Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Gazdasági hírszerzés I. - Kémek az üzletben
No menu items!

Gazdasági hírszerzés I. – Kémek az üzletben

A korábbinál is nagyobb sebességre kapcsolt a világon az egyik legősibb mesterség – most nem „arról” lesz szó -, a gazdasági kémkedés és az üzleti hírszerzés. Hónapok óta nagy a tolongás a Covid-19 vírus elleni vakcina kifejlesztésén dolgozó amerikai, kanadai, brit, svéd, német gyógyszergyárak, egyetemi laboratóriumok számítógépes rendszerei környékén.

A kínai és az orosz hírszerzés hajt végre szinte minden nap hekker-támadásokat, újabban azonban már az iráni kémszolgálatok is erőteljesen érdeklődnek a vakcinafejlesztés titkai iránt. Ez a fürkészés azonban csak egy kis – de nem jelentéktelen – epizódja a módszereiben és a technikáiban megújult, mennyiségében pedig hatalmasra duzzadt, közvetlenül nem katonai és nem politikai célú, hanem egyértelműen gazdasági és üzleti kémkedésnek, hírszerzésnek.

Ipari kémkedés, üzleti hírszerzés

Kezdetben volt az ipari kémkedés (industrial spying) kifejezés, de ez nem volt elég szalonképes; helyébe lépett az üzleti hírszerzés (business intelligence, BI), valamint a versenytársakra vonatkozó információk gyűjtése (competitive itelligence, CI). A nyelvi lelemény nem ismer határokat, a hírszerzés azonban igen. Ha nem is földrajzi, hanem megfogalmazásbéli határokat. Érdemes tehát már elöljáróban különbséget tenni a gazdasági kémkedés és az üzleti hírszerzés között.

A gazdasági kémkedés állami, ritkábban privát hírszerző szervezetek által végzett illegális, azaz legalább egy állam jogi normáit sértő tevékenység. Ezzel szemben az üzleti hírszerzés elvileg döntően legális információszerző és –elemző tevékenység, amely minden körülmények között tiszteletben tartja minden érintett ország jogi és etikai normáit. Az etikus üzleti hírszerzés egyúttal a gazdasági szervezetek (elsősorban a cégek) menedzsmentje által irányított tevékenység azzal a céllal, hogy a vállalatok piaci és üzleti lehetőségeit növeljék vagy legalább szinten tartsák. Teszik ezt úgy, hogy folyamatosan vizsgálják és elemzik a meglévő és a lehetséges versenytársaik múltbeli adatait, kapcsolatait, piaci viselkedését stb. azért, hogy azok jövőbeli tevékenységét minél nagyobb pontossággal bemérhessék, megbecsülhessék.

Kell egy csapat

A versenypiaci hírszerzés tehát legális, törvényes folyamatokon alapszik, de lényegesen túlmutat az adatok és tények gyűjtésen. Ez egy csapatmunka, ahol közgazdászok, jogászok, biztonsági szakértők, HR-munkatársak, pszichológusok, informatikusok értékelik a megszerzett adatokat, és alakítják át azokat információkká. Ezeket a hírszerzési projekteket az esetek többségében külső, erre szakosodott cégek végzik, amelyeknek jelentős tapasztalatuk van a kockázatelemzésben és az üzleti folyamatok elemzésében is.

Adatbázisaik, kapcsolataik, infrastruktúrájuk lehetővé teszi a megbízó számára szükséges adatok megszerzését, melyek feldolgozásával széleskörű információt biztosítanak a döntéshozók számára a versenykörnyezetről. Érdemes megjegyezni, hogy napjainkban már nem csak az erre szakosodott, magukat nyíltan hirdető és jelentős referenciákkal rendelkező cégek, ügynökségek, piackutatók folytatnak megbízásos alapon üzleti, versenypiaci hírszerzést, hanem minden jelentősebb vállalatnak van saját, házon belüli, nem is kis létszámú hírszerző és elhárító részlege (Siemens, Shell, DuPont, BP stb.). Ez utóbbi részlegnek és tevékenységnek különösen a számítógépes hírszerzés elterjedése és az állandó hekker-támadások miatt van kiemelt jelentősége.

A leszűrt információkra alapozva elkészíthetők a rövid, közép- és hosszú távú vállalati üzleti tervek, a piaci, az ügyfelekkel, a beszállítókkal, a versenytársakkal, az árazással stb. kapcsolatos stratégiák és az üzleti gyakorlat még szinte számtalan összetevője. Különösen hasznos a megszerzett információtömeg a szándékolt cégfelvásárlás és vállalati fúzió előtt.

 Mi érdekli leggyakrabban a megrendelőket?

A fentieken kívül mikor van szükség versenypiaci hírszerzésre, illetve mivel kapcsolatosak leggyakrabban a megbízások?

Adatok, információk – finomhangolva

Továbbá a vállalati versenyképesség megőrzéséhez nélkülözhetetlenné vált a termékek és a szolgáltatások tulajdonságaira vonatkozó információtömeg, vagy az azokat előállító, szolgáltató cégek, intézmények kapacitásáról, terveiről, humán erőforrásáról szóló, úgynevezett finomhangolt adatok ismerete. Ilyen eset lehet például, amikor az adott piacon szereplő versenytársak tulajdonosi körében, döntéshozó testületeiben olyan személycserék történnek, melyek előrevetítik a változásokat.
Hasonlóan fontos információ, ha a versenytárs elbocsát, vagy munkaerő-felvételt hirdet, és olyan kompetenciákat jelöl meg, melyek termékfejlesztésre vagy -átalakításra utalnak, sőt, ha a konkurens cég részéről behatolási kísérletet tapasztalható munkaerő „átültetése” útján. Az üzleti hírszerzésben egyébként fontos szerepe van az elbocsátott, sértett vezetőknek, vagy éppen a sok hasznos információval rendelkező lefizetett dolgozóknak.

Az üzleti hírszerzésnek szinte megszámlálhatatlan forrása van, ezek közül érdemes néhányat megemlíteni: ártatlannak tűnő személyes beszélgetések, nyilvános adatbázisok, prospektusok, honlapok, kiállítások, sajtófigyelés, hirdetések, nyilatkozatok, rendezvények, piaci elemzések, árfigyelés, a létszám alakulása, munkaerő toborzási tevékenység, export-import alakulása, szervezeti felépítés, termékek csomagolása, dizájn stb.

Támad a kínai hírszerző „hadsereg”

Nem véletlen, hogy az elmúlt 25-30 évben a kínai gazdasági kémkedés és versenypiaci hírszerzés jelenti a globális üzleti világ egyik legnagyobb gondját. Egyértelmű, hogy az ázsiai ország kiugró ütemű gazdasági fejlődése, a kínai áruk és vállalatok világméretű térhódítása és a hírszerzés között szoros a kapcsolat. Szakértők véleménye szerint Kínában 200 ezer körül van a gazdasági és üzleti hírszerzők, elemzők száma. Ehhez a „hadsereghez” jön még sok külföldön dolgozó tudós, kutató, cégvezető, egyetemista, az egyetem elvégzése után külföldön maradt mérnök stb., akik nem kevés információt „szállítanak” hazájuknak. Persze egyre több a lebukás, a letartóztatás, a bírósági ítélet is. Működik az „agyvisszaszívás” is, amely arra irányul, hogy a külföldön végzett és/vagy ott dolgozó kínai műszakiak térjenek vissza hazájukba.

Az informatikai és a távközlési forradalom, valamint a digitalizáció nyomán egyértelmű lett, hogy a korszerű technológia birtoklásának és a technológiai innovációs képességeknek nagy hatása van a hatalmi politikára, a nemzetközi rangpozíciókra, a cégkapcsolatokra, s nem utolsó sorban a kereskedelemre. Látnivaló, hogy az évek óta tartó brutális amerikai-kínai kereskedelmi háború hátterében komoly, szinte meghatározó jelentőséggel bírnak a modern technikák, technológiák. Az elmúlt 3-4 évtizedben Kínában igen sok külföldi cég telepedett le, rengeteg működő tőke áramlott be külföldről az országba. A külföldi cégek a tőke mellett korszerű technikákat, technológiákat, kutatási eredményeket is vittek az ázsiai országban működő saját és vegyes vállalatokba.

Tőke, technika, technológia, know-how Nyugatról

A kínai feldolgozóipar minden szektorára kiterjedő gyártási kapacitások telepítésének lényegében egyetlen feltétele volt évtizedeken keresztül: a nyugati vállalatok termelő bázisai nem működhettek elzárt szigetként. Szinte megszámlálhatatlan folyamat és gyakorlat biztosította, hogy a kínai modell, tehát a szocialista politikai intézményrendszer által kézi vezérléssel irányított államkapitalizmus feltételrendszerében működő helyi vállalatok egyre nagyobb és nagyobb mértékben vehessék át a nyugati ipari a gyártási know-how-t és vegyenek részt az innovációban. A Kínában megtelepedett külföldi cégeknek is köszönhetően Kína tehát a technikában is nagyhatalom.

Mindeközben a nyugati cégek – a Hírfigyelő tanulmánya szerint – folyamatosan panaszkodtak az „útonálló” stílusban előadott zsarolások miatt, amellyel a kínaiak kikényszerítették az érzékeny technológiákba való betekintés lehetőségét. De a zúgolódáson és a morgolódáson kívül többre nem futotta, ami érthető, hiszen a Kínában megtelepedett nyugati vállalatok egymással is versenyben voltak és vannak. És a modern gazdaságtörténet egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb játszmájából nagyon könnyen ki lehet pottyanni… Kína tehát ma már technikai, kutatási és fejlesztési nagyhatalom, amely az üzleti hírszerzés, ipari kémkedés, valamint a ma már igazán jelentős saját K+F tevékenysége nyomán igen nagy veszélyt, de mindenekelőtt alacsonyabb költségű és árú versenyt jelent a magas fejlettségű technikát képviselő országok, cégek számára.

Akciókra ellenakciók a technológiai háborúban

A kínai technológialopás ütemének növekedése miatt az FBI már 2009-ben létrehozta a kifejezetten az amerikai vállalatokat támadó gazdasági kémkedés elleni egységét. (Ez a projekt akkor már évek óta várólistán volt, mert az amerikai elhárítási erőforrások akkora részét fordították terrorizmus-ellenes küzdelemre, hogy erre nem maradt elég figyelem.) De amióta létrehozták ezt a szervezetet, a benne dolgozók ki sem látszanak a munkából. Az FBI valamennyi, szám szerint 56 regionális irodája tele van kínai ipari kémkedési ügyekkel. A kínai hírszerzés tapintható érdeklődése jelen van minden szektorban a mezőgazdaságtól a információ-technológiáig, vállalatokban és egyetemeken, óriásvállalatok és start-up-ok sokaságában.

Az FBI igazgatójának idén nyári nyilatkozata szerint átlagosan 10 óránként indul egy kínai ipari kémkedéssel kapcsolatos elhárítási akció, s jelenleg több mint kétezer ilyen, folyamatban lévő vizsgálat van. (A technológialopás elleni küzdelem összehangolására hosszú előkészítés után 2018-ban hoztak létre az igazságügy-minisztérium keretén belül egy „China Initiative” elnevezésű folyamatot. Ez a kezdeményezés a teljes amerikai kormányzati struktúrában összefogja a kínai gazdasági kémkedés elleni védekezést, szükség szerint külpolitikai, titkosszolgálati, szabályozási, vagy büntetőjogi eszközökkel.)

Az elmúlt időszakban többször is előtérbe kerültek a kínai hekkerek az amerikai vállalatok kapcsán. Most egy újabb, igen súlyos vád fogalmazódott meg a kínaiakkal kapcsolatban, amely szerint a kémek éveken át lopták a technológiai adatokat a különböző amerikai repülőgépgyártó cégektől. (Ismeretes, hogy a Kína a világ első számú repülőgép és gépkocsi piaca.) A vádiratban 10 emberről van szó, akik a műveletet végrehajtották. Az igazságügyi minisztérium szerint a kínaiak a kereskedelmi repülőgépek hajtóműveiről loptak el terveket 2010 és 2015 májusa között egy olyan francia cégtől is, amely egy amerikai vállalattal közösen fejlesztette a hajtóműveit.

Az elmúlt hónapokban az USA fokozta támadását, akcióit a Kínával vívott technológiai háborúban. Sorra állítják bíróság elé a lefülelt „cégfürkészeket”, kémkedéssel vádolt diplomaták kerülnek kiutasításra, szankciókat vezettek be az 5G technológiás Huawei és néhány vezetőjével szemben és a friss példákat hosszasan lehet sorolni. A New York Times értesülése szerint a következő kínai célpont a Tik-Tok, valamint a Tencent nevű, 630 milliárd dolláros technológiai, közösségi médiás óriáscég.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Folytatjuk. A következő rész címe:

Gazdasági hírszerzés II. – A „poloskától” a kiberig

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Elemző: felülteljesített a budapesti tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 455,04 pontos, 1,01 százalékos emelkedéssel, 45 429,12 ponton zárt pénteken.

ÁSZ: megalapozott a 2022-es költségvetés – kockázatokkal

A tervezett bevételi előirányzatok teljesíthetők, a kiadási előirányzatok pedig elegendők a közfeladatok ellátására: megalapozott a 2022-es központi költségvetési törvényjavaslat - közölte az Állami Számvevőszék.

Kutatás – Fejlett a digitalis infrastruktúránk, de az előnyeit nem használjuk ki

Magyarország digitális infrastruktúrája Európa élmezőnyéhez tartozik, a vállalkozásoknak azonban csak egy kis része használja ki a digitalizáció nyújtotta előnyöket

Megkéselte ápolóját a műtétre érkezett beteg egy borsodi kórházban

Egyelőre nincs információ arról, milyen körülmények vezettek késeléshez a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei központi és egyetemi oktató kórházban: betegágya mellett az őt ellátó ápolónőt szúrta meg egy műtétre érkező idős nő, súlyos sérüléseket okozva.

Hírek

Megkéselte ápolóját a műtétre érkezett beteg egy borsodi kórházban

Egyelőre nincs információ arról, milyen körülmények vezettek késeléshez a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei központi és egyetemi oktató kórházban: betegágya mellett az őt ellátó ápolónőt szúrta meg egy műtétre érkező idős nő, súlyos sérüléseket okozva.

Covid 19 – Románia: zavarkeltő, 50 %-os eltérések a halálozást összegző adatbázisokban

Jelentős eltéréseket talált a román egészségügyi minisztérium szakértői bizottsága a koronavírusnak tulajdonított haláleseteket összegző, különböző intézmények által vezetett adatbázisok között.

Kiterjesztett vészhelyzet Japánban – a többség ellenzi az olimpiát

A koronavírus-fertőzések emelkedő adatai miatt, alig három hónappal a tokiói olimpia előtt kiterjesztették a járványügyi vészhelyzetet Japánban.

Az ombudsman a védettségi igazolványt nem kifogásolja, de felülvizsgálatot is javasol

A védettségi igazolvány hatályos szabályozása összességében nem visszás, ám az egyes részletszabályokkal összefüggésben felmerülhetnek alapjogi szempontú korrekciós igények - állapította meg az alapvető jogok biztosa, aki az igazolvány kiállításáról szóló rendelkezések áttekintését javasolta.

Brexit – 5,4 millió EU-állampolgár kért letelepedési engedélyt. Kampányt indított a brit kormány

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett adatai szerint meghaladta az 5,4 milliót azoknak az EU-állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyért folyamodtak a brit hatóságokhoz. A brit kormány csütörtökön széleskörű figyelemfelhívó kampányt indított, kérve, hogy minél több uniós állampolgár adja be letelepedési kérelmét, mivel másfél hónap múlva lejár a benyújtási határidő.

A bölények menthetik meg a spanyol erdőket

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik - hívják fel a figyelmet szakemberek.

Maezava Juszaku japán divatmágnás megkerüli a Holdat

Maezava Juszaku japán milliárdos, aki a tervek szerint Elon Musk SpaceX vállalatának első magánutasaként 2023-ban megkerüli a Holdat, a Nemzetközi Űrállomásra utazik idén.

Gulyás: május végére ötmillió beoltott lehet – újabb lazítások jönnek

A mostani számítások szerint a pünkösd utáni héten éri el Magyarország az ötmillió első oltást, ezért a kormány a jövő heti ülésén a korlátozó intézkedések további enyhítéséről tárgyal - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Elon Musk meggondolta magát – zuhan a bitcoin árfolyama

Zuhanni kezdett a bitcoin - ahogy az ether és a dogecoin jegyzése is - Elon Musk bejelentésére, miszerint környezetvédelmi megfontolásokból mostantól nem lehet kriptodevizával Teslát venni.

Kiütötték, mégis McGregor kereste a legtöbbet

A kevert harcművészet (MMA) egyik legnagyobb sztárja, Conor McGregor volt az elmúlt egy évben a világ legjobban kereső sportolója.

Hálót feszítettek ki a Gangesz folyón – holttesteket sodort a víz

India északi részén hálót feszítettek ki a Gangesz folyóban, miután a vízben több tucat sodródó holttestet - feltehetően koronavírus-fertőzötteket - fedeztek fel.

Kamubombával rabolt trafikot – felmentették

Igazságügyi elmeorvosi vélemény alapján első fokon - nem jogerősen - felmentették azt a férfit, aki 2014 novemberében bombarobbantással fenyegetőzve rabolt ki egy nemzeti dohányboltot Székesfehérváron - közölte a Székesfehérvári Törvényszék.

Gazdaság

USA – emelkedtek az állampapírhozamok, erősödött a dollár, olcsóbb lett az arany

Egyheti mélypontra csökkent az arany ára az amerikai állampapírhozamok emelkedésének és a dollár erősödésének hatására.

PM-államtitkár: 15 százalékos adó jöhet a kriptodevizákra

Az új kriptodeviza-szabály - amely az eddiginél alacsonyabb elvonással fehérítené ki a hazai piacot - növelheti az érdeklődést Magyarország iránt. Több tízezer embernek lehet ilyen megtakarítása, összességében akár háromszázmilliárd forint értékben - mondta az adóügyi államtitkár.

Moratórium. A bankszövetség a célzott hosszabbítás mellett van

A Magyar Bankszövetség támogatja, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget - közölte Kovács Levente főtitkár.

Belgiumból érkezett a K&H új vezérigazgatója

Guy Libot-t, a KBC Csoport korábbi pénzügyi szenior ügyvezető igazgatóját nevezték ki a K&H Csoport vezérigazgatójává. Az új vezető korábban már dolgozott négy évig a K&H-nál.

OTP: minden fontos mutatóban javultak az eredmények

Nagyon jó eredményeket ért el az OTP csoport az idei első negyedévben, sikerült megfelelnie a kihívásoknak - mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes a bank negyedéves eredményeit ismertető sajtóbeszélgetésen.

Az OTP már a második Szerbiában

Sikeresen zárult az OTP Bank két szerbiai leánybankjának integrációja: a Vojvođanska banka és az OTP banka Srbija egy bankként, Szerbia második legnagyobb pénzintézeteként működik tovább.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom