Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Csak egy klikk. Az internet a klímát fenyegeti!

Csak egy klikk. Az internet a klímát fenyegeti!

Videót megosztani vagy lejátszani a YouTube-on csak néhány klikk, de elképesztő háttér-infrastruktúrát és rengeteg energiát követel. A globális energiatermelés 10 százalékát az internet emészti fel és a digitális eszközök felelnek a CO2 kibocsátás 4%-áért! Az arányok 2025-re megduplázódhatnak. 

Alábecsült energia szükségelt

Az energiatermelés 10 százalékát az internet emészti fel

Sokáig reális várakozás volt, hogy a digitalizáció hozzájárulhat a természeti erőforrások takarékosabb használatához. Kevesebb papír, üzleti utak helyett videó konferenciák – hangzott a két legelterjedtebb példa. Eddig ennek az ellenkezője történt. Például gyors és olcsó online repülőjegyekkel dinamikusan nő a privát és az üzleti utak száma is. És maga a digitalizáció is valóságos energiazabáló.

Pozitív és pozitívnek látszó példák

Az internet lelkét a világ szerverközpontjainak sokasága jelenti. Itt tárolják és kezelik az interneten futó felfoghatatlan mennyiségű információt. Az energiaigényük hatalmas.

A technológiai intézet számítógépeivel termelt hő uszodát és épületeket fűt

Egy szerverközpontot azonban lehet energiatakarékos is, ahogy Németország legnagyobb kutatóbázisa, a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) példája mutatja. Kutatói nagy teljesítményű számítógépekkel dolgoznak, amelyek hátterében hatalmas szerverközpont áll. Egy-egy gép több hőt termel, mint egy legnagyobb fokozatra kapcsolt villanytűzhely.

Karlsruhében nem engedik elszállni a gépek működésének sok energiával megtermelt melléktermékét, a hőt. Vizet melegítenek vele, amely részben az épület fűtéshálózatába kerül, részben pedig csöveken a közeli városi uszodába is eljut, ahol így nem kell a medencéket melegíteni.

A környezettudatos magánvállalkozások számának növekedésével egyre több a KIT-hez hasonló szerverközpont épülhet. A zöld imázst építő cégek azonban találtak egy másik, jónak látszó, de mégsem olyan környezettudatos megoldást is: Skandináviába, illetve Kanadába helyezik a szerver központjaikat. Olcsó az áram, magas a megújuló energiaforrások aránya, és az alacsony külső hőmérséklet miatt kevesebb energia kell a gépek hűtéséhez. A gépek melege azonban elszáll a hideg északi levegőbe.

A streaming minden baj okozója?!

Az internet által felemésztett energia jó része a filmfeltöltéshez és lejátszáshoz kell. A videók a globális adatforgalom 80%-t adják! Egy-két klikk és pereg a film. Bele se gondunk milyen komplikált, mennyire energia intenzív infrastruktúra áll a háttérben.

A videókat merevlemezeken tárolják a világ legkülönbözőbb pontjain. Az esetek többségében a felhasználó által választott felbontásra kell átalakítani a szerverközpontokban tárolt videókat. Ez egy speciális, extrém nagy teljesítményre képes chippel történik: GPU – Graphic Processing Units. Minthogy minden percben százmilliók, filmek tízmillióit nézik, a merevlemezek és a chipek folyamatosan maximális teljesítménnyel dolgoznak.

Technikai fejlődés = nagyobb energiaigény

A kódolás és a felbontás is falja az energiát

A szerverek a technikai fejlődésnek köszönhetően egyre energiatakarékosabbak. Összességében mégis többet fogyasztanak. Erről a fogyasztók tehetnek, akik egyre több videót néznek, és egyre jobb minőséget követelnek meg.

Persze felelős a YouTube és társa is, amikor mind nagyobb felbontásokat kínálnak annak tudatában is, hogy a legtöbb felhasználó gépén nem érezhető minőségi különbség. Így amikor szervereik energiahatékonyságának növelésére sokat áldozó zöld vállalkozásnak mondják magukat, csak az igazság egy szeletével büszkélkednek.

Szeméthegyek – szoftverek

A gazdagok a digitális fejlődés haszonélvezői, szegények az áldozatai

Régóta ismert az elektroszemét problémája. A digitális eszközök ritka fémet sokaságából állnak. Leginkább a harmadik világban, a bányákban dolgozók brutális anyagi és egészség- kizsákmányolásával termelik ki őket. Hiába a drága alkotóelemek, ha jön az új, hatékonyabb gép, a régi a kukába kerül. Az újrahasznosítható egységeket ugyan kiszerelik, de az értéktelenek a harmadik világ szeméttelepeire kerülnek.

Így a nyugati gyártók az új gépek értékesítéséből és a régiek újrahasznosításából gazdagodnak, addig a harmadik világ országai duplán lesznek a digitális fejlődés áldozatai.

Az afrikai szeméthegyek egyre nőnek, mert a gépek életperiódusa csökken. Pedig a hardverek, tehát a gépek fejlődése évek óta egyre kisebb ütemű. A naponta megújuló szoftverek a felelősek, amelyek egyre nagyobb teljesítményt követelnek a gépektől. Ezzel a hardverek energiahatékonyságának növekedését is semmissé teszik.

Ignoráns szoftverfejlesztők

A szoftverfejlesztőknek eddig nem volt szempont a termékeik energiaigénye. Most lassan változik a hozzáállás és a jogi környezet. A német környezetvédelmi tárca a háztartási gépekhez hasonlóan a kompjúter programokat és okostelefon alkalmazásokat is energiafogyasztásuk szerint osztályozná.

A KIT szakemberei szerint is a szoftverek döntik el, klímagyilkos vagy klímabarát lesz-e a digitalizáció. A megoldást az algoritmusaik hatékonyságának növelésben látják. Jobb programokkal például gyorsabb és így energiakímélőbb lenne a videók átalakítása a fogyasztók által kívánt felbontásra.

Adataink, a net valutája

A felhasználók leggyakrabban adataikkal fizetnek az ingyenesnek tűnő online tartalmakért, szolgáltatásokért. A Facebook, a YouTube & Co. nem jótékonysági vállalkozások! A szolgáltatók kíváncsisága nem ismer határokat. Mindet regisztrálnak, amit tudnak, amivel gigantikus adathegyek állnak elő.

Szerverszobákat termelnek az új szoftverek, amelyek csak új gépekre férnek

A szoftverek és app-ek fejlesztésénél fontos cél, hogy minél többet tudjanak meg a felhasználóról. Ennek és a streamingnek van oroszlánrésze a net adatforgalmának kétévenkénti megduplázódásában. Nehéz megjósolni, hogy lesz-e növekedéslassulás, és ha igen, mikor.

Kevesebb információt gyűjtenek és ezzel klímabarátabbak a szabad felhasználású programok, mint például  a Linux, a legismertebb ingyenes operációs rendszer.

A politika határt szab?!

A német környezetvédelmi miniszter a klímavédelem és a digitalizáció kapcsolatát a jövő évi német EU-elnökség egyik központi témájává akarja tenni.

Svenja Schulze

„Nem szükségszerű, hogy a digitalizáció klímagyilkos legyen. Éppen ellenkezőleg. Ha jól használhatjuk, a jólét, a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem szolgálatába állítható” – véli a szociáldemokrata miniszter asszony, Svenja Schulze.

Növelni akarja a fogyasztók érzékenységét. Elérni, hogy szoftver és app letöltésekor gondoljanak azok energiafelhasználásra. Erre szolgálna a már említett energiafogyasztási besorolás. Célja az is, hogy kattintás előtt gondoljuk át, a kiválasztott videó nem lenne-e kisebb felbontás mellett is ugyan olyan élvezhető, mint a maximumon. Fontoljuk meg, valóban szükségük van-e az okostelefonnal szabályozható hűtőre, vagy bluetooth-os hajszárítóra.

A fejlesztőknél és szolgáltatóknál Berlinben nem tartják elegendőnek a meggyőzést. Schulze szerint „most kell határokat szabni, mert az internet energiaigénye teljesen elszabadulhat”. Jó példa erre a kriptopénz.

A legelterjedtebb, a Bitcoin szerverei a fizetőeszköz háttérben húzódó algoritmus működtetéséhez annyi energiát használ fel, mint egész országok! Ráadásul társadalmi hasznossága erősen kérdéses. Egy átláthatatlan rendszer, amely a világ pénzügyi stabilitását veszélyeztetheti.

A csábító kriptopénzt, a bitcoint országnyi energiával “termelik”

Kérdés, hogy lehet-e a digitális világ energiafelhasználását jogszabályokkal korlátozni, és ha igen miként. Az biztos, hogy csak nemzetközi szabályozás képzelhető el. Bitcoin ismét jó példa: A szerverei nagy része Skandináviában van, tehát ott használja fel a legtöbb áramot, viszont a felhasználók többsége az USA-ban.

Kétséges, hogy szabályozás nélkül elérhető-e a sokáig reálisnak tartott cél, hogy a digitalizáció hozzájárul a természeti erőforrások takarékosabb felhasználáshoz.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Államháztartás. Az előirányzat közel hatszorosa a hiány

A gazdaságvédelmi intézkedések és a védekezési kiadások következtében 2020 első hét hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2165 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte a Pénzügyminisztérium (PM).

Egy év alatt hétezer magyar cég tűnt el

Másfél százalékkal csökkent a cégek, 14,7 százalékkal a cégalapítások száma, miközben közel 40 százalékkal nőtt a végelszámolásoké az első felében az egy évvel korábbiakhoz képest - közölte a Bisnode.

Balatoni villájában vették őrizetbe a milliárdost – videó

Közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost vettek őrizetbe a NAV nyomozói - közölte a hatóság észak-alföldi bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense.

Zöld fordulat – energia. Európa hidrogénes tervei

Az EU most bemutatott stratégiai terve szerint a hidrogén 2050-ig 14 százalékot kap a kontinens energiamixében. Cél a klímasemleges Európa a század közepéig.

Hírek

Balatoni villájában vették őrizetbe a milliárdost – videó

Közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost vettek őrizetbe a NAV nyomozói - közölte a hatóság észak-alföldi bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense.

Történelmi mélyponton a török líra

Történelmi mélypontra gyengült a török líra a dollárhoz képest csütörtökön, folytatva a hét eleje óta tartó zuhanórepülést, amelyet nem tudtak megállítani az állami bankok agresszív dolláreladásai.

Vatikán. Erdő Péter bekerült a Gazdasági Tanácsba

Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket nevezte ki Ferenc pápa a vatikáni pénzügyekért felelős Gazdasági Tanács egyik új tagjává. Ez a testület felügyeli a vatikáni hivatalok és intézmények gazdasági-pénzügyi tevékenységét.

Koronavírus – Tovább nő az aktív betegek száma Csehországban

Csehországban tovább nő az aktív koronavírus-fertőzött betegek száma.

Kína. Újabb kanadait ítéltek halálra

Kábítószer előállításának bűntette miatt újabb kanadai állampolgárt ítéltek halálra Kínában. A középfokú bíróság ítéletét a legfelsőbb bíróságnak is jóvá kell hagynia.

Kovács Árpád: társadalmi jövőkép nincs gyermekek nélkül

Egy társadalom jövőképét gyermekek nélkül nem lehet elképzelni - hangoztatta Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke egy most megjelent tanulmánykötetről beszélve.

Genova szivárvánnyal ünnepelte visszaépített sztráda-hídját

Két év alatt készült el az összeomlott Morandi-híd helyén az új. „Az öröm nagy, de a fájdalom marad” – mondta a kormányfő a San Giorgio-híd avatásán. A forgalom szerda hajnal óta robog a Genovát elkerülő régi-új autópálya-viadukton.

Koronavírus. Besárgult Spanyolország

A koronavírus-fertőzés terjedése miatt zöldből sárga besorolású lett Spanyolország - az erről szóló országos tisztifőorvosi határozat a Hivatalos Értesítőben jelent meg.

Koronavírus. A brit főnök kirúgta az otthon maradókat

A brit vízvezeték-szerelő cég, a Pimlico Plumbers tulajdonosa kirúgta azokat az alkalmazottait, akik nem akartak visszatérni a munkába. Charlie Mullins a többi munkaadót is hasonló szigorúságra buzdítja - írja a Sun

Riasztás: nyakunkon az újabb felhőszakadás

Zivatarveszély miatt az ország nagy részére elsőfokú, felhőszakadások miatt több déli megyére ismét másodfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Árhullám. A Duna pénteken tetőzhet Budapestnél

Árhullámok alakultak ki több magyarországi folyón is a napokban lehullott jelentős mennyiségű csapadék hatására - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

Koronavírus – Rekordmagas a betegek száma Csehországban

Rekordszámú, több mint ötezer koronavírus-fertőzött beteg volt szerdán reggel Csehországban.

Gazdaság

Történelmi mélyponton a török líra

Történelmi mélypontra gyengült a török líra a dollárhoz képest csütörtökön, folytatva a hét eleje óta tartó zuhanórepülést, amelyet nem tudtak megállítani az állami bankok agresszív dolláreladásai.

MNB – Itt az első zöld vállalati kötvény

Megtörtént az első hazai zöld vállalatikötvény-kibocsátás a Növekedési kötvényprogramban (Nkp): a CPI Hungary Investments Kft. 30 milliárd forint össznévértékű, 2,25 százalékos kuponú, 10 éves futamidejű zöld vállalati kötvényt hozott forgalomba - közölte a jegybank.

Kamatcsökkentés – Egyhangú volt a döntés az MNB-ben

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek júliusban az alapkamat 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentéséről, továbbá a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról - közölte az MNB a július 21-i kamatdöntő ülésről kiadott jegyzőkönyvében.

A járvány sem állította meg a szuperállampapírt

A koronavírus-járvány ellenére is megőrizte népszerűségét a Magyar Állampapír Plusz: a második negyedévben állománynövekedése csaknem 400 milliárd forint volt - közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Az MNB piacot nyitna a zöld kötvényeknek

A Magyar Nemzeti Bank a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacokon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosításának támogatását, együttműködve a társhatóságokkal és a piaci szereplőkkel - közölte az MNB.

Biztosítás – MNB: alacsonyabb kamatplafonok jönnek

A forintalapú hagyományos élet-, nyugdíj-, egészség- és járadékbiztosítások technikai kamata 2,3 százalékról 1,8 százalékra, az euróalapú konstrukcióké 1,1-ről 0,6 százalékra csökken januártól - közölte az MNB.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom