Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Agrár Erdőtörvény. Védd a természetet - de ki állja a cehhet?

Erdőtörvény. Védd a természetet – de ki állja a cehhet?

Az erdőtörvény több ponton sérti a jogbiztonságot természetvédelmi szervezetek szerint. A változtatás az ombudsman szerint is indokoltnak látszik. Székely László úgy véli, az erdőtörvény legutóbbi módosításának több cikkelye az erdőgazdálkodók érdekekeivel szemben háttérbe szorítja a természetvédelmi célokat. Az Alkotmánybírósághoz fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Mi áll az ügy hátterében? Erről szól Fehér István cikke.

A hagyományos természetvédelmi korlátozásokat csökkentettek

A 2009-es erdőtörvény 2017. évi szeptemberi módosításakor jeleztük, hogy a változtatások számos ponton kedvezőtlenül érinti az erdőgazdálkodásban addig létező természetvédelmi korlátozásokat – mondta dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország civil természetvédelmi szervezet erdővédelmi programvezetője.

dr. Gálhidy László
dr. Gálhidy László

A legfőbb gond az, hogy a törvény módosításával olyan hagyományos természetvédelmi korlátozásokat csökkentettek, mint például a hagyásfa csoportok megtartásának előírásai. A védett területeken ez korábban 10 százalékban is jellemző volt, most nem lehet több 5 százaléknál. A hagyásfa csoportok az erdei élővilág túlélését segítik, így ezek területe lényeges kérdés természetvédelmi szempontból – magyarázta a szakember.

A természetvédők következő kifogása, hogy a törvény a holtfa visszahagyását hektáronként 5 köbméterben maximálja, miközben a szakmai vélemények szerint ez optimálisan 20-30 köbméter volna.

A védett, nagytestű madárfajok fészke körüli védőzóna módosítás szintén új. Az állatok számára kisebb értéket rendeltek. A fészkek körüli kör sugarát 50 méterben állapították meg, holott korábban ez indokolt esetben a 400 métert is elérhette. Az egyedenként 500 000 forint eszmei értékű, fokozottan védett fekete gólya esetében ez tarthatatlannak látszik.

Védd a természetet – de ki állja a cehhet? Alkotmánybíróság előtt az erdőtörvény.
Legelő, hagyásfákkal.

Gyengébb lett a törvény az EU szempontjából jelentős Natura 2000 területeken folytatott természetvédelem vonatkozásában is. Ezt számos paragrafus módosítása révén érték el a jogalkotók – köztük azzal, hogy a hat úgynevezett természetességi kategória közül csak a két legmagasabba (természetesbe és természetszerűbe) sorolt erdőkre vonatkozik a korlátozás. A védett és a Natura 2000 területeken nagyon sok értékes erdő ugyanakkor a harmadik természetességi kategóriába (származékerdőkbe) tartozik, ilyenek például az árterek tölgyesei.

A módosítás szerint az ártereken minden erdő árvízvédelmi rendeltetést kapott, ami – védettségi szinttől függetlenül – lehetővé teszi például a teljes cserjeszintjük kiirtását.

Arra a kérdésre, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala végül konkrétan melyik kifogásolt paragrafusok vagy bekezdések megsemmisítését kéri a törvényalkotótól, dr. Gálhidy László azt válaszolta, hogy ebbe természetesen nincs betekintésük. Ám mivel a civil szervezet alapvetően a folyamatos erdőborítást támogatja – például az örökerdő, illetve faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódokat –, ezek háttérbe szorítását, új szabályozását mindenképpen visszalépésnek tekintik, és a vonatkozó paragrafusok eltörlésére számítanak.

Egyéni indítványok is lazították a természetvédelmi előírásokat

AzÜzlet.hu-nál úgy tudjuk, hogy a törvénymódosítás előtt az illetékesek kikérték a természetvédelmi szervezetek véleményét. A WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője szerint azonban a lényegi kérdésekben akkor nem közeledtek az álláspontok. Sajnálatos, hogy a társadalmi egyeztetések lezárása után is történtek lényeges módosítások, javarészt egyéni képviselői indítványokra. Ezek szintén sokat gyengítettek az erdőtörvény természetvédelmi célú előírásain.

A legtöbb, természetvédelmet érintő kérdésben visszalépés történt, ami sérti az alaptörvény elvárásait, és az erdőtörvény preambulumával sincs összhangban.

Néhány kérdésben nem volt lényegi vita – ilyen például az erdei legeltetés szabályozott engedélyezése. Mivel a korlátozások lazítása az egész erdőterületet érinti, célszerű lett volna a védett és Natura 2000 erdőkben viszont törvényszempontból előremutató módosításokat tenni. Erről azonban szó sem esett.

Telepített erdő – Forrás: megosz

Magyarország erdei az ismert tájtörténeti okokból alacsony természetességűek, vagyis magas az ültetvények, kultúrerdők aránya, márpedig ezek ellenálló-képessége alacsony. A klímaváltozás és az idegenhonos növény-, illetve állatfajok térnyerése miatt fontos lenne a természetességüket növelni. A WWF Magyarország szorgalmazza a nemzeti parkokban a faanyagtermeléstől mentes, leginkább csak a gyalogos turizmus révén hasznosított övezetek kialakítását. Az ún. zónarendszer létrehozásával így létrejövő “vadonokban” a ritka, sérülékeny erdei fajok fennmaradása jobban biztosítható lenne. A többi védett és Natura 2000 erdőben támogatják a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás lecserélést úgynevezett örökerdő üzemmódra, amely nem csak a biológiai sokféleség, de az erdők ellenálló-képessége szempontjából is előnyösebb módszer.

A köz érdekének terheiből a ‘köznek’ többet kell vállalnia?

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségét (MEGOSZ) némileg váratlanul érte, hogy különböző természetvédelmi szervezetek az ombucmanhoz fordultak, ugyanis a törvény módosítását egyeztetések előzték meg, ahol minden erdőhöz kötődő szervezet elmondhatta a véleményét. A törvénymódosítást a tulajdonosok és a gazdálkodók is elfogadták, és az országgyűlés kétharmadot meghaladó többséggel támogatta – mondta Mocz András, a szervezet elnöke.

Mocz András
Mocz András

Az erdészek pontosan tudják, hogy amennyiben olyan értékeket kell megvédeni, amelyek valóban védettségre szorulnak, akkor ezt a vonatkozó törvényeknek, így a hatályos erdőtörvénynek is megfelelve meg kell tenniük. Ez minden állampolgár közös érdeke, amit az erdész szakma mindig is képviselt, és ebben a szellemben látta el feladatait. Viszont a „köz érdekében” elfogadott korlátozások költségeit nem lehet teljes mértékben az erdő tulajdonosára terhelni.

Szükséges megállapítani a viselendő kötelező mértéket, és az ezen felüli kötelezettségekből származó terheket a „köznek”, azaz az állami költségvetésnek kell viselni. Szükséges a kompenzáció bevezetése, amit a törvénymódosítás nagyon helyesen meg is tesz. Ezzel nem csökkenti a védettség mértékének lehetőségét, mert ha valóban védelemre szorul az értékes természeti elem, akkor továbbra is van lehetőség ezt megvédeni, de a kötelezően viselendő határ felett a kompenzáció megállapításával, ami már régóta bevezetett forma az EU országaiban.

Tény, hogy ez új elem a törvényben, és a természetért aggódó szervezetektől és az állami hivataloktól új, a kommunikációra épülő párbeszédet vár el, aminek a végén az erdőgazda meg tudja védeni az erdei élőhelyeket, mert megkapja a szükséges információkat, ugyanakkor nem büntetést kap, hanem az együttműködésért és a beáldozott faanyagért kompenzációra jogosult.

A MEGOSZ elnöke fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az erdőtörvény lehetőséget teremt új erdők létesítésére. Az elmúlt két évtizedben 200 000 hektárt konzerváltak zöld felületté a gyenge minőségű mezőgazdasági földterületek betelepítésével, döntően a magán gazdálkodók – mondta Mocz András, és hozzátette, hogy ez hozzájárult a széndioxid lekötéshez, porlekötéshez, és nagyban növelte az ország természetességét, és kérte a természetért aggódó szervezeteket, hogy segítsék ezt a folyamatot.

Pilis – Örökerdő 3600 hektáron Forrás: vadászlap

Friss

Fel a felhőbe – új vállalatirányítási rendszerrel

A vállalatirányítási rendszerekre is kihatással van a hazai felhőinformatikai piac dinamikus bővülése. A rendszerek cseréjénél ugyanis több mint érdemes megfontolni az üzleti folyamatok felhőbe költöztetését. A folyamatról Balogh Pétert, az SAP Hungary szakértőjét kérdeztük.  

Borteszt: Irsai Olivérek – van, amelyik csak névrokon

Harsány muskotályos illatával az Irsai Olivér a nyár egyik kedvenc bora. A Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület* tesztelői 23 félét kóstoltak meg, és állítottak rangsorba. Érzékszervi vizsgálatukból kitűnt, számos Irsai Olivér elvesztette fajtajellegét, inkább csak névrokona társainak. Azaz csalódást okozhat a könnyed, de ízdús borok kedvelőinek.  Íme az eredmény. (Táblázat a cikk végén)

Újabb állami ingatlanok árverése

Újabb befektetési célú ingatlanokat tartalmazó, nagy értékű ingatlancsomagokat hirdetett meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt..

Kajszi lett a legpálinka – Márton mester életműdíja

A valószínűség számítás módszerét is alkalmazta az "Agrárminisztérium Pálinkája 2019" címmel jutalmazott pálinkafőző mester, Márton János, aki "Pálinka Életműdíj" elismerést is átvehetett nemrégiben.

Hírek

Földrengés rázta meg Athént

Rövid ideig tartó földrengés rázta meg pénteken kora délután Athén környékét - közölte az euromediterrán szeizmológiai központ.

Hőhullám. Itthon perzsel, nyugaton majd éget is

A jövő héten ismét hőhullám éri el Nyugat-Európát. Itthon a hét közepétől számíthatunk 30 fok feletti hőségre.

Vietnám. Oroszok vizsgálták a bebalzsamozott vezetőt

Közel ötven évvel a halála után orosz és vietnámi szakértők vizsgálták meg az egykori kommunista vezető, Ho Si Minh bebalzsamozott testét.

Pályázatírók hoztak milliárdokat a bűnbandának

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás miatt vádat emeltek egy bűnszervezet kilenc tagja ellen, akik 2,1 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatást szereztek meg.

Kiotói gyújtogatás. Ellopták a novelláját – harminchárom halott

Ellopták a tettes novelláját, és ezért gyújthatta fel azt a kiotói filmstúdiót, amelynek lángoló épületében 33 ember lelte halálát, tíz pedig súlyosan megsérült - írta pénteken a japán sajtó.

Összefirkálták Prága jelképét

Feltételes szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték, továbbá ideiglenesen kitiltották Csehországból azt a két német turistát, akik graffitit fújtak a prágai Károly híd egyik pillérére.

Energiaitalok. Veszélyesek, de isszák

Évről évre jobban fogynak a cukros energiaitalok. Különösen a fiatalok körében népszerűek, noha túlzott fogyasztásuk komoly veszélyekkel jár.

Olimpiai felkészülés – Japán halálos vírusokat vizsgál

Ebolavírus-törzseket és négy másik halálos betegség vírusát importálja kutatási célokra Japán, hogy diagnosztikai eljárást dolgozzanak ki a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára való felkészülés jegyében - jelentette be hétfőn a japán egészségügyi minisztérium.

Gyújtogatás. Sokan meghaltak a japán filmstúdióban

Harmincra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik meghaltak...

Új kikötőépületet kap Szeged

Negyvennyolc férőhelyes kishajókikötőt alakítanak ki a Tiszán Szeged belvárosában, a beruházás a Partfürdő 300 millió forintból megvalósuló fejlesztésének része - közölte a város gazdasági alpolgármestere csütörtökön.

Falusi csok – fővárosi árak a vonzóbb településeken

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Hirdetés
Hirdetés