Kezdőlap Mozaik Atomenergiával a zöld fordulatért? A finn példa
No menu items!

Atomenergiával a zöld fordulatért? A finn példa

Befejezéséhez közeledik az első, a csernobili katasztrófa után épült európai atomerőmű építése. 2009-re tervezték az átadását. A finnek most a 2020-as üzemkezdésben reménykednek. A vezető német közéleti hetilap, a ’Zeit’ riportere a helyszínen járt.  Amit talált: gondok, érvek, ellenérvek.

Végre elkészül?

A működés elindításhoz szükséges 120 tonna urán már megérkezett. Az erőmű dolgozói örülnek, végre elkezdődhet a munka. Maguk se hitték, hogy egyszer eljön ez a nap. Az Olkiluoto 3 névre keresztelt finnországi erőműnek 2009-ben kellett volna elkészülni és a nukleáris energia új európai reneszánszát kellett volna megnyitnia – az 1986-os csernobili katasztrófa után elsőként Európában. Az Olkiluoto 3 nevével azonban inkább fiaskók sokasága, mint az atomenergia új európai reneszánsza forrt össze.

Mycle Schneider

A német Siemens és a francia Avera kooperációjában épülő erőmű nyomott vizes reaktor. A tervezők szerint a legmodernebb technológia. A ’Zeit’-ban megszólaló német energiagazdasági szakértő, Mycle Schneider árnyalja a képet:

A nyomott vizes koncepciót a csernobili katasztrófa után, az ottani tapasztalatokból okulva fejlesztették ki. A ’90-es évek elején valóban modern volt. Ma már nem számít annak.

Magyarázatokból nincs hiány

A reaktort a legnagyobb finn energiakonszern, a TVO fogja üzemeltetni. Vezetője, Juha Poikola elsősorban a szépre emlékszik:

Évekig ez volt Európa legnagyobb építkezése. 6000 ember dolgozott itt 50 országból. 250.000 köbméter betont és annyi acélsodronyt használtak fel, amennyiből az Eiffel-tornyot is fel lehetett volna még egyszer építeni.

Juha Poikola

Az évtizedes kését először a betonnal kapcsolatos gondokkal magyarázza. Egy három méter vastag betonalap hivatott megakadályozni, hogy baleset esetén radioaktív anyag jusson a talajba. „Sokáig nem sikerült a megfelelő minőségűt kikeverni” – mondja Poikola, de megnyugtat, „ami elkészült, teljesíti a legszigorúbb biztonsági előírásokat is”. Az is gondot okozott, hogy sok beszállítónál hiányzott a tapasztalat és a jogszabályban megkövetelt referencia – folytatja a kés okainak felsorolását.

Az elnök szerint a fő felelősség azonban az Averát terheli: „Úgy kezdte meg a kivitelezést, hogy még nem készült el az építkezés részletes terve.” Emiatt jogvita alakult ki a finn kormány és a francia konszern között, amit csak 2018-ban sikerült lezárni. Az Avera 450 millió euró kötbért fizetett, és további 400 millió fizetésére vállat kötelezettséget, ha 2019-re se készülne el az Olkiluoto 3. Nem készült.

A 850 milliós számlát a francia polgárok állták. Az ő adójukból mentette meg a párizsi kormány a csőd szélére jutott céget.

A Siemens az építkezésnek csak a nem nukleáris részében vesz részt, mert a fukosimai szerencsétlenség után eladta a franciáknak az atomerőmű fejlesztési részlegét.

Sokat terveznek, keveset építenek

A 2006-ban létrehozott Avera-Siemens projekttársaság világszerte 200 nyomott vizes reaktort tervezett építeni. Végül csal kettő valósult meg Kínában. A finnországi mellett még egy van épülőfélben a franciáknál. Egy másikat is terveztek, ahogy a finnek is. Végül mindkét országban elálltak a megvalósításától. Az elhúzódó építkezés és az elszabadult költségek riasztották el őket. A francia kormány a most épülőről 2005-ben döntött, akkor 2,5 milliárd euróval számoltak. A végösszeg 12 milliárd lesz. Nem csoda, hogy már keveset hallani a 2035-ig tervezett 6 új reaktor megvalósításáról.

Olkiluoto 3. egy 2015-ös felvételen

2009-ben az indiai kormány jelentette be, hogy erőművet rendelt meg a francia-német konszerntől, azonban még mindig nem indult meg a kivitelezés. Nagy-Britanniában épülőben van egy reaktor, de a 2018-as első kapavágás óta alig halad a munka. Hiányzik a 26 milliárd euróra emelkedett költségvetés fedezete.

Németországban a törvénybe foglalt menetrend szerint 2022-ben zár be az utolsó atomreaktor. Azonban a klímavitákban újra és újra felvetődik, hogy az atomenergia CO2-semleges, ezért először a szén és nem a nukleáris erőműveket kellene leállítani. Újak építését azonban kevesen pártolják Németországban. Riasztó, hogy az utóbbi években az építkezések jelentősen elhúzódtak és a tervezetnél sokkal drágábbak lettek.

A hagyományos kapacitású erőművek helyett egy amerikai sturt-up által kifejlesztett minireaktorokat építését javasolják néhányan. Mycle Schneider nem tartja sokra az ötletet. Szerinte egy új atomerőművek építése a CO2 kibocsájtást csökkentésének drága és lassú módja. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy nukleáris reaktor legalább 10-15 milliárd euróba kerül, és 15-20 év, mire elkészül.” Ráadásul a német társadalom atomellenes. Egy építkezést számottevő lakossági tiltakozás kísérne.

Atomerőmű = jólét?

Johanna Huhtala

„A kockázatok miatt senki sem aggódik” – mondja a reaktorhoz legközelebb fekvő település, Eurajoki polgármestere, Johanna Huhtala. Van már tapasztalatuk. 1979 óta két amerikai licensz alapján épült forróvizes reaktor üzemel a közvetlen közelükben. „A környék legfontosabb munkaadói. Az évi 2 millió euró iparűzési adó bevételéből ingyenes óvodát, tankönyveket és idősotthont biztosítunk a 10 ezer polgárunknak; néhány éve új városházát is építettünk” – indokolja, miért látják szívesen az energiacégeket. A polgármester a kevesek közé tartozik, aki az építkezés elhúzódásának is örül: „Sokan ideköltöztek az építkezés idejére. Adót fizetnek, ingatlanokat, szállodai szobákat bérelnek, esznek, isznak, vásárolnak. Dübörög a gazdaság.

Atommal a klímáért

A finnek négy reaktora az ország áramkitermelésének 25 százalékát adja. 2035-ig CO2 semleges forrásokból szeretné fedezni energiaigényüket, elsősorban atomból. A nukleáris energiának nagy a társadalmi támogatottsága. TVO ’megbízható zöld forrásként’ reklámozza.

A számok azonban nem igazolják, hogy a nukleáris energia ökológikus lenne. Az Olkiluoto 3 építéséhez felhasznált gigantikus mennyiségű beton 400 ezer tonna CO2-t juttatott a légkörbe. Az viszont tény, hogy egész élettartamára kivetítve egy atomreaktor CO2 kibocsátása töredéke egy szén-, vagy gázerőműének.

Atte Erik Harjanne

A globális felmelegedés elleni harcban olyan lemaradásban vagyunk, hogy minden lehetőséget ki kell használnunk” – véli a zöld parlamenti képviselő, Atte Erik Harjanne. A 35 éves fiatalember klímakutató. Az atomenergia híve. Nem egyedülálló Finnországban. A Zöld Párt szavazóinak harmada az atomerőművek továbbüzemeltetése mellett van, ötödük újak építését is támogatná. A klímavédelem motiválja őket. Ezzel egzotikumnak számít nemzetközi összehasonlításban. Harjanne biztonsági kockázatokat sem lát. „Finnországban nincs korrupció és slamposság.

A finn Greenpeace ugyan nem támogatja a beruházást, de leállította az Olkiluoto 3 elleni kampányát. „A befejezést már úgysem lehet megakadályozni” – hangzik az indoklás.

2002-ben még az építkezéshez vezető utak blokkolásával tiltakoztak, de akciójuknak nem volt társadalmi támogatása. A nukleáris energia reneszánszától nem tartanak. Úgy vélik, az Olkiluoto megmutatta, hogy az erőművek építése rengeteg időbe és pénzbe kerül.

A dánok másképp csinálják

Egy másik skandináv ország, a Finnországhoz hasonlóan 5 millió lakosú és nagyjából megegyező energiaigényű Dánia más stratégiát követ. A ’70-es években még hasonló volt a két ország energiamixe. Aztán a finnek az atomra, a dánok a szélre helyezték a hangsúlyt. A dánok ma már energiaigényük 75 százalékát megújuló forrásokból fedezik. A finnek kevesebb, mint felét.

Juha Aromaa

A CO2-lábnyomunk akkor se lenne kisebb, ha mi is a dán utat választottuk volna, de sokkal kevesebbet fizetnénk az energiáért és nem lenne a nyakunkon az atomhulladék elhelyezésének problémája” – mondja a finn Greenpeace szóvivője, Juha Aromaa.

A sugárzó szemétből már 2.000 tonna van Finnországban. Mint a világon szinte mindenhol, az erőművek mellett, átmeneti tárolóban tartják. Se nem tartós, se nem biztonságos megoldás.

A finnek azonban annyiban a világ előtt járnak, hogy már építik a véglegesnek szánt tározót. A gránitba vájt föld alatti labirintus építését nemrég kezdték meg Olkiluoto közelében. Az évtized végére tervezik az átadását. Teszt jelleggel már néhány atomhulladék tárolására szolgáló tartót is elhelyeztek a vájatokban. A 400 méter mélyre süllyesztett tárolóedényeket a lebomlóban lévő fűtőelemek által kibocsájtotthoz hasonló hőnek teszik ki és szenzorokkal mérik, miként reagálnak. Kérdés, hogy a tárolók és a kőzet együtt elég erősek lesznek-e, hogy évezredekig ne szivárogjon radioaktív anyag a talajvízbe. Erre néhány év mérésiből fognak következtetni. A többség nem hiszi, hogy a létesítmény elkészül a 2020-as határidőre.

Olkiluotoban sem állnak jól a dolgok. A sokadik, 2020 áprilisi átadást is el kellett halasztani. Jelenleg novemberről beszél a TVO. Az ok egy üzemegység, amely 11 évvel a beépítése után elérte élettartama végét. Ki kell cserélni, habár még egy percig sem volt használatban.

Atomenergia a nagyvilágban

Az első atomerőmű 1954-ben állt üzembe Moszkva közelében. Oroszországban ma 36 reaktor működik, 6 épül és 17-et terveznek. Ezzel az oroszok negyedikek a világranglistán.

A legtöbb atomerőmű az USA-ban van (98 működő, 2 épülő, 4 tervezett). Második a know-how-ját világszerte értékesítő Franciaország (58 működő, 1 épülő). A kínaiak jelenleg a harmadikok 45 erőművel. Viszont náluk épül és van tervezési fázisban a legtöbb reaktor: 12 megvalósításához már hozzákezdtek, illetve 36 már a tervezőasztalon van.

Kínában ezzel együtt 2010 óta minden évben többet invesztáltak a megújuló források fejlesztésébe, mint a nukleáris erőművekbe. A világranglista ötödik helyezettjei a britek: 15 reaktor üzemel, 1 épül.

A világon összesen 395 nukleáris reaktor van hálózatra kapcsolva, 47 épül és 120 van a tervezés szakaszában. Soknak tűnik. Ennek ellenére az atom arány a világ energiamixében az 1996-os 17,5 százalékos csúcsról napjainkra 10 százalékra csökkent.

Ezzel párhuzamosan az elmúlt 10 évben 2000 milliárd kilowattal nőtt a megújuló forrásból termelt áram mennyisége. Az aránya a globális energiamixben pedig már több, mint duplája az atoménak, 24 százalék.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Málta 2024. évi turisztikai eredményei minden várakozást felülmúltak

Számos magyar utazásszervező kulturális körutakat kínáló programjában szerepel Málta, de egyre több speciális tematikájú utazást szervező iroda kínálatában is megjelent Málta. 

Borpromóciós támogatás segíti a hazai termelők piacra jutását

A program az európai uniós társfinanszírozással létrejövő Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv szőlő-bor ágazati intézkedései keretében valósul meg, erre 2027-ig 6 millió euró áll rendelkezésre

KSH – az ipari termelés decemberi részletes adatai

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 1,8 százalékkal csökkent.

Erősödött csütörtök reggelre a forint

A februári kezdéshez képest a forint 1,6 százalékkal erősödött az euróval, valamint 2,3 százalékkal a dollárral és a svájci frankkal szemben.

Hírek

Erősödött csütörtök reggelre a forint

A februári kezdéshez képest a forint 1,6 százalékkal erősödött az euróval, valamint 2,3 százalékkal a dollárral és a svájci frankkal szemben.

Erősödött a forint szerdán

Erősödött kissé a forint szerdán a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.

Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az eurót 1,0305 dolláron jegyezték kedden reggel, alacsonyabban a hétfő esti 1,0313 dollárnál.

Gyengült a forint hétfő reggel

Az euró 1,0315 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0326 dollár után.

Devizapiac – Erősödött kissé péntek reggelre a forint

Erősödött kissé a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

A KSH publikálja leggyorsabban a külkereskedelmi termékforgalom adatait

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiemelt stratégiai célja az adatközlések gyorsítása, a piacra kerülési idő, az adminisztratív terhek csökkentése, illetve a relevancia, a hatékonyság, az időszerűség a felhasználói elégedettség növelése érdekében. A KSH folyamatosan monitorozza a piacra kerülés gyorsításának lehetőségeit.

Erősödött csütörtökön a forint

Erősödött a forint csütörtökön a főbb devizákkal szemben a...

Erősödött a forint szerda reggel

Erősödött a forint árfolyama szerda reggelre.

Gazdaság

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet

Megvan az új PMÁP kamat, kezdődhet a nagy állampapírcsata

Az idei PMÁP-lejáratokról és kamatfizetésekről már tavaly megkezdték az egyeztetést az ügyfelekkel, hogy fel tudjanak készülni, mi legyen a pénzükkel, amikor érkeznek a kifizetések.