Kezdőlap Világgazdaság Állami pénz a Lufthansának: Kritika és támadás minden oldalról
No menu items!

Állami pénz a Lufthansának: Kritika és támadás minden oldalról

A német állam 9 milliárd eurós segítségéért 20 százalékos részesedést szerez a Lufthansában (LH). A konkurencia perrel fenyeget. A német sajtó kritizálja a mentőcsomagot. Brüsszel komoly versenyjogi feltételeket szab. 

A német kormány – mint AzÜzlet tudósítója beszámolt róla – mentőövet dob a LH-nak, ahogy más országok is nemzeti légitársaságuknak. Spiegel szerkesztőségi cikke szerint az állami pénz hosszú távon inkább probléma, mint segítség.

Rossz ómen, ha egy céget stratégiai jelentőségűnek neveznek, állami segítség előjele” – mondta 2014-ben Wolfgang Mayrhuber, amikor 10 év után távozott a LH éléről. „De egy exportorientált ország, a világ legtöbbet nyaraló polgáraival nem lehet meg nemzeti légitársaság nélkül” – tette hozzá. Akkor nem tudta volna elképzelni, hogy a LH egyszer állami segítségre szorul.

Carsten Spohr

A mostani elnök, Carsten Spohr még idén március végén sem. „Meggyőződésem, hogy a csak a kicsik fognak elbukni és ezen keresztül a nagyok kifejezetten jól fognak kijönni a válságból” – mondta akkor a Süddeutsche Zeitungnak. Tévedett – állapítja meg tényszerűen a Spiegel.

A menedzsment nehezen szánta rá magát a segítség elfogadására. Fél a kormányzati beleszólástól. Még nehezebben fogja lenyelni, ha a Brüsszel le- és felszállási jogok, slotok átadását szabja a jóváhagyás feltételül.

A félelem megalapozott. Az állam nem csendes társ lesz. Vannak tulajdonosi tervei és elvárásai is: a flotta megújítása a klímavédelem érdekében, a menedzsment és a felügyelőbizottság javadalmainak jelentős csökkentése a pénzügyi szanálás és a dolgozók iránti szolidaritás jegyében. Így 2021 és ’23 között 80 gépet kell a LH-nak energiatakarékosabbra cserélni. Jó a klímának, költséges a társaságnak.

Létszámleépítéssel a munkahelyek védelméért

Peter Altmaier

Berlin, kormány a társaság stratégiai jelentősége és a 135 ezer munkahely védelme miatt segít. A dolgozók mégsem lélegezhetnek fel. Peter Altmeiner konzervatív (CDU) gazdasági miniszter szavai szerint csak ’rövidtávon’ nem kell félteniük az állásukat.

Berlin is tudja, hogy a talpra álláshoz zsugorodnia kell a LH-nak, az elemzők szerint 2023-ra érheti el a légiközlekedés a válság előtti szintet. Addig nem képes feladat nélküli embereket fizetni. Az állami támogatásból 7,7 milliárd hitel, amely előbb 4, később 9,5 százalékkal kamatozik, és 2027-ig vissza kell fizetni. Újabb ok a spórolásra. Már folynak a tárgylások a szakszervezetekkel a létszámcsökkentésről. Nem azonnal és nem kizárólag elbocsátással, de összességében 10 ezer főnek kell távoznia.

Költséges felszállás

Európa legnagyobb légitársasága jelenleg járatai 1 százalékát közlekedteti! Júniustól 14 százalékot. Ekkortól nyílnak meg az EU-n belül a határok és szűnnek meg a tagállamok közötti karanténszabályok. 106 európai és 20 tengeren túli desztináció kerül vissza a kínálatba. De kiszámíthatatlanok a piaci igények. Ezért nagy részük egyfajta tesztüzem lesz, először csak heti 1-2 alkalommal, és vélhetően kevés utassal. Mindez sokba kerül – hívja fel a figyelmet a Spiegel.

A protekcionizmus szele

Amíg Brüsszelben gigantikus gazdaságélénkítő csomagokról tárgyalnak, amelyekből a kormányok mellett közvetlenül a vállaltok is támogatáshoz jutnak, addig a légiközlekedésben ismét a protekcionizmus szele fúj – véli a Spiegel. „Pedig kézenfekvő lenne az európai szintű megoldás: minden társaság bajban van, minden kormány segít.

A lap az elavult törvényeket hibáztatja, amelyek a slotok megszerzésénél kedvezőbb helyzetbe hozzák a ’nemzeti légitársaságokat’. Többségében már rég nincsenek az állam tulajdonában, attól ’nemzetiek’, hogy többségi tulajdonosuk az adott országhoz köthető – hívja fel a figyelmet a Spiegel. Így, amikor a LH felvásárolta a Swisst és az Austriant, átláthatatlan céghálót kellett létrehoznia, hogy a társaságok formálisan svájci, és osztrák többségi tulajdonban maradjanak. „Félő, hogy az ismételt állami tulajdonban vétel bebetonozza az elavult szabályokat.

Nem egy a sok közül

A frankfurti repülőtéren parkolnak a Lufthansa repülőgépei. Fotó/Forrás: Süddeutsche Zeitung

A Süddeutsche Zeitung szerkesztőségi cikke először a LH dimenzióit érzékelteti: Európa legnagyobb légitársasága; 760 gép; saját országukban piacvezető leányvállalatok – Eurowings, Austrian, Swiss, Brussels Airlines; a világ egyik legnagyobb karbantartó vállalata, – 2019-ben 36 milliárdos bevétel, 70 millió utas, 2 milliárd euró nyereség.

Adóelkerülés az adófizetők pénzéből

A legnagyobb példányszámú német napilapot az zavarja, hogy a LH és a kormány közötti megállapodás sem garantálja, hogy a cég átláthatóvá teszi tulajdonosi struktúráját és felhagy bevétele adóparadicsomokba menekítésével. „Sok konszern nem hagyott fel az adókerüléssel azután sem, hogy a 2008-as világgazdasági válság alatt az adófizetők bőkezű segítségében részesült.

A megállapodás nem tükrözi a pénzügyminiszter ígéretét, mi szerint ez nem fog megismétlődni.” Az német lap a szerződés mind a 3 garanciaszabályát kritizálja:

  • A LH kötelezettséget vállalt nemzetközi pénzügyi tranzakciói felfedésére, de csak a kormányt kell tájékoztatnia. Ahogy azt egyébként, mint minden tőzsdei konszernnek, eddig is meg kellett tennie az adóhivatal felé. (A Olaf Scholz szociáldemokrata pénzügyminiszter ugyan teljes nyilvánosságot akart, de nem sikerült megszereznie a konzervatív koalíciós partner támogatását, így a kérdésben kompetenciával rendelkező Európai Bizottságnál már nem is próbálkozott.)
  • Tulajdonosi struktúráját is csak a kormányzati szervek felé kell feltárnia.
  • A LH kötelezettséget vállal, hogy az állami támogatás nem folynak adóparadicsomokba. „Ez miért nem vonatkozik valamennyi bevételére?” – teszi fel a kérdést a Süddeutsche Zeitung.

Brüsszel kemény feltételeket szab

Kérdés, hogy az Európai Bizottság versenyjogi biztosa áldását adja-e a megállapodásra. Az uniós jog szabályai tiltotta az állami segítségnyújtást. A korona-válság hatására speciális szabályokat vezettek be: Két hónapja a hitelnyújtásra, két hete pedig az államosításra. Utóbbit a LH-ra alkalmazzák először.

Margrethe Vestager

A Bizottság sajtóosztályán elmondták, hogy „az egész európai légipiacot meghatározó társaság esetén különösen fontos a megállapodás alapos vizsgálata a verseny torzulásának megakadályozása érdekében”. Margrethe Vestager, versenyjogi biztos Európa legnagyobb légitársaságának államosítását különleges esetnek nevezte. „Szükség lehet önkéntes kötelezettségvállalásokra a cég részéről” – nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ). „A javaslatoknak a Lufthansától kell jönniük. A mi feladatunk annak megítélése, hogy a megállapodáscsomag megfelel-e a jogi előírásoknak.” Az FAZ információi szerint frankfurti és müncheni slotok feladását várnák el.

Brüsszel korábban is ilyen feltételekkel állt elő légiközlekedései cégek szektoron belüli felvásárlásoknál. A LH-nak már vannak rossz tapasztalatai. Az Air Berlin 2017-es csődje óta a Bizottság a versenyjogba ütközőnek minősítette és megakadályozta, hogy az Austriant birtokló LH átvegye a csődbe ment német légitársaság osztrák leányvállalatát, a Niki-t, mert így a bécsi repülőtéren a járatok közel kétharmada a LH-csoporthoz tartozott volna.

A német politikusok is ellenállnak

Az FAZ információ komoly hullámokat vertek Berlinben és a LH frankfurti központjában. A CDU politikusai elvárják Merkel kancellártól, hogy erélyesen lépjen fel a LH érdekében Brüsszelben.

Egyenlőtlen elbírálásról beszélnek arra hivatkozva, hogy Brüsszel az Air France, az SAS és a Finnair megsegítésekor szinte azonnal rábólintott a megállapodásokra.

Volker Bouffier.

Markus Söder

Szakmaiatlan és az egész országnak káros lenne slotokat feladni” – véli Hessen miniszterelnöke, Volker Bouffier.Minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy Brüsszel jogi csűrés-csavarással gyengítse a Lufthansa piaci pozícióit” – fogalmazott a tartomány vezetője, ahol Németország legnagyobb, egyben a kontinens harmadik legfontosabb légikikötője, Frankfurt fekszik. A másik közvetlenül érintett tartomány miniszterelnök, Markus Söder szerint „Brüsszel gúzsba kötné a Lufthansát, ha slotok átadásától tenné függővé a megállapodás elfogadását”.

A Ryanair perrel fenyeget

Michael O’Leary, a Ryanair főnöke: “A verseny erősen torzult” KENZO TRIBOUILLARD / AFP

„Az úgynevezett nemzeti légitársaságok úgy függenek az állami támogatásoktól, mint narkós a drogtól” – nyilatkozta az LH részbeni államosítása kapcsán a nyers stílusáról ismert Ryanair vezér. Michael O’Leary szerint a LH eddig is kvázi monopolizálta a német piacot. „Nevetséges, hogy a német kormány, amely más tagországok esetében elvárja az EU versenyjogi szabályainak szigorú betartását, a Lufthansa érdekében milyen kreatívan értelmezi a törvényeket.” Előre bejelentette, hogy perel, ha a LH slotok átadásával nem biztosítja, hogy „legalább minimális verseny legyen a nagy német reptereken”.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Veszteséges kezdés az amerikai tőzsdéken

Indexcsökkenéssel indult a kereskedés pénteken az amerikai értékpapírpiacokon az előző napi vegyes zárás után.

Audi: viszlát a belsőégésű motornak

Az évtized közepén mutatja be utolsó belsőégésű motoros modelljét az Audi - jelentette be az autógyár szóvivője, megerősítve ezzel a Süddeutsche Zeitung és az Automobilwoche lapok korábbi beszámolóit.

Erősödött a dollár a Fed bejelentésére

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szigorúbb hangnemének köszönhetően kéthavi csúcsra erősödött és közel kilenc hónapja a legjobb hetét zárhatja a dollár.

Tűzgyújtási tilalom három megyében

Az avar-, gyep- és tűlevélréteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért szombattól Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében életbe lép a tűzgyújtási tilalom - közölte a Nébih.

Hírek

Tűzgyújtási tilalom három megyében

Az avar-, gyep- és tűlevélréteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért szombattól Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében életbe lép a tűzgyújtási tilalom - közölte a Nébih.

London helyett Budapesten lesz az Eb-döntő?

Az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA) készenléti terve van arra az esetre, ha a londoni Wembley Stadionban nem lehetne megrendezni a foci-Eb július 11-i fináléját. Brit sajtóértesülés szerint szükség esetén a Puskás Aréna adhatna otthont a döntőnek.

Golflabda méretű gyémántot találtak Botswanában

A világ harmadik legnagyobb drágakövének tartott, 1098 karátos gyémántot bányásztak ki Botswanában - közölte a De Beers bányakonszern és a kormány.

Hőségriasztás munkaidőben – előírások és tanácsok

A hőségben végzett munka veszélyesebb, ezért fontos, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében mindenki tegye meg a szükséges megelőző intézkedéseket - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a közösségi oldalán.

Korrupció? Őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt

Korrupciógyanú miatt őrizetbe vett a Központi Nyomozó Főügyészség egy rendőri gazdasági vezetőt - közölte a szervezet vezetője.

Szemhárfa – technológia segítségével játszhatnak a mozgáskorlátozott zenészek

A szemük mozgatásával hárfázhatnak egy új technológia segítségével mozgáskorlátozott zenészek.

A brit felnőttek többségét beoltották – a legtöbb új fertőzött 5-12 és 18-24 éves

A csütörtökön ismertetett legfrissebb adatok szerint a brit felnőtt lakosság több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát, és csaknem 60 százaléknak mindkét adagot beadták.

Hőhullámot hoz a hétvége – néhol záporral és zivatarral

A hétvégén érkezik az idei első hőhullám - hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Békétlenebbé vált a világ – meg is fizettünk érte

Bár tavaly csökkent a konfliktusok intenzitása, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt békétlenebbé vált a világ. A békétlenség a bolygó minden lakójának átlagosan 1942 dollárjába került - áll az Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet éves jelentésében.

Pénteken nagyot drágulnak az üzemanyagok

Péntektől drágulnak az üzemanyagok a hazai kutakon: a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is 5 forinttal emelkedik.

Távfelügyelt, többszintes droggyár Kecskeméten

Egy több száz millió forintból kialakított droggyárat számoltak fel a rendőrök Kecskeméten - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csütörtökön a police.hu oldalon.

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Gazdaság

Erősödött a dollár a Fed bejelentésére

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szigorúbb hangnemének köszönhetően kéthavi csúcsra erősödött és közel kilenc hónapja a legjobb hetét zárhatja a dollár.

MNB: idén először áprilisban lett deficites a fizetési mérleg

Áprilisban 201 millió euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, az első három hónap előzetes adatok szerint 446 millió euró aktívumát követően, amiből 330 millió euró márciusban képződött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

A pénzpiaci alapokból egymilliárdnyi forint áramlott ki

Májusban 0,1 százalékkal, 11 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

MNB – 50 milliós bírság az Union Biztosítónak

Különböző jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - közölte a jegybank.

Tőzsde – Csúcsot döntöttek az elsődleges kibocsátások

Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - közölte az EY könyvvizsgáló.

EBRD: a járvány alatt is csökkentek a térségi bankrendszerek nem teljesítő kinnlevőségei

A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt - közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom