Miközben a magyar cégek 70 százaléka támogatja a mesterséges intelligencia munkába integrálását, a dolgozók 66 százaléka semmilyen képzésben nem részesült – állapítja meg Török Balázs marketingtanácsadó 2025-ös felmérése. A kutatás szerint a technológiahasználat ösztönzése sokszor szabályozás és oktatás nélkül zajlik, ami adatvédelmi kockázatokat és működési zavarokat okozhat. Mint kiderült, a kisebb cégek járnak élen a napi szintű AI-használatban, de gyakori, hogy a dolgozók saját zsebből fizetnek elő a prémium funkciókra.
A hazai cégek döntő többsége már biztatja a dolgozóit az AI-eszközök használatára, mégis sokan képzés és egységes vállalati szabályok nélkül kísérleteznek a technológiával – derül ki Török Balázs marketing tanácsadó 2025-ös AI-használati kutatásából. A több mint ezer résztvevő válaszai szerint a vállalatok 70 százaléka támogatja a mesterséges intelligencia munkavégzésbe építését, ugyanakkor a munkavállalók 66 százaléka eddig semmilyen oktatásban nem részesült. A felmérés a nemek közti különbségekre és a cégméret szerinti eltérésekre is rávilágít: a kisebb cégeknél gyakoribb az aktív, napi szintű AI-használat és az előfizetés, miközben a nők a képzésekben és a fizetős hozzáférésekben is hátrányban vannak.
„A támogatás önmagában kevés: ha nincs célzott, gyakorlatias oktatás, a dolgozók tudása és önbizalma nem fejlődik elég gyorsan” – mondta Török Balázs marketing tanácsadó, a kutatás készítője. „Ingyenes alapkurzusokra, vállalati workshopokra és egyértelmű adatkezelési protokollokra lenne szükség. Ezek nélkül a kezdeti lelkesedés hamar káoszba fordulhat, és a versenyelőny is elolvad.”
Támogatás van, képzés alig
A kutatás összképe kettős. A válaszadók szerint a munkáltatók többsége pozitívan áll az AI-hoz, az 50 főnél kisebb vállalkozások különösen. Ugyanakkor cégmérettől függetlenül az oktatási arány alacsony, a kitöltők kétharmada sem belső tréningen, sem ingyenes tanfolyamon nem vett részt. A mindennapi használatban szintén a kisebb cégek járnak élen: náluk a legmagasabb azok aránya, akik naponta dolgoznak AI-eszközökkel.
A hiányzó képzés kézzelfogható kockázatot jelent. A dolgozók jelentős része egyszerre kezel magánjellegű és bizalmas céges információkat AI-rendszerekben, sokszor személyes fiókokon, vegyes – ingyenes és fizetős – megoldásokkal. Ez nemcsak adatvédelmi sebezhetőséget teremt, hanem elaprózza a folyamatokat, megnehezíti a standardizálást és növeli a téves, „hallucinált” válaszok beépülésének esélyét.
„Az oktatás nem költség, hanem biztosítás a hibák és az adatvesztés ellen” – fogalmazott Török Balázs marketing tanácsadó. „A jó tréningek tisztázzák, milyen eszközt mire érdemes használni, hogyan kell címkézni és védeni a dokumentumokat, és miként lehet a legújabb funkciókból valós üzleti előnyt kovácsolni. Egy képzett csapat gyorsabban és pontosabban dolgozik, kevesebb felesleges kört fut.”
Kicsik előnyben, de gyakran a dolgozó fizet
Az előfizetések terén is a mikrovállalkozások és a kis cégek a legaktívabbak: az 50 fő alatti körben már 51 százalék rendelkezik valamilyen fizetős hozzáféréssel. Mégis minden kategóriában mindössze 25–26 százalék kap céges előfizetést; a többiek saját zsebből fizetnek a prémium funkciókért. Ez torz ösztönzőket szül és tovább növeli az összevissza használatot: nem mindig egyértelmű, melyik chatben, melyik modellben, milyen beállításokkal készül egy anyag és kinek van jogosultsága módosítani.
A hatás azonban vitathatatlan: majdnem minden harmadik kitöltő legalább heti hat órát takarít meg a mesterséges intelligenciának köszönhetően, a legnagyobb időnyereséget épp a kisebb cégek jelzik. Ez a tehermentesítés nemcsak a rutinfeladatokból vesz le, hanem teret nyit a kreatív, stratégiai munkára is, ami hosszabb távon a versenyképességet erősíti.
„A széttöredezett előfizetési gyakorlatot egységesíteni kell” – hangsúlyozta Török Balázs marketing tanácsadó. „Transzparens vállalati hozzáférésekre, központi beállításokra és minimumszabályokra van szükség. Ha a vállalat adja a hozzáférést és a keretrendszert, a dolgozó a feladatra koncentrálhat és ebből mindenki nyer.”
Nemek közti olló és adatbiztonsági kockázat
A felmérés szerint a férfiak körében magasabb a fizetős AI-előfizetések aránya – céges és magánszinten is –, ami a hatékonysági mutatókban is megjelenik: nagyobb arányban takarítanak meg heti hat óránál több időt. Bár a különbség első ránézésre néhány százalékpont, a pálya szélén maradó csoportok – különösen a nők és az adminisztratív munkakörök – hosszabb távon hátrányba kerülhetnek.
A tudatosság hiánya ráadásul az adatbiztonságot is gyengíti. Sokan keverik a magán és a céges felhasználást, miközben érzékeny információkkal dolgoznak AI-eszközökben. A megfelelő oktatás – a jogosultságkezeléstől a tartalmi ellenőrzésen át a forrásmegjelölésig – csökkenti a véletlen szivárgások esélyét, és átláthatóbbá teszi a döntési folyamatokat.
Módszertan:
A kérdőíves felmérés 2025 április–májusában zajlott 1082 fő részvételével; a kitöltők 44 százaléka cégvezető vagy felsővezető, 27 százalék alkalmazott. A nemek szerinti megoszlás közel fele-fele; a válaszadók ötöde legalább 250 fős vállalatnál dolgozik. A leggyakoribb AI-eszköz a ChatGPT; a válaszadók közel harmada legalább heti hat órát takarít meg a használatával.
A teljes eredmény itt érhető el: https://www.torokbalazs.com/
