Az európaiak szerint az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívások között az éghajlatváltozás (49 százalék), a társadalmi egyenlőtlenségek (36 százalék), a munkanélküliség (32 százalék) és a migrációs nyomás (31 százalék) szerepel – derült ki az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös, Európa jövőjéről szóló Eurobarométer-felméréséből.
A felmérés szerint mivel majdnem minden második európai tekinti az éghajlatváltozást az EU jövője előtt álló fő globális kihívásnak, a megkérdezettek túlnyomó többsége támogatja az európai zöld megállapodás környezetvédelmi célkitűzéseit.
A válaszadók 88 százaléka tartja fontosnak, hogy a gazdaság területén növekedjék a megújuló energia részaránya és nagyobb legyen az energiahatékonyság. A megkérdezettek 80 százaléka abban ért egyet, hogy 2050-re Európát a világ első klímasemleges kontinensévé kell tenni, és segíteni kell a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek piacának növekedését.
A felmérés résztvevői által kiemelt, további globális kihívások közé tartozik a társadalmi egyenlőtlenségek (36 százalék), a munkanélküliség (32 százalék) és a migrációs kérdések (31 százalék), az egészségügy (34 százalék), valamint a kényszerű migráció és lakóhelyelhagyás, amelyet mintegy 30 százalékuk említett.
Az európaiak 27 százaléka véli úgy, hogy az EU fő értéke a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság uniós tiszteletben tartása, amelyet az EU gazdasági, ipari és kereskedelmi ereje követ (25 százalék). A válaszadók szerint a béke (49 százalék), a véleménynyilvánítás szabadsága (47 százalék), a társadalmi egyenlőség és szolidaritás (45 százalék), valamint a mások iránti tolerancia és nyitottság (44 százalék) azok az értékek, amelyeket az EU más országokhoz képest a legjobban megtestesít.
Az európaiak túlnyomó többsége, 81 százaléka boldogan él az EU-ban és hazájában (89 százalék), és elégedett a családi életével (89 százalék).
Az európaiak részéről egyértelmű elvárás, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat kézzelfogható eredményekhez vezessen. A válaszadók aktívabban vennének részt a konferencia tevékenységeiben, ha meg lennének győződve arról, hogy részvételük tényleges hatással jár (53 százalék).
Az európaiak 90 százaléka ért egyet azzal, hogy az Európa jövőjével kapcsolatos döntések során jobban figyelembe kellene venni az uniós állampolgárok véleményét. Ötvenöt százalékuk szerint az európai választásokon történő szavazás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy az uniós szintű döntéshozók meghallgassák a véleményüket.
