Kezdőlap Agrár Erdőtörvény. Védd a természetet - de ki állja a cehhet?

Erdőtörvény. Védd a természetet – de ki állja a cehhet?

Az erdőtörvény több ponton sérti a jogbiztonságot természetvédelmi szervezetek szerint. A változtatás az ombudsman szerint is indokoltnak látszik. Székely László úgy véli, az erdőtörvény legutóbbi módosításának több cikkelye az erdőgazdálkodók érdekekeivel szemben háttérbe szorítja a természetvédelmi célokat. Az Alkotmánybírósághoz fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Mi áll az ügy hátterében? Erről szól Fehér István cikke.

A hagyományos természetvédelmi korlátozásokat csökkentettek

A 2009-es erdőtörvény 2017. évi szeptemberi módosításakor jeleztük, hogy a változtatások számos ponton kedvezőtlenül érinti az erdőgazdálkodásban addig létező természetvédelmi korlátozásokat – mondta dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország civil természetvédelmi szervezet erdővédelmi programvezetője.

dr. Gálhidy László
dr. Gálhidy László

A legfőbb gond az, hogy a törvény módosításával olyan hagyományos természetvédelmi korlátozásokat csökkentettek, mint például a hagyásfa csoportok megtartásának előírásai. A védett területeken ez korábban 10 százalékban is jellemző volt, most nem lehet több 5 százaléknál. A hagyásfa csoportok az erdei élővilág túlélését segítik, így ezek területe lényeges kérdés természetvédelmi szempontból – magyarázta a szakember.

A természetvédők következő kifogása, hogy a törvény a holtfa visszahagyását hektáronként 5 köbméterben maximálja, miközben a szakmai vélemények szerint ez optimálisan 20-30 köbméter volna.

A védett, nagytestű madárfajok fészke körüli védőzóna módosítás szintén új. Az állatok számára kisebb értéket rendeltek. A fészkek körüli kör sugarát 50 méterben állapították meg, holott korábban ez indokolt esetben a 400 métert is elérhette. Az egyedenként 500 000 forint eszmei értékű, fokozottan védett fekete gólya esetében ez tarthatatlannak látszik.

Védd a természetet – de ki állja a cehhet? Alkotmánybíróság előtt az erdőtörvény.
Legelő, hagyásfákkal.

Gyengébb lett a törvény az EU szempontjából jelentős Natura 2000 területeken folytatott természetvédelem vonatkozásában is. Ezt számos paragrafus módosítása révén érték el a jogalkotók – köztük azzal, hogy a hat úgynevezett természetességi kategória közül csak a két legmagasabba (természetesbe és természetszerűbe) sorolt erdőkre vonatkozik a korlátozás. A védett és a Natura 2000 területeken nagyon sok értékes erdő ugyanakkor a harmadik természetességi kategóriába (származékerdőkbe) tartozik, ilyenek például az árterek tölgyesei.

A módosítás szerint az ártereken minden erdő árvízvédelmi rendeltetést kapott, ami – védettségi szinttől függetlenül – lehetővé teszi például a teljes cserjeszintjük kiirtását.

Arra a kérdésre, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala végül konkrétan melyik kifogásolt paragrafusok vagy bekezdések megsemmisítését kéri a törvényalkotótól, dr. Gálhidy László azt válaszolta, hogy ebbe természetesen nincs betekintésük. Ám mivel a civil szervezet alapvetően a folyamatos erdőborítást támogatja – például az örökerdő, illetve faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódokat –, ezek háttérbe szorítását, új szabályozását mindenképpen visszalépésnek tekintik, és a vonatkozó paragrafusok eltörlésére számítanak.

Egyéni indítványok is lazították a természetvédelmi előírásokat

AzÜzlet.hu-nál úgy tudjuk, hogy a törvénymódosítás előtt az illetékesek kikérték a természetvédelmi szervezetek véleményét. A WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője szerint azonban a lényegi kérdésekben akkor nem közeledtek az álláspontok. Sajnálatos, hogy a társadalmi egyeztetések lezárása után is történtek lényeges módosítások, javarészt egyéni képviselői indítványokra. Ezek szintén sokat gyengítettek az erdőtörvény természetvédelmi célú előírásain.

A legtöbb, természetvédelmet érintő kérdésben visszalépés történt, ami sérti az alaptörvény elvárásait, és az erdőtörvény preambulumával sincs összhangban.

Néhány kérdésben nem volt lényegi vita – ilyen például az erdei legeltetés szabályozott engedélyezése. Mivel a korlátozások lazítása az egész erdőterületet érinti, célszerű lett volna a védett és Natura 2000 erdőkben viszont törvényszempontból előremutató módosításokat tenni. Erről azonban szó sem esett.

Telepített erdő – Forrás: megosz

Magyarország erdei az ismert tájtörténeti okokból alacsony természetességűek, vagyis magas az ültetvények, kultúrerdők aránya, márpedig ezek ellenálló-képessége alacsony. A klímaváltozás és az idegenhonos növény-, illetve állatfajok térnyerése miatt fontos lenne a természetességüket növelni. A WWF Magyarország szorgalmazza a nemzeti parkokban a faanyagtermeléstől mentes, leginkább csak a gyalogos turizmus révén hasznosított övezetek kialakítását. Az ún. zónarendszer létrehozásával így létrejövő “vadonokban” a ritka, sérülékeny erdei fajok fennmaradása jobban biztosítható lenne. A többi védett és Natura 2000 erdőben támogatják a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás lecserélést úgynevezett örökerdő üzemmódra, amely nem csak a biológiai sokféleség, de az erdők ellenálló-képessége szempontjából is előnyösebb módszer.

A köz érdekének terheiből a ‘köznek’ többet kell vállalnia?

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségét (MEGOSZ) némileg váratlanul érte, hogy különböző természetvédelmi szervezetek az ombucmanhoz fordultak, ugyanis a törvény módosítását egyeztetések előzték meg, ahol minden erdőhöz kötődő szervezet elmondhatta a véleményét. A törvénymódosítást a tulajdonosok és a gazdálkodók is elfogadták, és az országgyűlés kétharmadot meghaladó többséggel támogatta – mondta Mocz András, a szervezet elnöke.

Mocz András
Mocz András

Az erdészek pontosan tudják, hogy amennyiben olyan értékeket kell megvédeni, amelyek valóban védettségre szorulnak, akkor ezt a vonatkozó törvényeknek, így a hatályos erdőtörvénynek is megfelelve meg kell tenniük. Ez minden állampolgár közös érdeke, amit az erdész szakma mindig is képviselt, és ebben a szellemben látta el feladatait. Viszont a „köz érdekében” elfogadott korlátozások költségeit nem lehet teljes mértékben az erdő tulajdonosára terhelni.

Szükséges megállapítani a viselendő kötelező mértéket, és az ezen felüli kötelezettségekből származó terheket a „köznek”, azaz az állami költségvetésnek kell viselni. Szükséges a kompenzáció bevezetése, amit a törvénymódosítás nagyon helyesen meg is tesz. Ezzel nem csökkenti a védettség mértékének lehetőségét, mert ha valóban védelemre szorul az értékes természeti elem, akkor továbbra is van lehetőség ezt megvédeni, de a kötelezően viselendő határ felett a kompenzáció megállapításával, ami már régóta bevezetett forma az EU országaiban.

Tény, hogy ez új elem a törvényben, és a természetért aggódó szervezetektől és az állami hivataloktól új, a kommunikációra épülő párbeszédet vár el, aminek a végén az erdőgazda meg tudja védeni az erdei élőhelyeket, mert megkapja a szükséges információkat, ugyanakkor nem büntetést kap, hanem az együttműködésért és a beáldozott faanyagért kompenzációra jogosult.

A MEGOSZ elnöke fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az erdőtörvény lehetőséget teremt új erdők létesítésére. Az elmúlt két évtizedben 200 000 hektárt konzerváltak zöld felületté a gyenge minőségű mezőgazdasági földterületek betelepítésével, döntően a magán gazdálkodók – mondta Mocz András, és hozzátette, hogy ez hozzájárult a széndioxid lekötéshez, porlekötéshez, és nagyban növelte az ország természetességét, és kérte a természetért aggódó szervezeteket, hogy segítsék ezt a folyamatot.

Pilis – Örökerdő 3600 hektáron Forrás: vadászlap

Friss

A Költségvetési Tanács elnöke: nem a költségvetést, hanem a gazdaságot kell menteni

Sok függ az elkövetkező hónapok történésein, de kedvező feltételek esetén, ma még ahhoz is adottak a lehetőségek,  hogy az idei sanyarú év után „visszapattanjon” egy jobb pozícióba a gazdaság és ne következzen be egy elhúzódó recesszió – fejtette ki AzÜzlet.hu-nak adott interjújában Kovács Árpád a Költségvetési Tanács Elnöke

Mario Draghi: Háború van, minden eszköz megengedett!

„Cselekedjünk, tekintet nélkül az államadósságra!” – írja Mario Drgahi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke a Financial Timesban megjelent vendégkommentárjában. A kormányok nem habozhatnak. Minden eszköz megengedett. Ha sürgősen nem indul újra a gazdaság, sosem látott válság jöhet. A munkaadókra, a munkavállalókra és a pénzügyi szektorra is kiterjedő állami intézkedéseket vár az EKB volt elnöke.

Tőzsde – Jelentős csökkenéssel nyitottak a New York-i indexek

Jelentős, 3 százalék körüli csökkenéssel nyitottak a New York-i tőzsde irányadó indexei pénteken. A befektetők profitot realizálnak az előző napok lendületes emelkedése után, miközben újra felerősödtek az aggodalmak a koronavírus-járvány által okozott súlyos gazdasági károk miatt.

Porfelhő érte el az országot – romlott a levegőminőség

Az Aral-tó vidékéről indult porfelhő miatt emelkedett a szálló por koncentrációja Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Hírek

Porfelhő érte el az országot – romlott a levegőminőség

Az Aral-tó vidékéről indult porfelhő miatt emelkedett a szálló por koncentrációja Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Varga: eddig 245 milliárdot költöttünk védekezésre

Mostanáig 245 milliárd forintot költött a kormány a költségvetésből a járvány elleni védekezése - mondta a Facebookra eltöltött videójában a pénzügyminiszter.

Boris Johnson is elkapta a koronavírust

Boris Johnson brit miniszterelnök szervezetében is kimutatták a Covid-19 megbetegedést okozó új koronavírust - jelentette be pénteken a Downing Street.

Prága. Bordélyházban szállásolnák el a hajléktalanokat

Prága egyik legismertebb bordélyházában, a holesovicei Showparkban akar ideiglenes szállást biztosítani a cseh főváros hajléktalanjainak Zdenek Hrib főpolgármester. Az intézkedés célja, hogy a hajléktalanok is betarthassák az állam által elrendelt vesztegzárat.

Kijárási korlátozás – a rendelet részletei

Megjelent az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett kijárási korlátozásról szóló rendelet a Magyar Közlönyben. A rendelet megszegőit a rendőrség 5 ezer és 500 ezer forint közötti szabálysértési bírsággal sújthatja.

A biztonsági őrök is járulékmentességet kérnek

A vagyonőri tevékenységre is járulékmentességet kér a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK), amely levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz.

Orbán: kijárási korlátozás lép életbe szombattól

Kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni - jelentette be Orbán Viktor.

Az állam 17,44 milliárdot fizetett a Mátrai Erőműért

A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót, a vételár 17,44 milliárd forint volt - közölte a Miniszterelnökség vezetője.

Otthonról dolgozik? Kapcsolja ki a mikrót!

A mikrohullámú sütő lelassíthatja a wifijeleket, ezért az Ofcom azt javasolja, hogy videohívás vagy más fontos online tevékenység közben ne használjuk ezt a konyhai eszközt.

Vámmentességet kér a kormány a szájmaszkokra

A kormány kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetre tekintettel vám- és áfamentességet kért a külföldről behozott szájmaszkokra, lélegeztetőgépekre és egyéb egészségügyi védőfelszerelésre - közölte Izer Norbert.

Károly herceg is koronavírusos

A brit trónörökös szervezetében is kimutatták a Covid-19 megbetegedést okozó új koronavírust. A walesi herceg londoni hivatala szerint a 71 esztendős Károly tünetei enyhék, egészségi állapota jó.

Emelt érintéses limit: a Fizetési Pont már bevezette

A POS-terminál piac harmadik legnagyobb szereplője, a Fizetési Pont egy nap alatt bevezette a 15 ezer forint alatti kártyás vásárlásokra a PIN-kód mentességet termináljain.

Gazdaság

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.

Emelt érintéses limit: a Fizetési Pont már bevezette

A POS-terminál piac harmadik legnagyobb szereplője, a Fizetési Pont egy nap alatt bevezette a 15 ezer forint alatti kártyás vásárlásokra a PIN-kód mentességet termináljain.

A Lánchíd lábához költözik a Nemzetközi Beruházási Bank

A Lánchíd Palota műemlék épületét veszi meg székhelyének a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB), ahova a tervek szerint még az idei év végéig átköltözik.

Monetáris tanács: marad az alapkamat 0,9 százalék

A monetáris tanács fokozott figyelemmel kíséri és folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint a koronavírus-járvány makrogazdasági és pénzpiaci hatásait. A hatékony monetáris politikai transzmisszió megőrzése érdekében a testület kész további likviditásbővítő intézkedéseket hozni - írta a tanács a kamatdöntő ülését követően.

Érintés. Tizenötezer forintig nem kell PIN-kód

Ötezerről tizenötezer forintra emelkedik a PIN-kód nélküli, érintőkártyás vásárlások összeghatára április közepétől - közölte a Pénzügyminisztérium, emlékeztetve, hogy az intézkedés a járvány lassítását szolgálja.

Moratórium – MNB: nem emelkedhet a törlesztőrészlet

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) olyan megoldásokat vár el a pénzügyi intézményektől, amelyekkel a fizetési haladék után - az elhalasztott törlesztések miatt - nem emelkedik az adósok törlesztőrészlete az eredetihez viszonyítva - közölte a jegybank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom