Kezdőlap Világgazdaság G7 egyezség a globális adóminimumról - Magyarország versenyhátrányt szenvedne?
No menu items!

G7 egyezség a globális adóminimumról – Magyarország versenyhátrányt szenvedne?

A G7 államok és 130 ország az OECD égisze alatt megállapodásra jutott a nemzetközi adóminimumról. Az egyezséget a G20 országok is támogatják. Az elképzelés szerint a globális konszerneknek legalább 15 százalék nyereségadó fizetést írnak elő. A deklarált cél az adóparadicsomok felszámolása.

A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban a magyar pénzügyminiszter azt mondta, Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést.

Digitális adó

A G7 csoport az USA, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Itália, Japán és Kanada  hét éve tárgyal egy táraságiadó-minimum bevezetéséről. Együtt akarnak fellépni azok ellen a konszernnek ellen, amelyek nyereségük nagy részét az alacsony adókulcsú országokban működő leányvállalataiknál könyvelik el. Sok közöttük az internetes cég, ezért a tervek főleg a digitális adóról szólnak.

Olaf Scholz

Adóforradalom’ – mondta Olaf Scholz német pénzügyminiszter a G7 államok és 130 többségben fejendő ország júliusban kiadott szándéknyilatkozatáról, a digitális adóról. A részleteket október végéig fogják kidolgozni a világ 37 iparosodott gazdaságát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretei között.

Az elmúlt években számos kísérlet történt egy adóminimum bevezetésére. Németország végig a támogatók között volt. Így érthető a pénzügyminiszter és szociáldemokrata kancellár-jelölt öröme, akinek pártpolitikusi agendáján előkelő helyet foglal el a digitális adó.

Az írek ellenállnak, amíg tudnak

Hét OECD tagállam, köztük Írország nem írta alá a szándéknyilatkozatot. Ennek jelentőségét az adja, hogy a cégeket terhelő ír adóterhek jóval a kontinens átlaga alatt vannak, ezért Dublinban működik számos netes óriás, köztük a Facebook és a Google európai központja. Ennek köszönhetően a vállalati nyereségadó az ír költségvetési bevételek 20 százalékát adja. Ha a multiknak a tevékenységi helyük szerinti országban kellene adózniuk, Írország jelentős bevételtől esne el. Ezért Dublin a megállapodás ellen van. A nemzetközi nyomás azonban olyan nagy, hogy a kormány várhatóan kénytelen lesz visszatérni a tárgyalóasztalhoz. „Egy 4,5 milliós ország nem képes szembe menni a világgal” – írta az Irish Times, a vezető ír napilap szerkesztőségi cikkében.

Székhely szerinti pótadóval

 Szijjártó Péter  szerint bebizonyosodott, hogy az adócsökkentés ösztönzi a munkahelyek létrehozását, a gazdaság növekedést.

Az elvi megállapodás értelmében a nemzetközi konszerneknek legalább 15 százalékos adót kell fizetniük a külföldön képződött nyereségük után, méghozzá abban az országban, hol szert tettek a profitra. A tevékenység helye szerinti államok továbbra is megtehetnék, hogy alacsonyabb, például 10 százalékos kulcsot alkalmaznak, de ebben az esetben a székhely szerinti ország beszedhetné a cégektől az ebben az esteben 5 százalékos különbözetet.

Speciális szabály vonatkozna a cégekre, amelyek bevételének legalább 10 százaléka nyereség. Nekik a profit képződésének helye szerinti országban 20 százalékos adó kellene fizetniük.

Eddig is megvoltunk nélküle, most minek?

– teszik fel a kérdést az alacsony adóparadicsomok és a multinacionális konszernek vezetői. Mert az elmúlt 30 évben a nyereségből, a licenszekből és szabadalmakból származó bevételek egyre nagyobb része lett adóparadicsomokban létrehozott leányvállalatoknál elkönyvelve – hangzik a G7 országok vezetőinek válasza. Akik a közterhek egyenlőtlen elosztására hívják fel a figyelmet: a milliárdos profitot elérő, nagy nyereségkulccsal dolgozó óriáscégek kevesebb adót fizettek, mint a kis- és középvállalkozások.

A legtöbbet kritizált digitális óriások, a Google, a Facebook, az Amazon vagy az Apple a világ szinte minden országában jelentős bevételt érnek el, nyereségük után azonban csak egy-egy adóparadicsomban fizetnek kevés adót. Az Amazon például az USA-n kívüli forgalmának 75 százalékát luxemburgi leányvállalatánál könyveli el. Habár az EU nyomására immár Luxemburgban is 15 százalék adó terheli a profitot, az Amazon sok multihoz hasonlóan egyedi megállapodás alapján jóval kevesebbet fizet.

A nyertesek

Európában egyrészt Írország, Bulgária és – bármilyen meglepő is nekünk – Magyarország az emlegetett ‘adóparadicsom‘ a 12, 10 és 9 százalékos társasági adókulcs miatt. Sajátos adóparadicsomok a kontinens törpeállamai, Luxemburg és Málta, ahol a multik egyedi megállapodások alapján az adott országok törvényeiben meghatározott terhek töredékét fizetik csupán.

Nemzetközi viszonylatban a Csatorna-szigetek, a Bahamák és az Egyesült Arab emirátusok számítanak klasszikus adóparadicsomnak 5 százalék alatti nyereségadóval.

Vesztesek és győztesek

A globális adóminimum bevezetését a G7-ek mellett a legnagyobb feltörekvő országok, Brazília, India és Kína is támogatják. A nagy lakosságszám miatt mindegyikben jelentős bevételt érnek el a multik, de alig járulnak hozzá a közteherviseléshez.

Az OECD becslése szerint az adóminimum évi 81 milliárd dollár plusz bevételt jelenten az adóelkerülés következményeit elszenvedő államoknak. Az EU 50 milliárdra becsüli tagállamok adóbevétel növekedését. A fő nyertes a legnagyobb belső piaccal rendelkező és viszonylag magas adókulcsokat alkalmazó Németország lenne. Olaf Scholz pénzügyminiszter a plusz bevételnél is fontosabbnak tartja az igazságos közteherviselés helyreállítását: „Véget kell vetnünk annak, hogy a munkahelyek többségét biztosító haza kis- és középvállalkozások fizetik a legtöbb adót.”

Thomas Gegenhuber

Thomas Gegenhuber, a Lüneburgi Egyetem közgazdásza szerint nem szabad elhallgatni a nyugati államok felelősségét sem. „A nagy népességű országok, mint Németország és Itália a globalizált és digitalizált XXI. században is a XX. század iparra épülő gazdasága idejéből visszamaradt rendszerében adóztatnak” – mondta a professzora a német közszolgálati rádiónak, a DLF-nek adott interjúban.

Szándéknyilatkozattól a kötelező szabályig

A szándéknyilatkozat mérföldkő, de távolról sem a végállomás. A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-ak 2017-ben bízták meg az OECD egy globális adóminimum koncepciójának a kidolgozásával. Azonban a szakértői szinten megakadt a munka. A politika szintjén három lökés történt az elmúlt hónapokban: Joe Biden választási kampányában megígérete, hogy mindet megtesz egy nemzetközi adóminimum bevezetéséért; Európában Berlin és Párizs elkötelezett támogatása; a fejlődő országokban pedig a pandémi és az abból lett gazdasági válság okozta plusz kiadások és bevételkiesés miatti kényszer új adóbevételek után.

Következő lépésként a G20 államok, tehát a G7-ek Argentínával, Ausztráliával, Brazíliával, Kínával, Indiával, Indonéziával, Oroszországgal, Szaúd-Arábiával, a Dél-Afrikával, Dél-Koreával és Törökországgal kiegészülve a múlt hétvégi velencei csúcson áldásukat adták a javaslatra. Még hátra van, hogy az EU megnyerje az ellenálló kisebbséget, mindenekelőtt Írországot és Máltát. Ez után jöhet a 130 többségében fejlődő országok támogatásának megszerzése. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter optimista volt a velencei csúcs után: „Most, hogy a G20-akon belül egyetértés van, olyan nagy lett a politikai nyomás a fejlődő országokon, hogy a még szkeptikusak is kénytelenek lesznek rábólintani a globális adóminimumra.”

Nem csak dicséret van

A 15 százalékos minimumot sok szakértő és NGO, köztük az Oxfam, a civil szervezetek legnagyobb nemzetközi szövetsége is túl alacsonynak tartja. Mondván, magasabb ugyan, mint a klasszikus adóparadicsomok, például a Bahamák által alkalmazott kulcsok, de nem haladja meg a multik központjait alacsony köztehrekkel magukhoz vonzó nyugati államok, például Írország és Svájc által alkalmazott kulcsot. A jónevű amerikai NGO, a International Tax Justice Network (TJN) szerint a 15 százalék egy lefelé tartó adókulcsspirál része: „Az államok egymásra licitálva csökkentik az adókulcsaikat, hogy így csábítsák magukhoz a multikat és legalább valamennyi bevételhez jussanak.” A TJN szerint a minimumot 25 százalékban kellett volna meghatározni.

A nemzetközileg elismert, francia közgazdász, Gabriel Zucman, a University of California professzora is alacsonyok tartja a 15 százalékot. Francia kollégájával, Thomas Piketty professzorral közösen jegyzett tanulmányban szintén a lefelé menő adóspirálra hívják fel a figyelmet: „1955-ben 50 százalékos volt a társasági adó globális átlaga, 2020-ban már csak 22 százalék, a 15 százalékos megállapodás további, szignifikáns csökkenést jelentene.”

Petrus Szabolcs

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Pozitív kezdés az amerikai tőzsdéken

Indexemelkedéssel indult a kereskedés szerdán az amerikai értékpapírpiacokon az előző napi széles ingadozásokat követő vegyes zárás után.

Magyar díjeső a gasztronómiai Oscaron

Nyolcvannyolc magyar élelmiszert díjazott idén a brit Great Taste Awards. Közülük három termék a maximális három csillagot, huszonöt élelmiszer pedig két csillagot nyert el.

Űrcentrumot alapított az ELTE – űrtudományi képzés indul

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

Vállalati képzési program – 15 milliárdos pályázati keret nyílik

Október elsejétől pályázhatnak a vállalkozások munkavállalóik továbbképzésére a vállalati belső képzési programban - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán, a kis- és középvállalkozásokat segítő országos szakmai roadshow kecskeméti állomásán.

Hírek

Hitelmoratórium. A törlesztés folytatására az adósok 36 százaléka képtelen

A hitelmoratóriumot igénybe vevők 36 százaléka még nem áll készen a hitele újbóli törlesztésére.

Hol a legolcsóbb az energia Európában? Árkörkép

A lakossági fogyasztók Magyarországon továbbra is a legkedvezőbb energiaárakkal számolhatnak az európai országok közül.

A NASA holdjárója a Nobile-kráterben landol – vizet fog keresni

A NASA rovere következő holdmissziójához a Hold déli sarkánál, a leghidegebb pontra száll le 2023-ban. A Viper (Volatiles Investigating Polar Exploration Rover) nevű jármű Nobile-krátérben fog landolni - jelentette be az ürgynükség.

Péntektől olcsóbb lesz a benzin, a gázolaj viszont tovább drágul

Péntektől a benzin literenkénti átlagára bruttó 2 forinttal csökken, a gázolajé pedig bruttó 4 forinttal emelkedik.

Románia – Koronavírus. Naponta több mint száz halott

Romániában a kéthetes mozgóátlag több mint duplájára, száz fölött ugrott kedden az egy nap alatt elhunyt koronavírusos betegek száma, és az utolsó 24 órában újonnan diagnosztizált fertőzések is immár több mint kétszer is vannak két hét átlagának.

Katonai konvojra kell számítani többfelé az utakon

Kiképzés miatt katonai gép- és harcjárművekből álló menetoszloppal találkozhatnak az autósok csütörtökön és pénteken több autópályán és főúton is - közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Nagyot gyengült a forint a kamatemelés után

Jelentősen gyengült a forint az MNB kamatdöntésének kihirdetése után: az euró jegyzése 354,56 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon. A döntés közzététele előtt egy perccel még 353,04 forinton állt a jegyzés.

Kiskörei vízerőmű – nyolc sérült. Turbinahiba okozhatta a robbanást

A Tiszavíz Vízerőmű Kft. kiskörei telephelyén az egyik turbina tervezett, éves karbantartása során történt robbanás hétfőn - közölte az MVM.

Gazdaság

Támogatott tartalom

Tőzsdézhetek úgy is, ha nem értünk hozzá 

Tőzsdézni úgy, hogy nincs meg hozzá a szükséges tudásunk vagy időnk? Erre is van lehetőségünk: tulajdonképpen „bérelhetünk” magunknak szakértőt. A privátbanki szolgáltatással nemcsak magasan képzett, akár helyettünk tőzsdéző szakember munkáját kapjuk meg, de olyan befektetési lehetőségeket is, amelyek csak rajta keresztül érhetőek el. (x)

Negyedszer is emelte az alapkamatot az MNB – változott a kamatfolyosó is

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A testület azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,7 százalék és 2,60 százalék közé.

Londoni elemzők: még egy kamatemelés biztos az MNB részéről

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi monetáris szigorítási ciklusán belül egy kamatemelés még bizonyosra vehető.

Moratórium – Bankszövetség: méltánytalan a kamatok utólagos csökkentése

Méltánytalan a hitelkártyák és a folyószámlahitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő - közölte a Magyar Bankszövetség.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom