Magán és tematikus iparfejlesztési tőkealapokat létrehozva folytatja növekedését az ipari park fejlesztések hazai specialistája, a debreceni XANGA Investment & Development cégcsoport. Herdon István tulajdonos szerint a stratégiaváltás két okból is megkönnyíti a bővülést. Az MNB által felügyelt tőkealapok, az ebből eredő transzparenciának is köszönhetően igen népszerűek a befektetők szemében. A másik: a tőkealapok, a konstrukció jellegéből fakadóan, a bankhitelnél lényegesen kedvezőbb feltételekkel juthatnak fejlesztési forrásokhoz.
Herdon István az induláskor megtanulta, hogy az ipari park fejlesztésnél az önerő az, amire biztosan számítani lehet. Az üzletember, aki egy holland tanácsadóval közös céggel 1998-tól két tucatnál is több nyugati vállalkozás magyarországi letelepedését egyengette, Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után érezte az igényt, hogy az ide igyekvő vállalatoknak kész infrastruktúrára van szükségük. Ennek megvalósításához akart felvenni bankhitelt, amit akkor nem kapott meg. Így, a maga erejéből kellett előteremtenie az indulótőkét, hogy a cég, a Xanga -2009-ben – az önkormányzattól meg tudja venni a debreceni ipari park első ütemének 40 hektáros területét. Ezt követően pedig, alapvetően saját forrásból fejlesztett tovább. A mára már több, mint 130 hektáros ipari park nagy kapacitású közművel ellátott területén multifunkcionális épületeket, ahogy mondja, “dobozokat” emelt. Amelyek többségébe, kifejezetten magas technológiai színvonalat képviselő cégek telepedtek.
Jellemző, hogy az ipari parkban működő több, mint 60 vállalat, hatezernyi alkalmazottjából 3200-an rendelkeznek legalább egy diplomával. Ennek elismeréseként nyerte el a Határ úti park a Debreceni Regionális és Innovációs Tudományos Technológiai Park címet.
Herdon István azt monda: folyamatosan tanul a fejlesztésekből.
– Amikor egy új befektető érkezik, számomra csak az érdekes, mi az amivel elégedetlen, mit szeretne még a parkban tudni. Ebből eredően, ma már gyakorlatilag bármilyen infrastruktúrális igényt ki tudunk elégíteni. Ez persze kétoldalú dolog, mert a high-tech infrastruktúra kialakítása rendkívül költséges és mi csak nagyon ritkán jutunk EU támogatási forráshoz. Akik viszont ezt megkapják, már az induláskor jelentős költségelőnyt realizálhatnak. Mivel mindent magánberuházásként kell megvalósítanunk – amit Debrecenben úgy csináltunk, hogy miközben az út baloldalát eladtuk, a befolyt pénzből a jobb oldalán fejlesztettük. Nem lehetünk olcsók, ezért is választottuk azt a stratégiát, hogy prémium partnereket keresünk. Olyanokat, akik a működésükhöz elengedhetetlenül fontos, legmagasabb minőséget képviselő infrastruktúrát igénylik és azt hajlandók is megfizetni. Ennek eredményeként ugyan visszafogott haszonnal, de folyamatosan növekedni tudtunk.
Az értéknövelést szolgálja az a tervünk is, hogy a még 30 hektár – 150 ezer négyzetméternyi ipari és logisztikai létesítmény fejlesztésre alkalmas – területtel rendelkező park vonzerejét közvetlen autópálya csatlakozás és a bejáratnál épülő szolgáltató központ is növeli majd. Később pedig az ipari park a meghatározó logisztikai cégek bevonzásával, a globális logisztikai rendszerekhez kapcsolódva, multimodális helyszínként tudja támogatni a megtelepedett cégek működését.
– Amíg a legutóbbi időkig holding struktúrában működünk, üzletpolitikánk része volt az is, hogy a beruházás értékénél 50 százaléknál nagyobb hitelt akkor sem vettünk fel, ha azt egy bank különlegesen jó feltételekkel kínálta. Tettük ezt azért – magyarázza -, mert ez az üzletág amellett, hogy rendkívül tőkeigényes, a másik oldalon, igen szolid hozamot biztosít. A tőkeigényre mi sem jellemzőbb mint az, hogy amikor egy BMW beszállító, 20-25 ezer négyzetméteres csarnokot igényel, teljes infrastruktúrával, akkor annak a kialakítása 8-10 milliárd forintos beruházást követel meg. Ezért is igyekszem a finanszírozásban mindig maximálisan kizárni a kockázatot és ezért alakítottam úgy a stratégiánkat, hogy a Xanga mindig csak az üzlet megszerzésére és a generálkivitelezésre fókuszál. A tervezésre az építőipari kivitelezésre és az egyéb feladatokra pedig megvannak már a jól bevált, az adott szakterületen régóta bizonyított partnereink.
Miközben a Xanga fejlesztései döntő mértékben eddig is magánbefektetést jelentettek, Herdon István a most a magántőkealapok létrehozásában látja a további fejlődés útját. Az új stratégia jegyében, a XANGA Investment & Development Cégcsoport tagjaként megszületett az a Xanga Ventures Magántőkealap-kezelő, amelynek célja az, hogy a Xanga érdekkörébe tartozó magántőke alapokat hozzon létre és üzemeltessen. A Magyar Nemzeti Bank által engedélyezett és rendkívül szigorúan szabályozott működésű magántőke alapok az üzletember szerint azért biztosítanak rendkívül előnyös, hosszútávú forráshátteret a fejlesztésekhez, mert a jogszabály szerint egy alap kifutása 15 év is lehet. Ráadásul ebben a konstrukcióban – ahol a befektetők biztosítják az alaptőkét – nem fordulhat elő az, ami a bankhiteleknél megszokott, hogy már akkor esedékes a törlesztés, amikor még éppen csak megkezdődött a beruházás. A növekedést szolgálja az is, hogy a magántőkealap működése adómentes, ami a nyereség visszaforgatásának közteher mentes lehetőségével a további fejlesztések megvalósítását is segíti. A tulajdonosoknak csak akkor kell nyereségadót fizetniük, ha az alapból kiveszi a nyereséget.
– A Xanga azért is eredményes a magántőke bevonásban, mert a befektetők számára nemcsak az általunk garantált transzparencia jelent biztosítékot, hanem az is, hogy az ipari parkunkban nemzetközileg is magasan jegyzett cégek a bérlők és ezért rendkívül stabil a nyereséghozam.
A stratégia kiterjesztéseként, a Xanga csoport, a már meglévő magántőke alapjai mellett, a közelmúltban, a csoporthoz tartozó XID Befektetési Zrt. révén az MFB Investtel közös befektetéssel, Debrecenben, Nyíregyházán és Miskolcon hozott létre tematikus, iparfejlesztési magántőke alapokat. Mindhárom alap kezelője a XANGA Ventures Magántőkealap-kezelő.
A 15 milliárdos Debreceni Iparfejlesztési Alap – amelynek futamideje 15 év -, célkitűzése az, hogy a BMW beszállítóinak és más magas hozzáadott értéket előállító iparágak képviselőinek igényeit követve olyan projekttársaságokba fektessen be, amelyek 20-25 hektár nagyságú területen 7-8 befektetési projektet valósítanak meg, közel 100 ezer négyzetméternyi ipari és logisztikai csarnokot létrehozva.
Az 5,5 milliárdos Nyíregyházi Iparfejlesztési Alap – amelynek futamideje 12 év és amelyben társbefektetőként Nyíregyháza Önkormányzata is részt vesz – célja, hogy a teljes régió versenyképességének növekedéséhez hozzájárulva olyan korlátolt társaságokba fektessen be, amelyek Nyíregyházán és vonzáskörzetében valósítanak meg ingatlanfejlesztéseket. Ezáltal is növelve a térségben, a magas hozzáadott értéket képviselő iparágakban foglalkoztatottak számát.
A Miskolci Iparfejlesztési és Innovációs Alap – amelynek futamideje 14 év -, célja, hogy olyan társaságokba fektessen be, amelyek Miskolcon és vonzáskörzetében valósítanak meg beruházási és fejlesztési projekteket. Elősegítve többek között a Miskolci Egyetem és az általa megvalósítás alatt álló science parkba betelepülő vállalkozások és más magas hozzáadott értéket előállító cégek számára fontos infrastruktúra és szolgáltató háttér megteremtését.
– Mindhárom tematikus alap komoly hozamelvárással jött létre, ami azért is jelent kihívást, mert a termelő cégek, ebben a vidéki régióban erőteljesen érzik a letelepedésük iránti igényt. Ebből eredően pedig kifejezeten olcsón akarnak a működésükhöz szükséges termelő bázishoz jutni. De ennek ellenére is ambíciózus terveket fogalmaztunk meg, amit az is mutat, hogy az alapok felülről nyitottak. Ami azt jelenti, hogy ha a megfelelő számú projekt már rendelkezésre áll, a tulajdonosok ráemelhetnek a kezdőtőkére – ismerteti Herdon István a konstrukciót.
Érsek M. Zoltán
