Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság G7 egyezség a globális adóminimumról - Magyarország versenyhátrányt szenvedne?
No menu items!

G7 egyezség a globális adóminimumról – Magyarország versenyhátrányt szenvedne?

A G7 államok és 130 ország az OECD égisze alatt megállapodásra jutott a nemzetközi adóminimumról. Az egyezséget a G20 országok is támogatják. Az elképzelés szerint a globális konszerneknek legalább 15 százalék nyereségadó fizetést írnak elő. A deklarált cél az adóparadicsomok felszámolása.

A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban a magyar pénzügyminiszter azt mondta, Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést.

Digitális adó

A G7 csoport az USA, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Itália, Japán és Kanada  hét éve tárgyal egy táraságiadó-minimum bevezetéséről. Együtt akarnak fellépni azok ellen a konszernnek ellen, amelyek nyereségük nagy részét az alacsony adókulcsú országokban működő leányvállalataiknál könyvelik el. Sok közöttük az internetes cég, ezért a tervek főleg a digitális adóról szólnak.

Olaf Scholz

Adóforradalom’ – mondta Olaf Scholz német pénzügyminiszter a G7 államok és 130 többségben fejendő ország júliusban kiadott szándéknyilatkozatáról, a digitális adóról. A részleteket október végéig fogják kidolgozni a világ 37 iparosodott gazdaságát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretei között.

Az elmúlt években számos kísérlet történt egy adóminimum bevezetésére. Németország végig a támogatók között volt. Így érthető a pénzügyminiszter és szociáldemokrata kancellár-jelölt öröme, akinek pártpolitikusi agendáján előkelő helyet foglal el a digitális adó.

Az írek ellenállnak, amíg tudnak

Hét OECD tagállam, köztük Írország nem írta alá a szándéknyilatkozatot. Ennek jelentőségét az adja, hogy a cégeket terhelő ír adóterhek jóval a kontinens átlaga alatt vannak, ezért Dublinban működik számos netes óriás, köztük a Facebook és a Google európai központja. Ennek köszönhetően a vállalati nyereségadó az ír költségvetési bevételek 20 százalékát adja. Ha a multiknak a tevékenységi helyük szerinti országban kellene adózniuk, Írország jelentős bevételtől esne el. Ezért Dublin a megállapodás ellen van. A nemzetközi nyomás azonban olyan nagy, hogy a kormány várhatóan kénytelen lesz visszatérni a tárgyalóasztalhoz. „Egy 4,5 milliós ország nem képes szembe menni a világgal” – írta az Irish Times, a vezető ír napilap szerkesztőségi cikkében.

Székhely szerinti pótadóval

 Szijjártó Péter  szerint bebizonyosodott, hogy az adócsökkentés ösztönzi a munkahelyek létrehozását, a gazdaság növekedést.

Az elvi megállapodás értelmében a nemzetközi konszerneknek legalább 15 százalékos adót kell fizetniük a külföldön képződött nyereségük után, méghozzá abban az országban, hol szert tettek a profitra. A tevékenység helye szerinti államok továbbra is megtehetnék, hogy alacsonyabb, például 10 százalékos kulcsot alkalmaznak, de ebben az esetben a székhely szerinti ország beszedhetné a cégektől az ebben az esteben 5 százalékos különbözetet.

Speciális szabály vonatkozna a cégekre, amelyek bevételének legalább 10 százaléka nyereség. Nekik a profit képződésének helye szerinti országban 20 százalékos adó kellene fizetniük.

Eddig is megvoltunk nélküle, most minek?

– teszik fel a kérdést az alacsony adóparadicsomok és a multinacionális konszernek vezetői. Mert az elmúlt 30 évben a nyereségből, a licenszekből és szabadalmakból származó bevételek egyre nagyobb része lett adóparadicsomokban létrehozott leányvállalatoknál elkönyvelve – hangzik a G7 országok vezetőinek válasza. Akik a közterhek egyenlőtlen elosztására hívják fel a figyelmet: a milliárdos profitot elérő, nagy nyereségkulccsal dolgozó óriáscégek kevesebb adót fizettek, mint a kis- és középvállalkozások.

A legtöbbet kritizált digitális óriások, a Google, a Facebook, az Amazon vagy az Apple a világ szinte minden országában jelentős bevételt érnek el, nyereségük után azonban csak egy-egy adóparadicsomban fizetnek kevés adót. Az Amazon például az USA-n kívüli forgalmának 75 százalékát luxemburgi leányvállalatánál könyveli el. Habár az EU nyomására immár Luxemburgban is 15 százalék adó terheli a profitot, az Amazon sok multihoz hasonlóan egyedi megállapodás alapján jóval kevesebbet fizet.

A nyertesek

Európában egyrészt Írország, Bulgária és – bármilyen meglepő is nekünk – Magyarország az emlegetett ‘adóparadicsom‘ a 12, 10 és 9 százalékos társasági adókulcs miatt. Sajátos adóparadicsomok a kontinens törpeállamai, Luxemburg és Málta, ahol a multik egyedi megállapodások alapján az adott országok törvényeiben meghatározott terhek töredékét fizetik csupán.

Nemzetközi viszonylatban a Csatorna-szigetek, a Bahamák és az Egyesült Arab emirátusok számítanak klasszikus adóparadicsomnak 5 százalék alatti nyereségadóval.

Vesztesek és győztesek

A globális adóminimum bevezetését a G7-ek mellett a legnagyobb feltörekvő országok, Brazília, India és Kína is támogatják. A nagy lakosságszám miatt mindegyikben jelentős bevételt érnek el a multik, de alig járulnak hozzá a közteherviseléshez.

Az OECD becslése szerint az adóminimum évi 81 milliárd dollár plusz bevételt jelenten az adóelkerülés következményeit elszenvedő államoknak. Az EU 50 milliárdra becsüli tagállamok adóbevétel növekedését. A fő nyertes a legnagyobb belső piaccal rendelkező és viszonylag magas adókulcsokat alkalmazó Németország lenne. Olaf Scholz pénzügyminiszter a plusz bevételnél is fontosabbnak tartja az igazságos közteherviselés helyreállítását: „Véget kell vetnünk annak, hogy a munkahelyek többségét biztosító haza kis- és középvállalkozások fizetik a legtöbb adót.”

Thomas Gegenhuber

Thomas Gegenhuber, a Lüneburgi Egyetem közgazdásza szerint nem szabad elhallgatni a nyugati államok felelősségét sem. „A nagy népességű országok, mint Németország és Itália a globalizált és digitalizált XXI. században is a XX. század iparra épülő gazdasága idejéből visszamaradt rendszerében adóztatnak” – mondta a professzora a német közszolgálati rádiónak, a DLF-nek adott interjúban.

Szándéknyilatkozattól a kötelező szabályig

A szándéknyilatkozat mérföldkő, de távolról sem a végállomás. A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-ak 2017-ben bízták meg az OECD egy globális adóminimum koncepciójának a kidolgozásával. Azonban a szakértői szinten megakadt a munka. A politika szintjén három lökés történt az elmúlt hónapokban: Joe Biden választási kampányában megígérete, hogy mindet megtesz egy nemzetközi adóminimum bevezetéséért; Európában Berlin és Párizs elkötelezett támogatása; a fejlődő országokban pedig a pandémi és az abból lett gazdasági válság okozta plusz kiadások és bevételkiesés miatti kényszer új adóbevételek után.

Következő lépésként a G20 államok, tehát a G7-ek Argentínával, Ausztráliával, Brazíliával, Kínával, Indiával, Indonéziával, Oroszországgal, Szaúd-Arábiával, a Dél-Afrikával, Dél-Koreával és Törökországgal kiegészülve a múlt hétvégi velencei csúcson áldásukat adták a javaslatra. Még hátra van, hogy az EU megnyerje az ellenálló kisebbséget, mindenekelőtt Írországot és Máltát. Ez után jöhet a 130 többségében fejlődő országok támogatásának megszerzése. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter optimista volt a velencei csúcs után: „Most, hogy a G20-akon belül egyetértés van, olyan nagy lett a politikai nyomás a fejlődő országokon, hogy a még szkeptikusak is kénytelenek lesznek rábólintani a globális adóminimumra.”

Nem csak dicséret van

A 15 százalékos minimumot sok szakértő és NGO, köztük az Oxfam, a civil szervezetek legnagyobb nemzetközi szövetsége is túl alacsonynak tartja. Mondván, magasabb ugyan, mint a klasszikus adóparadicsomok, például a Bahamák által alkalmazott kulcsok, de nem haladja meg a multik központjait alacsony köztehrekkel magukhoz vonzó nyugati államok, például Írország és Svájc által alkalmazott kulcsot. A jónevű amerikai NGO, a International Tax Justice Network (TJN) szerint a 15 százalék egy lefelé tartó adókulcsspirál része: „Az államok egymásra licitálva csökkentik az adókulcsaikat, hogy így csábítsák magukhoz a multikat és legalább valamennyi bevételhez jussanak.” A TJN szerint a minimumot 25 százalékban kellett volna meghatározni.

A nemzetközileg elismert, francia közgazdász, Gabriel Zucman, a University of California professzora is alacsonyok tartja a 15 százalékot. Francia kollégájával, Thomas Piketty professzorral közösen jegyzett tanulmányban szintén a lefelé menő adóspirálra hívják fel a figyelmet: „1955-ben 50 százalékos volt a társasági adó globális átlaga, 2020-ban már csak 22 százalék, a 15 százalékos megállapodás további, szignifikáns csökkenést jelentene.”

Petrus Szabolcs

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Több tízezer autó forgalmi engedélye van veszélyben

A Carnotie autókezelő platform adatai szerint a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet alatt lejáró gépjármű forgalmi engedélyek meghoszabbítását az autótulajdonosok 12,5 százaléka halogatja. Márpedig júliustól az érvényes vizsga nélkül közlekedő autók forgalmi engedélyét elveszi az igazoltató rendőr.

Hernádi Zsolt megszólalt a tankolási limit kapcsán

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint a turistaszezon beindulása, a társaság...

Egységes parkolási rendszer jöhet Budapesten

Egységes parkolási rendszert vezetne be a Fővárosi Önkormányzat. Ha a javaslatot a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén támogatja, az új egységes parkolási rendszer szeptember 5-én lép életbe Budapesten.

Az OMV is korlátozza a tankolást

Gépjárművenként legfeljebb 50 liter üzemanyag tankolható hatósági áron az OMV kutakon, a kannába, hordóba tankolt üzemanyagért pedig piaci árat számítanak fel péntektől - közölte az OMV.

Hírek

Több tízezer autó forgalmi engedélye van veszélyben

A Carnotie autókezelő platform adatai szerint a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet alatt lejáró gépjármű forgalmi engedélyek meghoszabbítását az autótulajdonosok 12,5 százaléka halogatja. Márpedig júliustól az érvényes vizsga nélkül közlekedő autók forgalmi engedélyét elveszi az igazoltató rendőr.

Hernádi Zsolt megszólalt a tankolási limit kapcsán

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint a turistaszezon beindulása, a társaság...

Egységes parkolási rendszer jöhet Budapesten

Egységes parkolási rendszert vezetne be a Fővárosi Önkormányzat. Ha a javaslatot a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén támogatja, az új egységes parkolási rendszer szeptember 5-én lép életbe Budapesten.

Az OMV is korlátozza a tankolást

Gépjárművenként legfeljebb 50 liter üzemanyag tankolható hatósági áron az OMV kutakon, a kannába, hordóba tankolt üzemanyagért pedig piaci árat számítanak fel péntektől - közölte az OMV.

Újabb 2200 járatot törölt a Lufthansa

A Lufthansa újabb 2200 járatot törölt, miután a koronavírus-fertőzések növekedése súlyosbította a létszámhiányt, tovább fokozva ezzel az európai utazási káoszt a kritikus nyári vakációs időszak kezdetén.

Számlálóbiztosokat keres a Központi Statisztikai Hivatal

Országosan mintegy 28 ezer számlálóbiztos részvételére lesz szükség az októberben kezdődő népszámlálás lebonyolításához. A Központi Statisztikai Hivatal a települési, illetve a fővárosban a kerületi önkormányzatok jegyzőivel közösen elindította a számlálóbiztosok toborzását.

Szigorított a Mol: legfeljebb 50 liter üzemanyag tankolható

A vásárlók kiszolgálásának biztosításával és a töltőállomások zavartalan működésével indokolja a Mol, hogy péntektől normál kútoszlopon a járművekbe maximum 50 liter üzemanyagot lehet egyszerre tankolni az eddigi 100 liter helyett.

Belassult a Netflix, ami majdnem 500 ember állásába kerül

A Netflix újabb létszámleépítést jelentett be, mivel lassuló növekedéssel és megnövekedett versennyel küzd.

Gazdaság

Tovább zuhan a kriptovaluták királya

Az értékéből rohamosan vesztő bitcoin árfolyama valószínűleg 13 ezer dollárig fog lezuhanni, ami közel 40 százalékos csökkenést jelent a jelenlegi szinthez képest - állítja egy amerikai pénzügyi szakértő.

Újabb sokmilliós bírságot kapott a Raiffeisen Bank

A Magyar Nemzeti Bank 34 millió forint bírságot szabott ki a Raiffeisen Bankra, mivel az az elmúlt bő egy évben két hiánypótlási felszólítás ellenére...

MNB: új lendületre kapott a digitalizáció a pénzügyi szektorban

A járvány után újabb lendületre kapott a pénzügyi szektor digitális átalakítása: a banki termékek egyre szélesebb köre elérhető digitális módon, és az ügyfelek több mint 80 százaléka használ már digitális banki csatornákat - ismertette Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a jegybank 2022-es FinTech és digitalizációs jelentését.

Allianz Biztosító – 61 milliós bírság

A Magyar Nemzeti Bank 35 millió forint felügyeleti és 26 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Allianz Biztosítóra.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom