AzÜzlet portálunk, 2025-ben első ízben hirdette meg közönségszavazását, amivel azt a célt tűztük magunk elé, hogy a sikeres és példamutató üzleti személyiségeket, valamint teljesítményeket több kategóriában is reflektorfénybe állítsuk. A legjobb teljesítményeket díjazó 2025 decemberi eseményről szóló beszámoló itt olvasható. A díjátadó kapcsán felkért szakmai tanácsadó testület tagja, Kovács Árpád témához kötődő gondolatai ide kattintva olvashatók. A díjazottakat önálló portrék keretében bemutató sorozatunkban ezúttal az Év Női üzleti személyisége kategória nyertesét, Rózsahegyi Zsanettet mutatjuk be olvasóinknak.
AzÜzlet díjazottjait bemutató sorozatunkban minden esetben először azokat az eredményeket vesszük számba, amelyek a díj elnyeréséhez vezettek, majd AzÜzlet által feltett három kérdésre adott válasz segítségével abba is betekintést nyújtunk, hogy az adott kategória legjobbja miként gondolkodik sikerről és a jövőről.
Az Év Női üzleti személyisége: Rózsahegyi Zsanett a Láng Negyed projektvezetője lett.
Rózsahegyi Zsanett a Láng Negyed projektvezetője a hazai ingatlanfejlesztési szektor egyik legtehetségesebb fiatal vezetője, az ország egyik legösszetettebb és legnagyobb városfejlesztési beruházásának operatív irányítója. Aki a több mint 2600 lakást, 68 000 négyzetméter irodát és a World Aquatics új székházát magában foglaló Láng Negyed stratégiai döntéseiért, üzleti terveiért, finanszírozási struktúrájáért és teljes operatív működéséért felel. Párhuzamosan a Magnet Bank nemzetközi kapcsolatok divíziójának vezetőjeként és a Nádor Group akvizíciós igazgatójaként is kiemelkedő szakmai eredményeket ér el, magas szintű pénzügyi, jogi és stratégiai tudást ötvözve. Rózsahegyi Zsanett tehetsége, komplex látásmódja és példaértékű munkabírása a hazai üzleti élet új generációját képviseli – azt a vezetői szemléletet, amely egyszerre hoz frissességet, szakmai mélységet és valódi értékteremtést.
Balról: Gonda György Certified Management Consultant egyetemi tanár és Pleschinger Gyula a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Rózsahegyi Zsanett, valamint Érsek M. Zoltán AzÜzlet főszerkesztője.
– Hogyan formálódott pályaválasztása, mi kellett ahhoz, hogy egy sokak által még ma is „férfiasnak” tartott ágazatban, az építőiparban magabiztosan és eredményesen érvényesüljön?
– Eredetileg más terveim voltak: ez az egész nálam egy nyári munkának indult a mesterképzésem alatt. Ezt követően másfél év után jött egy komoly döntési pont: felvételt nyertem oda, ahova korábban készültem, és választanom kellett, hogy megyek, vagy maradok.
Maradtam – és azóta sem kérdőjeleztem meg a döntést. Még a legstresszesebb, legintenzívebb időszakokban is azt érzem, hogy ha behunyom a szemem, akkor sem tudnék elképzelni olyan munkát, amit szívesebben csinálnék.
A siker szerintem három dologból áll össze: belső motivációból, kitartásból és tudatos akaraterőből. Ha az ember beleáll, vállalja a felelősséget, és végig viszi azt, amit elkezdett, annak előbb-utóbb megszületik az eredménye – függetlenül attól, hogy az ember melyik nem képviselője. A magabiztosság pedig az eredményekből jön: abból, hogy újra és újra bizonyítasz a teljesítményeddel.
– A Láng Negyed az ország egyik legösszetettebb városfejlesztési beruházása. Projektvezetőként mi jelenti a legnagyobb szakmai kihívást egy ilyen léptékű fejlesztés operatív és stratégiai irányításában?
– Az ilyen komplex, egyedülálló fejlesztés, holisztikus szemléletet követel meg – és pont ez az, ami igazán lelkesít benne. A legnagyobb kihívás az, hogy egyszerre kell rendszerben látni és a részleteket is kézben tartani: megérteni az összefüggéseket, felépíteni a működő modellt, és azt, a piaci trendek tükrében folyamatosan finomhangolni.
Ez egy összetett mátrix: folyamatok, emberek, érdekek, határidők és a szakma találkozása. A cél nem pusztán az, hogy egy projekt „elkészüljön”, hanem hogy értéket teremtsen: gazdaságilag fenntartható legyen, és közben olyan minőséget adjon, ami hosszú távon is megállja a helyét.
– A Láng Negyed nemcsak ingatlanfejlesztés, hanem városformáló projekt is. Milyen irányokat tart meghatározónak a jövő városfejlesztéseiben, és hol látja a legnagyobb innovációs lehetőségeket?
A célunk, hogy a Láng Negyed – mint az első budapesti, rozsdaövezeti beruházás – példa értékűen alakítson át egy korábbi, indusztriális, barnamezős területet, és emberközpontú városrészt hozzon létre: olyat, amelynek közösségteremtő ereje van, és ami stabil, megbízható minőséget képvisel. Mert meggyőződésem, hogy a jövő városfejlesztésének középpontjában két dolog áll: az adat és az ember.
Az adat azért kulcs, mert a megfelelően használt, óriási mennyiségű információ soha nem látott gyorsaságot, hatékonyságot és minőséget hozhat a tervezésbe és a kivitelezésbe – a digital twin city megközelítéstől (egy olyan város digitális ’ikermásolatától’, amely valós időben követi a fizikai térben zajló folyamatokat – a szerk) egészen az előregyártott megoldásokig.
Az ember szerepe pedig ezzel párhuzamosan felértékelődik. Minél inkább közelítünk a tökéletesen optimalizált, gépekkel támogatott megoldásokhoz, annál többet fog érni az, ami igazán emberi: a találkozások, a kapcsolódás, a személyes jelenlét. Egy kávé a teraszon, egy beszélgetés a parkban, egy közös futás – ezek azok a mikro-pillanatok, amelyektől egy városrész élővé és igazán élhetővé válik.
A Láng Negyed ezt a kettőt kapcsolja össze: az adatvezérelt, garantált minőség megteremti a keretet ahhoz, hogy a fókusz az életminőségre kerüljön. Végső soron erről szól a jó városfejlesztés: több időt adni arra, ami valóban fontos – akár napi öt perccel többet azokkal, akik valóban számítanak.
Érsek M. Zoltán
