Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Atomenergiával a zöld fordulatért? A finn példa

Atomenergiával a zöld fordulatért? A finn példa

Befejezéséhez közeledik az első, a csernobili katasztrófa után épült európai atomerőmű építése. 2009-re tervezték az átadását. A finnek most a 2020-as üzemkezdésben reménykednek. A vezető német közéleti hetilap, a ’Zeit’ riportere a helyszínen járt.  Amit talált: gondok, érvek, ellenérvek.

Végre elkészül?

A működés elindításhoz szükséges 120 tonna urán már megérkezett. Az erőmű dolgozói örülnek, végre elkezdődhet a munka. Maguk se hitték, hogy egyszer eljön ez a nap. Az Olkiluoto 3 névre keresztelt finnországi erőműnek 2009-ben kellett volna elkészülni és a nukleáris energia új európai reneszánszát kellett volna megnyitnia – az 1986-os csernobili katasztrófa után elsőként Európában. Az Olkiluoto 3 nevével azonban inkább fiaskók sokasága, mint az atomenergia új európai reneszánsza forrt össze.

Mycle Schneider

A német Siemens és a francia Avera kooperációjában épülő erőmű nyomott vizes reaktor. A tervezők szerint a legmodernebb technológia. A ’Zeit’-ban megszólaló német energiagazdasági szakértő, Mycle Schneider árnyalja a képet:

A nyomott vizes koncepciót a csernobili katasztrófa után, az ottani tapasztalatokból okulva fejlesztették ki. A ’90-es évek elején valóban modern volt. Ma már nem számít annak.

Magyarázatokból nincs hiány

A reaktort a legnagyobb finn energiakonszern, a TVO fogja üzemeltetni. Vezetője, Juha Poikola elsősorban a szépre emlékszik:

Évekig ez volt Európa legnagyobb építkezése. 6000 ember dolgozott itt 50 országból. 250.000 köbméter betont és annyi acélsodronyt használtak fel, amennyiből az Eiffel-tornyot is fel lehetett volna még egyszer építeni.

Juha Poikola

Az évtizedes kését először a betonnal kapcsolatos gondokkal magyarázza. Egy három méter vastag betonalap hivatott megakadályozni, hogy baleset esetén radioaktív anyag jusson a talajba. „Sokáig nem sikerült a megfelelő minőségűt kikeverni” – mondja Poikola, de megnyugtat, „ami elkészült, teljesíti a legszigorúbb biztonsági előírásokat is”. Az is gondot okozott, hogy sok beszállítónál hiányzott a tapasztalat és a jogszabályban megkövetelt referencia – folytatja a kés okainak felsorolását.

Az elnök szerint a fő felelősség azonban az Averát terheli: „Úgy kezdte meg a kivitelezést, hogy még nem készült el az építkezés részletes terve.” Emiatt jogvita alakult ki a finn kormány és a francia konszern között, amit csak 2018-ban sikerült lezárni. Az Avera 450 millió euró kötbért fizetett, és további 400 millió fizetésére vállat kötelezettséget, ha 2019-re se készülne el az Olkiluoto 3. Nem készült.

A 850 milliós számlát a francia polgárok állták. Az ő adójukból mentette meg a párizsi kormány a csőd szélére jutott céget.

A Siemens az építkezésnek csak a nem nukleáris részében vesz részt, mert a fukosimai szerencsétlenség után eladta a franciáknak az atomerőmű fejlesztési részlegét.

Sokat terveznek, keveset építenek

A 2006-ban létrehozott Avera-Siemens projekttársaság világszerte 200 nyomott vizes reaktort tervezett építeni. Végül csal kettő valósult meg Kínában. A finnországi mellett még egy van épülőfélben a franciáknál. Egy másikat is terveztek, ahogy a finnek is. Végül mindkét országban elálltak a megvalósításától. Az elhúzódó építkezés és az elszabadult költségek riasztották el őket. A francia kormány a most épülőről 2005-ben döntött, akkor 2,5 milliárd euróval számoltak. A végösszeg 12 milliárd lesz. Nem csoda, hogy már keveset hallani a 2035-ig tervezett 6 új reaktor megvalósításáról.

Olkiluoto 3. egy 2015-ös felvételen

2009-ben az indiai kormány jelentette be, hogy erőművet rendelt meg a francia-német konszerntől, azonban még mindig nem indult meg a kivitelezés. Nagy-Britanniában épülőben van egy reaktor, de a 2018-as első kapavágás óta alig halad a munka. Hiányzik a 26 milliárd euróra emelkedett költségvetés fedezete.

Németországban a törvénybe foglalt menetrend szerint 2022-ben zár be az utolsó atomreaktor. Azonban a klímavitákban újra és újra felvetődik, hogy az atomenergia CO2-semleges, ezért először a szén és nem a nukleáris erőműveket kellene leállítani. Újak építését azonban kevesen pártolják Németországban. Riasztó, hogy az utóbbi években az építkezések jelentősen elhúzódtak és a tervezetnél sokkal drágábbak lettek.

A hagyományos kapacitású erőművek helyett egy amerikai sturt-up által kifejlesztett minireaktorokat építését javasolják néhányan. Mycle Schneider nem tartja sokra az ötletet. Szerinte egy új atomerőművek építése a CO2 kibocsájtást csökkentésének drága és lassú módja. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy nukleáris reaktor legalább 10-15 milliárd euróba kerül, és 15-20 év, mire elkészül.” Ráadásul a német társadalom atomellenes. Egy építkezést számottevő lakossági tiltakozás kísérne.

Atomerőmű = jólét?

Johanna Huhtala

„A kockázatok miatt senki sem aggódik” – mondja a reaktorhoz legközelebb fekvő település, Eurajoki polgármestere, Johanna Huhtala. Van már tapasztalatuk. 1979 óta két amerikai licensz alapján épült forróvizes reaktor üzemel a közvetlen közelükben. „A környék legfontosabb munkaadói. Az évi 2 millió euró iparűzési adó bevételéből ingyenes óvodát, tankönyveket és idősotthont biztosítunk a 10 ezer polgárunknak; néhány éve új városházát is építettünk” – indokolja, miért látják szívesen az energiacégeket. A polgármester a kevesek közé tartozik, aki az építkezés elhúzódásának is örül: „Sokan ideköltöztek az építkezés idejére. Adót fizetnek, ingatlanokat, szállodai szobákat bérelnek, esznek, isznak, vásárolnak. Dübörög a gazdaság.

Atommal a klímáért

A finnek négy reaktora az ország áramkitermelésének 25 százalékát adja. 2035-ig CO2 semleges forrásokból szeretné fedezni energiaigényüket, elsősorban atomból. A nukleáris energiának nagy a társadalmi támogatottsága. TVO ’megbízható zöld forrásként’ reklámozza.

A számok azonban nem igazolják, hogy a nukleáris energia ökológikus lenne. Az Olkiluoto 3 építéséhez felhasznált gigantikus mennyiségű beton 400 ezer tonna CO2-t juttatott a légkörbe. Az viszont tény, hogy egész élettartamára kivetítve egy atomreaktor CO2 kibocsátása töredéke egy szén-, vagy gázerőműének.

Atte Erik Harjanne

A globális felmelegedés elleni harcban olyan lemaradásban vagyunk, hogy minden lehetőséget ki kell használnunk” – véli a zöld parlamenti képviselő, Atte Erik Harjanne. A 35 éves fiatalember klímakutató. Az atomenergia híve. Nem egyedülálló Finnországban. A Zöld Párt szavazóinak harmada az atomerőművek továbbüzemeltetése mellett van, ötödük újak építését is támogatná. A klímavédelem motiválja őket. Ezzel egzotikumnak számít nemzetközi összehasonlításban. Harjanne biztonsági kockázatokat sem lát. „Finnországban nincs korrupció és slamposság.

A finn Greenpeace ugyan nem támogatja a beruházást, de leállította az Olkiluoto 3 elleni kampányát. „A befejezést már úgysem lehet megakadályozni” – hangzik az indoklás.

2002-ben még az építkezéshez vezető utak blokkolásával tiltakoztak, de akciójuknak nem volt társadalmi támogatása. A nukleáris energia reneszánszától nem tartanak. Úgy vélik, az Olkiluoto megmutatta, hogy az erőművek építése rengeteg időbe és pénzbe kerül.

A dánok másképp csinálják

Egy másik skandináv ország, a Finnországhoz hasonlóan 5 millió lakosú és nagyjából megegyező energiaigényű Dánia más stratégiát követ. A ’70-es években még hasonló volt a két ország energiamixe. Aztán a finnek az atomra, a dánok a szélre helyezték a hangsúlyt. A dánok ma már energiaigényük 75 százalékát megújuló forrásokból fedezik. A finnek kevesebb, mint felét.

Juha Aromaa

A CO2-lábnyomunk akkor se lenne kisebb, ha mi is a dán utat választottuk volna, de sokkal kevesebbet fizetnénk az energiáért és nem lenne a nyakunkon az atomhulladék elhelyezésének problémája” – mondja a finn Greenpeace szóvivője, Juha Aromaa.

A sugárzó szemétből már 2.000 tonna van Finnországban. Mint a világon szinte mindenhol, az erőművek mellett, átmeneti tárolóban tartják. Se nem tartós, se nem biztonságos megoldás.

A finnek azonban annyiban a világ előtt járnak, hogy már építik a véglegesnek szánt tározót. A gránitba vájt föld alatti labirintus építését nemrég kezdték meg Olkiluoto közelében. Az évtized végére tervezik az átadását. Teszt jelleggel már néhány atomhulladék tárolására szolgáló tartót is elhelyeztek a vájatokban. A 400 méter mélyre süllyesztett tárolóedényeket a lebomlóban lévő fűtőelemek által kibocsájtotthoz hasonló hőnek teszik ki és szenzorokkal mérik, miként reagálnak. Kérdés, hogy a tárolók és a kőzet együtt elég erősek lesznek-e, hogy évezredekig ne szivárogjon radioaktív anyag a talajvízbe. Erre néhány év mérésiből fognak következtetni. A többség nem hiszi, hogy a létesítmény elkészül a 2020-as határidőre.

Olkiluotoban sem állnak jól a dolgok. A sokadik, 2020 áprilisi átadást is el kellett halasztani. Jelenleg novemberről beszél a TVO. Az ok egy üzemegység, amely 11 évvel a beépítése után elérte élettartama végét. Ki kell cserélni, habár még egy percig sem volt használatban.

Atomenergia a nagyvilágban

Az első atomerőmű 1954-ben állt üzembe Moszkva közelében. Oroszországban ma 36 reaktor működik, 6 épül és 17-et terveznek. Ezzel az oroszok negyedikek a világranglistán.

A legtöbb atomerőmű az USA-ban van (98 működő, 2 épülő, 4 tervezett). Második a know-how-ját világszerte értékesítő Franciaország (58 működő, 1 épülő). A kínaiak jelenleg a harmadikok 45 erőművel. Viszont náluk épül és van tervezési fázisban a legtöbb reaktor: 12 megvalósításához már hozzákezdtek, illetve 36 már a tervezőasztalon van.

Kínában ezzel együtt 2010 óta minden évben többet invesztáltak a megújuló források fejlesztésébe, mint a nukleáris erőművekbe. A világranglista ötödik helyezettjei a britek: 15 reaktor üzemel, 1 épül.

A világon összesen 395 nukleáris reaktor van hálózatra kapcsolva, 47 épül és 120 van a tervezés szakaszában. Soknak tűnik. Ennek ellenére az atom arány a világ energiamixében az 1996-os 17,5 százalékos csúcsról napjainkra 10 százalékra csökkent.

Ezzel párhuzamosan az elmúlt 10 évben 2000 milliárd kilowattal nőtt a megújuló forrásból termelt áram mennyisége. Az aránya a globális energiamixben pedig már több, mint duplája az atoménak, 24 százalék.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Koronavírus – WHO: lehet, hogy soha nem lesz hatékony vakcina

A vakcinafejlesztéssel kapcsolatos nagy remények ellenére nem biztos, hogy valaha megtalálják a tökéletesen hatékony megoldást a koronavírus ellen - jelentette ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.

Az MNB piacot nyitna a zöld kötvényeknek

A Magyar Nemzeti Bank a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacokon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosításának támogatását, együttműködve a társhatóságokkal és a piaci szereplőkkel - közölte az MNB.

BÉT – Július: nyárias forgalom mellett csökkent a BUX

Júliusban a BUX értéke 35 818 pontról 34 692 pontra csökkent, elsősorban a Mol és OTP gyengülése miatt. Ezzel szemben az indexben kisebb súlyú CIG Pannónia közel megduplázta árfolyamát - közölte a Budapesti Értéktőzsde.

KSH: nőttek a ipari termelői árak júniusban

Júniusban az ipar belföldi értékesítési árai átlagosan 1,1 százalékkal csökkentek, az exportértékesítés árai viszont 5,2 százalékkal magasabbak voltak. Együttesen a termelői árak 3,1 százalékkal nőttek tavaly júniushoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Hírek

Koronavírus – WHO: lehet, hogy soha nem lesz hatékony vakcina

A vakcinafejlesztéssel kapcsolatos nagy remények ellenére nem biztos, hogy valaha megtalálják a tökéletesen hatékony megoldást a koronavírus ellen - jelentette ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.

Önkéntes száműzetésbe vonul a volt spanyol király

I. János Károly egykori spanyol király bejelentette, hogy elhagyja az országot, és külföldön telepedik le. Hírügynökségek pénzügyi botrányt emlegetnek a döntés hátterében.

Pandémia – A Sincshondzsi szekta felelőssége. Letartóztatás Dél-Koreában

Letartóztatták Dél-Koreában a Sincshondzsi vallási szekta alapítóját, aki úgy irányította az eseményeket, hogy az összes Covid-19 fertőzés 36 százalékát a szekta tagjai adták az országban - jelentette az Asia Today napilap.

Már működik az Egyesült Arab Emírségek első atomreaktora

Sikerrel üzembe helyezték az Egyesült Arab Emírségek első atomerőmű-reaktorát, ezzel az ország az első olyan arab állam, amely gazdasági célú nukleáris energiát állít elő.

Új vezérrel vált profilt a Škoda

A Volkswagen dél-afrikai érdekeltségének igazgatója, Thomas Schäfer veszi át a Škoda vezetését, és a tömegtermék modellekre összpontosítja a cég profilját - jelentette be a Volkswagen AG.

Koronavírus – Szlávik: amíg nincs vakcina, az eddigi módon kell védekezni

A vakcina kifejlesztéséig csak a már megszokott módon lehet védekezni a koronavírus-fertőzés ellen: maszkhasználat, kézfertőtlenítés, távolságtartás és a külföldről hazatérők ellenőrzése - mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa.

Szerdától újra olcsóbban tankolhatunk

Tovább csökken az üzemanyagok ára: a hét közepétől a benzin és a gázolaj literje is 4 forinttal kerül majd kevesebbe.

Tokió. Jövőre sem lesz nyári olimpia?!

A 2020-as Nyári Olimpia 2021-re halasztott megrendezése egyre bizonytalanabb. Milliók a világ minden tájáról, zsúfolt stadionok és tömegközlekedés – virulógiai veszélyek sokasága. COVID-védőoltás nélkül egyre bizonytalanabb, hogy Tokió megrendezheti-e a világ legrangosabb sorteseményét.

Tűzgyújtási tilalom három megyében

A szárazság miatt tűzgyújtási tilalom lesz érvényben szombattól Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Augusztustól vámmentes a kereskedelem Vietnammal

Augusztus elsején lép életbe az Európai Unió és Vietnam között létrejött kereskedelmi megállapodás, amely szinte valamennyi vámot eltörli a felek közötti áruforgalomban - közölte az Európai Bizottság.

Túlzott GVH-bírság? A Digi bírósághoz fordul

A Digi szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kiszabott bírság, illetve annak mértéke nem áll arányban a társaság eljárási, adminisztratív mulasztásának súlyával, ezért kezdeményezi a végzés bírósági felülvizsgálatát - közölte a távközlési szolgáltató.

Dietetikus: rákot okozhat a sok sült étel

Rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet a sütéskor keletkező akrilamid nagy dózisú, tartós fogyasztása - hívta fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

Gazdaság

Az MNB piacot nyitna a zöld kötvényeknek

A Magyar Nemzeti Bank a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacokon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosításának támogatását, együttműködve a társhatóságokkal és a piaci szereplőkkel - közölte az MNB.

Biztosítás – MNB: alacsonyabb kamatplafonok jönnek

A forintalapú hagyományos élet-, nyugdíj-, egészség- és járadékbiztosítások technikai kamata 2,3 százalékról 1,8 százalékra, az euróalapú konstrukcióké 1,1-ről 0,6 százalékra csökken januártól - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az oroszok betiltották a kriptopénzes fizetést

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a törvényt, amely megtiltja a belföldi fizetést kriptovalutával.

MNB – 25 millió forint bírság a KÖBE biztosítónak

Számos területen feltárt jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 25 millió forint bírságot szabott ki a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesületre (KÖBE).

Megtévesztette egyes ügyfeleit – bírság a K&H Biztosítónak

Több biztosítási terület problémás állománykezelése, valamint az informatikai biztonsági és a vállalatirányítási területet érintő hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosítóra.

Újabb nyugdíjpénztárt bírságolt meg az MNB

Informatikai biztonsági, kiszervezési, számviteli és vállalatirányítási hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 9,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az MKB Nyugdíjpénztárra.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom