Kezdőlap Világgazdaság Állami pénz a Lufthansának: Kritika és támadás minden oldalról
No menu items!

Állami pénz a Lufthansának: Kritika és támadás minden oldalról

A német állam 9 milliárd eurós segítségéért 20 százalékos részesedést szerez a Lufthansában (LH). A konkurencia perrel fenyeget. A német sajtó kritizálja a mentőcsomagot. Brüsszel komoly versenyjogi feltételeket szab. 

A német kormány – mint AzÜzlet tudósítója beszámolt róla – mentőövet dob a LH-nak, ahogy más országok is nemzeti légitársaságuknak. Spiegel szerkesztőségi cikke szerint az állami pénz hosszú távon inkább probléma, mint segítség.

Rossz ómen, ha egy céget stratégiai jelentőségűnek neveznek, állami segítség előjele” – mondta 2014-ben Wolfgang Mayrhuber, amikor 10 év után távozott a LH éléről. „De egy exportorientált ország, a világ legtöbbet nyaraló polgáraival nem lehet meg nemzeti légitársaság nélkül” – tette hozzá. Akkor nem tudta volna elképzelni, hogy a LH egyszer állami segítségre szorul.

Carsten Spohr

A mostani elnök, Carsten Spohr még idén március végén sem. „Meggyőződésem, hogy a csak a kicsik fognak elbukni és ezen keresztül a nagyok kifejezetten jól fognak kijönni a válságból” – mondta akkor a Süddeutsche Zeitungnak. Tévedett – állapítja meg tényszerűen a Spiegel.

A menedzsment nehezen szánta rá magát a segítség elfogadására. Fél a kormányzati beleszólástól. Még nehezebben fogja lenyelni, ha a Brüsszel le- és felszállási jogok, slotok átadását szabja a jóváhagyás feltételül.

A félelem megalapozott. Az állam nem csendes társ lesz. Vannak tulajdonosi tervei és elvárásai is: a flotta megújítása a klímavédelem érdekében, a menedzsment és a felügyelőbizottság javadalmainak jelentős csökkentése a pénzügyi szanálás és a dolgozók iránti szolidaritás jegyében. Így 2021 és ’23 között 80 gépet kell a LH-nak energiatakarékosabbra cserélni. Jó a klímának, költséges a társaságnak.

Létszámleépítéssel a munkahelyek védelméért

Peter Altmaier

Berlin, kormány a társaság stratégiai jelentősége és a 135 ezer munkahely védelme miatt segít. A dolgozók mégsem lélegezhetnek fel. Peter Altmeiner konzervatív (CDU) gazdasági miniszter szavai szerint csak ’rövidtávon’ nem kell félteniük az állásukat.

Berlin is tudja, hogy a talpra álláshoz zsugorodnia kell a LH-nak, az elemzők szerint 2023-ra érheti el a légiközlekedés a válság előtti szintet. Addig nem képes feladat nélküli embereket fizetni. Az állami támogatásból 7,7 milliárd hitel, amely előbb 4, később 9,5 százalékkal kamatozik, és 2027-ig vissza kell fizetni. Újabb ok a spórolásra. Már folynak a tárgylások a szakszervezetekkel a létszámcsökkentésről. Nem azonnal és nem kizárólag elbocsátással, de összességében 10 ezer főnek kell távoznia.

Költséges felszállás

Európa legnagyobb légitársasága jelenleg járatai 1 százalékát közlekedteti! Júniustól 14 százalékot. Ekkortól nyílnak meg az EU-n belül a határok és szűnnek meg a tagállamok közötti karanténszabályok. 106 európai és 20 tengeren túli desztináció kerül vissza a kínálatba. De kiszámíthatatlanok a piaci igények. Ezért nagy részük egyfajta tesztüzem lesz, először csak heti 1-2 alkalommal, és vélhetően kevés utassal. Mindez sokba kerül – hívja fel a figyelmet a Spiegel.

A protekcionizmus szele

Amíg Brüsszelben gigantikus gazdaságélénkítő csomagokról tárgyalnak, amelyekből a kormányok mellett közvetlenül a vállaltok is támogatáshoz jutnak, addig a légiközlekedésben ismét a protekcionizmus szele fúj – véli a Spiegel. „Pedig kézenfekvő lenne az európai szintű megoldás: minden társaság bajban van, minden kormány segít.

A lap az elavult törvényeket hibáztatja, amelyek a slotok megszerzésénél kedvezőbb helyzetbe hozzák a ’nemzeti légitársaságokat’. Többségében már rég nincsenek az állam tulajdonában, attól ’nemzetiek’, hogy többségi tulajdonosuk az adott országhoz köthető – hívja fel a figyelmet a Spiegel. Így, amikor a LH felvásárolta a Swisst és az Austriant, átláthatatlan céghálót kellett létrehoznia, hogy a társaságok formálisan svájci, és osztrák többségi tulajdonban maradjanak. „Félő, hogy az ismételt állami tulajdonban vétel bebetonozza az elavult szabályokat.

Nem egy a sok közül

A frankfurti repülőtéren parkolnak a Lufthansa repülőgépei. Fotó/Forrás: Süddeutsche Zeitung

A Süddeutsche Zeitung szerkesztőségi cikke először a LH dimenzióit érzékelteti: Európa legnagyobb légitársasága; 760 gép; saját országukban piacvezető leányvállalatok – Eurowings, Austrian, Swiss, Brussels Airlines; a világ egyik legnagyobb karbantartó vállalata, – 2019-ben 36 milliárdos bevétel, 70 millió utas, 2 milliárd euró nyereség.

Adóelkerülés az adófizetők pénzéből

A legnagyobb példányszámú német napilapot az zavarja, hogy a LH és a kormány közötti megállapodás sem garantálja, hogy a cég átláthatóvá teszi tulajdonosi struktúráját és felhagy bevétele adóparadicsomokba menekítésével. „Sok konszern nem hagyott fel az adókerüléssel azután sem, hogy a 2008-as világgazdasági válság alatt az adófizetők bőkezű segítségében részesült.

A megállapodás nem tükrözi a pénzügyminiszter ígéretét, mi szerint ez nem fog megismétlődni.” Az német lap a szerződés mind a 3 garanciaszabályát kritizálja:

  • A LH kötelezettséget vállalt nemzetközi pénzügyi tranzakciói felfedésére, de csak a kormányt kell tájékoztatnia. Ahogy azt egyébként, mint minden tőzsdei konszernnek, eddig is meg kellett tennie az adóhivatal felé. (A Olaf Scholz szociáldemokrata pénzügyminiszter ugyan teljes nyilvánosságot akart, de nem sikerült megszereznie a konzervatív koalíciós partner támogatását, így a kérdésben kompetenciával rendelkező Európai Bizottságnál már nem is próbálkozott.)
  • Tulajdonosi struktúráját is csak a kormányzati szervek felé kell feltárnia.
  • A LH kötelezettséget vállal, hogy az állami támogatás nem folynak adóparadicsomokba. „Ez miért nem vonatkozik valamennyi bevételére?” – teszi fel a kérdést a Süddeutsche Zeitung.

Brüsszel kemény feltételeket szab

Kérdés, hogy az Európai Bizottság versenyjogi biztosa áldását adja-e a megállapodásra. Az uniós jog szabályai tiltotta az állami segítségnyújtást. A korona-válság hatására speciális szabályokat vezettek be: Két hónapja a hitelnyújtásra, két hete pedig az államosításra. Utóbbit a LH-ra alkalmazzák először.

Margrethe Vestager

A Bizottság sajtóosztályán elmondták, hogy „az egész európai légipiacot meghatározó társaság esetén különösen fontos a megállapodás alapos vizsgálata a verseny torzulásának megakadályozása érdekében”. Margrethe Vestager, versenyjogi biztos Európa legnagyobb légitársaságának államosítását különleges esetnek nevezte. „Szükség lehet önkéntes kötelezettségvállalásokra a cég részéről” – nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ). „A javaslatoknak a Lufthansától kell jönniük. A mi feladatunk annak megítélése, hogy a megállapodáscsomag megfelel-e a jogi előírásoknak.” Az FAZ információi szerint frankfurti és müncheni slotok feladását várnák el.

Brüsszel korábban is ilyen feltételekkel állt elő légiközlekedései cégek szektoron belüli felvásárlásoknál. A LH-nak már vannak rossz tapasztalatai. Az Air Berlin 2017-es csődje óta a Bizottság a versenyjogba ütközőnek minősítette és megakadályozta, hogy az Austriant birtokló LH átvegye a csődbe ment német légitársaság osztrák leányvállalatát, a Niki-t, mert így a bécsi repülőtéren a járatok közel kétharmada a LH-csoporthoz tartozott volna.

A német politikusok is ellenállnak

Az FAZ információ komoly hullámokat vertek Berlinben és a LH frankfurti központjában. A CDU politikusai elvárják Merkel kancellártól, hogy erélyesen lépjen fel a LH érdekében Brüsszelben.

Egyenlőtlen elbírálásról beszélnek arra hivatkozva, hogy Brüsszel az Air France, az SAS és a Finnair megsegítésekor szinte azonnal rábólintott a megállapodásokra.

Volker Bouffier.

Markus Söder

Szakmaiatlan és az egész országnak káros lenne slotokat feladni” – véli Hessen miniszterelnöke, Volker Bouffier.Minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy Brüsszel jogi csűrés-csavarással gyengítse a Lufthansa piaci pozícióit” – fogalmazott a tartomány vezetője, ahol Németország legnagyobb, egyben a kontinens harmadik legfontosabb légikikötője, Frankfurt fekszik. A másik közvetlenül érintett tartomány miniszterelnök, Markus Söder szerint „Brüsszel gúzsba kötné a Lufthansát, ha slotok átadásától tenné függővé a megállapodás elfogadását”.

A Ryanair perrel fenyeget

Michael O’Leary, a Ryanair főnöke: “A verseny erősen torzult” KENZO TRIBOUILLARD / AFP

„Az úgynevezett nemzeti légitársaságok úgy függenek az állami támogatásoktól, mint narkós a drogtól” – nyilatkozta az LH részbeni államosítása kapcsán a nyers stílusáról ismert Ryanair vezér. Michael O’Leary szerint a LH eddig is kvázi monopolizálta a német piacot. „Nevetséges, hogy a német kormány, amely más tagországok esetében elvárja az EU versenyjogi szabályainak szigorú betartását, a Lufthansa érdekében milyen kreatívan értelmezi a törvényeket.” Előre bejelentette, hogy perel, ha a LH slotok átadásával nem biztosítja, hogy „legalább minimális verseny legyen a nagy német reptereken”.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

BÉT XTend – Naperőműves cég a legújabb kibocsátó

A naperőművi energiatermelésre specializálódott NAP Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Xtrend piacának legújabb kibocsátója.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Parragh László átalakítaná az iparűzési adó rendszerét

A helyi iparűzési adó jelenlegi rendszerét jövőre is fenn kellene tartani, a "politikai szélcsend" időszakában pedig (amikor nincsenek például választások) az iparűzési adó egész rendszerét át kellene tekinteni - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Hírek

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Ausztriában igazolni kell a munkahelyeken a vírus elleni védettséget

Ausztriában a kormány szerdai döntése értelmében a munkavállalók többségének novembertől dokumentummal kell igazolnia munkahelyén a koronavírus elleni védettséget.

Coronavírus – egyhetes kényszerszabadság Oroszországban

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy a koronavírusjárvány-helyzet romlása miatt október 30. és november 7. között munkaszünetet tartsanak Oroszországban.

Csoportos társasági adó – közeleg a nyilatkozási határidő

A vállalkozásoknak pár hetük maradt eldönteni, hogy a csoportos társasági adóalanyiságot választják-e. A csoportos társasági adózással a cégek összességében akár 15 milliárd forintot is megtakaríthatnak - hívja fel a figyelmet a Mazars.

Áder János: az emberiség felelőtlenül használja a vizet

Alig található a Földön jó minőségű, könnyen hozzáférhető, tisztítás nélkül fogyasztható víz, mert az emberiség felelőtlenül használja a rendelkezésre álló vizet - közölte Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Öt évig bujkált a toplistás magyar bűnöző – Detroitban fogták el

Detroitban fogtak el egy költségvetési csalás miatt keresett magyar férfit - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Fővárosi kocsmarazziára indult a NAV – kerületi lista

Két hónapos kocsmarazziába kezdett a főváros déli kerületeiben az adóhivatal: a NAV az italok vizezése, a feketefoglalkoztatás és a számla nélküli értékesítés ellen lép fel.

Gazdaság

Moratórium – körkép. Kevesen kérik a hosszabbítást

Az ügyfelek közül kevesen élnek a meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriummal, amelyet novembertől már csak a rászorulók vehetnek igénybe - közölték a pénzintézetek.

Londoni elemzők: a piaci nyomás agresszívabb lépésre késztetheti az MNB-t

Valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázispontos lépésekben folytatja a jelenlegi kamatemelési ciklust, de erősödhet a jegybankra nehezedő piaci nyomás az agresszívabb szigorító lépések végett - vélik londoni pénzügyi elemzők.

MNB: indokolt a kamatemelési ciklus folytatása

A monetáris tanács értékelése alapján az inflációs kilátások és az ezeket övező, továbbra is felfelé mutató kockázatok egyértelműen a júniusban megkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolják - közölte a jegybank.

Gyengült a forint a kamatemelés után

Jelentősen gyengült a forint az MNB kamatdöntésének kihirdetése után: az euró jegyzése pár perc alatt 361,15 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon. A döntés közzététele, 14 óra előtt egy perccel még 359,90 forinton állt a jegyzés.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom