magyar gazdaság

Felülmúlta a piaci várakozásokat a bruttó hazai termék (GDP) első negyedévi 5,3 százalékos növekedése az elemzők szerint, akik ugyanakkor a következő negyedévekben fokozatos lassulásra számítanak.

Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva, illetve kiegyensúlyozva 5,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

A magyar gazdaság tartósan magas ütemű bővülést ér el, tavaly a magyar gazdaság 4,9 százalékkal nőtt. Cél, hogy a jövőben a bővülés legalább 2 százalékponttal meghaladja az Európai Unió átlagos növekedési ütemét.

Londoni makrogazdasági elemzők szerint a magyar gazdaság  - elsősorban az erőteljes hazai keresletnek köszönhetően - a korábban vártnál ellenállóbbnak bizonyult az euróövezet növekedési lendületének lassulásával szemben, és ez a magyarországi növekedési előrejelzések javítását indokolja.

Javította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedési előrejelzését az Európai Bizottság tavaszi prognózisában, amelyben azonban arra is figyelmeztetett, hogy egyre több jele van a gazdaság túlfűtöttségének.

Négy százalékos vagy azt meghaladó növekedéssel számol a kormány 2023-ig az Európai Bizottsághoz benyújtott konvergenciaprogramjában.

Hárommilliárd forintból épít gumibitumen-üzemet a Mol Zalaegerszegen. Varga Mihály a beruházás alapkőletételén azt hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a magyar gazdaság válságállóságát, amelynek egyik biztosítéka maga a Mol, illetve a vállalat beruházása, amelyhez a kormány 750 millió forintot biztosított a nagyvállalati beruházási támogatás révén.

Áprilisban a vártnál nagyobb mértékben romlott a gazdasági hangulat az euróövezetben és a teljes EU-ban az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága (DG EcFin) kimutatása alapján. Az Európai Unióban a legmagasabb gazdasági hangulatindexet áprilisban is Magyarország érte el.

A magyar gazdaság fontosabb ágazatainak növekedése 2019 első két hónapjában a tavalyihoz képest még gyorsult, de a hazai gazdasági várakozások áprilisban már kétéves mélypontra kerültek - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt., amely szerint a jegybank már az idén szigoríthatja a monetáris kondíciókat.

Magyarország nemzetgazdasági és stratégiai érdekének nevezte a jó együttműködés folytatását a Huawei kínai távközlési óriásvállalattal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pekingben.

A Raiffeisen elemzői a korábbi 3,4 százalékról 3,7 százalékra emelték az idei hazai gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésüket.

Egy esetleges újabb gazdasági világválság hatásai lényegesen kisebbek lehetnek a magyar pénzügyi szektorra, mint a 2007-2008-as globális krízisé volt - hangzott el a 13. Pécsi Pénzügyi Napok nyitónapján.

A Takarékbank 4,2 százalékról 4,4 százalékra emelte az idei, és 3,5 százalékról 3,6 százalékra a jövő évi GDP növekedési előrejelzését a gazdaság év eleji lendülete, a vártnál gyorsabb bérkiáramlás, a családvédelmi akcióterv, valamint az erőteljes működőtőke beáramlás hatására.

Az elmúlt években Magyarországon végrehajtott intézkedések azt eredményezték, hogy sikerült a magyar állampapírpiacon is elérni a közép-európai, alacsony államadósságú országokban jellemző adottságokat.

Javította idei és jövő évi magyar GDP-növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi világgazdasági prognózisában.

A kedvező folyamatok fennmaradása esetén, 2021-re megszűnhet az ország nettó külső adóssága. Az MNB sajtótájékoztatón mutatta be a 2018. év külső egyensúlyi folyamatait áttekintő Fizetési mérleg jelentést.

A jegybank elérte az inflációs célját, a következő negyedévekben az infláció a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozik, az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik.

Országos konzultációs sorozatot indít az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) többek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen a magyar mikro, kis- és közepes vállalkozások helyzetének, fejlesztési lehetőségeinek megismerésére.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a tavalyi 4,9 százalékosnál lényegesen alacsonyabb, 3,5 százalékos GDP-növekedésre számít ebben az évben, hosszabb távon pedig további lassulást prognosztizál. A gazdaságkutató szerint az infláció kordában tartásához szigorúbb monetáris politikára lenne szükség.

Míg 2018 utolsó negyedévében folyamatosan emelkedett, 2019 első negyedévében kis lépésekkel, de folyamatosan csökkent a GKI konjunktúraindexe. A márciusi romlás - a februárihoz hasonlóan - az üzleti várakozások miatt következett be, a fogyasztóiak ugyanis február után márciusban is kissé javultak, s gyakorlatilag elérték tavaly év végi szintjüket. A magyar gazdaság szereplőire összességében továbbra is erős optimizmus jellemző.