Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Atipikus foglalkoztatás I. rész - Igény és gyakorlat
No menu items!

Atipikus foglalkoztatás I. rész – Igény és gyakorlat

A koronavírus-járvány előtérbe állította az otthoni munkavégzést (home office), miközben mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók mintegy két évtizede bővítik, színesítik az úgynevezett atipikus, alternatív, rugalmas foglalkoztatási lehetőségek palettáját. Minden jel arra mutat, hogy a huszadik század első felének egyik erőteljes szakszervezeti, munkásmozgalmi követelése – a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra család – átadta a helyét a nem órákban, hanem elvégzett feladatokban és azok értékelésében „mért” munkavégzésnek. A vállalati és a dolgozói kultúrában mind nagyobb szerepet kap a változatos foglalkoztatás igénye és gyakorlata.

Átrendeződnek az elvárások

A PwC Magyarország 2019-ben több mint 37 ezer középiskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuló diák és pályakezdő munkahelyválasztási preferenciáit vizsgálta meg. A kutatás szerint a 16-28 éves korosztály (Y és Z generáció) számára a munkahelyválasztási szempontok között első helyen a rugalmas munkarend és munkaidő áll, melyet – az alapbért megelőzve – a stabilitás és kiszámíthatóság követ. (A cafeteria tavaly annak ellenére kiesett a top 10-ből, hogy 2018-ban még az előkelő negyedik helyen szerepelt.) A mai munkavállalók többségének számára tehát már teljesen eltérnek a „fontosságok” az ezredforduló első éveihez képest: a rugalmas munka-feltételek és a munka-magánélet egyensúlya egyes pozíciók esetében ma már a fizetésnél is fontosabb. Számukra a Google, a Tesla, az Apple, az Amazon és a többi óriáscég foglalkoztatási gyakorlata az etalon. Számos kutatás, felmérés tanúsága szerint a rugalmas munkavégzés természetesen nemcsak a munkavállalók számára előnyös, de a cégeknek is megéri – persze csak bizonyos feltételekkel.

Mi az atipikus foglalkoztatás?

A világ legtöbb országában – így idehaza is – ma a legelterjedtebb foglalkoztatási forma a határozatlan időre kötött, teljes munkaidős munkaviszony. A munkát többnyire a munkáltató telephelyén végzik. A meghatározások szerint minden munkavégzési forma, amely eltér a “szokványos” foglalkoztatástól, akár a munkaviszony tartalmában, helyében, foglalkoztatási idejében, hosszában, már atipikus munkavégzésnek tekinthető.

Dr. Gonda György tanár-szakértő sorozata a vezetés tudományáról menedzsereknek AzÜzlet. huAz atipikus foglalkoztatás egy gyűjtőfogalom, amely alatt mindazokat a foglalkoztatási formákat értjük, amelyek egy vagy több elemükben eltérnek a hagyományos (általában heti 40 órás, határozatlan idejű alkalmazotti, munkahelyen végzett munkát jelentő) munkaviszonytól.

Nemzetközi kitekintés a munka világába

Mielőtt áttekintenénk az atipikus foglalkoztatási formákat, azok előnyeit, hátrányait a munkavállalók és a munkaadók számára, érdemes – a teljesség igénye nélkül – körülnézni a világban, illetve annak egy részében. Világszerte az irodákban még mindig hagyományos munkarendben dolgozik a munkavállalók 68 százaléka a Randstad Workmonitor nemrégiben készült felmérése szerint. Ugyanakkor a megkérdezett munkavállalók 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy cégüknél kezdenek elterjedni a rugalmas lehetőségek mind a munkavégzés helyét, mind az időbeosztást tekintve. A Randstad szerint Magyarország kicsit le van maradva, ugyanis a munkavállalók 74 százaléka dolgozik hagyományos munkarendben, és mindössze 30 százalék tapasztal elmozdulást a rugalmasság irányába. (Ezen a területen egyébként India és Kína járnak az élen, amihez minden bizonnyal jelentősen hozzájárulnak a nagy földrajzi távolságok is.)

Európában a munkavállalók 20 százaléka dolgozik részmunkaidőben, de a magyar átlag ennek a negyede. Az Európai Unióban 2004-2014 között a 15-64 éves korosztályhoz tartozó, részmunkaidőben dolgozók aránya folyamatosan 16,7-ről 19,6 százalékra emelkedett. 2014-ben a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Hollandiában volt a legmagasabb, 49,6 százalék. A foglalkoztatottak legalább negyedét tették ki a részmunkaidőben dolgozók Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, valamint Dániában, Svédországban, Belgiumban. Viszont akadnak olyan országok is, ahol ez az arány meglehetősen alacsony, például Bulgáriában (2,5 százalék), Szlovákiában, Horvátországban. Továbbá az egyes országok között is jelentős különbségek mutatkoznak a férfiak és a nők arányában a részmunkaidős foglalkoztatottság területén.

Az Európai Unió 28 tagállamában a 15-64 éves nők harmada dolgozott részmunkaidőban 2014-ben, míg a férfiaknak csak 8,8 százaléka. Tavaly a teljes amerikai munkaerőpiac 45 százalékát tette ki az atipikus foglalkoztatás. (A statisztikák elemzésénél érdemes figyelmet fordítani arra, hogy nem minden atipikus munkavégzési forma jár rugalmas és/vagy részmunkaidős megoldással.)

Atipikus „étlap”

Az otthoni munkavégzés (Home office, Menedzser Akadémia, 2020. május 11.) mellett az atipikus foglalkoztatási formák közé tartozik:

  • távmunka
  • határozott idejű foglalkoztatás
  • részmunkaidős foglalkoztatás
  • munkakör megosztás (jobsharing)
  • rugalmas munkaidőkeret
  • diákmunka
  • egyszerűsített és alkalmi foglalkoztatás
  • bedolgozói munka
  • munkavégzés behívás alapján (például egy projekt-munkára)
  • önfoglalkoztatás (szabadúszás)
  • munkaerő-kölcsönzés
  • megbízásos szerződéses jogviszonyok
  • közmunka, közhasznú- és közcélú munkavégzés
  • több munkáltató által létesített munkaviszony
  • alkalmi munka

TOVÁBBÁ:

Telework, munkakörmegosztás és a többiek

Az atipikus munkavégzési formák néhány „műfajával” érdemes kissé közelebbről is megismerkedni. A távmunka egyik fajtája az úgynevezett telecommuting, vagy telework, amely azok számára hasznos, akiknek a munkahelyre való bejutás és az onnan való hazajutás több órát vesz igénybe naponta. Ők – amennyiben munkakörük megengedi – heti 3-4 napon át otthonról dolgozhatnak, vagy pedig minden nap bejárnak, de ráérnek a közlekedési csúcsforgalmi időszak után érkezni, illetve az után indulni hazafelé. Ezzel a dolgozó számára sok idő, autós közlekedés esetén számottevő benzinköltség, s nem utolsó sorban sok stressz takarítható meg, illetve kerülhető el. (Érdemes megjegyezni, hogy a cégek többsége ebben az esetben is ragaszkodik ahhoz, hogy a dolgozó legalább heti egy napot bent legyen a vállalatnál az elidegenedés elkerülésére, valamint a vezetőkkel, a kollégákkal történő véleménycsere, feladatmegbeszélés stb. érdekében.) A telecommuting forma alkalmazásával a vállalatok egyrészről költségeket takarítanak meg, másrészről pedig dolgozóik pihentebbek, kevésbé stresszesek.

Ma már szinte mindegy, hogy az irodában vagy azon kívül végzi a feladatait a munkavállaló. Akár az otthoni számítógéppel, egy kávézóban egy laptoppal és okostelefon segítségével lényegében bárhonnan, bármikor lehet dolgozni. Ezek az eszközök is nagyfokú rugalmasságot adnak a munkaidő felhasználására.

A nyolcórás munkakörök megosztása két vagy több dolgozó között, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás igen népszerű, különösen a nők és a kisgyermekes anyák körében. Munkakörmegosztás esetén tehát egy feladatkörre több munkavállalót szerződtet a munkáltató. A munkaszerződésben ennek figyelembevételével meg kell határozni a közösen ellátott munkakör mellett a minden egyes munkavállalóra vonatkozó feltételeket, felelősségeket, kötelezettségeket stb. Részmunkaidőben többnyire diákok, nyugdíjasok, csökkent munkaképességűek, valamint azok dolgoznak, akiknek több szabadidőre van szükségük – arányosan csökkentett jövedelem mellett.

Alapfeltétellé lett a rugalmas munkaidő

A rugalmas munkaidő (a nemzetközi szakmai zsargonban flextime) biztosítása a munkavállalók számára ma szinte elhelyezkedési alapfeltétel, nem véletlen tehát, hogy ez a „konstrukció” igen változatos, sok leleménnyel jár mind a dolgozók, mind a munkaadók részéről. A Magyarországon is működő Regus irodák anyavállalata, az IWG legújabb felmérésében 96 ország több mint 18 ezer munkavállalóját kérdezte meg a rugalmas munkavégzéssel kapcsolatos véleményükről.

A válaszok alapján a dolgozók 70 százaléka legalább egy napot az irodáján kívül dolgozik és több mint a dolgozók fele (53 százalék) a munkahét felét is így tölti. A válaszadók közül minden tizedik egész héten az irodán kívül dolgozik. Az IWG szakértői szerint a rugalmas munkavégzés népszerűségének növekedése elsősorban a technika és a technológia fejlődésének, a globalizációs folyamatoknak, valamint a munkavállalók változó igényeinek köszönhető. „Rendkívül izgalmas korba lépünk be most, amikor a rugalmas munkavégzés általánossá válik nemcsak az egyéni munkavállalók, hanem a vállalatok számára is. Ez egy hatalmas, világszintű változás, ami a vállalatok ingatlan- portfóliójára is nagy hatással lesz” – nyilatkozta nemrégiben az IWG egyik csúcsvezetője.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Folytatás:

 Atipikus foglalkoztatás II. rész Kölcsönös előnyök, és ha a vezető ellenáll (ide klikkelve elérhető)

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A kormány kedd 23 órától kivezette a benzinárstopot – íme, az árak

A hétfőn hatályba lépett kőolajszankciók után két nappal a kormány - a Mol javaslatára - a benzinárstopot megszünteti - jelentette be kedden késő este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója.

Csaló SMS-ekre figyelmeztet az OTP

Csalók küldenek SMS-üzeneteket, látszólag az OTP nevében, így a bank azt kéri: senki ne kattintson az azokban szereplő linkekre.

Mol: újraindult a Dunai Finomító, de ezzel nem oldódnak meg az ellátási problémák

A Mol a karbantartás után ugyan újraindította a százhalombattai Dunai Finomítót, de a teljes kapacitás elérése több hetes folyamat, egyik napról a másikra nem oldódnak meg az ellátási problémák, ahhoz az importnak is helyre kellene állnia a jelenlegi pánikvásárlások és készletfelhalmozások mellett - jelentette be a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója a Kossuth Rádióban.

Településfásítási program: újabb tízezer fára lehet pályázni

A Településfásítási program folytatásában ismét a 10 ezresnél kisebb lélekszámú magyarországi települések igényelhetnek fákat. Tízezer sorfa áll majd rendelkezésre, amiből 2000-et a 2023 tavaszi, 8000-et pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Hírek

A kormány kedd 23 órától kivezette a benzinárstopot – íme, az árak

A hétfőn hatályba lépett kőolajszankciók után két nappal a kormány - a Mol javaslatára - a benzinárstopot megszünteti - jelentette be kedden késő este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója.

Csaló SMS-ekre figyelmeztet az OTP

Csalók küldenek SMS-üzeneteket, látszólag az OTP nevében, így a bank azt kéri: senki ne kattintson az azokban szereplő linkekre.

Településfásítási program: újabb tízezer fára lehet pályázni

A Településfásítási program folytatásában ismét a 10 ezresnél kisebb lélekszámú magyarországi települések igényelhetnek fákat. Tízezer sorfa áll majd rendelkezésre, amiből 2000-et a 2023 tavaszi, 8000-et pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Korrupcióval gyanúsítanak egy kormánytisztviselőt

Közlekedési ellenőrzéssel összefüggő korrupció miatt gyanúsítottként hallgatott ki a nyomozó ügyészség egy kormánytisztviselőt - tudatta a Központi Nyomozó Ügyészség (KNYF).

Gyengült a forint hétfő estére

Gyengült a forint a vezető devizákkal szemben hétfő kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.

Mi lesz a karácsonyi ajándékokkal? Így költenek idén a magyarok

A magyarok 53 százaléka az idén kevesebbet költ majd ajándékokra karácsony előtt, mint szeretne - derül ki a MediaMarkt megbízásából készült reprezentatív felmérésből.

Moszkva reagált az olajársapkára

Moszkva válaszolni fog arra, hogy a Nyugat "plafont" szabott az orosz olaj árának - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak.

Lemondott a Vodafone vezérigazgatója

Távozik pozíciójából Nick Read, a Vodafone vezérigazgatója, miután négy év alatt 44%-kal csökkent a társaság részvényeinek árfolyama. "Itt az ideje, hogy átadjam a vezetést" - mondta Read, akit 2018-ban neveztek ki.

Gazdaság

Banki szakértő: 70 százalékot zuhanhat a bitcoin ára

A bitcoin ára a Standard Chartered bank szakértője szerint jövőre 5000 dollárra eshet. Ha ez bekövetkezik, az nagyjából 70 százalékos zuhanást jelentene, ugyanis a legnépszerűbb kriptovaluta árfolyama jelenleg 17 ezer dollár körül mozog.

A diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot

A kormány döntése alapján a diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot: a Diákhitel1 változatlanul 4,99 százalékos kamattal lesz elérhető 2023 januárjától, a Képzési hitelt és a Diákhitel2-t pedig továbbra is kamatmentesen vehetik fel a felsőoktatásban tanulók - jelentette be a gazdaságfejlesztési miniszter.

Földbe állt a lakossági hitelezés

Közel a felére esett vissza a lakáshiteleknél az új szerződések összege az előző évihez képest, és már a személyi kölcsönök iránt is csökkent a kereslet. A babaváró hitel pedig még soha nem teljesített ilyen rosszul. Az átlagos hitelköltség mutató közben októberben már a 10 százalékot is meghaladta a lakáscélú kölcsönöknél – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Hamarosan kereskedőtől is vehetünk fel pénzt ingyenesen

Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - a többi között ezt is tartalmazza a pénzügyi szektort érintő javaslatcsomag módosítása, amelyet pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom