Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy COVID vakcina. Hiány, árak és államok - hatalmi és erkölcsi megfontolások
No menu items!

COVID vakcina. Hiány, árak és államok – hatalmi és erkölcsi megfontolások

Sokan az égető vakcinahiány megoldását a kényszerlicenszek kiadásában látják. Európában sincs belőlük elég, alig jut – nyugati forrásból – a világ szegényebb kétharmadának. Az ENSZ humanitárius akcióval próbálja oltáshoz juttatni a szegény államokat, miközben kiderült, azok a gazdag országok sem kapnak eleget, amelyek előre fizettek, azaz milliárdokkal támogatták a kutatásokat. Petrus Szabolcs írása számokat idéz és tabukat feszeget.

Ígéret és valóság

A korona-elleni védőoltás közjó lesz – ígérték a nyugat vezető politikusai a világjárvány kitörésekor. „Mihelyt piacra kerülnek a szérumok, az egész világ számára hozzáférhetővé tesszük őket” – biztosította a nemzetközi közvéleményt novemberben a francia elnök. „Életről-halólról van szó. Nem lesznek első és másodosztályú emberek” – tette hozzá Emanuel Macron.

„Ismét megtörténik, ami a 2008-as pénzügyi válságot követő bankmentéskor: a költségek szocializálása és a nyereség privatizálása” – értékelte a kialakult helyzetet a Le Monde diplomatique (LMd).

Tedros Adhanom Ghebreyesu: „A nyugat szégyenteljes erkölcsi bizonyítványt állított ki magáról” 

Az ENSZ januári reakciójának érvénye mit sem változott: az addig legyártott 39 millió vakcinából a fejlődő országoknak jellemzően 25 darab jutott. “Nem 25 millió, 25” – tájékoztatta a sajtót rezignáltan az ENSZ Világegészségügyi Szervezetének (WHO) az elnöke akkor.

„A nyugat szégyenteljes erkölcsi bizonyítványt állított ki magáról” – értékelte a helyzetet.

Az ENSZ humanitárius akciót indított. A COVAX-program keretében 160 millió vakcinát szerzett be a fejlődő országok számára. A cél 2021 végéig 2 milliárd dózis. Eddig két ország kapott vakcinát: Ghána 600 ezret (27 millió lakos), Elefántcsontpart félmilliót (25 millió lakos).

A költség közös, a nyereség privát

A nyugati állok sok milliárd dollárra támogatták a gyógyszergyárak vakcinafejlesztését. Az EU 2 milliárd eurót adott a kontinens gyógyszerkonszernjeinek vissza nem térítendő támogatásként és hitelként. Utóbbit csak a nyereségből kell visszafizetni. A szubvenciók pontos összege nem publikus. A New York Times (NYT) információja szerint az amerikai-német Pfizer-Biontech 100 millió eurót kapott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD). Ebből 25 milliót kell visszafizetnie a profitja terhére.

Az EU dotációja ellenére a konszernek kemény ártárgyalásakat folytattak Brüsszellel. Az AstraZeneca készítménye 1,78, a Pfizeré 10, a Modernáé pedig 14,68 euróba kerül dózisonként az európai adófizetőknek.

Mindezt úgy, hogy a szerződésben lefektetett szállítási határidők nem teljesítése esetén kötbért sem kell fizetniük a gyártóknak. Ezért közölhette az AstraZeneca minden további nélkül Brüsszellel, hogy az első negyedévre vállalt 80 millió dózisnak csak a felét szállítja ki.

A gyógyszercégek példátlan módon a szérumok hatékonyságáért és azért sem vállnak garanciát, hogy az általuk megadott mellékhatások a betegtájékoztatókban szereplő gyakorisággal lépnek fel.

Ráadásul a konszernek az adásvételi szerződésekben megtiltották az EU-nak, hogy a készítményeket továbbértékesítse, vagy akár humanitárius megfontolásból részben elajándékozza a fejlődő országoknak!

Geo- és belpolitikai érdekek

Az NYT szerint a szerződések mellett a nagyhatalmak versengés és geopolitikai érdekek is nehezítik a helyzetet, különösen a fejlődő országok vakcinához jutását. A játszma főszereplői: Kína, az USA, Németország, Izrael, Nagy-Britannia és Oroszország.

Boris Johnson: London az EU nélkül gyorsabban és hatékonyabban tud cselekedni

Példaként Nagy-Britanniát hozza fel a legbefolyásosabb amerikai napilap, a New York Times. A britek többsége és a világ is Boris Johnson kormányfőt okolta, amiért a járvány tavaly elszabadult a szigetországban. Most jóval előrébb járnak a lakosság oltásával, mint az EU tagországai. Közel 40 százalékos oltottsági aránnyal a britek ötödikek a világranglistán – derül ki a Német Statisztikai Hivatal március 17-ei adataiból. Ezzel Johnson helyreállítania politikai reputációját.

A britek szemében igazolódott a Brexit-párti politikus sokat hangoztatott kijelentése: London az EU nélkül gyorsabban és hatékonyabban tud cselekedni. A londoni kormány januárban odaáig ment, hogy meg akarta tiltani a brit-svéd gyártónak a szérumokat exportját ameddig a szigetország lakóinak többsége nincs beoltva. A tilalomtól végül elálltak a Westminsterben. Johnson arról továbbra sem akar hallani, hogy a brit-svéd konszern a Nagy-Britanniában gyártott szérumokból az ENSZ COVAX-programja számára adjon el.

A nemzeti büszkeség fontosabb az egészségnél

A Le Monde politikai okokat lát a tények a mögött, hogy a franciák 12 százalékos oltottsági aránnyal a sereghajtók közé tartoznak. A párizsi kormány még akkor is milliárdokat adott a francia gyógyszerkonszernnek, a Sanofinnak és nem rendelt külföldi vakcinát, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai cég a szérum fejlesztésében jócskán le van maradva a nemzetközi konkurencia mögött.

A francia sajtó ezzel összefüggésben egy általános problémát, a hazai ipar évtizedek óta tartó leépülését is felvetette. Tavasszal több, mint két hónapig kellett hozzá, hogy a francia cégek beindítsák a maszkgyártást.

Aránytalanság minden szinten

A segélyszervezetek 1942-ben alapított nemzetközi szövetsége, az Oxfam becslése szerint a leggazdagabb, de a világnépesség csak 14 százalékát adó államok vették meg 2020 végéig az értékesített dózisok 53 százalékát.

A vakcinál elosztásakor az EU-ban is az erősebbek járnak jobban: az első szállítmányokból az olaszok 9750, a franciák 19.500, a németek 151.125 dózist kaptak. A népesség alapján Itáliának és Franciaországnak nagyjából megegyezik, Németországnak pedig csak 40 százalékkal több járt volna, mint a franciáknak és az olaszoknak. Ráadásul a németek, akik az EU közös beszerzési bizottságának vezetőjét adják, külön is vásárolnak és így tovább csökkentik a vakcinák mennyiségét, amit az EU megvásárolhatna.

A német magatartás Boris Johnsont látszik igazolni: a tagállamokat saját érdekeik hajtják, az EU nem képes egységes fellépésre.

COVID-vakcina: a gyógyszergyártás állatorvosi lova

A LMd szerint a korona-oltások elosztása körüli aránytalanság jól mutatja a gyógyszergyártás általános anomáliáit. A konszernek az új gyógyszerek költség- és időintenzív kifejlesztését előszeretettel helyezik ki államilag dotált egyetemekhez, kutatóintézetekhez és kórházakhoz.

A Le Monde diplomatique a vakcinák elérhetőségéről és az akadályozó tényezőkről – francia nyelvű írás

A kutatás és fejlesztés tehát közpénzekből történik. A szabadalom, illetve a kifejlesztett készítmény mégis a magáncégek tulajdona lesz. Aztán a szintén közpénzből finanszírozott társadalombiztosítás megvásárolja a készítményeket. Ráadásul a konszernek a gyártási kapacitás és az alapanyagok végességére hivatkozva arra késztetik az államokat, hogy egymásra licitálva verjék fel a gyógyszerek árát.

Kényszerlicenszeket!

Az anomáliákat minden eddiginél világosabbá tevő világjárvány hatására sok civil és nemzetközi szervezet kényszerlicenszeket követel. Az ötlet nem a koronavírus-járvánnyal jött. A WTO javaslatára 2017-ben módosult a szellemi tulajdon védelméről szóló Trips-egyezmény.

A Trips főszabálya szerint a szellemi alkotást képező gyógyszertermékeket a kifejlesztéstől számított 30 évig csak a szellemi tulajdon birtokosának engedélyével szabad utángyártani. A módosítás értelmében az államok „egészségügyi krízis esetén, halasztást nem tűrő esetben, nem kereskedelmi célból licenszeket adhatnak ki a védettséget élvező gyógyszerkészítményeket utángyártására”. Nemzetközi jogászok véleménye szerint most a harmadik világban egyértelműen ’egészségügyi krízis’ áll fenn. Például elég Salvadort Zimbabwe-t vagy akár Fehéroroszországot említeni, ahol az oltottak aránya március közepén még a 0,5 százalékot sem éri el. Elkezdhetne tehát végre az utángyártás.

Jogi és gyakorlati akadályok

A kényszerlicenszek útjában két jogi nehézség áll. Egyrészt nem tisztázott, mit jelent a ’halasztást nem tűrő eset’ kifejezés. Másrészt a vakcinák több, egymásra épülő szabadalomból állnak: összetétel, gyártási eljárás, klinikai alkalmazási eredmények.

Gyakorlati probléma, ha országok tucatjai kezdenek védőoltást gyártani, alapanyaghiány hamar kialakulhat. Másfelöl a szakértői becslések szerint 6-8 hónapig tartana, amíg egy átlagos gyógyszergyárban kialakítanák a szükséges higiéniai és biztonsági feltételeket.

Az USA nem enged

Sokszor felbukkanó téma a gyógyszer szabadalom ügye Kép/Forrás Wire  -angol nyelvű írás

A kényszerlicenszek útjában álló legnagyobb akadály a geopolitikai. Jelenleg két amerikai gyógyszergyár, a Pfizer és a Moderna rendelkezik a leginnovatívabb készítményekkel. „Aki a szabadalom megsértésével kezdené őket gyártani, Washingtonnal húzna újat” – konstatálja a LMd. „Erre eddig az európai országok nem vették a bátorságot” – teszi hozzá a közéleti elemzéseket közlő, világszerte megjelenő francia havilap. Példaként a szintén amerikai konszern, a Gilead Sciences Hepatitis-C gyógyszerét hozza fel. A 12 hetes kezeléshez szükséges dózis 41 ezer euróba kerül. A francia kormány soknak tartotta, de végül elfogadta az árat. Kényszerlicensz helyett inkább a térítésmentes kezelésre jogosult állampolgárok körét szűkítette.

Európától nem kell félniük az utánzóknak?

Fordított esetben Washingtonnak nincsenek félelmei. Amikor a 2001-es terrortámadás után a CIA információi szerint Anthrax alapú vegyi fegyverrel terveztek újabb támadást az USA ellen, a Fehér Ház kilátásba helyezte, hogy meg fogja engedni a hazai gyártókat, hogy a jogdíjtulajdonos, a Bayer engedélye nélkül kezdjenek az ellenszer, a Ciprofloxacin gyártásába. A zsarolás sikeres volt, a német konszern jelentőse engedményt adott a szérum listaárából az amerikai kormánynak.

A licensz nélküli gyógyszergyártás különösen Indiában és Kínában elterjedt jelenség. A generikumok persze a nélkül készülnek, hogy ’egészségügyi krízis’, illetve ’halasztást nem tűrő eset’ állna fenn.

Moszkvával és Pekinggel Washington ellen?

A LMd szerint „meg kellene törni az amerikai konszernek dominanciáját a COVID-vakcinák piacán”. Ez a lap szerint akkor lenne lehetséges, ha a két alternatív szérumból, a kínaiból és az oroszból jóval több lenne a piacon. „Ehhez világszerte el kellene kezdeni gyártani a két készítmény generikumát.” A lap némileg naivan a két jogdíjtulajdonos áldását reméli a tervhez.

Ennél talán realisztikusabb a számos civil szervezet és az WHO által is támogatott javaslat, miszerint a gyógyszergyártóknak a közpénzből, illetve állami egyetemek, kórházak, kutatóintézetek közreműködésével fejlesztett készítményeket olcsóbban kellene adniuk a kifejlesztett támogató országoknak.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Kriptovaluta szabadesésben – csalás. Törökországországban 60 embert őrizetbe vettek

 A török hatóságok őrizetbe vettek 62 embert a helyi kriptotőzsdével, a Thodex-szel kapcsolatos csalási ügyben folytatott vizsgálat keretében. A cég vezetője közben külföldre menekült, a platform közel 400 ezer felhasználója pedig nem fér hozzá a befektetéseihez.

Európai Gyógyszerügynökség: az AstraZeneca-vakcina előnyei felülmúlják az esetleges kockázatokat

A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a rendkívül ritkán előforduló vérrögképződés esetek ellenére az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait - közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA)

TT index. NAV lista a megbízhatatlan tulajdonosi besorolású cégekről

Központi nyilvántartás készül, amit régóta vártak a pénzmosás-megelőzési kötelezettségekkel...

Gyrosvágó késsel sújtott vendégére a büfés – felfüggesztettet kapott

Életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt jogerősen két év, négy év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy vendégre késsel támadó gyorséttermi szakácsot a Fővárosi Törvényszék.

Hírek

Gyrosvágó késsel sújtott vendégére a büfés – felfüggesztettet kapott

Életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt jogerősen két év, négy év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy vendégre késsel támadó gyorséttermi szakácsot a Fővárosi Törvényszék.

Horrorkaravánok. Három hónap alatt 15 millió forint bírság

A közúti ellenőrzéseken kiszűrt, súlyos közlekedésbiztonsági kockázatot hordozó járműszerelvények üzemeltetőinek eddig összesen 15,5 millió forintjukba kerültek a jogsértések - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Teknősbéka talált fejen egy idős nőt Floridában

Egy szélvédőn becsapódó teknősbéka talált fejen szerdán egy idős nőt Floridában, ám szerencsére az asszony és a hüllő is túlélte a nem mindennapi találkozást.

A hétvége nem lesz túl meleg, de süt majd a nap

Sok napsütés várható a hétvégén, legfeljebb néhol lehet egy-egy futó zápor. Napközben jellemzően 15 Celsius-fok körül alakulnak a csúcsértékek, de hajnalban néhol mínuszokra is készülni kell - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Nemzeti Kibervédelmi Intézet – Riasztás: most zsaroló levelekkel próbálkoznak a bűnözők

Riasztást adott ki az interneten terjedő magyar nyelvű, zsaroló hangvételű levelek miatt a  Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI). A teendőkről is tájékoztattak.

Koronavírus – Reuters: az EU kész beperelni az AstraZenecát

Az Európai Bizottság jogi eljárást indít az AstraZeneca ellen, mivel a gyógyszercég nem teljesítette az unióval kötött szerződésekben vállalt kötelezettségeit a koronavírus elleni oltóanyag gyártására és kiszállítására - közölte a Reuters egy uniós tisztségviselőre hivatkozva, aki közvetlen kapcsolatban áll a vállalattal.

Szombattól nyithatnak a teraszok – később kezdődik a kijárási tilalom

Valószínűleg pénteken eléri a 3,5 milliót a beoltottak száma, és az ezt követő napon, szombaton kinyithatnak a teraszok - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A felhőbe költöznek az államkincstári számlák

Május elsején éles teszttel indul, jövő januártól pedig teljes körűvé válik a Magyar Államkincstár új multidevizás számlavezető rendszere - közölte Bugár Csaba, a MÁK frissen kinevezett elnöke.

Randioldalon csalt ki százezreket férfiaktól – vádemelés

Üzletszerűen elkövetett csalás miatt emelt vádat a Bajai Járási Ügyészség egy kecskeméti nő ellen, aki internetes társkereső oldalon hat férfitól összesen 1,7 millió forintot csalt ki.

Hambulancia. Adatbázis készül a mentőket támogató éttermekről

Az Országos Mentőszolgálat úgy döntött: országos online adatbázist készít a szolgálatban lévő mentőket támogató vendéglátóhelyekről, miután országszerte egyre többen fejezik ki támogatásukat a mentődolgozók felé - hangzott el az M1 Híradójában.

Üvegházhatású gázok. Az uniós tárgyalók 55 százalékos csökkentésről állapodtak meg

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói megállapodásra jutottak arról az éghajlatpolitikai célkitűzésről, amely szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Új tagállammal bővülhet az USA

A Biden-adminisztráció támogatja a Washington DC-t szövetségi állammá, és ezzel az Egyesült Államok 51. tagállamává nyilvánító törvényjavaslatot - derül ki a Forbes magazin híréből.

Gazdaság

Kriptovaluta szabadesésben – csalás. Törökországországban 60 embert őrizetbe vettek

 A török hatóságok őrizetbe vettek 62 embert a helyi kriptotőzsdével, a Thodex-szel kapcsolatos csalási ügyben folytatott vizsgálat keretében. A cég vezetője közben külföldre menekült, a platform közel 400 ezer felhasználója pedig nem fér hozzá a befektetéseihez.

Az MNB 250 milliárdot fizet a költségvetésbe

A Magyar Nemzeti Bank 250 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésbe a 255,4 milliárd forintos tavalyi nyereségéből.

Kapós a Zöld kötvény – jelentős túljegyzés

A 20 milliárd forintért meghirdetett mennyiségnél 10 milliárddal nagyobb összegben, összesen 30 milliárd forintért értékesített Zöld Magyar Államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) aukcióján.

Van bank, ahol az összes lakásfelújítási hitelt jóváhagyták – így állnak a banki folyósítások

A koronavírus sem tudja megállítani a felújítási lázat, köszönhetően a vissza nem térítendő állami támogatásnak és a kapcsolható, akár az előfinanszírozásához felvehető, támogatott lakásfelújítási jelzáloghitelnek. Banki beszámolók szerint jelentős az érdeklődés a kölcsönök iránt is. 

Fenntartható hitelezés? Megjelent az MNB Zöld ajánlása – banki reakciók

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Zöld ajánlása, amelyet online rendezvényen mutatott be a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős jegybanki alelnök. A konferencia...

A Real Madrid elnöke szerint a Szuperliga használ a kicsiknek is

A Real Madrid elnöke, Florentino Pérez szerint elsősorban a nagy klubok nehéz anyagi helyzete miatt volt szükség arra, hogy életre hívják az Európai Szuperligát (ESL), amelyben húsz csapat szerepel majd.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom