Országos szintű, célzott ellenőrzési programot indít az adóhatóság a kis- és középvállalkozások házipénztárainak vizsgálatára. Az ellenőrzések fókuszában várhatóan a papíron létező, de fizikailag hiányzó készpénzállományok, valamint a szabálytalanul kezelt tulajdonosi – és munkáltatói kölcsönök állnak. A házipénztár-kezelésre specializálódott szakértő arra figyelmeztet, hogy a hiányzó összegek akár 200 százalékos bírságot és büntetőjogi következményeket is vonhatnak maguk után.
A magyar kkv-szektor igazi időzített bombája a házipénztár. Az elmúlt évtizedekben sok cég „parkolópályaként” használta ezt a tételt a ki nem fizetett bérek, magánköltések vagy az osztalékadó elkerülésére. A digitalizált adatszolgáltatások korában ugyanakkor a NAV számára már nem egy elszigetelt adat a pénztárzáró egyenleg. Összevethető az árbevétellel, a banki forgalommal, az osztalékfizetéssel, a tagi kölcsönökkel. Ha ezek a számok nem állnak össze gazdaságilag, a házipénztár azonnal kockázati jelzéssé válik.
A hírek szerint az adóhatóság célzott, algoritmus alapú vizsgálati programot indít a kis- és középvállalkozások házipénztárainak ellenőrzésére. A szakértő szerint, ahol papíron tízmilliók vannak, de a kassza üres, ott milliós bírságokra és büntetőjogi eljárásokra számíthatnak az ügyvezetők.
Mesterséges intelligencia a revizorok kezében
„Sokan abban bíznak, hogy egyfajta oroszrulett az ellenőrzés: vagy rájuk kerül a sor, vagy nem. Ám a NAV ma már célzottan azokat a halmazokat keresi, ahol a legnagyobb az adóalap-növelési lehetőség. Egyetlen 50-100 milliós hiánnyal küzdő cég ellenőrzése több bevételt hoz az államnak, mint száz kisbolt vizsgálata” – figyelmeztet Bereczky Zoltán, házipénztár-kezelésre specializálódott szakértő. „Az adóhatóságnál ma már modern algoritmusok vetik össze a banki készpénzfelvételeket, a bejövő készpénzes számlákat és az éves mérleg adatokat. Ha a számok matematikai metszete hiányt mutat, az ellenőrzés szinte garantált” – fogalmaz a szakértő.
A legnagyobb csapda: munkáltatói és tagi kölcsön
Sok cégvezető nincs tisztában azzal, hogy a cég pénze nem a sajátja, és gyakran magánköltésekre vagy béren kívüli juttatásokra használják a házipénztárat, amely így sokszor csak papíron létezik A vállalkozók és könyvelők jelentős része próbálja a házipénztárban felhalmozott hiányt papíron „kikölcsönözni” a tulajdonosnak. Bereczky Zoltán szerint ez ma már a legveszélyesebb stratégia.
„A jogszabályok értelmében a munkáltatói és tulajdonosi kölcsönöket utalással kell teljesíteni. Ha ez készpénzben történik, a hatóság azonnal elutasítja a jogszerűségét. Egy szabálytalan kölcsönkifizetést a NAV meg nem történtnek minősít, az összeget visszaterheli a házipénztárra, és azonnal megállapítja a hiányt” – magyarázza a hazipenztar-doktor.hu szakértője. „A mai napig a könyvelők egy része előszeretettel javasolja, hogy a hiányt könyveljék tulajdonosi vagy munkáltatói kölcsönként!”
Amikor a Kft. biztonsága megszűnik
Sokan ringatják magukat abban a tévhitben, hogy a cégük korlátolt felelőssége megvédi őket. Bereczky Zoltán ugyanakkor rámutat: amint felmerül a sikkasztás, a hűtlen kezelés vagy a költségvetési csalás gyanúja (ami egy üres házipénztár esetén azonnali kockázat), az ügyvezető korlátolt felelőssége megszűnik. Ilyenkor a vezető a teljes magánvagyonával, házával, autóival felel a tartozásért. A készpénzhiány esetén kiszabható büntetés a hiányzó összeg 50 és 200 százaléka között mozoghat.
Hogyan készülhetnek fel a cégek?
A szakértő hangsúlyozza: a házipénztár nem könyvelési, hanem vezetői felelősség.
„A „könyvelő majd megoldja” szemlélet sokszor csak mélyíti a bajt. A szakértő szerint a házi pénztár állapota törvényes módszerekkel akár egy nap alatt is rendezhető, ha a vállalkozó időben lép. Fontos a jogi és adószakértői háttér, mivel a könyvelők sokszor maguk is bajt okoznak a vállalkozónak a helytelen tanácsokkal” – hangsúlyozza Bereczky Zoltán.
A szakértő szerint sok vállalkozás és család mehet tönkre a mulasztások és a hatalmas bírságok miatt. „Láttam már 200 milliós hiányt, amit sikerült jogszerűen rendezni, mielőtt a hatóság kopogtatott volna. A cél nem a trükközés, hanem a vállalkozások életben tartása és a családok megvédése a totális anyagi csődtől” – fogalmazott Bereczky Zoltán.
