költségvetési tanács

Az államháztartás módosított finanszírozási tervében az idei évre előirányzott 3600 milliárd forint hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére, amelyeket - ha megfelelően célzottak - a tanács indokoltnak tart a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében - állapította meg a Költségvetési Tanács (KT).

Az Országgyűlés által elfogadott jövő évi költségvetés megalapozott, de a koronavírus-járvány miatt nagyobb kockázatokat tartalmaz, mint az előzőek - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

A Költségvetési Tanács (KT) megítélése szerint a magyar gazdaság erős fundamentumai és a már bejelentett gazdaságpolitikai intézkedések biztosíthatják, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása folytatódjon.

A Költségvetési Tanács (KT) a jövő hét végére alakíthatja ki véleményét a 2021-es költségvetési törvény tervezetéről. A testület a koronavírus-járvány miatt idén eltér a normális ügymenettől.

A kormány gazdaságvédelmi intézkedései is életet mentenek a koronavírus-járvány idején, de lesz költségvetési hatása, az ország adósságállománya nőhet - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

A növekedés extenzív tartalékai kimerültek, ezért indokolt meghozni azokat a termelékenységet, gazdasági hatékonyságot javító intézkedéseket, amelyek révén középtávon is fenntartható az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés - állapította meg a Költségvetési Tanács.

Az erőteljes beruházási hullám, a munkavállalók számának növekedése, valamint a vállalati beruházási kedv biztosítja a magyar gazdaság fejlődését. A lendület a következő években is kitarthat - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

Idén 4,5 százalék körüli növekedést vár, jövőre pedig a gazdasági bővülés ütemének lassulását prognosztizálja a Költségvetési Tanács (KT) munkáját segítő elemzők többsége - derült ki a tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) közösen rendezett konferenciáján.

A Költségvetési Tanács (KT) szerint a gazdasági növekedés az egész évben nagyobb lehet a tervezett 4,1 százaléknál, és így a második félévben is hathatós támogatást adhat a költségvetési célok eléréséhez.

A Költségvetési Tanács (KT) megalapozottnak és elérhetőnek tartja a 2020. évi, uniós módszertan szerint számított 1,0 százalékos GDP-arányos hiánycélt - állapította meg a jövő évi költségvetési törvény tervezetéről készített véleményében a testület. A tervezetet a kormány június 4-én nyújtja be az Országgyűlésnek.

Egy esetleges újabb gazdasági világválság hatásai lényegesen kisebbek lehetnek a magyar pénzügyi szektorra, mint a 2007-2008-as globális krízisé volt - hangzott el a 13. Pécsi Pénzügyi Napok nyitónapján.

Mindemellett a hitelesség, a költségvetési fegyelem és az államadósság csökkentése jelenti a magyar gazdasági növekedés alapját, nyugodt cselekvésre alkalmas évnek nevezte az ideit a Költségvetési Tanács elnöke, hozzátéve, hogy a gazdaság fejlődésének záloga egy versenyképességi fordulat.

A hazai GDP bővülési üteme 2021-ig biztosan az Európai Unió 2,5 százalékos átlaga fölött marad, de egyes becslések szerint ez kitart 2022-ben és 2023-ban is - jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke Sopronban.

Az európai uniós támogatások nem érkeztek meg, az átutalás a választás miatt jövőre tolódhat, akkora összegről van szó körülbelül amennyit az adósságszolgálatra kell  fordítani -derült ki a Költséágvetési Tanács elnökének szavaiból. Kovács Árpád elmondta: 2016-ban "egy fillér eu-s pénzt nem kaptunk", alkalmazkodhatunk, mint akkor.

A makrogazdasági folyamatok kedvezően alakultak az első fél évben, kockázatot jelent ugyanakkor az európai uniós források beérkezésének elhúzódása, valamint a költségvetési szervek kiadásainak túlteljesülése - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az első fél év költségvetési folyamatait értékelő elemzésében. 

A 2019-es költségvetés biztonságosnak nevezhető, a Cafeteria fokozatos kivezetését messze nem az egyensúly javításának szándéka indokolja, a közszféra dolgozóinak átképzését, a gazdaságba irányítását az élet, a fizetések differenciálódása, a munkaerőpiac helyzete is sürgeti. Interjú Kovács Árpáddal, a Költségvetési Tanács (KT) elnökével.

Az elmúlt hetekben erős téma lett itthon, hogy a magyar gazdaságnak milyen esélyei lennének az Európai Uniós források nélkül. Az egyik állítás szerint szinte semmi, míg mások szerint a növekedés lehetőségeit csak kisebb mértékben gátolná az EU-s források elmaradása. Kovács Árpád azok közé tartozik, akik szerint a vita álságos, a magyar gazdaság önerőből is képes – ha valamivel szerényebb mértékben is – a növekedésre.