Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Érdekvédő szövetség: Az oltottak és a teszteltek repülhessenek!
No menu items!

Érdekvédő szövetség: Az oltottak és a teszteltek repülhessenek!

A repülés a szabadság szimbóluma, ezért a beoltottak és a teszteltek számára minden utazási korlátozást el kell törölni– fejtette ki Willie Walsh a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, az International Air Transport Association (IATA) vezérigazgatója, a szervezet éves közgyűlésén, Bostonban. A szakember szerint a légiipar lassan kezd kilábalni a COVID-19 járvány okozta sokkból.

Willie Walsh, aki 2021 tavaszáig a British Airwayst és az Iberia-t is magába foglaló International Airlines Group vezérigazgatója volt, az eseményen kifejtette: a teherszállítás iránti kereslet közel nyolc százalékkal haladja meg a válság előtti szintet, néhány belföldi utasszállítási piac pedig már majdnem elérte a COVID-19 előtti szintet, ami azt mutatja, hogy az emberek utazni akarnak. És bár az augusztusi nemzetközi utazások még mindig messze a 2019-es szintek alatt voltak, a közelmúltbeli bejelentések, a határkorlátozások enyhítése – közte az USA határainak megnyitása az Európából és az Egyesült királyságból érkezők számára – egyértelműen kritikus lökést adhat a nemzetközi piacoknak.

A pénzügyek terén is javulás mutatkozik. A határok lezárása miatt kialakult válság összességében eddig 201 milliárd dollár veszteséget okoz a légi közlekedésnek. Várakozásaik szerint a 2021-es veszteség közel 52 milliárd lesz, ami jelentős csökkenés a 2020-as veszteséghez képest, ami 2022-re tovább csökkenhet, nagyjából 12 milliárdra. A szakma szerint 2023 lehet az első esztendő, amikor nyereséget termelhet a légiipar.

Willie Walsh: “A repülés a szabadság szimbóluma”

„Túl vagyunk a válság legmélyebb pontján, és bár továbbra is súlyos problémák vannak, a kilábaláshoz vezető út kezd láthatóvá válni, amit az értékláncot alkotó partnereinkkel és a kormányokkal együtt kell végigjárnunk, mert a globális GDP mintegy négy százaléka, 88 millió munkahely és több milliárd ember repülési szabadsága függ ettől. Rugalmasságunk próbára lesz téve, miközben együtt dolgozunk a légi közlekedés biztonságának megőrzésén, a COVID-19 kockázatainak kezelésén és a légi közlekedés fenntarthatóvá tételén”– fejtette ki az IATA vezérigazgatója. Aki azután, hogy az USA-t közel két évtizede, 2001 szeptember 11-án ért terrortámadásra emlékezett, kifejtette: a repülés a szabadság szimbóluma, ahol mindig a biztonság és a védelem a legfőbb prioritás. Ezért az iparági folyamatokat, az infrastruktúrát és még a repülőgépeket is úgy alakították át, hogy kezelni tudják a terrorizmus átalakult fenyegetését.

„Utólag már tudjuk, hogy túl sokáig tartott felismerni, hogy a terrorizmus elleni erős védelem alapja az együttműködés és a létfontosságú információk megosztása. Ma sokkal biztonságosabbak vagyunk, mint 2001-ben, de sokkal hatékonyabbak lehetnénk, ha megszüntetnénk azokat az intézkedéseket, amelyeket a technológia már felülmúlt és nem engedhetjük meg, hogy ugyanez a hiba megismétlődjön a covid esetében. A 737 Max üzembe helyezésének folyamatban lévő tapasztalatai pedig arra emlékeztetnek bennünket, hogy még mindig van mit tennünk” – hangsúlyozta.

A vezérigazgató szerint az iparág számára most a közvetlen kihívást az a reakció jelenti, amit a kormányok tesznek a COVID-19 kapcsán. Ugyanakkor a jó hír az, hogy az emberek továbbra is repülni akarnak, amit a belföldi piacok jelentős fellendülése is igazol. A szervezet felmérése szerint

a légiutasok közel 90 százaléka arról számolt be, hogy biztonságban érezte magát.

A IATA ezért is szorgalmazza, hogy a kormányok alapvetően változtassanak a járványhoz kötődő megkötéseiken. „Az utazási korlátozásokkal a kormányok időt nyertek a reagálásra a világjárvány első napjaiban. Közel két évvel később ez az indoklás már nem létezik. A COVID-19 a világ minden részén jelen van. És kevés bizonyíték támasztja alá a jelenlegi általános határkorlátozásokat és az általuk okozott gazdasági pusztítást. Az Egyesült Királyságba érkezők vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy az utazók nem jelentenek további kockázatot a helyi lakosság számára. Az idén február és augusztus vége között repülőn utazó 4,2 millió ember közül mindössze 57 200-nak volt pozitív a tesztje. Ennek a 4,2 millió embernek több mint 6,4 millió drága PCR-tesztet kellett elvégeznie. A pozitivitási arány kevesebb mint 1 százalék volt. Ugyanebben az időszakban Angliában több mint 32 millió PCR-tesztet végeztek a lakosság körében, és ebből 2,2 millió volt pozitív. Ez közel 7 százalékos pozitivitási arányt jelent. Tehát ötször annyi tesztet végeztek, de 37-szer annyi pozitív eredményt kaptak. És ezért mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy nem a repülés a kockázat– hozta fel érveit az IATA vezetője.

Aki jó jelnek tekinti, hogy végre a kockázatalapú intézkedések kezdenek érvényesülni azokon a piacokon, ahol eddig komoly korlátozások voltak. Az EU korán megnyitotta határait a beoltott utazók előtt. Ezt követte Kanada, majd az USA és az Egyesült Királyság is. Szingapúrban vakcinázott utazási folyosókat hoztak létre, és novembertől még Ausztrália is, – ahol a legszigorúbbak a korlátozások -, ismét megnyitja határait a beoltottak előtt.

Szükség lesz a digitális egészségügyi igazolványokra MTI/EPA/Hayoung Jeon

„A határok megnyitására vonatkozó kéréseink egyszerűek és összhangban vannak a WHO álláspontjával. Az oltóanyagoknak a lehető leggyorsabban mindenki számára elérhetővé kell válniuk. A beoltott utazóknak nem szabadna akadályokba ütközniük a nemzetközi utazás során. A tesztelésnek lehetővé kell tennie, hogy azok, akik nem jutnak oltóanyaghoz, karantén nélkül utazhassanak. Az antigéntesztek jelentik a költséghatékony és kényelmes tesztelési rendszerek kulcsát. A kormányoknak pedig fizetniük kellene a tesztelésért, hogy az ne váljon az utazás gazdasági akadályává”– tette hozzá.

A vezérigazgató szerint egyértelmű, hogy a határok újbóli megnyitásával a tumultuózis jelenetek elkerüléséért, a papír alapú dokumentumok helyett, mindenképpen szükség lesz a digitális egészségügyi igazolványokra, a védőoltási vagy vizsgálati státusz dokumentálására. Aminek kapcsán az EU-digitális COVID bizonyítványát hozta fel követendő példaként. Kulcskérdésnek tartva azt is, hogy a ma még átláthatatlan egészségügyi szabályozások, valamint az oltások és az utazási kockázatokat mérlegelő országértékelési listák kapcsán – amelyből jelenleg 24 van a világon -, elengedhetetlen a szabályok harmonizálása. Kritikusan fontosnak tartva azt is, hogy a covid miatti szigorítások – meghatározott időnként felülvizsgálatot tartva -, csak addig maradjanak érvényben amíg arra tényleg szükség van, hogy ne történjen meg az, ami a 9/11-es terrortámadások után megesett, amikor a jó szándékú intézkedések jóval azután is érvényben maradhatnak, hogy azokat már a technológia és a tudomány elavulttá tette.

Az IATA vezér azonban még a határnyitás kérdésénél is nagyobb veszélynek tartja az iparágra leselkedő áremelés rémét.

„Mindenki hatalmas covid veszteségeket szenvedett el, de néhány szolgáltató visszaél a helyzetével. A légitársaságok a világjárvány kezdetétől fogva drasztikus költségcsökkentéseket hajtottak végre. A működési költségeket a válság előttihez képest 35 százalékkal csökkentették. Ezt a túlélés eszközeként megnövekedett kereskedelmi hitelfelvétellel és a részvényesek befizetéseivel támogatták, és ahol ez a hatalmas erőfeszítés nem volt elég, ott a légitársaságoknak állami segítséget kellett kérniük, mint létfontosságú mentőövet. De tisztázzuk, hogy a légitársaságok rendelkezésére bocsátott 243 milliárd dollárból 81 milliárd dollárral támogatták a bérköltségeket, és körülbelül 110 milliárd dollár a visszafizetendő támogatás formáját öltötte”- érvelt Willie Walsh, aki szerint ilyen helyzetben abszolút unfair lépés, hogy a repülőterek többsége, miközben arról beszélnek, hogy szorosan együttműködnek a légitársaságokkal, az általuk elszenvedett vesztségek csökkentéséért a légitársaságok felé megállapított díjak drasztikus emelésére készül. Az amszterdami Schipol például 40 százalékos emelést tervez három év alatt, míg a Heathrow 90 százalékos díjemelést tervez a jövő évre.

A Schiphol repülőtér a világ egyik legforgalmasabb és legfontosabb nemzetközi csomópontja

„Mindannyian szeretnénk magunk mögött hagyni a COVID-19-et, de egy apokaliptikus méretű válság pénzügyi terheit az ügyfelek hátára helyezni, csak azért, mert megtehetik, olyan kereskedelmi stratégia, amit csak azok tudnak megálmodni, akik monopolhelyzetben vannak. A költségek csökkentésének, nem pedig a díjak emelésének kell most mindenki számára a napirenden lenni” – tette hozzá.

A nemzetköz szervezet vezetője a környezetvédelem tekintetében is határozott álláspontot képvisel. Szavai szerint az iparág fenntarthatósága érdekében a jelenlegi cél, a nettó károsanyag kibocsátás 2050-re 325 millió tonnára csökkentése nem elég ambíciózus.  Az IATA új célja ezért az, hogy 2050-re az egész iparágra kiterjedő kötelezettségvállalás, a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás legyen.

Érsek M. Zoltán

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Takarékbank: a növekedés 6, az infláció 5,5 százalék lehet az idén

A Takarékbank makrogazdasági elemzői a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8 százalékról, az idei évi növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7 százalékról, alapvetően az alkatrészhiányok miatt.

Eurostat: a hiány és az adósság is csökkent az EU-ban

A tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az államháztartási hiány és az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya a második negyedévvel összevetve.

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

HR Covid után – A jövő már itt van! I. rész

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Hírek

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

Csalók élnek vissza a NAV honlapjával

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új honlapjára hasonlító, minden bizonnyal adathalászatra létrehozott csaló portál jelent meg az interneten - figyelmeztetett az adóhivatal.

Brexit – Soha ennyi brit nem élt még Franciaországban

Közel 100 ezer brit állampolgár kapott tartózkodási engedélyt a Brexit miatt tavaly Franciaországban - közölte a francia belügyminiszter.

Megdőlt a közbeszerzési csúcs

Rekordév volt a közbeszerzésben tavaly: 2021-ben a közbeszerzési piac mérete meghaladta a 4221 milliárd forintot, ebből több mint 2500 milliárd forint jutott a kkv-knak - közölte a Közbeszerzési Hatóság.

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Gazdaság

Magyar siker. Elindult Európa első blokklánc alapú neobankja

Pénzügyi szolgáltatói engedélyt kapott az Európai Unió területén a Benker. A Litván Nemzeti Bank által felügyelt, magyar szakemberek által létrehozott blokklánc alapú neobank 600 ezer euró (214 millió forint) jegyzett tőkével kezdi működését.

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom