Az Európai Parlament a napokban megszavazta, hogy késlelteti a jelentéstételi határidőket a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv és a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv esetében.
Az Európai Parlament megszavazta, hogy „megállítsa az órát” (Stop the Clock) az Európai Unió vállalati fenntarthatósági és ellátási láncok átvilágítására vonatkozó törvények jelentéstételi követelményei kapcsán.
A késleltetés 2028-ig ad időt az érintett cégeknek a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv következő hulláma és a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv első csoportja szerinti törvényi megfelelésre.
Az Európai Bizottság először februárban javasolta a halasztást, a két jogszabály szélesebb körű egyszerűsítésére vonatkozó javaslattal együtt. Az utolsó eljárási lépés az Európai Tanács általi hivatalos jóváhagyás, amely valójában formalitás.
A CSRD és a CSDDD késleltetésének célja, hogy az európai jogalkotóknak időt adjanak az EU vállalati fenntarthatósági jelentéstételi követelményeinek egyszerűsítésére. Az Európai Bizottság a halasztást egy olyan jogszabálycsomag részeként javasolta, amely olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek várhatóan drasztikusan csökkentik a jelentéstételre kötelezett vállalatok számát és a jelentéstételi követelmények számát.
Miután az Európai Tanács jóváhagyta a szövegtervezetet, az Európai Parlament rögtön utána elsöprő többséggel megszavazta a halasztási javaslatot.
A halasztás a CSRD-t jelentő vállalatok második hullámának 2028-ig, a harmadik hullámnak pedig 2029-ig ad időt a törvénynek való megfelelésre. Az Európai Bizottság által elfogadott egyszerűsítési gyűjtőcsomag azt javasolja, hogy a CSRD-jelentést készítő vállalatok számára a munkavállalói küszöbértéket emeljék 1000 alkalmazottra, és vizsgálják felül a szabványokat, hogy „jelentősen” csökkentsék a vállalatoknak kötelezően összegyűjtendő adatpontok számát. A felülvizsgálatok azt is korlátoznák, hogy a hatálya alá tartozó vállalatok milyen információkat kérhetnek az 1000 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatoktól. A munkavállalói küszöbérték megemelése várhatóan a vállalatok mintegy 80%-át kivonja a törvény hatálya alól.
A CSDDD késleltetése 2028-ig ad időt a törvény hatálya alá tartozó legnagyobb vállalatoknak az alkalmazási szakasz megkezdésére. Az omnibusz hosszabb időközöket javasolt a vállalatok számára a beszállítói lánc rendszeres értékelésének elvégzésére, és eltörölte a vállalatokra vonatkozó azon követelményt, hogy „szisztematikusan mélyreható értékelést végezzenek” beszállítói láncukról. A gyűjtőcsomag csak azt javasolta, hogy a vállalatoknak a közvetlen partnereken túlmenően csak „olyan esetekben kell átvilágítást végezniük, amikor a vállalatnak megalapozott információi vannak arról, hogy ott káros hatások merültek fel vagy merülhetnek fel”.
Az uniós törvények USÁ-ban kiváltották a kormányzó republikánus párt haragját, mivel a kongresszusi republikánusok Donald Trump elnök megválasztása óta mindkét törvényt célba vették. A képviselőház pénzügyi szolgáltatásokért felelős elnöke, French Hill szerint a CSDD-t “nem vámjellegű akadályként ” kell kezelni az amerikai vállalatok számára. Eközben a szenátus bankbizottságának egyik tagja, Bill Hagerty szenátor nemrég törvényjavaslatot terjesztett elő, amely megtiltja, hogy az „Egyesült Államok nemzeti érdekeihez szervesen kapcsolódó” amerikai vállalatok megfeleljenek a külföldi fenntarthatósági átvilágítási törvényeknek.
Míg az uniós jogalkotók a halasztást arra fogják felhasználni, hogy kidolgozzák az egyszerűsítés részleteit, szakértők szerint a halasztott ütemterv több időt ad a vállalkozásoknak arra, hogy igazodjanak a jelentéstételi követelményekhez.
Érsek M. Zoltán
