Kúria

A Kúria megtiltotta a XVIII. kerületi légiutas-adó alkalmazását - közölte Budapest Főváros Kormányhivatala.

A Gazdasági Versenyhivatal elrendelte a Nitrogénművek csoportra kiszabott 11 milliárdos bírság végrehajtását, miután a Kúria jogerősen elutasította a cégcsoport halasztási kérelmét.

Március 1-jétől a Kúria tehermentesítése érdekében bevonják a Fővárosi Ítélőtáblát a közigazgatási ítélkezésbe. Az átalakítással a 2020. április 1-je előttihez hasonló szervezeti-hatásköri struktúra áll vissza, amely a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei szerint magával hozhatja az adó- és más közigazgatási perek lefolyásának gyorsulását. További fontos változás, hogy az új rendszerben a Kúriának újra felülvizsgálati hatásköre lesz a kétfokú közigazgatási perekben.

Támogatta Márki Zoltán, a Kúria büntető kollégiuma vezetőjének alkotmánybíróvá történő kinevezését az Országgyűlés igazságügyi bizottsága.

Patyi András hétfőn vette át a Kúria elnökhelyettesi kinevezéséről szóló okmányait Áder János köztársasági elnöktől.

A Kúria fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben.

A Kúria mindenben jóváhagyta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több mint egymilliárd forintos, rekordösszegű bírságot kiszabó határozatát, így jogerőssé vált, hogy az Auchan visszaélt jelentős piaci erejével.

A tíz kolontári lakos  életét követelő és 123 embernek súlyos égési sérüléseket okozóvörösiszap-katasztrófa elítéltjei felülvizsgálati kérelme nyomán nyilvános ülést tartott a Kúria. Meghallgatták a vád és a védelem képviselőit, a vádlottak az utolsó szó jogán beszélhettek. Határozatot várhatóan november 27-én hirdetnek.

Két tábornokot minősített vesztegetés miatt jogerősen három, illetve két év börtönnel és 27 millió, illetve 50 millió forint vagyonelkobzással sújtott a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatában.

Az Európai Unió bíróságának határozata nem veti el a magyar ítélkezési megoldást, ezért árfolyamrés és az árfolyamkockázat tisztességtelenségére hivatkozva a fogyasztók nem léphetnek fel új igényekkel, a kezelési költség és a folyósítási jutalék tisztességtelenségének kérdéskörében azonban a Kúria a bíróság ítélete alapján hozza meg döntését.

Az Európai Unió nemrégiben határozat hozott: az adóhatóság nem tekinthet el az áfaügyek mérlegelésekor döntése költségvetési kihatásaitól. Így elfogadhatatlan, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot egy adózótól, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé teszik.

A devizahitelekről a Kúria konzultációs testületének legutóbbi állásfoglalása a kúria szóvivője szerint könnyíthet a devizahitelesek terhein. Igaz Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője, kúriai bíró egy háttérbeszélgetésen a károsultak megnyert pereiről beszélt.

A Kúria két megoldást javasolt a bíróságoknak azokban a devizahiteles perekben, amelyekben a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kapott tájékoztatást.

A Devizahitelek, az árfolyamkockázat jogi kérdéseit vizsgálta a Kúria mellett működő, bírákból álló konzultációs testület és emlékeztetőt adott ki, azzal, hogy a bírói testület júniusban újra tárgyal és állásfoglalást ad ki az esetleges teendőkről, jogi következményekről. Az Európai Bíróság határozatából és a Kúria által kiadott elékeztető szövegéből milyen változás következik? Mire számíthatnak a devizaadósok? Idézünk néhány fontosabb megállapítást, véleményt.

A Kúria az Európai Unió Bíróságának múlt heti határozatára reagálva közölte:  a Konzultációs Testület tovább vizsgálja , hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. 

Súlyosításért fellebbez a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a Magyar Villamos Művek Zrt. volt vezérigazgatója és társai büntetőügyében a Pécsi Ítélőtáblán március elsején meghozott másodfokú ítélet ellen. Az eljárás harmadfokon a Kúrián folytatódik.

A Kúria elutasította egy adós felülvizsgálati kérelmét, amelyet az ügyfél devizahitel-szerződése érvénytelenségének - ismételt - megállapítása érdekében indított.

A devizahiteles ügyekben átfogó vizsgálatot indít 2019-ben a Kúria – jelentette be a legfőbb ítélkező fórum évértékelőjén a testület polgári kollégiumának vezetője.

A Kúria Konzultációs Testülete szerint a devizahitelek érvényességét egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük. A honlapjukon közzétett közlemény szerint az Európai Unió Bíróságának devizahitellel kapcsolatos döntése egybevág a Kúria korábbi állásfoglalásával, a joggyakorlattal teljes mértékben összhangban áll. A kúria szerint a korábbi elvi iránymutatásai miatt általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátása, illetve a korábbiak módosítása nem szükséges.

A szerződésekbe foglalt tisztességtelen feltételek miatt az adós nem szenvedhet hátrányt – állapította meg az Európai Unió Bírósága. A devizahitel-adósok helyzetének rendezése céljából elfogadott magyar...