Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Gazdasági hírszerzés I. - Kémek az üzletben
No menu items!

Gazdasági hírszerzés I. – Kémek az üzletben

A korábbinál is nagyobb sebességre kapcsolt a világon az egyik legősibb mesterség – most nem „arról” lesz szó -, a gazdasági kémkedés és az üzleti hírszerzés. Hónapok óta nagy a tolongás a Covid-19 vírus elleni vakcina kifejlesztésén dolgozó amerikai, kanadai, brit, svéd, német gyógyszergyárak, egyetemi laboratóriumok számítógépes rendszerei környékén.

A kínai és az orosz hírszerzés hajt végre szinte minden nap hekker-támadásokat, újabban azonban már az iráni kémszolgálatok is erőteljesen érdeklődnek a vakcinafejlesztés titkai iránt. Ez a fürkészés azonban csak egy kis – de nem jelentéktelen – epizódja a módszereiben és a technikáiban megújult, mennyiségében pedig hatalmasra duzzadt, közvetlenül nem katonai és nem politikai célú, hanem egyértelműen gazdasági és üzleti kémkedésnek, hírszerzésnek.

Ipari kémkedés, üzleti hírszerzés

Kezdetben volt az ipari kémkedés (industrial spying) kifejezés, de ez nem volt elég szalonképes; helyébe lépett az üzleti hírszerzés (business intelligence, BI), valamint a versenytársakra vonatkozó információk gyűjtése (competitive itelligence, CI). A nyelvi lelemény nem ismer határokat, a hírszerzés azonban igen. Ha nem is földrajzi, hanem megfogalmazásbéli határokat. Érdemes tehát már elöljáróban különbséget tenni a gazdasági kémkedés és az üzleti hírszerzés között.

A gazdasági kémkedés állami, ritkábban privát hírszerző szervezetek által végzett illegális, azaz legalább egy állam jogi normáit sértő tevékenység. Ezzel szemben az üzleti hírszerzés elvileg döntően legális információszerző és –elemző tevékenység, amely minden körülmények között tiszteletben tartja minden érintett ország jogi és etikai normáit. Az etikus üzleti hírszerzés egyúttal a gazdasági szervezetek (elsősorban a cégek) menedzsmentje által irányított tevékenység azzal a céllal, hogy a vállalatok piaci és üzleti lehetőségeit növeljék vagy legalább szinten tartsák. Teszik ezt úgy, hogy folyamatosan vizsgálják és elemzik a meglévő és a lehetséges versenytársaik múltbeli adatait, kapcsolatait, piaci viselkedését stb. azért, hogy azok jövőbeli tevékenységét minél nagyobb pontossággal bemérhessék, megbecsülhessék.

Kell egy csapat

A versenypiaci hírszerzés tehát legális, törvényes folyamatokon alapszik, de lényegesen túlmutat az adatok és tények gyűjtésen. Ez egy csapatmunka, ahol közgazdászok, jogászok, biztonsági szakértők, HR-munkatársak, pszichológusok, informatikusok értékelik a megszerzett adatokat, és alakítják át azokat információkká. Ezeket a hírszerzési projekteket az esetek többségében külső, erre szakosodott cégek végzik, amelyeknek jelentős tapasztalatuk van a kockázatelemzésben és az üzleti folyamatok elemzésében is.

Adatbázisaik, kapcsolataik, infrastruktúrájuk lehetővé teszi a megbízó számára szükséges adatok megszerzését, melyek feldolgozásával széleskörű információt biztosítanak a döntéshozók számára a versenykörnyezetről. Érdemes megjegyezni, hogy napjainkban már nem csak az erre szakosodott, magukat nyíltan hirdető és jelentős referenciákkal rendelkező cégek, ügynökségek, piackutatók folytatnak megbízásos alapon üzleti, versenypiaci hírszerzést, hanem minden jelentősebb vállalatnak van saját, házon belüli, nem is kis létszámú hírszerző és elhárító részlege (Siemens, Shell, DuPont, BP stb.). Ez utóbbi részlegnek és tevékenységnek különösen a számítógépes hírszerzés elterjedése és az állandó hekker-támadások miatt van kiemelt jelentősége.

A leszűrt információkra alapozva elkészíthetők a rövid, közép- és hosszú távú vállalati üzleti tervek, a piaci, az ügyfelekkel, a beszállítókkal, a versenytársakkal, az árazással stb. kapcsolatos stratégiák és az üzleti gyakorlat még szinte számtalan összetevője. Különösen hasznos a megszerzett információtömeg a szándékolt cégfelvásárlás és vállalati fúzió előtt.

 Mi érdekli leggyakrabban a megrendelőket?

A fentieken kívül mikor van szükség versenypiaci hírszerzésre, illetve mivel kapcsolatosak leggyakrabban a megbízások?

Adatok, információk – finomhangolva

Továbbá a vállalati versenyképesség megőrzéséhez nélkülözhetetlenné vált a termékek és a szolgáltatások tulajdonságaira vonatkozó információtömeg, vagy az azokat előállító, szolgáltató cégek, intézmények kapacitásáról, terveiről, humán erőforrásáról szóló, úgynevezett finomhangolt adatok ismerete. Ilyen eset lehet például, amikor az adott piacon szereplő versenytársak tulajdonosi körében, döntéshozó testületeiben olyan személycserék történnek, melyek előrevetítik a változásokat.
Hasonlóan fontos információ, ha a versenytárs elbocsát, vagy munkaerő-felvételt hirdet, és olyan kompetenciákat jelöl meg, melyek termékfejlesztésre vagy -átalakításra utalnak, sőt, ha a konkurens cég részéről behatolási kísérletet tapasztalható munkaerő „átültetése” útján. Az üzleti hírszerzésben egyébként fontos szerepe van az elbocsátott, sértett vezetőknek, vagy éppen a sok hasznos információval rendelkező lefizetett dolgozóknak.

Az üzleti hírszerzésnek szinte megszámlálhatatlan forrása van, ezek közül érdemes néhányat megemlíteni: ártatlannak tűnő személyes beszélgetések, nyilvános adatbázisok, prospektusok, honlapok, kiállítások, sajtófigyelés, hirdetések, nyilatkozatok, rendezvények, piaci elemzések, árfigyelés, a létszám alakulása, munkaerő toborzási tevékenység, export-import alakulása, szervezeti felépítés, termékek csomagolása, dizájn stb.

Támad a kínai hírszerző „hadsereg”

Nem véletlen, hogy az elmúlt 25-30 évben a kínai gazdasági kémkedés és versenypiaci hírszerzés jelenti a globális üzleti világ egyik legnagyobb gondját. Egyértelmű, hogy az ázsiai ország kiugró ütemű gazdasági fejlődése, a kínai áruk és vállalatok világméretű térhódítása és a hírszerzés között szoros a kapcsolat. Szakértők véleménye szerint Kínában 200 ezer körül van a gazdasági és üzleti hírszerzők, elemzők száma. Ehhez a „hadsereghez” jön még sok külföldön dolgozó tudós, kutató, cégvezető, egyetemista, az egyetem elvégzése után külföldön maradt mérnök stb., akik nem kevés információt „szállítanak” hazájuknak. Persze egyre több a lebukás, a letartóztatás, a bírósági ítélet is. Működik az „agyvisszaszívás” is, amely arra irányul, hogy a külföldön végzett és/vagy ott dolgozó kínai műszakiak térjenek vissza hazájukba.

Az informatikai és a távközlési forradalom, valamint a digitalizáció nyomán egyértelmű lett, hogy a korszerű technológia birtoklásának és a technológiai innovációs képességeknek nagy hatása van a hatalmi politikára, a nemzetközi rangpozíciókra, a cégkapcsolatokra, s nem utolsó sorban a kereskedelemre. Látnivaló, hogy az évek óta tartó brutális amerikai-kínai kereskedelmi háború hátterében komoly, szinte meghatározó jelentőséggel bírnak a modern technikák, technológiák. Az elmúlt 3-4 évtizedben Kínában igen sok külföldi cég telepedett le, rengeteg működő tőke áramlott be külföldről az országba. A külföldi cégek a tőke mellett korszerű technikákat, technológiákat, kutatási eredményeket is vittek az ázsiai országban működő saját és vegyes vállalatokba.

Tőke, technika, technológia, know-how Nyugatról

A kínai feldolgozóipar minden szektorára kiterjedő gyártási kapacitások telepítésének lényegében egyetlen feltétele volt évtizedeken keresztül: a nyugati vállalatok termelő bázisai nem működhettek elzárt szigetként. Szinte megszámlálhatatlan folyamat és gyakorlat biztosította, hogy a kínai modell, tehát a szocialista politikai intézményrendszer által kézi vezérléssel irányított államkapitalizmus feltételrendszerében működő helyi vállalatok egyre nagyobb és nagyobb mértékben vehessék át a nyugati ipari a gyártási know-how-t és vegyenek részt az innovációban. A Kínában megtelepedett külföldi cégeknek is köszönhetően Kína tehát a technikában is nagyhatalom.

Mindeközben a nyugati cégek – a Hírfigyelő tanulmánya szerint – folyamatosan panaszkodtak az „útonálló” stílusban előadott zsarolások miatt, amellyel a kínaiak kikényszerítették az érzékeny technológiákba való betekintés lehetőségét. De a zúgolódáson és a morgolódáson kívül többre nem futotta, ami érthető, hiszen a Kínában megtelepedett nyugati vállalatok egymással is versenyben voltak és vannak. És a modern gazdaságtörténet egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb játszmájából nagyon könnyen ki lehet pottyanni… Kína tehát ma már technikai, kutatási és fejlesztési nagyhatalom, amely az üzleti hírszerzés, ipari kémkedés, valamint a ma már igazán jelentős saját K+F tevékenysége nyomán igen nagy veszélyt, de mindenekelőtt alacsonyabb költségű és árú versenyt jelent a magas fejlettségű technikát képviselő országok, cégek számára.

Akciókra ellenakciók a technológiai háborúban

A kínai technológialopás ütemének növekedése miatt az FBI már 2009-ben létrehozta a kifejezetten az amerikai vállalatokat támadó gazdasági kémkedés elleni egységét. (Ez a projekt akkor már évek óta várólistán volt, mert az amerikai elhárítási erőforrások akkora részét fordították terrorizmus-ellenes küzdelemre, hogy erre nem maradt elég figyelem.) De amióta létrehozták ezt a szervezetet, a benne dolgozók ki sem látszanak a munkából. Az FBI valamennyi, szám szerint 56 regionális irodája tele van kínai ipari kémkedési ügyekkel. A kínai hírszerzés tapintható érdeklődése jelen van minden szektorban a mezőgazdaságtól a információ-technológiáig, vállalatokban és egyetemeken, óriásvállalatok és start-up-ok sokaságában.

Az FBI igazgatójának idén nyári nyilatkozata szerint átlagosan 10 óránként indul egy kínai ipari kémkedéssel kapcsolatos elhárítási akció, s jelenleg több mint kétezer ilyen, folyamatban lévő vizsgálat van. (A technológialopás elleni küzdelem összehangolására hosszú előkészítés után 2018-ban hoztak létre az igazságügy-minisztérium keretén belül egy „China Initiative” elnevezésű folyamatot. Ez a kezdeményezés a teljes amerikai kormányzati struktúrában összefogja a kínai gazdasági kémkedés elleni védekezést, szükség szerint külpolitikai, titkosszolgálati, szabályozási, vagy büntetőjogi eszközökkel.)

Az elmúlt időszakban többször is előtérbe kerültek a kínai hekkerek az amerikai vállalatok kapcsán. Most egy újabb, igen súlyos vád fogalmazódott meg a kínaiakkal kapcsolatban, amely szerint a kémek éveken át lopták a technológiai adatokat a különböző amerikai repülőgépgyártó cégektől. (Ismeretes, hogy a Kína a világ első számú repülőgép és gépkocsi piaca.) A vádiratban 10 emberről van szó, akik a műveletet végrehajtották. Az igazságügyi minisztérium szerint a kínaiak a kereskedelmi repülőgépek hajtóműveiről loptak el terveket 2010 és 2015 májusa között egy olyan francia cégtől is, amely egy amerikai vállalattal közösen fejlesztette a hajtóműveit.

Az elmúlt hónapokban az USA fokozta támadását, akcióit a Kínával vívott technológiai háborúban. Sorra állítják bíróság elé a lefülelt „cégfürkészeket”, kémkedéssel vádolt diplomaták kerülnek kiutasításra, szankciókat vezettek be az 5G technológiás Huawei és néhány vezetőjével szemben és a friss példákat hosszasan lehet sorolni. A New York Times értesülése szerint a következő kínai célpont a Tik-Tok, valamint a Tencent nevű, 630 milliárd dolláros technológiai, közösségi médiás óriáscég.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Folytatjuk. A következő rész címe:

Gazdasági hírszerzés II. – A „poloskától” a kiberig

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Tőzsde – Erősödés nyitáskor New Yorkban

Pluszban indítottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek csütörtökön. A kőolaj ára nőtt.

Megugrott az uniós adósság – középmezőnyben a magyar

A koronavírus-járvány miatt az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is megugrott az Európai Unióban és az euróövezetben - jelentette az Eurostat.

Államháztartás. 2270 milliárd fölé nőtt a hiány

Szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Hírek

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Dél-koreai igen-nem. Vita az oltási kampányról

A dél-koreai orvosi kamara azt javasolta, hogy a szöuli kormány egy hétre függessze fel az influenza elleni oltási kampányt, miután a napokban legalább tizenheten meghaltak azt követően, hogy megkapták a vakcinát.

Brit aggodalom: idénymunkások nélkül veszélyben a karácsonyi ebéd

Sürgősen mentesíteni kell a koronavírus-járvány miatti karanténkötelezettség alól a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező idénymunkásokat, mert nélkülük veszélybe kerülhet a hagyományos karácsonyi pulykaebéd - közölte a brit baromfitenyésztők üzleti szervezete.

Légszennyezés. A magyarok több havi fizetést költenek rá

A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként. A budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint - derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből.

Ausztrál kutatók – Ilyen a gyerekek ideális napirendje

A gyerekeknek 11 óra alvás, 8 óra ülés és különböző intenzitású, több órás mozgás lenne az ideális napi időbeosztásuk. Máskülönben rossz lesz a csonttömegük felnőtt korukra, vélekednek egy ausztrál tanulmány szerzői. Részletek.

Emlékérmék az Állami Számvevőszék kettős jubileumára

Két emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék megalakulásának 150. és a független számvevőszéki ellenőrzés újraindulásának 30. évfordulója alkalmából.

Túlszámlázás – vádemelés OLAF-ajánlásra

Vádat emeltek két férfi ellen, akik 272 millió forintos kárt okoztak öntvénygyártáshoz és öntvények megmunkáláshoz szükséges szerszámgépek beszerzését szolgáló uniós támogatások felhasználásánál - közölte a fővárosi főügyész.

Covid-vakcina – az oroszokat hamarosan beoltják

November végén tömegesen alkalmazhatják a Covid-19 elleni vakcinát Oroszországban - jelentette be Vaszilij Ignatyjev, a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcinát gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója

Kamatdöntés – erősödött a forint

Erősödött a forint a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd délután, miután kihirdették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntését.

Wifi a Holdon. A Nokia 4G hálózatot telepít

Negyedik generációs mobilhálózatot épít ki a Hold felszínén a Nokia az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megbízásából - jelentette be a finn telekommunikációs vállalat.

Harmincéves az Alkotmánybíróság – az MNB emlékérmével tiszteleg

Az Alkotmánybíróság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Miskolc. Újra látták a városban kóborló medvét

A vasárnap hajnali észlelés után hétfőn, a kora reggeli órákban is látták a Miskolcra bekóborló medvét a lyukóvölgyi térségben - közölte az önkormányzat sajtóosztálya.

Gazdaság

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.

Koronavírus – Már forog az EU-s SURE kötvény, nagy a túljegyzés

Az Európai Bizottság közel 17 milliárd euró (mintegy 6200 milliárd forint) értékben kibocsátotta a koronavírus-járványból adódó munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó szociális kötvények (SURE) első sorozatát - közölte az uniós bizottság.

Bankszövetség – Moratórium és/vagy adósságrendező program

A törlesztési moratórium meghosszabbítása jó megoldás. Aki egy kedvezményezetti kategóriába sem fér bele, részt vehet bankja adósságrendező programjában - véli a Magyar Bankszövetség elnöke.

Marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott.

Törlesztési moratórium: megszavazták a hosszabbítást

Az Országgyűlés 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

Újabb amerikai bank ment csődbe

Háromra nőtt az idén csődbe jutott amerikai bankok száma. Tavaly négy bank húzta le a rolót, tavalyelőtt egy sem.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom