Hirdetés
Kezdőlap Tudomány Genetikusok és kvantumfizikusok is esélyesek idén Nobel-díjra
No menu items!

Genetikusok és kvantumfizikusok is esélyesek idén Nobel-díjra

Genetikusok és kvantumfizikusok is esélyesek idén Nobel-díjra a Clarivate Analytics nevű amerikai elemzőcég szerint, amely a kutatók által bemutatott, sokat idézett és az egyes szakterületek szempontjából mérvadó munkák alapján készítette el előrejelzését.

Ilyen módon 50 díjazottról vélik úgy, hogy esélyesek a Nobel-díjra.

Az elismerések bejelentése hétfőn, október 7-én az orvosi-élettani díjjal kezdődik, kedden a fizikai, szerdán a kémiai elismerés díjazottjának nevét jelentik be. Csütörtökön hirdetik ki az irodalmi Nobel-díj 2018-as és 2019-es nyertesének nevét. Pénteken jelentik be a Nobel-békedíj díjazottját, majd október 14-én, hétfőn a közgazdasági Nobel-díj nyertesének nevét.

Az orvosi-élettani díjra esélyes a Clarivate Analytics szerint Gero Miesenböck osztrák idegtudós, Karl Deisseroth (Stanford Egyetem) és Ernst Bamberg (Max Planck Biofizikai Intézet) kutatók, akik az általuk kifejlesztett optogenetikával forradalmasították az idegtudományt. Az optogenetika kibővítette a Parkinson-kórról, a látás helyreállításáról, a szenvedélybetegségekről és hangulatzavarokról alkotott ismereteket.

Szintén nagy esélyes Hans Clevers holland molekuláris genetikus (Utrechti Egyetem) az úgynevezett wtn-jelátvitelen és ennek az őssejtben és a rákbetegségekben játszott szerepéről végzett kutatásaiért, valamint John Kappler és Philippa Marrack amerikai kutató-házaspár, akik molekuláris alapkutatásokat végeztek, többek között felfedezték a T-lymphociták immunitásban betöltött funkcióit és a szuperantigéneket.

A fizikai díjra három kutatót tartanak esélyesnek. Artur Ekert lengyel-brit fizikus, az Oxford Egyetem kutatója a kvantumszámítógépek és a kvantumkriptográfia területén elért eredményeiért, Tony Heinz amerikai fizikus (Stanford Egyetem) a kétdimenzionális nanoanyagok optikai és elektronikai tulajdonságai területén végzett úttörő munkájáért, John Perdew amerikai elméleti fizikus (Temple Egyetem, Philadelphia) az anyagok jobb megértését segítő sűrűségfunkcionál-elmélethez való hozzájárulásáért kaphat fizikai Nobel-díjat.

A kémia területén is több tudóst megnevezett a Clarivate Analytics: Rolf Huisgen, a Müncheni Egyetem tudósa és Morten Meldal, a Koppenhágai Egyetem kutatója a szerves kémia egy meghatározott reakciójának kifejlesztéséért esélyes az elismerésre. Edwin Southern (Oxfordi Egyetem) az általa kifejlesztett, az emberi örökítőanyagban egyes géneket azonosítani képes eljárásért kaphatja meg a díjat.

Marvin Caruthers (Colorado Egyetem), Leroy Hood (Institute for Systems Biology, Seattle) és Michael Hunkapiller (Pacific Biosciences of California) a DNS-szekvenálás automatizálásához való hozzájárulásáért esélyese a kémiai Nobel-díjnak.

A közgazdasági Nobel-emlékdíjra Brian Arthur (Santa Fe Intézet), Sören Johansen és Katarina Juselius (Koppenhágai Egyetem) és Ariel Rubinstein (Tel Aviv-i Egyetem) esélyes. Arthur a hálózati hatásoknak a gazdasági rendszerekre kifejtett következményeit vizsgálta, Johansen és Juselius a gazdasági idősorokra ható rövid- és hosszú távú hatások vizsgálatára fejlesztett új módszert, míg Rubinstein formális elméleti gazdasági modelleket fejlesztett ki.

Az elismeréssel 2019-ben is 9 millió svéd korona jár. A díjakat, mint minden évben, december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az Otthonfelújítási program felhívását szakmai egyeztetés előzi meg

Júniustól indul az Otthonfelújítási program, amellyel a kormány a családokat és a magyar gazdaság növekedését is támogatja, a programban június 3-tól az MFB Pontokon keresztül lehet részt venni.

Megkezdte működését Bécs első zöldhidrogén-üzeme

Az emelkedőkkel és gyakori megállókkal tarkított vonalon jövő évtől tíz portugál gyártmányú, akadálymentes CaetanoBus szállítja majd az utasokat. 

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

2030-ig megkétszereződik a geotermikus energia hazai felhasználása

Március elején nyílt meg a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítésének vagy állami tulajdonban levő szénhidrogén-kutak termálkúttá alakításának támogatására
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.