Fotó: Pelsőczy Csaba
Jelentősen megnövekedtek a természetvédelmi adatkörök, így az adatbázisok korszerűsítésére van szükség. Erre a célra indul egy 970 millió forint értékű projekt uniós és hazai vissza nem térítendő forrásból – jelentette be Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár, szerdán, a 16. MAVIR madárvédelmi konferencián, Budapesten.
A természetvédelemmel kapcsolatos adatok, adatkörök egységes rendszerbe szedése, tárolása és az adatbázisok karbantartása évtizedek óta kiemelt feladata a természetvédelmi ágazatnak. A folyamatos fejlesztések és együttműködések eredménye, hogy mára a környezetvédelem és a szabadvezeték-hálózat adatbázisai kölcsönösen átjárhatóvá váltak. Minden egyes középfeszültségű vezetékszakasz oszlopszintű értékelésével elérhetővé váltak azok madárvédelmi vonatkozásai. Ez a modernizálás az Agrárminisztérium, az áramszolgáltató partnerek és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közreműködésével valósulhatott meg – hangsúlyozta az államtitkár.
Rácz András arról is beszélt, hogy az adatbázisok közötti átjárhatóság a 2008-ban elinduló Akadálymentes Égbolt megállapodás eredményeként jött létre. Hosszú évek alatt a szabadvezetékek mentén történő madárpusztulás annyira súlyossá vált, hogy szükségessé vált az összefogás a kormány és az áramszolgáltatók között. Ezzel egy időben elindult a MAVIR madárvédelmi konferencia is.
Az idei, 16. madárvédelmi konferencia mottója a „Szárnyaló adatok – A madárvédelem számokban”, amelyhez szorosan kapcsolódik a most induló KEHOP projekt, ami tovább segíti majd a természetvédelmi adatbázisok építését. A Magyarországon előforduló védett, védelemre érdemes és közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetét leíró, a változások nyomon követését biztosító adatgyűjtés, -tárolás és -megosztás országos egységes rendszere pedig megújul − fejtette ki az államtitkár.
Ez a hiánypótló fejlesztés az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont együttműködésében valósul meg, és széles kutatói bázis támogatja. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, valamint az adatfeldolgozás módszertana is újjászületik. Ehhez kapcsolódóan az elmúlt 20-25 évből már rendelkezésre álló, hazai élővilággal kapcsolatos biotikai adatok átfogó elemzése, értékelése, és egységes keretrendszerbe foglalása is teljesül, ezeket az adatokat pedig a program másik fő pillérébe a „BÁRKA” természetvédelmi adattárba töltik fel – emelte ki az államtitkár.
Rácz András hozzátette, az idei év másik természetvédelmi aktualitása, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarország az elsők között adta le az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv alapján hatévente esedékes országjelentést. A jelentések tartalma hozzájárul a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv alapértékeihez is. /AM Sajtóiroda/
