Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Atipikus foglalkoztatás I. rész - Igény és gyakorlat
No menu items!

Atipikus foglalkoztatás I. rész – Igény és gyakorlat

A koronavírus-járvány előtérbe állította az otthoni munkavégzést (home office), miközben mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók mintegy két évtizede bővítik, színesítik az úgynevezett atipikus, alternatív, rugalmas foglalkoztatási lehetőségek palettáját. Minden jel arra mutat, hogy a huszadik század első felének egyik erőteljes szakszervezeti, munkásmozgalmi követelése – a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra család – átadta a helyét a nem órákban, hanem elvégzett feladatokban és azok értékelésében „mért” munkavégzésnek. A vállalati és a dolgozói kultúrában mind nagyobb szerepet kap a változatos foglalkoztatás igénye és gyakorlata.

Átrendeződnek az elvárások

A PwC Magyarország 2019-ben több mint 37 ezer középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuló diák és pályakezdő munkahelyválasztási preferenciáit vizsgálta meg. A kutatás szerint a 16-28 éves korosztály (Y és Z generáció) számára a munkahelyválasztási szempontok között első helyen a rugalmas munkarend és munkaidő áll, melyet – az alapbért megelőzve – a stabilitás és kiszámíthatóság követ. (A cafeteria tavaly annak ellenére kiesett a top 10-ből, hogy 2018-ban még az előkelő negyedik helyen szerepelt.) A mai munkavállalók többségének számára tehát már teljesen eltérnek a „fontosságok” az ezredforduló első éveihez képest: a rugalmas munka-feltételek és a munka-magánélet egyensúlya egyes pozíciók esetében ma már a fizetésnél is fontosabb. Számukra a Google, a Tesla, az Apple, az Amazon és a többi óriáscég foglalkoztatási gyakorlata az etalon. Számos kutatás, felmérés tanúsága szerint a rugalmas munkavégzés természetesen nemcsak a munkavállalók számára előnyös, de a cégeknek is megéri – persze csak bizonyos feltételekkel.

Mi az atipikus foglalkoztatás?

A világ legtöbb országában – így idehaza is – ma a legelterjedtebb foglalkoztatási forma a határozatlan időre kötött, teljes munkaidős munkaviszony. A munkát többnyire a munkáltató telephelyén végzik. A meghatározások szerint minden munkavégzési forma, amely eltér a “szokványos” foglalkoztatástól, akár a munkaviszony tartalmában, helyében, foglalkoztatási idejében, hosszában, már atipikus munkavégzésnek tekinthető.

Dr. Gonda György tanár-szakértő sorozata a vezetés tudományáról menedzsereknek AzÜzlet. huAz atipikus foglalkoztatás egy gyűjtőfogalom, amely alatt mindazokat a foglalkoztatási formákat értjük, amelyek egy vagy több elemükben eltérnek a hagyományos (általában heti 40 órás, határozatlan idejű alkalmazotti, munkahelyen végzett munkát jelentő) munkaviszonytól.

Nemzetközi kitekintés a munka világába

Mielőtt áttekintenénk az atipikus foglalkoztatási formákat, azok előnyeit, hátrányait a munkavállalók és a munkaadók számára, érdemes – a teljesség igénye nélkül – körülnézni a világban, illetve annak egy részében. Világszerte az irodákban még mindig hagyományos munkarendben dolgozik a munkavállalók 68 százaléka a Randstad Workmonitor nemrégiben készült felmérése szerint. Ugyanakkor a megkérdezett munkavállalók 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy cégüknél kezdenek elterjedni a rugalmas lehetőségek mind a munkavégzés helyét, mind az időbeosztást tekintve. A Randstad szerint Magyarország kicsit le van maradva, ugyanis a munkavállalók 74 százaléka dolgozik hagyományos munkarendben, és mindössze 30 százalék tapasztal elmozdulást a rugalmasság irányába. (Ezen a területen egyébként India és Kína járnak az élen, amihez minden bizonnyal jelentősen hozzájárulnak a nagy földrajzi távolságok is.)

Európában a munkavállalók 20 százaléka dolgozik részmunkaidőben, de a magyar átlag ennek a negyede. Az Európai Unióban 2004-2014 között a 15-64 éves korosztályhoz tartozó, részmunkaidőben dolgozók aránya folyamatosan 16,7-ről 19,6 százalékra emelkedett. 2014-ben a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Hollandiában volt a legmagasabb, 49,6 százalék. A foglalkoztatottak legalább negyedét tették ki a részmunkaidőben dolgozók Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, valamint Dániában, Svédországban, Belgiumban. Viszont akadnak olyan országok is, ahol ez az arány meglehetősen alacsony, például Bulgáriában (2,5 százalék), Szlovákiában, Horvátországban. Továbbá az egyes országok között is jelentős különbségek mutatkoznak a férfiak és a nők arányában a részmunkaidős foglalkoztatottság területén.

Az Európai Unió 28 tagállamában a 15-64 éves nők harmada dolgozott részmunkaidőban 2014-ben, míg a férfiaknak csak 8,8 százaléka. Tavaly a teljes amerikai munkaerőpiac 45 százalékát tette ki az atipikus foglalkoztatás. (A statisztikák elemzésénél érdemes figyelmet fordítani arra, hogy nem minden atipikus munkavégzési forma jár rugalmas és/vagy részmunkaidős megoldással.)

Atipikus „étlap”

Az otthoni munkavégzés (Home office, Menedzser Akadémia, 2020. május 11.) mellett az atipikus foglalkoztatási formák közé tartozik:

  • távmunka
  • határozott idejű foglalkoztatás
  • részmunkaidős foglalkoztatás
  • munkakör megosztás (jobsharing)
  • rugalmas munkaidőkeret
  • diákmunka
  • egyszerűsített és alkalmi foglalkoztatás
  • bedolgozói munka
  • munkavégzés behívás alapján (például egy projekt-munkára)
  • önfoglalkoztatás (szabadúszás)
  • munkaerő-kölcsönzés
  • megbízásos szerződéses jogviszonyok
  • közmunka, közhasznú- és közcélú munkavégzés
  • több munkáltató által létesített munkaviszony
  • alkalmi munka

TOVÁBBÁ:

Telework, munkakörmegosztás és a többiek

Az atipikus munkavégzési formák néhány „műfajával” érdemes kissé közelebbről is megismerkedni. A távmunka egyik fajtája az úgynevezett telecommuting, vagy telework, amely azok számára hasznos, akiknek a munkahelyre való bejutás és az onnan való hazajutás több órát vesz igénybe naponta. Ők – amennyiben munkakörük megengedi – heti 3-4 napon át otthonról dolgozhatnak, vagy pedig minden nap bejárnak, de ráérnek a közlekedési csúcsforgalmi időszak után érkezni, illetve az után indulni hazafelé. Ezzel a dolgozó számára sok idő, autós közlekedés esetén számottevő benzinköltség, s nem utolsó sorban sok stressz takarítható meg, illetve kerülhető el. (Érdemes megjegyezni, hogy a cégek többsége ebben az esetben is ragaszkodik ahhoz, hogy a dolgozó legalább heti egy napot bent legyen a vállalatnál az elidegenedés elkerülésére, valamint a vezetőkkel, a kollégákkal történő véleménycsere, feladatmegbeszélés stb. érdekében.) A telecommuting forma alkalmazásával a vállalatok egyrészről költségeket takarítanak meg, másrészről pedig dolgozóik pihentebbek, kevésbé stresszesek.

Ma már szinte mindegy, hogy az irodában vagy azon kívül végzi a feladatait a munkavállaló. Akár az otthoni számítógéppel, egy kávézóban egy laptoppal és okostelefon segítségével lényegében bárhonnan, bármikor lehet dolgozni. Ezek az eszközök is nagyfokú rugalmasságot adnak a munkaidő felhasználására.

A nyolcórás munkakörök megosztása két vagy több dolgozó között, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás igen népszerű, különösen a nők és a kisgyermekes anyák körében. Munkakörmegosztás esetén tehát egy feladatkörre több munkavállalót szerződtet a munkáltató. A munkaszerződésben ennek figyelembevételével meg kell határozni a közösen ellátott munkakör mellett a minden egyes munkavállalóra vonatkozó feltételeket, felelősségeket, kötelezettségeket stb. Részmunkaidőben többnyire diákok, nyugdíjasok, csökkent munkaképességűek, valamint azok dolgoznak, akiknek több szabadidőre van szükségük – arányosan csökkentett jövedelem mellett.

Alapfeltétellé lett a rugalmas munkaidő

A rugalmas munkaidő (a nemzetközi szakmai zsargonban flextime) biztosítása a munkavállalók számára ma szinte elhelyezkedési alapfeltétel, nem véletlen tehát, hogy ez a „konstrukció” igen változatos, sok leleménnyel jár mind a dolgozók, mind a munkaadók részéről. A Magyarországon is működő Regus irodák anyavállalata, az IWG legújabb felmérésében 96 ország több mint 18 ezer munkavállalóját kérdezte meg a rugalmas munkavégzéssel kapcsolatos véleményükről.

A válaszok alapján a dolgozók 70 százaléka legalább egy napot az irodáján kívül dolgozik és több mint a dolgozók fele (53 százalék) a munkahét felét is így tölti. A válaszadók közül minden tizedik egész héten az irodán kívül dolgozik. Az IWG szakértői szerint a rugalmas munkavégzés népszerűségének növekedése elsősorban a technika és a technológia fejlődésének, a globalizációs folyamatoknak, valamint a munkavállalók változó igényeinek köszönhető. „Rendkívül izgalmas korba lépünk be most, amikor a rugalmas munkavégzés általánossá válik nemcsak az egyéni munkavállalók, hanem a vállalatok számára is. Ez egy hatalmas, világszintű változás, ami a vállalatok ingatlan- portfóliójára is nagy hatással lesz” – nyilatkozta nemrégiben az IWG egyik csúcsvezetője.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Folytatás:

 Atipikus foglalkoztatás II. rész Kölcsönös előnyök, és ha a vezető ellenáll (ide klikkelve elérhető)

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

MNB: a magyar bankrendszer továbbra is stabil

A magyar bankrendszer a koronavírus-járvány második évében is stabil, jelentős tőketartalékkal rendelkezik - ismertette a jegybank decemberi Pénzügyi stabilitási jelentését Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.

Elemzők: jól kezdte a kiskereskedelem a negyedik negyedévet

A kiskereskedelmi forgalom várakozásokat meghaladó októberi növekedése biztató kezdetet jelez a negyedik negyedévi GDP-növekedés szempontjából, a szolgáltatószektor mellett továbbra is ez az egyedüli terület, amely érdemi pozitív növekedési hozzájárulást hozhat - kommentálták elemzők a friss kiskereskedelmi adatokat.

Áder János kinevezte a médiahatóság új elnökét

A köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének.

30 milliós bírságot kapott a Signal Biztosító

A kárrendezési folyamatoknál és a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknál feltárt, illetve egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 30 millió forint bírságot szabott ki a Signal Biztosítóra. A jogsértések nem érintik a társaság megbízható működését - közölte a jegybank.

Hírek

Áder János kinevezte a médiahatóság új elnökét

A köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének.

Idén drágább lesz a karácsonyi halászlé

A kedvezőtlen körülmények ellenére nem csökkent jelentősen a tógazdaságok halhozama, így lesz elég hazai hal karácsonyra. Ugyanakkor a halak ára a tavalyihoz képest a takarmányárak növekedését követve várhatóan kis mértékben emelkedni fog - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Kormányinfó: a kisvállalkozókra is kiterjesztik a rezsicsökkentést

Az infláció elleni küzdelemben a kormány egyik legfontosabb eszköze a rezsicsökkentés fenntartása, és kiterjesztése a kisvállalkozói és az önkormányzati szektorra is - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.

480 forint alá csökkenthet az üzemanyagok ára a benzinkutakon

Péntektől a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is bruttó 11 forinttal csökken - közölte a holtankoljak.hu portál.

Nem működött az IKEA online céges felülete – az adatok a kibertámadás után is biztonságban vannak

Olvasóink tegnap jelezték, hogy még este sem működik az IKEA internetes felülete a céges vásárlóknak. Kérdésünkre a cég reagált.

Vezetőváltás a HungaroControlnál

Távozik posztjáról Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója. Feladatait átmeneti jelleggel Tóth László, a légi navigációs vállalat igazgatóságának tagja veszi át.

Emelkedő gázárak. Két tényező áll a drágulás mögött

Októberben a kínálati hiány és a magas kereslet emelte a fölgáz árát - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

Új elnök-vezérigazgató a Magyar Bankholding élén

Folytatódik a Magyar Bankholding csoport irányításának egységesítése: Vida Józseftől Barna Zsolt veszi át a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatói feladatait. Az eddigi igazgatósági elnök a jövőben elnök-vezérigazgatóként irányítja a társaságot.

Gazdaság

MNB: a magyar bankrendszer továbbra is stabil

A magyar bankrendszer a koronavírus-járvány második évében is stabil, jelentős tőketartalékkal rendelkezik - ismertette a jegybank decemberi Pénzügyi stabilitási jelentését Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.

30 milliós bírságot kapott a Signal Biztosító

A kárrendezési folyamatoknál és a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknál feltárt, illetve egyéb hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 30 millió forint bírságot szabott ki a Signal Biztosítóra. A jogsértések nem érintik a társaság megbízható működését - közölte a jegybank.

Újabb 20 bázisponttal nőtt az egyhetes betét kamata

Az MNB 3,10 százalékon hirdette meg egyhetes betétjét, vagyis az előző hetinél 20 bázisponttal magasabb kamaton.

Megugrott az amerikai bankok nyeresége

Jelentősen, 35,9 százalékkal nőtt az amerikai bankszektor teljes nyeresége a harmadik negyedévben éves összehasonlításban, ugyanakkor elmaradt a második negyedévvel összevetve.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom