Együttműködési láz uralja az önvezető autók fejlesztését, amelynek számos magyar részese is van. Az autógyártók és a technológiai cégek sorra kötnek új szövetségeket. A fejlesztési irányokról és a magyar vonatozásokról is szól írásunk.
Egyedül nem megy
A jövő a mobilitás területén is az interneté. Az új kihívásokkal az autógyártók és a technológiai cégek sem tudnak egyedül megbirkózni. Előbbieknek az informatikai, utóbbiaknak a járműgyártási know-how-ja hiányzik. Ezek megszerzése a tőkeerős cégek számára is hatalmas anyagi megterheléssel járna, ennél talán súlyosabb gond az időtényező. A két szektor inkább lázasan keresi az együttműködés lehetőségeit.
Új kooperációk Japánban
A napokban, Japánban jelentettek be két új szövetséget: a Toyota a Softbankkal, a Honda pedig a Cruise-al állapodott meg.
A 67 milliárd dolláros árbevételű és 66 ezer embert foglalkoztató Softbank az ország legnagyobb telekommunikációs cége. A Toyota 236 milliárd dollár forgalommal és 370 ezer alkalmazottal a Volkswagen-csoporttal és a General Motorssal (GM) versengve a világ egyik legnagyobb autógyártója.
A két óriás Monet néven új mobilitási szolgáltatót hozott létre. Az alaptőke csak 18 millió dollár, és a közeli tervek sem forradalmiak. A Monet a helyi tömegközlekedési vállalatokkal együttműködve hagyományos taxi szolgáltatást fog kínálni Japán ritkán lakott, vidéki régióiban.
A középtávú elképzelések újszerűek. Ezért is vette fel a vállalkozás a világhírű impresszionista festő nevét. A Toyota és a Softbank először egyesíteni fogja óriás adatbankját. Előbbi az autózással kapcsolatos információkat, utóbbi a telekommunikációs szolgáltatásain keresztül megszerzett ismereteit adja. Így személyre szabott szolgáltatásokat tudnak kínálni a potenciális ügyfeleknek, a vidéki nyugdíjasoknak, amely nem alábecsülendő célcsoport a világ egyik leggyorsabban elöregedő társadalmában.
A hagyományos, sofőr vezette taxikat a jövőben önvezető autók fogják felváltani. Személyeket, valamint online rendelt árukat fognak szállítani, és szerepet kapnak az egészségügyi ellátásban is. Az online orvos-beteg kommunikáció után önvezető autó vinné a pácienst, vagy a leleteit az orvoshoz, esetleg a doktort a beteghez. Az együttműködés nem az önvezető autók fejlesztéséről, hanem a felhasználásukról szól – hangsúlyozzák a Toyotánál.
A Honda és a Cruise együttműködése keretében a japán autógyártó 2,75 milliárd dollárt invesztál a ’13-ban startup-ként indult, önvezető autókat fejlesztő kaliforniai cégbe. A vállalkozás évek óta a legnagyobb amerikai autógyártó, a GM, a most tőkét emelő Honda és a Toyotával is együttműködő Softbank közös tulajdonában áll. Utóbbi az idén tavasszal invesztált 2,25 milliárd dollárt. A befektetésekkel 48 milliárdra emelkedik a Cruise tőkéje.
A Honda le van maradva az önvezető autók fejlesztésében. Partnerekre van utalva. Az együttműködéshez az elektromos meghajtás területén rendelkezésre álló know-how-jával, formatervezéssel és optimális helykihasználási koncepciókkal fog hozzájárulni. Az előbbiekben az egész japán autóipar a világ előtt jár. Utóbbi kettő területén a Honda számít a legjobbnak a felkelő nap országában.
A Honda nem csak közvetve, a Cruisen keresztül kapcsolódik a GM-hez. ’13 óta együttműködnek a hidrogénhajtású autó és a lítium akkumulátorok fejlesztésében is.
Mindenki mindenkivel szövetkezik
Együttműködésből nincs hiány az autóipar és a technológiai szektor között. A kusza és gyorsan változó szövetségeket már a szakértők is egyre nehezebben látják át. A Honda mielőtt a Cruise-val megállapodott, a Google vezető nélküli autókat fejlesztő cégével, a Waymoval volt laza szövetségben. Ennek jövőjéről a japán gyártónál nem nyilatkoznak. A Hondával és más gyártókkal is tárgyalásban vagyunk – mondják a Waymonál.
A Waymo korábban már stratégiai szövetséget kötött a Fiat-Chrysler csoporttal és a Jaguárral is. A cég 2016 óta az olasz-amerikai gyártó Chrysler Pacifica Plug-In hibridjében teszteli a szoftverjeit. 2018 márciusától pedig 20 ezer Jaguar I-Pace is a Waymo technológiájával közlekedik vezető nélkül. A cél, napi 1 millió, balesetmentes kilométer megtétele.
Rövid múlt, nagy jövő
Az önvezető autózás története csak 2009-ben kezdődött. A Google volt az első, amely 2011-ben szabadalmat jelentett be önvezető járművére. Nem véletlen, hogy egy informatikai cég volt a leggyorsabb. Egy számítástechnikai áttörés, a processzorok teljesítményének több százszorosára növekedése tette lehetővé a több mikroprocesszoron futó rendszereket egyetlen nagyteljesítményű alkalmazásprocesszorban integrálást. Így születhetett akkora teljesítményű szoftver, amely képes az önvezetéshez szükséges információmennyiség feldolgozására. Ez ugyanis egész más dimenzióban mozog, mint minden eddigi számítógépes alkalmazás. A Google önvezető autókat fejlesztő vállalkozása, a Waymo ma már önálló cég, melynek a Morgen Stanley nemrég 175 milliárd dollárra becsülte az értékét! Természetes továbbra is a 2015 óta a Googlet és leányvállalatait tömörítő Alphaholding része. Ez a világ legnagyobb technológiai ernyőszervezete 110 milliárd dolláros éves bevétellel és 85 ezer alkalmazottal.
A Google-vel nagyjából egyszerre indított önvezető-autó projektet a szintén kaliforniai Tesla és a japán Nissan. Utóbbi terve, a jövő autójának 2018-as piacra dobása túl ambiciózusnak bizonyult. Egyelőre hiányoznak a technikai és a jogi feltételek is.
Már szinte valamennyi autógyártó aktív a szegmensben. A világ legnagyobb önvezető autók számára készült tesztpályáján a kaliforniai San José közelében jelenleg 8 gyártó, a Volkswagen, az Audi, a Mercedes, a Waymo, a Delphi, a Tesla, a Bosch és a Nissan egymás mellett próbálja a modelljeit. Ez hagyományos autók esetén elképzelhetetlen lenne. Ebből is látszik, milyen szoros a gyártók közötti összefonódás az önvezetők fejlesztésében. Nem csoda, hisz a technológiai kihívás és a fejlesztéssel járó költségek, például egy nagyvárost szimuláló tesztpálya kiépítése olyan költségekkel jár és annyira időigényes, hogy a világ legtőkeerősebb cégei is együttműködésre vannak utalva.
Több európai országban, szigorú feltételek mellett már a közúti tesztelésre is van jogi lehetőség. Svédországban a Volvo Göteborg utcáin teszteli a Drive Me nevű fejlesztését. A Mercedes S-osztályú modellje a Mannheim és Pforzheim közötti 194 kilométeres távot tette meg nemrégiben. A választás nem volt véletlen. Ezen az úton járt először, 1888-ban autó. A volán mögött a feltaláló neje, Berta Benz ült.
A jövő taxija önvezető
A szövetségek és a tulajdonosi összefonódások azt is elárulják, hogy az autógyártók és a technológia szektor képviselő is azt prognosztizáljak, hogy az önvezető autóknak elsősorban a közösségi közlekedésben, illetve carsharing rendszerekben lesz szerepük.
A Toyota-Softbank szövetség a közösségi közlekedésben tervezi a jövőt. Nem véletlen az sem, hogy a japán telekommunikációs cég korábban kisebbségi tulajdont szerzett az Uberben, a világ legnagyobb, 785 városában jelen lévő alternatív taxi szolgáltatójában. A 2009-ben Kaliforniában alapított vállalkozásban a Toyotának is van részesedése.
A GM az Uber legnagyobb, az USA 300 városában aktív konkurensénél, a Lyft-nél vásárolta be magát. Az amerikai gyártó jövőre egy kormány, fék- és gázpedál nélküli, önvezető taxit is be akar mutatni, amelyet a Hondával, a Softbankkal és Cruise-zel együtt fejlesztett ki.
A Daimlernél az áruszállításra helyezik a hangsúlyt. 2025-ben tervezik az önvezető kamionok piaci bevezetését.
A magyar vonal
Magyarország az önvezető autók fejlesztése terén három vonatkozásban is érdekelt!
2018 nyarán speciális tesztpálya nyílt Zalaegerszegen. A létesítmény rendelkezik a városi környezetet szimuláló területrésszel is. A pályát több német autógyártó használja nagy elégedettséggel, ezért már a bővítésen dolgoznak. Az átadás 2020-ban várható. A zárt pályás tesztelés kialakítása mellett 2017 óta – szigorú feltételek mellett – a magyar közutakon is megengedett a tesztelés.
Magyarország nem csak mások fejlesztéseinek tesztpályája szeretne lenni. A BME Közlekedésmérnöki Kara az ELTE-vel és az MTA-val együttműködésben létrehozta az Autonóm Jármű Kutató Központ (RECAR). A 2015 óta folyó együttműködés célja k+f háttér megteremtése a külföldi gyártók magyarországi fejlesztéseihez.
Szintén 2015-ben alapított a számítógépes látással, mesterséges intelligenciával és navigációs szoftverfejlesztéssel foglalkozó céget Kishonti László. Az AdasWorks rövid idő alatt szoftver fejlesztettek ki önvezető autókhoz, amelyet jelenleg a Citroen C4 Picassoban, a Volvo XC90ben és a Toyota Priusban is tesztelnek a magyar utakon.
