A várakozásoknak megfelelően kényelmes többséggel jóváhagyta csütörtök este a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást.
Az egyezmény végleges ratifikációját célzó törvénytervezetet a képviselők háromnapi vita után, harmadik olvasatban 330-231 arányban szavazták meg.
A törvényjavaslat ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül.
A Lordok Házának tagjai a jövő héten kezdik a tervezet tárgyalását, és ha módosításokat fűznek hozzá, az indítvány visszakerül további tárgyalásra és szavazásra az alsóházi képviselők elé.
A harmadik olvasatbeli vitában a képviselők a tervezetet teljes részletességében, gyakorlatilag sorról sorra megvizsgálták.
A Brexit-megállapodás törvénybe iktatását célzó javaslatról azonban az alsóház már karácsony előtt megtartotta a második olvasatbeli általános vitát, és a tervezet alapelveit – akkor még a részletekről szóló vita nélkül – december 20-án szintén nagy többséggel, 358-234 arányban megszavazta.
A december 12-én tartott, előrehozott brit parlamenti választások óta a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Pártnak – amely addig kisebbségben kormányzott – immár kényelmes, 80 fős többsége van, de a Brexit-megállapodásról tartott eddigi szavazásokat a kormány rendre ennél is jóval nagyobb arányban megnyerte. Ez azt jelzi, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt több képviselője is megszavazta a megállapodás ratifikálását célzó tervezetet.
Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a 2018 novemberében elért eredeti Brexit-egyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az akkori tervezetet.
Az előző parlament alsóházának képviselői tavaly októberben – immár a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson kezdeményezésére – szintén megszavazták a Brexit-megállapodás alapelveit. Rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet azzal az indokkal, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni a kormány által akkor is három tárgyalási napban meghatározott idő alatt.
A kormány a decemberi előrehozott parlamenti választás előtt már nem terjesztette ismét az alsóház elé a Brexit-megállapodást, de Johnson a kampányban többször is kijelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, karácsony előtt újból benyújtja az egyezmény ratifikálásáról szóló törvénytervezetet, januárban pedig végigviszi a ratifikációs folyamatot.
Boris Johnson sokszor hangoztatott célja az, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján kilépjen az Európai Unióból.
A brit kormány jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek a Brexit után tervezett átmeneti időszak meghosszabbítását.
Az átmeneti időszak 2020. december 31-ig tartana, és időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Európai Unióval fennálló kétoldalú viszonyban.
Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy London és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták – legutóbb szerdai londoni látogatásán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke -, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.
A Brexit-megállapodásban szerepel is egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre. Az első hosszabbításról június végéig kellene dönteni.
Boris Johnson azonban az Európai Bizottság vezetőjével tartott londoni megbeszélésén is leszögezte, hogy erről nem lehet szó.
