Hirdetés
Kezdőlap Tudomány Elindult a NASA legújabb Mars-járója a bolygó felé - Marskutató országok
No menu items!

Elindult a NASA legújabb Mars-járója a bolygó felé – Marskutató országok

Útnak indult a Mars felé az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) legújabb Mars-járója, a Perseverance (Állhatatosság). A vörös bolygó megismerése az 1960-as évek óta foglalkoztatja az űrkutatókat. Mintegy 40 misszió indult útnak, ezeknek fele volt sikeres.

Az amerikai marsjárónak állhatatosnak kell lennie a zord körülmények miatt

A legújabban indított amerikai marsjáró előtt elsőként a Szovjetunió küldött műholdat a Marsra, csupán három évvel azután, hogy felbocsátotta első szondáját, a Szputnyik-1-et. Az 1960 októberében elindított Marsnik-1 és 2 azonban el sem jutott a Föld körüli pályára, már az indítás sikertelen volt.

Elsőként a Zond-2 szovjet űrszonda került közel a Marshoz, bár nem sikerült megfigyeléseket végeznie.

Az amerikaiak által készített Mariner-4 lett végül 1965. július 15-én az első szonda, mely elrepült a vörös bolygó felett. Mintegy 20 fotót küldött a Földre, ezek feltárták a bolygó sivatagszerű, kráterekkel szabdalt felszínét.

A Mariner-6 és 7 1969-ben több tucatnyi felvételt készített a bolygóról, majd 1971-ben a Mariner-9 részletes fotografikus térképet állított össze. Láthatóak voltak rajta a vulkáni tevékenység és a folyamok általi eróziók nyomai.

A szovjet Mars 3 űrszonda

Ugyanebben az évben a szovjet Mars-3 elsőként hajtott végre a bolygón puha landolást, a jelátvitel azonban mintegy 20 másodperccel később megszakadt.

Az Egyesült Államok készítette az első Marson is működő járművet: a Viking-1 1976 júliusában hajtotta végre az első sikeres leszállást a bolygó felszínén. Szeptemberben követte ebben a Viking-2. Kettejük kombinált missziója több mint 50 ezer felvételt készített és kimutatta, hogy a Marson életnek jele nincs.

A Viking 1

A Mars-missziók sora az 1990-es években folytatódott, vegyes eredményekkel. Hét szonda eltűnt, de az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA két nagyobb sikert is elkönyvelhetett, mindkettőt 1997-ben.

A Mars Pathfinder júliusban elhelyezte a bolygón a Sojourner (jövevény) nevű kis mars-járót. Szeptemberben az egy évvel korábban útnak indított Mars Global Surveyor (MGS) nevű űrszonda Mars körüli pályára állt és vizsgálni kezdte a bolygó felszínét és légkörét.

A Pathfinder és a Surveyor is részletes adatokat gyűjtött a planétáról és képes volt észlelni rajta ásványok jelenlétét.

Mars Express indításának pillanata

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2003 nyarán indította útnak Mars Express nevű szondáját, amely decemberben kezdte meg a bolygó körüli keringését, azóta is működik. A Beagle-2 nevet viselő leszállóegységével már a landolás közben megszakadt a kapcsolat, de még 2015 januárjában is látható volt a Mars felszínén.

A NASA 2004 januárjában két geológiai robotot, a Spiritet és az Opportunityt helyezte el a Marson, sikeres missziójuk 2010-ig, illetve 2018-ig tartott.

Az Opportunity

Az Opportunity 45 kilométert tett meg a vörös bolygón, ez az eddigi leghosszabb, Földön kívül megtett távolság. Több mint 200 ezer felvételt küldött vissza a Földre és pára nyomait fedezte fel a légkörben.

2008 májusában a szintén amerikai Phoenix az állandóan fagyott talajt (permafrost) vizsgálta a Marson és fagyott állapotú víz jelenlétét állapította meg.

A NASA Curiosity nevű szondája 2012 augusztusában landolt a Marson, ez az egyik, még mindig működő jármű ezen az égitesten.

Az Insight fő feladat az adatgyűjtés volt. Talajmintát is vett a vörös bolygón

2018-ban indította útnak a NASA az InSight-missziót, amelynek leszállóegysége sikeresen landolt a felszínen. Az űreszköz fő feladata olyan adatok gyűjtése, melyek segítségével a szakértők jobban megérthetik az égitest belső struktúráját. Az InSight egyik műszere az úgynevezett HP3 (Heat Flow and Physical Properties Package) vagy Vakond, mely a talajba fúr le a mérésekhez. Az Insight a második működésben lévő eszköz a vörös bolygón.

India 2014 szeptemberében állította Mars körüli pályára szondáját. A Mars Orbiter Mission célja, hogy metán jelenlétét mérje a bolygón.

Az Egyesült Arab Emírségek július 27-én indította útnak Amal (remény) nevű mars-szondáját. amely a vörös bolygó körül keringve tanulmányozza majd annak légkörét és adatokat küld a Földre.

Július 23-én Kína indította útnak a Tienven-1 (Égi kérdések) elnevezésű űrhajóját, amely egy Mars-járót és egy orbitális pályán keringő szondát visz a Marsra. A küldetés célja a vörös bolygó felszínének tanulmányozása.

A legújabb misszió űreszköze, a Perseverance helyi idő szerint csütörtök reggel 7 óra 50 perckor – közép-európai idő szerint 13.50-kor – indult útjára a floridai Cape Canaveral űrállomásról, és a tervek szerint hét hónap múlva, 2021. február 18-án fog landolni a Mars felszínén.

A Mars-járó a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amely 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tóként hullámzott a vörös bolygó felszínén. A tudósok azt remélik, hogy a területen múltbéli mikrobiális élet nyomaira bukkanhatnak.
Ez az amerikai űrkutatási hivatal kilencedik útja a vörös bolygóra. Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy a 2030-as években űrhajósokat küld a Marsra az Artemis űrkutatási program keretében.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Árubemutatók után álorvosok trükköznek – figyelmeztet az ITM

Eltűnőben vannak Magyarországról az árubemutatós termékértékesítők. Újabban azonban álorvosok, ingyenes szűrővizsgálat ígéretével igyekeznek behálózni idős embereket.

Kurázsi Konzorcium – A fiatalok vállalkozóvá válását segítik

Öt elismert civil szervezet megalapította a fiatalok vállalkozóvá válását segítő, a generációváltást ezzel is támogató Kurázsi Konzorciumot.

Pandémia mérleg: sok rossz döntés és 10 ezer milliárd dollár veszteség – eddig

Elkészült az első átfogó elemzés a korona-válság világgazdasági és...

A világ gazdasági versenyhatóságai jövőre Budapesten randevuznak

Magyarországra látogatnak jövőre a világ versenyhatóságainak képviselői, mivel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendezi a 20. International Competition Network (ICN) konferenciát 2021 októberében - közölte a GVH.

Hírek

A világ gazdasági versenyhatóságai jövőre Budapesten randevuznak

Magyarországra látogatnak jövőre a világ versenyhatóságainak képviselői, mivel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendezi a 20. International Competition Network (ICN) konferenciát 2021 októberében - közölte a GVH.

A mobiltelefonok tizedelik a rovarokat?

A mobiltelefonok elektromágneses sugárzása is okozhatja a rovarok pusztulását Európában egy vizsgálat szerint.

Korrupció. Letöltendő börtönt kaphat 18 autópálya-rendőr

Bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, valamint más bűncselekmények miatt végrehajtandó börtönbüntetést kér tizennyolc autópálya-rendőr ellen a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség.

Vakcinázás. Ebzárlat és legeltetési tilalom – térkép

A vadon élő rókákat idén ősszel is immunizálják veszettség ellen, ezért az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el - közölte a Nébih.

Élelmezési Világszervezet: adakozzanak a milliárdosok!

Adakozásra kéri a milliárdosokat David Beasley, az Élelmezési Világszervezet (WFP) főigazgatója, mert 30 millió embert fenyeget az éhhalál, ha nem kap segítséget.

Klímavédelem. Az EB emeli a tétet – 55%-os kibocsátás-csökkentést akar

Az Európai Bizottság az éghajlat védelméért többet kíván el a közösségtől, és 55%-os kibocsátás-csökkentést javasol 2030-ig.

Rajtaütés. Kábítószercsempész-hálózat Európában

Négy tonna kokaint foglaltak le az egy időben, tíz országban bűnözőkön rajtaütő rendőrök. A csempészbandának saját logója is volt. Európába szállították és a kontinensen terítették a kábítószert a bűnözők.  

Kutatás. A dínók megjelenését kihalási hullám előzte meg

Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához.

Felelősségbiztosítás – Alkotmányt sértő rendelet alapján

Változhat a bonus-malus rendelet. Az Autóklub kezdeményezésére indult ombudsmani vizsgálat megállapította: Alkotmánysértő a gépjármű-felelősségbiztosítás bonus-malus szabályozási rendelet.

Északi-sark – olvadás: túl a lélektani határon

A műholdas megfigyelések 1979-es kezdete óta másodszor zsugorodott négymillió négyzetkilométernél kisebbre az északi-sarki tengeri jég kiterjedése.

Védjegyper. Messi újra nyert a Massi ellen

Az Európai Unió Bírósága helybenhagyta a Messi védjegy bejegyezhetőségét azzal, hogy ítéletében elutasította az uniós védjegyhivatal (EUIPO) és egy spanyol vállalat fellebbezéseit. Az uniós törvényszék korábban megengedte Lionel Messinek a Messi védjegy lajstromozását különböző sportcikkekre.

Vadászrepülőktől lesz hangos Veszprém megye

Megnövekedett hanghatásra és a megszokottnál nagyobb légi forgalomra kell számítani több Veszprém megyei település térségében szeptember 17-25. között egy nemzetközi gyakorlat miatt - közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Gazdaság

Infláció – Fordulat kell a bátrabb jegybanki válságkezeléshez

Szeptemberben még nem várható inflációs fordulat, októbertől viszont látványosan lassulhat a fogyasztói árak emelkedése, ami lehetőséget adhat a Magyar Nemzeti Banknak az élénkítésre - mondta az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója.

MNB: a hitelpiacot is felforgatta a járvány

A hazai hitelpiacon is domináns volt a koronavírus-járvány hatása a második negyedévben: a kereslet csökkent, a banki kínálati feltételek szigorodtak, az állami hitelprogramok egy része pedig még nem fejtette ki teljesen a hatását - mondta a Magyar Nemzeti Bank elemzője.

Nőtt a befektetési alapok vagyona

Augusztusban a tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként 132 milliárd forinttal, 2,1 azázalékkal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon. A hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének tagjai 6331 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.

Sokat költ készpénzre az állam – törvénycsomag készül

Ősszel pénzügyi digitalizációs törvénycsomag kerül a parlament elé, amely az elektronikus fizetés további térnyerését segíti elő - jelentette be Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára.

Kötelező biztosítás – ombudsman: jogszabályt kellene módosítani

Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH).

Moratórium után. Az MNB a sérülékeny adósokra fókuszálna

A fizetési moratórium lejárta után célzott, a sérülékeny jövedelmi helyzetű adósokra fókuszáló, átmeneti és átlátható megoldást kell találni - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom