnak tekinthető bírság mérték, ami az uniós előírásoknak is megfelel.

– Ha a számla ellenértékét nem fizetik ki, de teljesített szolgáltatásról van szó, és a számla le is van könyvelve mi az eljárás? Sztorno? Mi lesz az áfával?

– Amennyiben a számlán szereplő szolgáltatást a kibocsátó már teljesítette, akkor a számlát főszabály szerint már nem lehet sztornózni. Abban az esetben, ha később megállapításra kerül, hogy az ellenérték véglegesen behajthatatlanná vált, akkor viszont az EUB gyakorlata alapján az áfa-alap csökkenthető a behajthatatlan számla nettó ellenértékével. A most benyújtott törvénycsomag ráadásul már ennek kifejezett jogszabályi lehetőségét is megteremtené.

– A fiktív számla áfa-tartalom évek múltán – pl. négy év múlva  – a gyakorlatban hogyan számolható el, már ha kiderül a fiktív számlázás?

– Ha évek múltán kiderül, hogy a számla fiktív volt, az azt befogadó cégnek önellenőrzéssel helyesbítenie kell a jogosulatlanul levont áfa összegét.

Mindemelett fiktív számla esetén gondolni kell arra is, hogy a befogadott fiktív számla a társaságiadó-bevallásra is kihatással van, hiszen az adózó ebben az esetben egy olyan költséget számolt el, amit nem tehetett volna meg. A fiktív számla ugyanis nem minősül a társasági adóban elismert költségnek,  így ezzel a társasági adó alapját utólag az adózónak meg kell növelnie.

– A jogsértés és az adóhiány 50% százalékos büntetési tétele aránytalan voltára mondana egy jellemző példát?

– Tipikusan aránytalan az 50 százalékos büntetési tétel például akkor, ha a felek jóhiszeműen járnak el, de helytelenül alkalmaznak egyenes áfát fordított adózás alá eső ügyletekre. Ebben az esetben ugyanis a költségvetést hiány nem éri, sőt az állam még „jól is jár”. Hiszen amennyiben a felek helyesen fordított áfával számlázták volna az ügyletet, az áfatartalom sohasem került volna be a költségvetésbe. Egyenes adózás esetén viszont az áfát a számla kiállítójának be kell fizetnie a költségvetésbe, ami így annak levonásáig kvázi ott kamatozhat.

Friss

Ideiglenes vezérigazgató az NN Biztosító élén

Szabályozói jóváhagyás esetén Baranyai Dávidot nevezhetik ki az NN Biztosító megbízott vezérigazgatójának - közölte a társaság.

Szijjártó: azeri gáz is érkezhet Magyarországra

Azerbajdzsánból is érkezhet földgáz Magyarországra 2023-tól, évente 1-2 milliárd köbméternyi - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter.

Uniós első a magyar negyedéves növekedés

Előző becsléséhez képest lefelé, hatéves mélypontra módosította az euróövezet negyedik negyedévi éves GDP-növekedési ütemét az Eurostat. Az EU-ban - a rendelkezésre álló adatok alapján - a magyar gazdaság nőtt a legnagyobb éves ütemben a negyedik negyedévben.

Légi utasok kártérítése: küszöbön a szigorítás

Jelentősen szigorítaná az Európai Unió a légi utasok kártérítéséről szóló irányelvet. A javaslat szerint az utasoknak nehezebb lesz kompenzációt kérni a légitársaságoktól járatkésés vagy -törlés esetén.

Hírek

Lottóláz. Több mint ötmillió szelvény van versenyben

Csaknem ötmilliárd forint az ötöslottó fődíja, ami miatt jelentősen nőtt a játékosok száma - mondta Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója.

Olvad az Antarktisz – 20 fok fölötti meleget mértek

Az időjárási feljegyzések kezdete óta először mértek 20 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet az Antarktiszon. A Seymour-szigeten jegyzett 20,75 Celsius-fokot a kutatók hihetetlennek és abnormálisnak nevezték.

Elárverezik Gagarin ZIL-jét – Hruscsov is ült benne

Elárverezik azt a ZIL-111V típusú limuzint, amelyen Jurij Gagarin történelmi űrutazása után bevonult a szovjet fővárosba 1961. április 14-én felesége és a szovjet vezető, Nyikita Hruscsov társaságában.

Influenza – lassabban terjed a járvány

Lassan, de terjed az influenza az országban: az előző héten 35 ezer ember, az előző hetinél 16,3 százalékkal több beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Kutatás: így változtatta meg az ember a természetet

A véltnél jóval korábban, legalább háromezer évvel ezelőtt is jelentős változtatásokat hajtott végre természeti környezetén az ember - állapították meg kutatók.

Japán nyugdíjas a világ legidősebb férfija

A nevetésben látja a hosszú élet titkát a 112 éves japán férfi, akit a világ legidősebb élő férfijaként ismertek el.

Olcsóbban tankolhatunk benzint péntektől

Pénteken literenként bruttó 2 forinttal csökken a benzin ára, a gázolajé viszont változatlan marad.

Erős marad a szél, jég is esett

A vihar-riasztást megújította kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat; a viharos szél veszélye miatt adták ki ismét a másodfokú riasztást: 65-90 kilométer/órás szelet prognosztizáltak, egyes területeken jég is esett. Jelentős károkat okozott a hétfői vihar.

A Ciara megbillentette a Balatont

Elérte a Balaton térségét is a Ciara nevű ciklon. A helyenként óránkénti 100 kilométeres szél megbillentette a tó víztükrét: a legmagasabb, 154 centiméteres vízszintet Balatonfűzfőn mérték, a legalacsonyabb, 63 centimétereset Keszthelyen.

Zalaegerszeg. Ingyenes wifi és okospadok a belvárosban

A Smart City program első elemeként ingyenesen használható wifi-hálózatot alakítottak ki Zalaegerszeg belvárosában. Később telefontöltésre alkalmas okospadokat és digitális infótornyokat is kihelyeznek.

Közúti ellenőrzés: fókuszban a buszok és a teherautók

Elsősorban a teherautók és a buszok műszaki állapotát és tachográfjait vizsgálják az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársai az év első, kedden kezdődő háromnapos akciójában.

Megtolta a Ciara – 80 perccel előbb célba ért a repülő

A Ciara névre keresztelt téli viharnak köszönhetően rekordidő alatt, a menetrendben szereplőnél nyolcvan perccel gyorsabban tette meg a New York és London közötti utat egy Boeing 747-436-os utasszállító repülőgép.

Gazdaság

A Tesla részvénye többet ér, mint a német autógyártóké

Az amerikai e-autó gyártó története első nyereséges negyedévét zárta. A hírre a részvény árfolyama egy nap alatt 20 százalékkal emelkedett, drágább lett egyetlen papírja, mint  a német autógyártóké együtt! Miért lehetséges ez? Csak tőzsdei spekuláció eredménye lenne a részvény hirtelen szökkenése? 

Az MNB a kriptovalutákról – nem mind arany, ami fénylik

Kockázatos lehet kriptovalutákba fektetni, ugyanis árfolyamuk kiszámíthatatlan, bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják ezeket, ráadásul a hozzájuk kötődő kereskedelmi ügyleteket a Magyar Nemzeti Bank sem felügyeli - hívta fel a figyelmet a jegybank.

Megszólalt a jegybank alelnöke – erősödött a forint

Erősödött a forint délelőtt. Szakemberek szerint ebben nagy szerepet játszanak az MNB-alelnök Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen elhangzott mondatai.

Marad az alapkamat. Egyhangúlag döntött a monetáris tanács

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek januárban arról, hogy 0,9 százalék maradjon az alapkamat, és mínusz 0,05 százalék az egynapos jegybanki betéti kamat - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a január 28-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében.

Csökkent a devizatartalék, adósságot fizetett ki az MNB

Mintegy kétmilliárd euró értékű kötvénytartozás visszafizetése nyomán 1,545 milliárd euróval 26,840 milliárd euróra csökkentek januárban Magyarország nemzetközi tartalékai.

Az MNB zöldebb magyar bankokat akar

A Magyar Nemzeti Bank támogatóként aláírja az ENSZ felelős banki működést előmozdító irányelveit, hogy ösztönözze: a hazai hitelintézetek tegyenek konkrét, nyilvános és számonkérhető vállalásokat a fenntartható, zöld gazdaság finanszírozásában.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom