Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Áfarendszer - a kettős mérce végnapjai?

Áfarendszer – a kettős mérce végnapjai?

Az Európai Unió nemrégiben határozat hozott: az adóhatóság nem tekinthet el az áfaügyek mérlegelésekor döntése költségvetési kihatásaitól. Így elfogadhatatlan, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot egy adózótól, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé teszik. A bíróság azt sem tartotta elfogadhatónak, ha az adóhatóság a bírság kiszabásakor kizárólag a jogosulatlanul levont áfa összegét veszi alapul anélkül, hogy vizsgálná a ténylegesen okozott adóhiányt.

Kettős mérce és a gyakorlat

Az áfa – természetéből fakadóan – több szereplőt érint egyszerre: egyfelől a számla kibocsátóját, akinek áfafizetési kötelezettsége keletkezik az állammal szemben, valamint a számla befogadóját, akinek az áfát meg kell fizetnie a számla kibocsátójának, azzal, hogy az adó összegét főszabály szerint levonhatja az általa fizetendő áfából.

Az adóhatóság és a bíróság azonban az ellenőrzésekkor évekig figyelmen kívül hagyta az áfa lényegi természetét, és az ügyletek egyes szereplőit egyenként, külön-külön vizsgálta a teljes hatásmechanizmus figyelmen kívül hagyásával. Azon ügyletekben, amelyeket az adóhatóság fiktívnek ítélt, az adólevonási jogát a számlabefogadónál megtagadta, viszont ezzel egyidejűleg a számlakibocsájtót az áfa megfizetésére kötelezte, éppen úgy, mintha a gazdasági esemény ténylegesen bekövetkezett volna. Az adóhatóság tehát nem engedte meg, hogy a számla kibocsátója a számlát utólag érvénytelenítse és a megfizetett áfát visszakérje, ezzel az „eredeti állapotot” helyreállítsa. Ennek eredményeképp az adóhatóság többlet adóbevételéhez jutott.

Változóban a kúriai gyakorlata

dr. Gondi Anilla

Ezt a gyakorlatot az adóalanyok folyamatosan kifogásolták és így a közelmúltban már a Kúrián is született olyan döntés, amely figyelembe veszi azt, hogy az áfa egy „zéró összegű játszma.” „Egy viszonylag friss ítéletében a Kúria például kimondta, hogy a számlakibocsátó adózónak a jogszabályi feltételek fennállása esetén joga van arra, hogy a fiktív ügyletre vonatkozó számlát utólag – akár az ügylet jogerős bíróság értékelését követően – sztornózza, és a megfizetett áfát visszaigényelje.

Az adózó számla érvénytelenítésére vonatkozó jogát – az adóhatóság korábbi álláspontjával szemben – a Kúria szerint nem befolyásolja az, ha a számla egyébként fiktív ügyletre vonatkozóan került kiállításra.” mondta el dr. Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az EUB döntése az EN.SA-ügyben

A magyar gyakorlatot erősíti és fejleszti tovább az Európai Unió Bírósága nemrég megjelent ítélete, az úgynevezett EN.SA-ügyben. Az EN.SA Srl. egy villamosenergia-értékesítéssel foglalkozó olasz társaság, amely banki finanszírozás igénybevétele céljából próbálta meg mesterségesen növelni a cégcsoporthoz tartozó társaságok bevételeit.

Ezt oly módon tette, hogy a csoport által értékesített villamosenergiát ugyanazon mennyiségben, ugyanazon az áron, ugyanazon csoporthoz tartozó társaságok között körkörösen értékesítették, ezzel mesterségesen megnövelve a bevételi mutatót. Az ügyletekben részt vevő társaságok előírásszerűen befizették az áfát, és mivel ezt követően a villamosenergia azonos mennyiségét, ugyanazon az áron visszavásárolták, a levonásba helyezett áfa összege is azonos volt az általuk megfizetett áfa mértékével. Így a költségvetést nem érte kár.

A Bíróság szerint a tagállami hatóságnak ilyen esetben lehetővé kell tennie a fiktív ügyletre vonatkozó számla kibocsátója számára, hogy – miután megállapították, hogy teljesítés valójában nem volt – a számlát utólagosan érvénytelenítse, és az azon szereplő, általa megfizetett adó visszatérítését kérje. Ennek a lehetőségnek az elmaradása esetén ugyanis az áfarendszer semlegessége nem biztosított.

A Bíróság ezen túlmenően rávilágított arra is, hogy aránytalan szankciót eredményezhet, ha a bírság alapja az adóhiány,  illetve a jogosulatlan adóelvonás összege. A bírság összegének szükségszerűen az okozott adóbevétel-kieséssel kell összhangban állnia. A jogosulatlanul levont adó azonban nem feltétlenül jelent költségvetési bevételkiesést. Ilyen esetekben a Bíróság szerint aránytalan a jogosulatlanul levont adó összegét alapul venni a bírság kiszabásánál.

Merre tovább magyar adóhatóság?

„A Kúria közelmúltbeli ítélete már egyértelművé tette az utat: ha a hatóság a számla fiktív jellegére tekintettel megtagadja az adólevonási jogot, úgy a másik félnél is lehetővé kell tennie a számla korrekcióját.” – emeli ki a Jalsovszky szakértője.

Az adóhatóságoknak továbbá változtatniuk kell a bírságolási gyakorlatukon. Jelenleg az adóhatóság az adóhiány mértékét alapul vevő 50%-os mértékű bírságot szab ki, melyet csak kivételes esetekben mérsékel, enyhítő körülmények fennállása esetén. Az EUB döntése alapján azonban a bírságnak mindig arányban kell állnia a jogsértéssel, így minden esetben, azaz nem csak kivételes jelleggel értékelnie kell azt is, hogy az ügylet adókijátszásra irányult-e, illetőleg a költségvetést érte-e kár.

AzÜzlet.hu néhány, a bírósági állásfoglalásból következő részletről kérdezte dr. Gondi Anillát, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjét:

– Fiktív számla kibocsájtása áfa-csalásra tett egyedi kísérlet, függetlenül a kiállító és a befogadó szempontjából?

Az áfakijátszás és a bevételi mutatók javítása más dolog

– Ha mindkét fél által tudottan adókijátszásra irányuló fiktív számla kibocsátás történt és gazdasági teljesítés a két fél között nem történt, akkor az adókijátszásnak tekintendő. Ilyenkor a számlakibocsátó tipikusan nem is fizeti meg az áfát.  Ugyanakkor ahogy az a cikkben hivatkozott EN.SA-ügyből is látszik, elképzelhető, hogy a felek bár tudottan fiktív számlát állítottak ki, de a számla kibocsátásra nem áfakijátszás céljából került sor, hanem például azért, hogy a cégek bevételi mutatóit javítsák. Ebben az esetben ugyanis a fizetendő áfát rendben megfizetik jóllehet annak levonására a „vevő” – a számla fiktivitása miatt – ilyen esetben sem jogosult.

– Az állásfoglalások szerint a teljes áfa-láncot (több résztvevős) vizsgálni kell? Kötelessége az adóhatóságnak az adott láncot vizsgálni, abból a szempontból, hogy az adott cégeknek, illetve az államnak milyen összegű előnye-kára származik az ügyletekből? Ha igen, ez csak (árban is) azonos termék láncban történő tovább számlázására igaz?  Igaz ez akkor is, ha egy cégcsoportot érint, és ha többet?

– Az adóhatóságnak nincsen konkrét jogszabályi kötelezettsége arra vonatkozóan,  hogy a teljes láncot vizsgálja és a gyakorlatban nem is feltétlenül szokta ezt megtenni. Ugyanakkor ahhoz, hogy a cikkben említett uniós bírósági kötelezettségnek eleget tudjon tenni, számos esetben mégis meg kell vizsgálnia, hogy az értékesítés lánc egészét nézve történt-e adókijátszás, érte-e a költségvetést hiány. E nélkül például azt sem tudja megítélni, hogy mi az az arányosnak tekinthető bírság mérték, ami az uniós előírásoknak is megfelel.

– Ha a számla ellenértékét nem fizetik ki, de teljesített szolgáltatásról van szó, és a számla le is van könyvelve mi az eljárás? Sztorno? Mi lesz az áfával?

– Amennyiben a számlán szereplő szolgáltatást a kibocsátó már teljesítette, akkor a számlát főszabály szerint már nem lehet sztornózni. Abban az esetben, ha később megállapításra kerül, hogy az ellenérték véglegesen behajthatatlanná vált, akkor viszont az EUB gyakorlata alapján az áfa-alap csökkenthető a behajthatatlan számla nettó ellenértékével. A most benyújtott törvénycsomag ráadásul már ennek kifejezett jogszabályi lehetőségét is megteremtené.

– A fiktív számla áfa-tartalom évek múltán – pl. négy év múlva  – a gyakorlatban hogyan számolható el, már ha kiderül a fiktív számlázás?

– Ha évek múltán kiderül, hogy a számla fiktív volt, az azt befogadó cégnek önellenőrzéssel helyesbítenie kell a jogosulatlanul levont áfa összegét.

Mindemelett fiktív számla esetén gondolni kell arra is, hogy a befogadott fiktív számla a társaságiadó-bevallásra is kihatással van, hiszen az adózó ebben az esetben egy olyan költséget számolt el, amit nem tehetett volna meg. A fiktív számla ugyanis nem minősül a társasági adóban elismert költségnek,  így ezzel a társasági adó alapját utólag az adózónak meg kell növelnie.

– A jogsértés és az adóhiány 50% százalékos büntetési tétele aránytalan voltára mondana egy jellemző példát?

– Tipikusan aránytalan az 50 százalékos büntetési tétel például akkor, ha a felek jóhiszeműen járnak el, de helytelenül alkalmaznak egyenes áfát fordított adózás alá eső ügyletekre. Ebben az esetben ugyanis a költségvetést hiány nem éri, sőt az állam még „jól is jár”. Hiszen amennyiben a felek helyesen fordított áfával számlázták volna az ügyletet, az áfatartalom sohasem került volna be a költségvetésbe. Egyenes adózás esetén viszont az áfát a számla kiállítójának be kell fizetnie a költségvetésbe, ami így annak levonásáig kvázi ott kamatozhat.

Friss

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Plusz ötmillió részvénnyel lesz a BÉT-en az OTT-One

Az OTT-One megkötötte eddigi működésének legnagyobb összegű szerződését, közel 2 milliárd forint értékben információbiztonság-technológia fejlesztésekről. A vállalat 5 millió részvénnyel nyilvános kibocsátást hajt végre a Budapesti Értéktőzsdén.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

Hírek

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

New Yorkba költöztetné Hollywoodot Robert De Niro

Az Oscar-díjas színész újabb nagy filmstúdió létrehozásán fáradozik New Yorkban, ahol négy stúdió működik és háromszáznál is több filmet forgattak tavaly.

Kong a vészharang – Balkáni forróság Budapesten?

Drámai felmelegedés várható a világ nagyvárosaiban, Budapest éghajlata az északmacedón főváros jelenlegi klímájára hasonlíthat 2050-re.

Kényszerleszállás Ferihegyen – szétdurrant a futómű

Felszállás után visszafordult és kényszerleszállást hajtott végre a Smartwings hurghadai járata Ferihegyen.

Dánia. Büntetik az ittas, bódult e-rollerezőket

Harminc ember ellen indítottak eljárást Koppenhágában, mert elektromos rollerezés közben alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt álltak. Komoly pénzbírságra számíthatnak.

Taxisellenőrzés – már több tucat rendszámot bevontak

Május óta harmincöt taxi rendszámát vonta be a fővárosi repülőtéren és a nyári fesztiválok közelében fokozott ellenőrzéseket végző hatóság.

Kormányközeli üzletembernek hazudta magát – pénzt csalt ki

Albániai kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező üzletembernek adta ki magát egy pécsi férfi, aki ellen csalás miatt vádat az ügyészség.

Gond lehet az Airbus A380-asok szárnyaival

Repedésveszély miatt átvizsgálásra javasolja a legrégebbi Airbus A380-as típusú repülőgépek szárnyait az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA).

Két Telekom-számla egy hónapban – sokadszor

Egy hónapban két számlát küldött a Telekom, a befizetési határidőt is módosította jogtalanul a távközlési vállalat. 25 millió forintra büntették.

Beázott a Fehér Ház, áramkimaradás Washingtonban

Hétfőn reggel óriási vihar pusztított az amerikai fővárosban és környékén, a Fehér Ház sajtószobája és az elnöki hivatal egyik szárnyának földszinti irodái  helyi idő szerint kora délután  még víz alatt álltak.
Hirdetés

Gazdaság

Kína a világ bankára lett

Legalább öt billiárd dollárral tartozik Kínának a világ. A legjobban az afrikai országok vannak eladósodva. Pekingi gazdasági érdekeket szolgáló infrastruktúra projekteket finanszíroznak a kölcsönökből. Sok ország nehezen tudja törleszteni adósságát. Csődhullám fenyeget.

Perselyterminál a jezsuitáknál

Érintős bankkártyával használható virtuális perselyt állítottak fel a jezsuiták budapesti templomában. Az AutoMátén három összeg közül választhatnak a hívek.

Monetáris tanács – marad az alapkamat

Június 25-i kamatdöntő ülésükön is ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat és a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról a monetáris tanács tagjai.

Euró: a horvátok bevezetnék, a magyar kormány kivár

Két EU-s tagország törekszik nagy sebességgel behajtani az eurózónában. Horvátország már hivatalosan is benyújtotta kérelmét a kuna közös európai fizetőeszközre váltására. A bolgárok is jelezték, hogy bevezetnék a közös pénzt, a magyar kormány kivár.

Lakossági állampapírok. Fél év alatt 570 milliárdos bővülés

Több mint ötszázmilliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapírok állománya az első félévben. A MÁP Plusz beváltotta a hozzá fűzött reményeket - közölte az Államadósság Kezelő Központ.

FAZ: brit vezérigazgatója lehet az IMF-nek

Berlin és Párizs Mark Carney, a brit jegybank hamarosan távozó elnökének kinevezését támogatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói posztjára - jelentette a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap.
Hirdetés
Hirdetés