Naprendszer

Öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz látható szabad szemmel az égen péntekre virradóra a Naptól való távolságuk sorrendjében. A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa.

Egy francia tudóscsoport magyarázatot talált a Pluto hegyeit borító "hóra": nem jégből, hanem fagyott metánból áll.

A Szaturnusz, a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz atmoszférájának felső rétege forró, csakúgy, mint a Földé. Viszont a Földdel ellentétben ezektől a planétáktól túlságosan távol van a Nap ahhoz, hogy ilyen magas hőmérsékleteket okozzon. A jelenség régóta foglalkoztatta a bolygókutatókat.

Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő.

Útnak indították az amerikai űrkutatási hivatal és az Európai Űrügynökség Solar Orbiter nevű űrszondáját, amely a tervek szerint elsőként fogja lencsevégre kapni a Nap sarkvidékeit.

A Földön található legősibb szilárd anyagot fedezték fel egy Délkelet-Ausztráliába csapódott meteorit darabjaiba zárva.

Egyre fényesebb és nagyobb a Naprendszeren át száguldó csillagközi üstökös, a Borisov-üstökös. Az égi vándor vasárnap nagyobb amatőr csillagászati távcsövekkel is megfigyelhető lesz.

A póheten indiánok nyelvén égboltot jelentő Arrokoth nevet kapta az a Földtől mintegy 6,5 milliárd kilométerre lévő jeges bolygókezdemény, amely a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje - jelentette be a NASA.

Egy éve lépett át a csillagközi térbe az 1977-ben útnak indított Voyager 2, a második űreszköz, amely elhagyta Naprendszerünket. Az űrszonda missziójáról a kutatók öt tanulmányt tettek közzé.

Az eddigi legjobb felvételt készítette a NASA Hubble űrteleszkópja a Naprendszeren kívülről érkezett 2I/Borisov üstökösről.

Egy új kutatás szerint a Naprendszer titokzatos és máig felfedezetlen objektuma lehetséges, hogy nem is bolygó, hanem egy ősi (primordiális) fekete lyuk.

Közel hárommilliárd éven át volt mérsékelt hőmérséklet és víz a Vénuszon, tehát lakható lehetett a bolygó. A planéta felszíne 700 millió éve változott meg gyökeresen - vélik amerikai kutatók.

Ugyan a besorolása bizonytalan, az Oumuamua névre keresztelt, szivar alakú, kaotikusan forgó csillagközi égitest nem lehet idegen lények űrszondája - derült ki egy amerikai tanulmányból.

A Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója ötször-tízszer nagyobb is lehet a Földnél - derült ki egy új kutatásból.A Physics Reports című szaklap aktuális számában megjelent...

A lehető legélesebb, legrészletesebb felvételeket küldte el az Ultima Thule nevű égitestről az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons űrszondája. 

Nagyméretű kőzetbolygót fedeztek fel a Naprendszeren kívül, de ahhoz viszonylag közel a Genfi Egyetem kutatói. Az egyelőre Gl411b nevet viselő bolygón szinte biztosan nincs élet, hiszen a felszínén uralkodó körülmények leginkább a Vénuszéhoz hasonlítanak.

A New Horizons újabb felvételeket küldött a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestjéről, a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű kisbolygóról, amely felett átrepült az amerikai űrszonda.