Kezdőlap Turizmus Alpesi síturizmus. A kevéssé tehetősöké lesz a pálya?
No menu items!

Alpesi síturizmus. A kevéssé tehetősöké lesz a pálya?

La Plagne, “fénykorában”. A felsőközéposztályra épülő síturizmusnak egyre bizonytalanabb a jövője

Az európai sípályák többsége tavaly március óta zárva. Az alpesi települések azonban nem teljesen kihaltak. Most azok jöttek, akik korábban nem engedhették meg maguknak a téli üdülést. A turisztikai vállalkozások többsége szerint sem ők, sem az állami támogatás nem segít. A korábbi, a felső középosztályra épülő üzletpolitikát akarják folytatni. 

Állnak a sífelvonók

A világ második legnagyobb sícentrumában, a francia La Plagne-ban tavaly március óta állnak a sífelvonók. Az éttermek és bárok mind zárva tartanak. A sok tucat üzletéből egy van nyitva. Üzemel viszont a turistainformáció. Új prospektusai a szánkózási, sífutási és túralehetőségeket hirdetik. A település vezetése pedig rendben tart néhány sípályát azoknak, a hegymászás árán is lesiklanak.

Gilles Chabert: “mint az  aranyláz után”

„Mint az aranyláz lecsengése után” – von párhuzamot Gilles Chabert, az Auvergne-Rhone-Alpes régió parlamentjének konzervatív képviselője, aki egyben a Francia Síoktatók Szövetségének elnöke.

Az elrettentő példa

Miután tavaly márciusban a tiroli síparadicsom, Ischgl COVID-gócpont lett az osztrák ügyészség vádat emelt több közigazgatási vezető, helyhatósági politikus, valamint szálloda- és étteremtulajdonos ellenen, amiért nem hoztak időben járványügyi intézkedéseket, illetve szisztematikusan megszegték azokat. Egyidejűleg a síelés Európa-szerte vörös posztóvá vált a politikusoknak és az epidemiológusoknak.

Több francia orvosszövetség nem csak járványügyi szempontból üdvözölte, hogy nem üzemel a síinfrastruktúra. Arra hívták fel a figyelmet, hogy csak a francia sípályákon évente 150 ezer síelőt ér baleset.

Veszélyesebb a sílift, mint a párizsi metró?

„Felkészültünk a vendégek regisztrálásra és a kontaktkövetésre. Mégis zárva kellett maradnunk. Magyarázzák meg a fővárosi döntéshozók, miért veszélyesebb sílifttel, mint a párizsi metróval utazni!?” – fakad ki La Plagne polgármestere Jean-Luc Bloch, aki egyben a hegyvidéki üdülőhelyek polgármestereinek országos szövetsége (ANMSM) elnöke is. „Ha ez a következő télen is így marad, végleg romba dől egy 60 éve prosperáló gazdasági szektor.”

Pascal de Thiersant: “10 milliós veszteséget okozott a leállás”

Bloch télen irigykedve pillantott Svájcra és Ausztriára, ahol a belföldi turistáknak megnyitották a pályákat. Franciaországban csak kártalanítást fizetett a kormány, amely azonban alig csökkentette a veszteségeket. Egy sílifteket üzemeltető társaság vezetője, Pascal de Thiersant számokkal igazolja ezt: „A liftjeink 90 százaléka tavaly március óta áll. 2019-ben 5 millió eurós nyereségünk volt. 2020-ban az állami segítség ellenére 10 millió euró volt a veszteség! Az alkalmazottainak 80 százaléka nem dolgozik. Az alapbérük 84 százalékát kapják a kormánytól.”

Nincs mindenki olyan relatív szerencsés helyzetbe, mint Pascal de Thiersant cégének alkalmazottai. A Francia Szakszervezeti Szövetség (CTG) szerint a korábban a síturizmusban dolgozók kétharmada szezonális munkaerő volt, akik határozatlan idejű munkaviszony híján nem részesülnek az állami bérpótlásból. A francia alpesi településeken 60 ezer új munkakeresőt regisztráltak a COVID-válság kezdete óta.

Antoine Fatiga: az idénymunkások bérpótlása töredéke lenne annak, amit a vállalkozásoknak ad azállam

Pedig az idénymunkások bérpótlása töredékébe kerülne a 4 milliárd eurónak, amit a vállalkozások kaptak az államtól. „A kormány koncepciótlanul önti a milliárdokat” – rója fel Antoine Fatiga, a CTG regionális elnöke. A vállalkozásoknak egyetlen feltételt kell teljesíteniük: igazolniuk kell, hogy az alkalmazottjaik összlétszáma a 2019-cel összevetve nem csökkent.

„Ne változtassunk azon, ami eddig jól működött!” – hangzik a síteleüléseket képviselő szövetség, az ANMSM koncepciója. Tavaly ősszel leültek Jean Castex miniszterelnökkel tárgyalni a hegyi turizmus megsegítéséről. „Az alternatív hegyi szabadidős és sportlehetőségek nem újak. Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy nem tudják pótolni a síelést – érvelt Jean-Luc Bloch, az ANMSM elnöke a koncepciója mellett.

Máshogy, de jól működik?!

„Ez volt minden idők legjobb szezonja” – mondja a Sífutószövetség elnöke, Thierry Gamot. Már márciusban 70 százalékkal több bevételük volt a sífutópályák használatáért 1985 óta szedett díjakból, mint korábban egy egész év alatt. Gamot már a COVID előtt is komoly jövőt jósolt a sportágának. A pályák többsége ugyanis 1.500 méter alatt fekszik, ahol a klímaváltozás miatt évek óta kevés hó esik. „Ami az alpesi síeléshez kevés, a sífutáshoz gyakran még elegendő.”

A dinamikus bevételnövekedés ellenére is csak 10 millió euróról van szó, a síturizmus korábbi éves összebevételének1 százalékáról – hívja fel a figyelmet Jean-Luc Bloch, az ANMSM-től. Nem tagadja, hogy a szánkózók, sífutók és kirándulók többen vannak, de nagy részük csak egy napra jön, nem vacsorázik és nem alszik a téli turizmusból élő településeken. Ezt igazolja, hogy a teli parkolók ellenére a 2021-es síszünetben csak 33 százalékos volt a szálláshelyek kihasználtsága. Az átlagosnál is rosszabb volt a helyzet a magasan fekvő síterületeken, ahol szinte csak alpesi síelni lehet, ami viszont felvonók nélkül gyakorlatilag lehetetlen.

A síelés helyett a szánkózók, a sífutók és a túrázók keresik fel a hegyvidéketg

Az alacsonyabban, illetve a nagyobb városok közelében fekvő síterületek magánszállásai viszont keresettek voltak. Sok helyen, ahol a klímaváltozás miatt már évek óta nem üzemelnek a liftek, a kirándulóknak, szánkózóknak és sífutóknak köszönhetően újraéledt a téli turizmus.

Már nyáron is megfigyelhető volt, hogy sokan, különösen a rosszabb szociális helyzetű családok a lakóhelyükhöz közeli hegyekben, egynapos kirándulásokkal töltötték a nyaralásukat. Az új vendégkör megjelenéséből leginkább az egyszerű éttermek, imbiszek és élelmiszerüzletek profitáltak.

Franciaország, az Auvergne-Rhône-Alpes

„Ilyet cégünk 40 éves története során még nem tapasztaltam. Négy műszakban gyártottunk, mégse bírtuk lépést tartani a megrendelésekkel” – mondja Jean-Marie Lathuile, a TSL, a legnagyobb európai hócipő gyártó ügyvezetője. 25 százalékkal több sícipőt adtak el, mint a COVID előtti utolsó szezonban.

Az új vendégek legnagyobb problémája a hegyi települések infrastruktúrája volt, amely ugyan jóval több ember telelésének gördülékeny lebonyolítására is képes, viszont egyoldalúan az összességében kevesebb, de tehetősebb alpesi síelők igénye szerint lett kialakítva.

Philippe Bourdeau, a francia Alpok fővárosának tartott Grenoble egyetemének turizmus professzora úgy gondolja, hogy az alternatív hegyi szabadidős lehetőségek vendégszámban és bevételben se tudják helyettesíteni az alpesi síelést. Mégis úgy véli, hogy a sírégióknak is a hasznukra fog válni, ha a síliftek újraindulása után is változatosabb sportolási és kikapcsolódási lehetőségeket fognak tudni kínálni. Különösen, mert a klímaváltozás egyre bizonytalanabbé teszi az alpesi síelés jövőjét.

Az alpesi síelés kevesek luxusa

Egy alpesi természetvédelmi szervezet, a Mountain Wilderness France vezetője, Frédi Meignan szerint a COVID pozitívan hat ki a hegyi turizmusra. „A tömegturizmus tönkretette a természetet és csak egy szűk gazdasági kör, valamint a tehetős utazók profitált belőle.” A statisztikák is igazolják, hogy évről-évre kevesebben engedhetik meg maguknak a síüdülést. A franciák mindössze 17 százaléka keres fel kétévente legalább egyszer egy síparadicsomot. A többiek elsősorban a magas költségekkel indokolják a távolmaradásukat. A franciák mindössze 8 százaléka mondja magát rendszeres síelőnek, ráadásul az átlag életkoruk folyamatosan nő. A 15-25 évesek korosztályban a többség, 48 százalék a természeti szépségek miatt utazik a hegyekbe és csak 16 százalék nevezi meg a síelést az indokok között.

Frédi Meignan: a tömegturizmus tönkretette a természetet

A téli turizmus kevesek luxusává válása a ’80-as években kezdődött. Ezt látva az ágazatból élők elkezdtek egy szűk réteghez szólni, egyre exkluzívabb és drágább kikapcsolódást kínálva. Ezzel párhuzamosan a kevés, de jól fizető síelő egyre gyakrabban telel és egyre nagyobb utat tesz meg, hogy egy felkapott síparadicsomban töltsön el néhány napot. A francia Alpokban 2019-ben a vendégek 70 százaléka külföldi volt.

Az 50-es éveiben járó Antoine Fatiga, a CTG-től személyes tapasztalatból is meg tudja erősíteni ezt. „Fiatal koromban rendszeresen síeltem. Aztán kénytelen voltam leszokni róla. A gyerekeim, hiába nőttek fel Grenoblébe már meg se tanultak síelni. Nem engedhettük meg magunknak ezt az egyre drágább sportot.”

A COVID átmeneti, a klímaváltozás viszont tartós

A környezetvédő  Frédi Meignan szerint a COVID csak átmeneti jelenség, a klímaváltozás viszont végleg át fogja formálni az Alpokat és a téli turizmust. 1900 óta 2,5 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet az Alpokban. A folyamat az elmúlt években felgyorsult: 2020-ban 3,3 fokkal melegebb volt, mint az elmúlt 50 év átlaga, a lehullott hó mennyisége pedig 24 százalékkal csökkent.

„Síelni műhavon is kiválóan lehet” – bagatellizálja a problémát Jean-Luc Bloch, az ANMSM elnöke. És rögtön reagál a környezetvédők ezzel kapcsolatos fenntartásaira is: „A műhó csak levegőből és vízből áll, tehát ökologikus.” Arról viszont hallgat, hogy az előállítás energiaintenzív, és hogy tartósan 5 fok feletti hőmérsékletnél a műhó is elolvad.

A műhó 5 fokig, nagy energiabefektetéssel pótolja az egyre kevesebb természetes havat

Auvergne-Rhone-Alpes regionális parlamentjében a többség mégis osztja Bloch véleményét. Az elmúlt 5 évben 48 millió euróval támogatták a mesterséges hó infrastruktúrájának a kiépítését. „Ugyan ebben az időszakban csak 3,8 millió jutott az alpesi turizmus környezetbarátabbá és a szabadidős kínálat változatosabbá tételére” – hívja fel a figyelmet a Mountain Wilderness France vezetője, Frédi Meignan. Szerinte a síturizmus állami szubvenciók nélkül már a COVID előtti években is veszteséges lett volna. „Fatális hiba egy olyan szektorba önteni az adófizetők pénzét, amelyik rombolja a környezetet és hosszútávon életképtelen.”

A francia számvevőszék is kritikusan nézi a mesterséges hóra kiadott állami tízmilliókat. „A szubvenciók növelik az alpesi települések gazdasági szerkezetének egyoldalúságát, holott a kiépülő infrastruktúra használhatósága már középtávon is kérdéses” – áll a számvevők 2018-as jelentésében.

Fenntartható, soknak kikapcsolódást nyújtó téli turizmus?

A kormány az idegenforgalmi vállalkozások megsegítésekor az ANMSM által javasolt koncepciót követte. A miniszterelnök, Jean Castex azonban a program bejelentésekor világosság tette, hogy az alpesi régió közép- és hosszútávú fejlesztési stratégiájában központi szerepet fog kapni a környezeti és a gazdasági fenntarthatóság. Ezt a turizmusprofesszor, Philippe Bourdeau is fontosnak tartja. A Mountain Wilderness France elnökéhez hasonlóan úgy gondolja, hogy a sípályák, síliftek, parkolók és szállodák fejlesztésnek állami dotációja nélkül az alpesi turizmusból élő vállalkozások többsége már a COVID előtt is veszteséges lett volna.

Bourdeau szerint a válság világossá tette, hogy a felső középosztályra és az alpesi síelésre fókuszáló idegenforgalomnak van alternatívája. „Lehetséges egy környezetileg és gazdaságilag fenntartható az eddiginél mégis sokkal több embernek kikapcsolódást nyújtó téli turizmus.”

Petrus Szabolcs

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Microsoft: erős ügyfél-azonosítással a kibertámadások 99 százaléka kivédhető

A Microsoft szerint a ma ismert támadások 99 százalékát vissza lehetne verni egyszerű, gyakran díjtalanul elérhető módszerekkel, mégis, az ügyfeleinek csak kevesebb, mint a 20 százaléka használ még olyan jól bevált védekezési eszközt is, mint a többtényezős hitelesítés.

Budapesten emelkedtek a használt lakások árai

A fővárosban átlagosan 3,5 százalékkal emelkedett a használt társasházi lakások ára, míg a panelek értéke 7,5, a családi házaké pedig majdnem 11 százalékkal nőtt az év első kilenc hónapjában 2020 azonos időszakához képest - közölte az Otthon Centrum.

Az EU igazságügyi együttműködést kezdeményezett a helyreállítási források védelmére

Az Európai Unió az uniós rendőrségi együttműködési szervezet (Europol) irányításával igazságügyi együttműködést kezdeményezett a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását szolgáló uniós források védelmére - tájékoztatott az Europol.

Kepecs Gábor: „a biztosítóknak újra kell gondolniuk a biztosításpolitikájukat”

A járványhelyzet a biztosítási piacot is átalakítja, amely nem...

Hírek

Microsoft: erős ügyfél-azonosítással a kibertámadások 99 százaléka kivédhető

A Microsoft szerint a ma ismert támadások 99 százalékát vissza lehetne verni egyszerű, gyakran díjtalanul elérhető módszerekkel, mégis, az ügyfeleinek csak kevesebb, mint a 20 százaléka használ még olyan jól bevált védekezési eszközt is, mint a többtényezős hitelesítés.

Az EU igazságügyi együttműködést kezdeményezett a helyreállítási források védelmére

Az Európai Unió az uniós rendőrségi együttműködési szervezet (Europol) irányításával igazságügyi együttműködést kezdeményezett a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását szolgáló uniós források védelmére - tájékoztatott az Europol.

Hálapénz. Bűnügyi felügyelet alá került egy zalai szülészorvos

Egy hónapig nem hagyhatja el lakóhelyét az a zalaegerszegi orvos, akit kedden vettek őrizetbe a rendőrök vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt - döntött a Zalaegerszegi Járásbíróság.

Kórházba került Bill Clinton volt amerikai elnök

Fertőzést kapott, és több napja kórházban ápolják Bill Clinton volt amerikai elnököt - erősítette meg a kaliforniai Irvine klinika egyik tisztségviselője.

Eppel János a VOSZ új elnöke

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) küldöttgyűlése elnökké választotta Eppel Jánost, a szervezet társelnökét.

Az szja-visszatérítést nem kell visszafizetni a bevalláskor

A megjelent ellentmondásos információk pontosítására adott ki tájékoztatót a NAV arról, hogy akitől év közben vonták le az adóelőlegeketa szabályok szerint, annak az visszajár, nem áll fennbefizetési kötelezettség.

Fagyni is fog, száraz, napsütéses idő is lesz a hét végén

Hajnalonként ködös, napközben száraz, napsütéses idő várható hétvégén. A leghidegebb órákban néhol fagyra is készülni kell

Magyar falu program – 121 településen nyílik kisbolt

A Magyar falu programnak köszönhetően kisbolt nyílik 121 olyan településen, ahol az elmúlt években, évtizedekben nem volt - jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Gazdaság

OTP: újabb munkavállalói résztulajdonosi program indul

Az OTP Bank rendkívüli közgyűlésén döntött egy újabb munkavállalói résztulajdonosi program létrehozásáról és támogatásáról - jelentette be Csányi Sándor, a pénzintézet elnök-vezérigazgatója.

Befektetési alapok – 7500 milliárd fölé nőtt a kezelt vagyon

Szeptemberben 2 százalékkal, mintegy 144 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így a hónap végén 7532 milliárd forintot kezeltek a Bamosz-tagok - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.

Fizetési mérleg. Egymilliárd eurós hiány augusztusban

Augusztusban 1,035 milliárd euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg a júliusi 267 millió és az első félévi 598 millió euró hiányt követően - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Jövő nyárig marad a hitelmoratórium – a rászorulóknak

A kabinet 2022. június 30-ig meghosszabbítja a rászorulók segítésére bevezetett hitelmoratóriumot - jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom