Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Bankolás. Nyugaton is sok a rejtett költség. Az EU lépni készül

Bankolás. Nyugaton is sok a rejtett költség. Az EU lépni készül

 A jegybanki alapkamatok minimálisak, sok országban pedig negatív, a jelzáloghitelek kamata csökken, folyósításuk kevés profitot hoz, a pénzintézetek a bankolási díjak emelésével akarnak pénzt keresni. Az ügyfelek háborognak. Az EU szigorít, bírságol és további harmonizációt tervez.   

Frank-Christian Pauli

Sok banknál minimális a számlavezetés díj, egyre több pénzintézet kínál ingyenes számlát. Németországban az új ügyfelet gyakran 50-100 euró ajándék várja! Első pillantásra paradicsomi állapotok. Az ördög a részletekben bújik meg. „Sok a rejtett költség, amelyekkel a többség csak később szembesül” – mondja Frank-Christian Pauli, a német Szövetségi Fogyasztóvédelmi Központ szakértője.

„Telebank emelt díjas hívószámmal, aránytalanul magas díj a számlakivonat folyósításáért, horribilis jutalék pénzfelvételkor és átutalás estén, fizetős netbank, tranzakciós díjak sokasága, irreális folyószámlahitel kamatok” – sorolja a példákat Pauli.

Átláthatatlan szabályok, érthetetlen különbségek

Amikor az Európai Bizottság először próbálta feltérképezni a tagállamokban a bankolás költségeit, a megkeresett pénzintézetek kétharmada vagy nem válaszolt, vagy olyan táblázatokat küldött Brüsszelbe, amelyeken a szakértők sem igazodtak ki.

Egy átlagos ügyfelet alapul véve EU-s átlagban évi 65 euróba kerül a bankolás. Az átlag nem sokat mond. A különbségek óriásiak és indokolatlanok. A legolcsóbbal Cipruson (6 euróvall), a legdrágábbal Itáliában 117 euróval kell számolni! A Magyar Nemzeti Bank tanulmánya a hazai bankokat kimagaslóan drágának  minősítette.

Száz euró körüli összköltséggel a sokat fizetők közé tartoznak a franciák, a spanyolok és az osztrákok, 50-60 euróval a középmezőnyben vannak a britek, a németek és meglepő módon az adóelkerülésben segítséget nyújtó bankjairól híres Írország, Luxemburg és Málta fogyasztói. Magyarországon 30 euróval kell számolni. Körülbelül annyival, mint Dániában, Portugáliában és Szlovákiában. A bankolás 20 euró alatti éves költséggel Bulgáriában, Görögországban és Romániába olcsónak számít.

A különbségeknek nem, de az átláthatatlanságnak 2020-tól részben vége lehet. Egy brüsszeli tervezet értelmében a bankoknak számlanyitásnál világos tájékoztatást kellene adniuk a netbank minden költségéről.

Mindenért megfizetünk, jobban mint a németek

 Németországban a pénzintézeteknek havonta egyszer díjmentesen kell informálniuk a számlamozgásról. Ha a kivonat a bankfiókokban elhelyezett terminálnál kinyomtatható, a postázásért már díj számítható fel. Ilyen gép gyakorlatilag az összes bankfiókban van. A netbakos ügyfeleknek egy ideje már az automata használatáért is fizetniük kell. A számlakivonat online hozzáférhetővé tételével a bank teljesíti az információ nyújtási kötelezettségét.

Bankokkal levelezni horribilis költséggel jár. Egy példa: kötelességük tájékoztatni az ügyfelet, ha az állandó beszedési megbízás teljesítését fedezet hiányában kellett elutasítani. Ennek költsége azonban felszámolható. Van olyan német bank, amelynél 5 eurót kóstál egy levél!

Magyarországgal ellentétben a németeknél a pénztári készpénzkifizetés és az saját ATM használata korlátlan számban ingyenes. Viszont idegen automata használatáért a bankok összegtől függetlenül legalább 1,95, de van olyan, amelyik 10 eurót számít fel! Holott a német versenyhivatal szerint a tranzakció a pénzintézeteknek nem kerül többe 10-15 centnél. Előrelépés, hogy január óta a készpénzfelvétel előtt az ATM-nek ki kell írnia a felszámított díjat.

Nem fillérekről szól az apróbetűs rész – mindenért fizetni kell

Csönget a kasza folyószámla-hiteleknél is. Habár a betéti kamatok 0,1 százalék körül vannak, a német bankok többsége 10-20 százalékot számít fel a folyószáma hitelkeretek igénybevételekor.

 A jelzáloghitelt felvevő németek jobb helyzetben vannak a magyaroknál. Az igénylési és folyósítási díj tilos. Ha bank a hitelezéssel összefüggésben alszámlát nyit, ezért nem kérhet számlavezetési díjat, hisz az ügyfélnek nem fűződik érdeke a szeparált számlához – döntött a bíróság. A jelzáloghitel felvétel végeredményben ennek ellenére sincsenek ingyen. Sok bank számít fel akár 1500-2000 eurót is a fedezetül szolgáló ingatlan értékbecsléséért, megtekintéséért.

Csak az önrész költség – külföldön

 Az ügyfél a folyószámlát indokolás nélküli, azonnali hatállyal felmondhatja. Magyarországgal ellentétben a németeknél ezért tilos pénzt felszámolni. Ingyenesnek kell lennie a számlatulajdonos halála után az örökös nevére történő átírásnak is. Ugyancsak költségmenetes a bank-, hitelkártya letiltásának és – Magyarországgal ellentétben – a pótlásának is, akár ellopták, akár az ügyfél hagyta el. Ha a kártyával visszaéltek, a kárt túlnyomórészt a bank viseli, mivel a pénzintézet a kártya tulajdonosa. Az ügyféltől, aki csak birtokosa (volt) legfeljebb 50 euró önrész követelhető.

Egységes piac, kötelező az előzetes költségismertető

Egy uniós rendelet értelmében a tagállamok közötti tranzakciók nem lehetnek drágábbak a belföldieknél. Ez vonatkozik az euróövezeten kívüli országokra, valamit a nem EU-tag Norvégiára és Svájcra is. A rendelkezés kiterjed az átutalásra, a pénzfelvételre, az állandó beszedési megbízásokra és a kártyás fizetésre is. Mindez a Bizottság szerint évi 150 millió euró megtakarítást jelent a banki ügyfeleknek.

A szépséghiba: valutaváltási díj továbbra is kivethető, és a bankok szabadon határozhatják meg az átváltási árfolyamot. Ez a gyakorlatban továbbra is horribilis költségekhez vezet. Van olyan német pénzintézet, amely 470 eurót 36,55-ért továbbít Svájcba! Aki Nagy-Britanniából utal ezer eurót valamelyik tagországba, átlagosan 31 eurót fizet. Még drágább, 33 euró Németországból Lengyelországba küldeni ezer eurót.

Ráadásul tavaly árrobbanás volt. A  tranzakciók átlagos díja 2018 eleje óta 21, illetve 37 százalékkal emelkedtek! Meglepő, de USA-ba utalni olcsóbb, de nem olcsó: ezer euró átlagosan 23 euróért kerül egy amerikai számlára. Meg kell jegyezni, hogy a tagállamok és azokon belül a bankok között is jelentős különbségek vannak.

Elvileg a kártyás vásárlás ingyenes

Az EU-n belül a kártyás fizetés régóta ingyenes. Viszont valutaváltási díj továbbra is kivethető, ám mivel a bankok szabadon határozhatják meg az átváltási árfolyamot kulcskérdés, hogy magyar kártyával egy varsói éttermében fizetve forint vagy zlotyi terhelést választunk-e. Előbbi esetben a magyar, utóbbiban a lengyel bank végzi az elszámolást. Amikor az eladó terminálja – törvényi rendelkezést teljesítve – felkínálja a döntést, az átlag ügyfél tanácstalan. Egy jogszabálymódosítás értelmében a jövőben a terminálnak ki kell írnia, mennyi lenne a tranzakció összes költsége az egyik, illetve a másik esetben.

Az EU bekeményít

A középpontban a kártyás fizetés bankközi díja áll. Ezt a kereskedő leolvasóterminált üzemeltető bankja fizeti a vevő kártyáját kibocsájtó pénzintézetnek. Az összeget a bank később a kereskedőre terheli, aki ezt beépíti áraiba. Így az összes vevő állja a kártyás vásárlás költségeit, a kápéban fizető is.

Margrethe Vestager

Az EU nem csak szabályoz, bírságol is. Az év elején 570 millió euróra büntette a Mastercardot. A bankközi díjat sokáig szabadon határozták meg a pénzintézetek. Mértéke attól függött, mennyit számított fel a kártyatársaság a kibocsátó bankoknak a kártyahasználat után. A piaci pozíciójával visszaélő Mastercard túl sokat. Ráadásul a terminál helye szerinti tagállamban érvényes díjat kellett fizetni akkor is, ha a terminált egy külföldi pénzintézete üzemeltette azt. Ezzel a Mastercard korlátozta a versenyt – indokolta a döntést Margrethe Vestager, a Bizottság versenyjogi biztosa.

A haszonélvezők

A hagyományos bankok drága szolgáltatásaiból és zavaros költségstruktúrájából az alternatív pénzügyi szolgáltatásokat kínáló start up-ok profitálnak: az okostelefonnal történő fizetést lehetővé tevő Apple és Google Pay vagy a kriptovaluták kibocsátói, mint például a Bitcoin.

Friss

Horvát privatizáció – az euró mielőbbi bevezetése érdekében

A horvát állam az euró mielőbbi bevezetése érdekében újabb privatizációs hullámot indít, és eladja részesedését azokban a vállalatokban, amelyekben mindössze néhány százalék tulajdonjoggal rendelkezik - írta a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap szerdán.

MNB: többletet hozott a második negyedév

A második negyedévben a központi kormányzat nettó pénzügyi megtakarítása 179 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké 18 milliárd forint volt. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 77 milliárd forint volt az idei második negyedévben.

Rendezetlen Brexit. Fennakadásokra – tüntetésekre számíthat a brit kormány

Rendkívül súlyos fennakadásokra számít a brit kormány, de tüntetések és várhatók a zavarok miatt, ha október 31-én megállapodás nélkül szűnik meg a brit európai uniós tagság - brit lapértesülések szerint.

Bölcsődei támogatást. Ha nincs hely – ötszáznál több igényelő

A következő három évben mintegy tízezer bölcsődei férőhelyet támogathat a rendelkezésre álló uniós forrásból az EMMI.

Hírek

Bölcsődei támogatást. Ha nincs hely – ötszáznál több igényelő

A következő három évben mintegy tízezer bölcsődei férőhelyet támogathat a rendelkezésre álló uniós forrásból az EMMI.

Készül a Mátrix 4

Keanu Reeves és Lana Wachowski visszatér a Mátrix világába - közölte kedden Toby Emmerich, a Warner Bros. Picture csoport igazgatója, bejelentve, hogy készül a népszerű sci-fi negyedik filmje.

Norvégia is megvonta a segélyt a brazil esőerdőktől

Németország után Norvégia, az Amazonas Alap fő finanszírozója is felfüggesztette az esőerdők védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában. A norvég kormány szerint a brazil vezetés semmit sem tesz a világ tüdejének megóvásáért.

Trump szemet vetett Grönlandra – a dánok szerint tréfa

Donald Trump amerikai elnök többször felvetette Grönland megvásárlását Dániától - értesült a The Wall Street Journal. A hírt Lars Lokke Rasmussen korábbi dán kormányfő áprilisi tréfának nevezte.

E-cigit szívtak – súlyos állapotban kerültek kórházba

Az orvosok szerint az e-cigarettázás juttathatta kórházba azt a mintegy ötven amerikait, akiket súlyos légúti megbetegedéssel diagnosztizáltak a napokban. A betegek többsége tizenéves.

Prehisztorikus Vénusz – újabb termékenységi istennőszobor-lelet

Újkőkori termékenységistennő 6000 éves "monumentális" szobrát fedezték fel a közép-szerbiai Aleksandrovac Zupski mellett, az úgynevezett vitkovói mezőn, ahol fél évszázada négy másik "prehisztorikus Vénusz" került elő.

Német KRESZ-reform. Hatszoros büntetési tételek, új táblák

Drágább lesz a szabálytalan közlekedés Németországban, a szabályok átalakítás is tervezi a tárca. A KRESZ tervezett új elemei között szerepel például, hogy lesz gyorsforgalmi út kerékpárosoknak, lépésben kanyrodhatnak a teherautók és  három személy már autózhat a buszsávban is.

Korrupció ígéretével üzletelt – Borítékolta lebukását

Egy tévesen megcímzett boríték buktatta le a csalót, aki bírók, ügyészek, nyomozók befolyásolását ígérve több millió forintot kért "ügyfeleitől". A tettes és társa ellen egyebek mellett befolyással üzérkedés és hivatali vesztegetés miatt vádat emelt a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.

Hamis luxusillatokat rejtett a budapesti raktár

Egymilliárd forint értékben foglalt le hamis márkajelzésű parfümöket, napszemüvegeket, kozmetikai termékeket és hangszórókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Budapesten.

Veszélyes az ünnepi tűzijáték a házi kedvencekre

A tűzijáték miatti óvintézkedésekre figyelmezteti a kutyatartókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A legfontosabb, hogy az ebekbe ültetett mikrochip regisztrált legyen.

Parlagfű. Kötelező az irtás, nincs türelmi idő

Fontos a korai védekezés, ezért idén megszűnt a földtulajdonosok és földbérlők kötelező parlagfűirtására vonatkozó türelmi idő - közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Kényszerleszállás. Krími járat gyulladt ki Moszkva fölött

Kényszerleszállást hajtott végre Moszkva közelében csütörtök hajnalban az Ural Airlines légitársaság egyik utasszállító repülőgépe, miután mindkét hajtóműve madarat szippantott be.
Hirdetés

Gazdaság

Horvát privatizáció – az euró mielőbbi bevezetése érdekében

A horvát állam az euró mielőbbi bevezetése érdekében újabb privatizációs hullámot indít, és eladja részesedését azokban a vállalatokban, amelyekben mindössze néhány százalék tulajdonjoggal rendelkezik - írta a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap szerdán.

Trump: a kereskedelmi vita Kínával árthat az amerikai gazdaságnak

A kereskedelmi vita Kínával árthat is az amerikai gazdaságnak, de a viszály hosszú távon előnyöket hoz majd az Egyesült Államoknak - mondta Donald Trump amerikai elnök kedden újságíróknak.

Nőtt a befektetési alapok vagyona

Júliusban 0,2 százalékkal, 12 milliárd forinttal emelkedett a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6225 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

Többet fizettek be a munkáltatók – nőtt a nyugdíjpénztárak vagyona

Fokozták befizetéseiket a munkáltatók, kiemelkedő vagyongyarapodást értek el a második negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak, éves összevetésben az állami adóvisszatérítéssel támogatott befizetések csökkentek. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona június végére 1398 milliárd forintra nőtt.

Lakástakarék. Az Aegon átadja ügyfeleit, az Erste fogadja

A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta, hogy az Erste Lakástakarék október 25-ével átvegye az Aegon Lakástakarék portfólióját. A tranzakció mintegy ötvenezer ügyfelet érint.

Több mint 68 milliárd kamatozik babakötvényben

Idén eddig közel 20 ezer kincstári Start-értékpapírszámlát nyitottak, így már 190 ezer gyermek pénze van babakötvényben - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára.
Hirdetés
Hirdetés