lakáspiac

Lakhatási válsággal fenyeget a lakásárak növekedése és az albérletek drágulása a fővárosban. A GKI által készített tanulmány szerint a lakásállomány bővítésére van szükség.

Jelentős mértékben drágultak a lakóingatlanok az Európai Unióban a második negyedévben. A legnagyobb drágulás Magyarországon történt.

Nyáron a csökkenő kereslet emelkedő kínálattal párosult, amely lassította az árnövekedést a fővárosi használt lakások piacán - közölte az ingatlan.com.

A második körös agglomerációs gyűrű ingatlanai is egyre keresettebbek, miután húszmillió forint alatti áron csak Budapesttől 40-60 kilométerre találnak házakat a vevők.

Magyarországon tavaly hét évnyi bruttó átlagkereset kellet egy új, 70 négyzetméteres lakást megvásárlásához. A leghosszabb időszakot a cseheknek, a legkevesebbet pedig a portugáloknak kellett dolgozniuk egy új lakásért - írta a Deloitte európai lakóingatlan-piaci tanulmányában.

Folytatódik a lakásárak ütemes emelkedése. Országos átlagban 4-5 százalékos, az új építésű lakásoknál 4-7 százalékos, a pesti belvárosban pedig 10 százalékos áremelkedésre is lehet számítani a GKI Gazdaságkutató Zrt. ingatlanpiaci felmérése szerint.

Az első fél évben alig háromezer új lakás talált gazdára Budapesten, negyedével kevesebb, mint egy évvel korábban. Jövőre a felére eshet vissza az átadások száma a fővárosban.

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Az Európai Unióban Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben a lakásárak. Az ingatlan.com és az OTP Ingatlanpont elemzése szerint az eredmények hátterében a magyar gazdaság jó teljesítménye, a bérek folyamatos emelkedése áll.

Míg korábban a déli tájolás hódított az ingatlanpiacon, mára a vásárlók többsége a nyári hőségtől félve inkább az északi tájolású lakásokat keresi - mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A nagyobb lakásokat keresik a vevők, a félszobák helyett inkább a tágasabb szobákkal rendelkező ingatlanok iránt nőtt a kereslet.

Jócskán elmarad a kívánatostól az újlakás-építések száma, ráadásul az ilyen típusú építkezések beruházói meglepően szűk területekre koncentrálnak.

A Magyar Nemzeti Bank közzétette májusi Pénzügyi stabilitási jelentését, amelyből kiderült: a hazai bankrendszer intézményei egy jelentős negatív makrogazdasági sokk esetén is megfelelnének a szabályozói elvárásoknak, ugyanakkor a bankrendszeri profit mérséklődött az előző évi, értékvesztés-visszaírások miatt kiemelkedő szintjéhez képest.

A magyarországi piacon a legtöbb ingatlant vásárló külföldiek között előkelő helyen szerepelnek a kínai állampolgárok, akik Budapest belvárosában főként befektetési célra, míg a budai zöldövezetben saját használatra keresnek ingatlant.

Tavaly az egész évet tekintve erős kereslet mellett jelentősen emelkedtek a lakásárak, éves szinten országosan 15,2 százalékkal, Budapesten pedig 22,9 százalékkal, ezzel a fővárosban emelkedett a túlértékeltség kockázata, az árak ugyanis meghaladják a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat.

Ahhoz, hogy egy fiatal fizetéséből lakást vegyen, Budapesten több mint kétszer annyi ideig, 8,5 évig kell dolgoznia észak-magyarországi társához képest, aki már 3,6 évnyi regionális átlagjövedelemből meg tud venni egy 60 négyzetméteres ingatlant.

Országszerte tovább emelkednek a lakásárak az Árminimum.hu idei első negyedéves elemzése szerint, mivel a fővárosban és vidéken is csökken a kínálat.

A jegybank kezdeményezésére hétfőn megalakult a Lakás- és ingatlanpiaci tanácsadó testület (Litt), annak érdekében, hogy szakmai fórumot, az ingatlanpiac és a gazdaságpolitika legfontosabb szereplői között hatékony és rendszeres információcserét biztosítson. 

A Magyar Nemzeti Bank a nemrég ismertetett versenyképességi programjában felvetette az illetékszabályozás szigorítását a befektetési célú lakásvásárlások esetében, mert ez visszafoghatná a lakások drágulását.

Tovább emelkedhetnek az ingatlanárak az Árminimum Ingatlanpiaci Kínálati Index alapján, amely szerint februárban éppen annyi használt lakás vagy ház kelt el a piacon, mint amennyi új hirdetés jelent meg.