Kezdőlap Hírek Genova szivárvánnyal ünnepelte visszaépített sztráda-hídját
No menu items!

Genova szivárvánnyal ünnepelte visszaépített sztráda-hídját

Ponte San Giorgio átadásakor készült felvétel Kép/Forrás: Corriere.it

Két év alatt készült el az összeomlott Morandi-híd helyén az új. „Az öröm nagy, de a fájdalom marad” – mondta a kormányfő a San Giorgio-híd avatásán. A forgalom szerda hajnal óta robog a Genovát elkerülő régi-új autópálya-viadukton.

Az ünneplés és az emlékezés percei

A miniszterelnök, Giuseppe Conteegy nemzeti színű szalag átvágásával adta át az impozáns műtárgyat. A ceremónia a himnusszal és a 43 áldozat nevének felolvasásával kezdődött, akik a Morandi-híd 2018. augusztus 14-ei összeomlásakor vesztették életüket. Az egész nap szemerkélő eső körülbelül ekkor állt el. Az égen szivárvány jelent meg, amely pont a hidat ölelte át.

A hídavatás Genovában

A miniszterelnök után a szónoki pulpitushoz lépő genovai polgármester, Marco Bucci elsősorban az áldozatokra emlékezett. Az építkezést vezető Renzo Piano az újjáépítésen teljes erőbedobással dolgozó építőkre hívta fel a figyelmet. Utóbbiakra, illetve a tervezőkre utalva Conte ’az olasz kreativitás gyümölcsének’ nevezte a rekordidő alatt elkészült völgyhidat. A polgármester sem fukarkodott az tervezők és építők méltatásakor: „A San Giorgio-híd az olaszok kitartását és hozzáértését üzeni a világnak.”

A kormányfő azt ígérete: „hasonló sebességgel és minőségben megújul és Nyugat-Európa élvonalába, sőt magasabbra emelkedik az egész olasz infrastruktúra.

A polgármester korábbi újságírói kérdésekre reagálva azt is elmondta, hogy szigorúan ellenőrizni fogják az elszámolásokat és „a kivitelezőnek a számlák kifizetése előtt magyarázatot kell adnia minden nem tervezett kiadásra”. A bontás és az újépítés költségvetésének főösszege 430 milliárd euró volt.

Impozáns műtárgy

Építés közben az összeomlott híd helyén már átadott viadukt Fotó: Facebook

Az 1.067 méteres völgyhidat 19 pillér tartja. Ezekből a középső 3 magassága 100 méter. A hídon elhelyezett 43 fényoszlop az áldozatokra emlékeztet. Áramellátásuk helyben termelt megújuló energiával történik. Elsősorban a híd melletti 260 méter magas szélkerékből.

Az úttest alatt bicikli- és gyalogosút is összeköti a két szemközti hegyoldalt. A teherpróbán a hídon álló teherautók össztömege 2.500 tonna volt.

A polgármester ígéretének megfelelően napi 24 órában dolgoztak az új hídon, mégsem készült el a tervezett áprilisi határidőre. Akkor az utolsó szerkezeti elemet emelték a helyére. A hordógurítás áprilisban elmaradt, hisz Itáliában azokban a hetekben is tombolt a járvány.

A Morandi-híd jelkép volt

Az olaszok 2018-ban több okból is nemzeti katasztrófaként élték meg a Morandi-híd összeomlását. Egyrészt a sok halálos áldozat és sérült okán. Másrészt, mert szimbólum volt. Az olaszok büszkék autópályáikra. A világelső sztrádája Itáliának 1924-ben épült Milánó és a közeli Varese között. Az ‘50-es, ’60-as évek infrastruktúrafejlesztési láza pedig a háború utáni gazdasági csoda jelképe volt. A korábban Nyugat-Európa szegényházának számító Itália ebben ekkor lett a világ 10 legnagyobb gazdaságának egyike. Harmadrészt, mert a híd a ligur tengerparton végigvezető A10-es autópálya megépülésekor, a ’60-as években műtárgyaival mérnöki csúcsteljesítménynek számított.

Olasz sztrádanecc: Drága és rossz állapotú

Egy kocka az olasz autópályákat bemutató egyik  (A1-est) filmből

Az olasz autópályák nagy része az ‘50-es és ‘70-es évek között épültek. Elsősorban közpénzből. Kis mértékben azonban már akkor is, később pedig fokozottan magántőkét is bevontak. A legnagyobb projekt az ’56 és ’62 között épült, Milánót Nápollyal összekötő, közel 800 km-es ’L’Autostrada della Sole’ volt.

Napjainkra 7.000 km-es autópálya hálózattal büszkélkedhet Itália. Az utat tulajdonló társaságot már ‘87-ben tőzsdére vitték, de ‘99-ig az állam maradt a többségi tulajdonos. Jelenleg csak 1.000 km sztrádát üzemeltet az állam, főleg dél-itáliai szakaszokat. Használatuk ingyenes.

Bármilyen kiváló minőségben épültek a pályák, így a Monradi-híd, nem napi 40 ezer autóra és túlsúlyos kamionokra tervezték őket. Utóbbiak elszaporodásáért nagyban felelősek a horribilis olasz autópályadíjak. A szállítmányozók a teherautók agyonrakodásával próbálnak spórolni. Az útdíj mértéke a megtett szakasz hosszától és a jármű méretétől függ. Az említett Milánó-Nápoly táv egyszeri megtétele személyautóknak 50, a kamionoknak pedig 140 euróba kerül! A kilométerdíjak nem egységesek. A sok műtárgyat tartalmazó sztrádák, így a Genovát elkerülő A10-es még drágábbak.

Az autópályák, amelyekre egykor oly büszkék voltak az olaszok, évek óta bosszúságot jelentenek. Használatuk egyre drágábbak, a magáncég mégis keveset áldoznak rájuk. 2017-ben fenntartásukra 7 százalékkal, fejlesztésükre 2 százalékkal jutott kevesebb, mint 2016-ban.

Államosítás!

Habár a problémák közismertek voltak, az olasz kormányok évtizedekig nem gyakorolnak se politikai, se jogi nyomást a 24 sztrádacégre. Közülük messze legnagyobb a 3.500 kilométert üzemeltető ’Autostrade per l’Italia’. Tulajdonosa az ’Atlantia’, amely mögött Benetton család áll.

Impozáns honlapot kapott az olasz sztráda

A venetoi cégbirodalom sok éve jóval többet keres autópálya üzemeltetéssel, mint pulóverekkel. Az ’Atlantia’ Itália mellett tucatnyi országban, így Brazíliában, Chilében, Lengyelországban és Indiában összesen 5.000 km utat üzemeltet a 2000-es évek eleje óta. Ezek és a szintén a szintén a holding által működtetett római repülőterek, valamint a Csalagút, melyben a cég 15 százalékkal részesedik tavaly 6 milliárd euró bevételt és 1,2 milliárd nyereség termeltek! Az ’Atlantia’ tőzsdei értéke 22 milliárd euró.

A közvélemény és a politika álláspontja szerint az ’Autostrade per l’Italia’, illetve az ’Atlantia’ az elmúlt két évben ígéretei ellenére nem javított a helyzeten: az autópályák állapota továbbra se javul, a használatuk drága. Ezért Róma júliusban a cég államosításáról döntött. Az optimisták abban reménykednek, hogy több pénz fog jutni az autópályahálózat karbantartására és fejlesztésére.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Erősödéssel zártak a New York-i tőzsde főbb mutatói

Erősödéssel zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.  

Tőzsde – Csökkenéssel nyitottak a New York-i indexek

Csökkenéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók hétfőn.

Helyreállítási alap. Az EU elfogadta újabb négy tagállam tervét

Az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) elfogadta négy tagállam, Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus nemzeti helyreállítási tervét, amelyek fő célja a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpra állás finanszírozása. A testület elsőként 12 tagállam helyreállítási tervének adott zöld jelzést július közepén.

Matolcsy: több digitális, kevesebb építési beruházásra lenne szükség

Az állam vasba és betonba, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet - bírálja a beruházások szerkezetét és ebből a szempontból érvel a magas költségvetési deficit ellen e heti írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Hírek

KSH: tízmillió fölött az internet-előfizetések száma

Tavaly az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című kiadványából.

Hőségriadót rendelt el Müller Cecília

A következő napokban várható tartós hőség miatt déltől hőségriadót rendelt el Müller Cecília országos tisztifőorvos.

Házassági vagyonjog – tévhitek. A szerződés tiszta helyzetet teremt

A házassági vagyonjogi szerződés tiszta helyzetet teremt, a házastársak biztonságát is szolgálja - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

Vatikán – 65 millió euró deficit. Nyilvános a vagyonnyilatkozat is

A Vatikán első alkalommal hozott nyilvánosságra információkat a birtokában álló ingatlanokról: a Szentszék eddigi legrészletesebb vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy több mint ötezer ingatlannal rendelkezik szerte a világon.

Világörökség. Kilenc új helyszín az UNESCO listáján

Kilenc új helyszínt - köztük a madridi Prado múzeumot ölelő kulturális térséget, európai fürdővárosokat és a kínai Kanton történelmi városrészét - vett fel a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán.

Olaszország: Tűzvész tombol Szardínián

Négyszáz embernek kellett elhagynia otthonát vasárnapra virradóra Szardínia szigetén, amelynek nyugati térségében tűz pusztít.

Németországban újabb csúcs felé közelíthet az új fertőzöttek napi száma

Németországban két hónapon belül százezerre is emelkedhet a koronavírussal fertőzöttek napi száma, hacsak nem olttatják be magukat többen

Hőhullám és sáros eső is érkezik

Újabb hőhullám várható a hétvégén, és ismét szaharai por...

Gazdaság

Tovább mélyíti kínai kapcsolatait az MNB

Az információcsere és a tudásmegosztás érdekében kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá a Kínai Értékpapír-felügyeleti Hatóság (CSRC) és a Magyar Nemzeti Bank.

Duplázott a lakossági megtakarítás

A járvány alatt jóval nagyobb megtakarítások halmozódtak fel a lakosságnál, mint a megelőző időszakban, az öngondoskodás célja nem változott számottevően, továbbra is a legnépszerűbb...

Moratórium – Nagy Márton: újra kellene gondolni egyes hitelek kondícióit

Még szeptember vége előtt érdemes lenne átgondolni a moratóriumban lévő lakossági folyószámlahitelek és a hitelkártyák kezelését - jelentette ki a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója.

Az EKB nem változtatott az irányadó eurókamaton

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa nem változtatott csütörtöki kamatdöntő ülésén az irányadó eurókamaton.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom