gazdaságpolitika

A 2010 utáni gazdaságpolitikával Magyarország elérhette volna az 1936-os fejlettségi csúcsát, de a miniszterelnök és a kormány a gazdaságpolitikai intézményeinek munkamegosztásáról nem a legjobb dötést hozta. Erről Matolcsy György írt legújabb írásában, amelyben az elmaradt eredményeket összegezte és számszerűsítette.

Magyarországnak nagyon sokba került, hogy eddig elmaradt a versenyképességi fordulat, és ha továbbra is elmarad, az a felzárkózásunkba kerül. Ezért kell a kormányzati gazdaságpolitika intézményi váltása és a versenyképességért felelős új intézmény felállítása - mutat rá legújabb írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki a múlt héten is hibának nevezte a Pénzügyminisztériumra bízni a gazdaságpolitikát.

A magyar nyelv nem csupán a kultúrpolitika ügye, különleges erőforrásként tekinthet rá a gazdaságpolitika is - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke a növekedés.hu oldalon megjelent elemzésében.

A jegybankelnök szerint Magyarország a fejlesztő állam és a fejlődő piac okos együttműködésére építve 2030 után is sikeres maradhat, a felzárkózáshoz egyre hatékonyabban működő államra és egyre fejlettebb piacokra van szükség.

Miért is ne ismerhetnénk fel a rokonságot a Rubik kocka és a magyar gazdaságpolitika között: elvégre mindkettő magyar, leleményes és sikeres - teszi fel a kérdést legújabb írásában a jegybank elnöke.

Matolcsy György szerint a munka központú gazdaságpolitika, illetve az államadósság és a költségvetési hiány egyidejű csökkentése, a kereskedelmi és a fizetési mérleg pozitív egyenlegének megőrzése a magyar növekedési modell feltételei és tartalékai is egyben.

Újabb magas szintű kereskedelmi tárgyalásokat tart az Egyesült Államok és Kína várhatóan a jövő héten Pekingben, hogy előmozdítsák az amerikai szellemi tulajdonjogok védelmét célzó megállapodást és elkerüljék a kínai termékekre kivetett amerikai pótvámok emelését.