Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Gigantikus földgázmezők a Földközi-tengeren. Viták és egyezségek

Gigantikus földgázmezők a Földközi-tengeren. Viták és egyezségek

Az újabban felfedezett földgáz-lelőhelyek megkavarták a mediterrán térség gazdasági-politikai viszonyait. A  Földközi-tenger keleti részén talált gigantikus lelőhelyek arra ösztönözték az energiaszektor mega-vállalatait, hogy új szövetségeket kössenek. Az érdekek megmozdították az államokat is. Újragondolt együttműködések születtek, és viták generálódtak. Petrus Szabolcs összefoglaló írása.

Lelőhelyek és meglelőik

2015-ben az olasz energiakonszern, az ENI hatalmas földgázforrásra bukkant a Földközi-tenger fenekén. A ’Zohr’ 850 milliárd m3 gázt rejt 200 km-re az egyiptomi partoktól. Tehát 200 tengeri mérföldön belül van, ezzel az észak-kelet-afrikai ország ’kizárólagos gazdasági övezetébe’ tartozik és így a tengerjog szerint őt illeti a kincs.

Egyiptom közelében találtak a hatalmas gázmezőre

Az ENI hatalmas kockázatot vállalt. A sikertelenséget milliárdjai bánták volna. „Az utolsó két hétben aludni is alig tudtam. Egyre mélyebbre fúrtunk, míg végül 600 méteren előtört a gáz. Hatalmas megkönnyebbülés volt” – meséli a projektvezető, Francesco Bertello a német közszolgálati rádió riporterének.

Mohamed Fouad, a legtekintélyesebb olaj- és gázipari folyóira, az egyiptomi ’Egypt Oil & Gas’ kiadója nem volt meglepve. „Több tanulmányból tudható, hogy komoly lelőhelyek vannak a régióban. A ’Zohr’ a második-harmadik legnagyobb lehet a Földön.”

Először 2009-ben bukkantak gázra a régióban. A ’Tamar’ és ’Levithan’ Izrael, az ’Aphrodite’ pedig Ciprus „kizárólagos gazdasági övezetébe” tartozik. Ezeket több felfedezés követte a tenger egyiptomi részén.

Akik együttműködnek, és aki nem

A Föld gázkészletének harmada Földközi-tenger keleti részé alatt rejtőzhet. A terület viszonylag kicsi és sok ország osztozik rajta. Többségük a kooperáció mellett döntött.

Hét érintett állam létrehozta az Eastern Mediterranean Gas Forumot (EMGF). A megállapodást 2019 januárjában Kairóban Ciprus, Egyiptom, Görögország, Izrael, Jordánia, Olaszország és a Palesztin Nemzeti Hatóság képviselői írták alá. „Az együttműködés minden, a régió jólétében és stabilitásában érdekelt állam számára nyitva” – áll az alapításkor kiadott nyilatkozatban. Ez a távol maradó és eddig a konfliktust élező Törökországnak szól.

Peter Altmaier

Itália, mint tranzit és felvevő ország vesz részt az együttműködésben. Egy másik lehetséges vásárló, Németország tapogatózik. Peter Altmaier gazdasági miniszter februárban járt Kairóban. „Kiváló kezdeményezés. Egykori ellenségek válnak partnerekké a hatékonyabb kitermelés és értékesítés érdekében. A kooperáció egész Európa számára hasznos, biztosítaná a kontinens stabil és diverzifikált ellátását.”

Kairó esélyt lát

Egyiptom lehet az együttműködés motorja. Ennek érdekében javítja viszonyát az érdekelt EU-tagállamokkal és Izraellel is. A Nílus parti ország a 2011-es ’arab tavasz’ óta gazdasági és politikai problémákkal küzd. Kőolajkincse ellenére rendszeresek voltak az áramszünetek és az üzemanyaghiány. Megcsappant devizabevételeiből földgázbehozatalra is költenie kellett.

Abdel Fattah al-Sisi

A 2013-ban katonai puccsal hatalomra került Abdel Fattah al-Sisi újraélesztette az olajipart, megindította a földgáz kitermelést és liberalizálta az energiapiacot. 2018 óta ismét exportra is termelnek az egyiptomiak. A bevételekből gazdaságfejlesztésre, strukturális reformok finanszírozására és támogatottságnak növelése érdekében szociális juttatásokra költ a rezsim.

Egyiptom a gázszállítás logisztikai központja szeretne lenne. Erre minden esélye megvan. Rendelkezik a gázt a könnyebb szállítás érdekében cseppfolyósító LNG-üzemekkel és szállítási infrastruktúrával; a Szuezi-csatornának köszönhetően ideális a földrajzi pozíciója; jelentős saját készletei vannak; nagy a belső kereslet; tapasztalt energiaexportőrként megvannak a szükséges nemzetközi kapcsolatai.

A 2009-ben felfedezett lelőhelyek közelében található a Zohr mező

Egyiptom a térség állami közötti kooperációban is központit szerepet játszik. Kairó az EMGF központja. Szerződésben állapodott meg Ciprussal és Görögországgal a tengeri határokon fekvő lelőhelyek megosztásáról. Nicosia és Kairó között egy gázvezeték kiépítéséről is megegyezés született.

Ez fogja a gázt az ’Aphrodite’ lelőhelyről az észak-egyiptomi LNG-üzemekbe szállítani, hogy cseppfolyósítva hajóval továbbíthassák a vevőkhöz. Jeruzsálemmel kereskedelmi szerződést kötött Kairó. 10 év alatt 15 milliárd dollár értékben vásárolja meg Egyiptom az izraeli kutakból nyert gázt. Az arab ország nagyobb tapasztalatával és jobb kapcsolataival az energiaexport terén, valamint a szükséges infrastruktúrával jobb áron tudja majd továbbértékesíteni az izraeli földgázt.

Egyiptom ad otthont a világ legjelentősebb olaj- és gázipari kiállításának is. 2019 februárjában mindenki ott volt Új-Kairóban, aki számít az energiaszektorban: Shell, BP, DEA, Total, Apache, Chevron és ENI, ExxonMobil, Petronas, valamint a legfontosabb kitermelő és vásárló országok, az USA, Kína, Oroszország. A hatalmas rendezvénycsarnokban jól megfértek egymás mellett a konkurens vállalatok és az konfliktusban álló országok pavilonjai.

Egyiptom 2019-ben is energia-világtalálkozót szervezett

Törökország, a kockázati tényező    

Csak Ankara veszélyeztetheti a kairói terveket. Törökország eddig elzárkózott az együttműködéstől. Maga akar kitermelési és logisztikai központ lenni.

Maria Moraeus Hanssen

„Az egyiptomiak kilátásai sokkal jobbak. Szinte minden fontos szereplővel együttműködnek, míg a törökök el vannak szigetelődve” – latolgatja az esélyeket Maria Moraeus Hanssen, az egyik legjelentősebb német energiacég, a Deutschen Erdoel (DEA) vezetője az ’Egypt Oil & Gas’-nak adott interjúban.

Nem véletlen, hogy a német gazdasági miniszter vezette delegáció, amelynek a norvég származású Hanssen is tagja volt Kairóba és nem Ankarába utazott.

A törökök minden bizonnyal tudják, hogy nemzetközi együttműködés nélkül rosszak az esélyeik, ki fognak maradni a nagy üzletből. Azonban a rossz politikai viszony Kairóval és Jeruzsálemmel akadályozza a kooperációt.

Az izraeliek gazdasági érdekeiket tartják szem előtt. Ezért együttműködnek a társág arab országaival. Erre példa a kereskedelmi szerződés Egyiptommal, és hogy hozzájárultak a palesztinok tagságához az EMGF-ben.

A ciprusi szál

A gáz felszínre hozta a már szinte feledésben merült évtizedes görög-török ciprusi-konfliktust. Törökország és a csak általa elismert Észak-Ciprus szerint a Ciprusi Köztársaságnak nincs joga szerződéseket aláírni és kitermelési licenszeket értékesíteni. Habár a lelőhelyek a dél-ciprusi partok előtt vannak, Ankara mégis úgy gondolja, hogy azokból a sziget északi részét ellenőrző török cipriótákat is részesedés illeti.

A törökök is pályáznak a kitermelésre

A törökök szerint ráadásul a ciprusinak mondott lelőhelyek részben nemzetközi vizek alatt fekszenek. Ciprus nem szárazföld, ezért nincs joga a 200 tengeri mérföldes ’kizárólagos gazdasági övezetéhez’ – érvel Ankara.

Nem csak beszél, cselekszik is. Török hajók május közepén próbafúrásokat kezdtek a ciprusi partoktól 60 km-re. Nicosia egyelőre visszafogottan reagál: Nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a legénység ellen, de nem tett lépéseket ennek érvényesítése érdekében. Az EU, az USA és Izrael nagykövetei hivatalosan tiltakoztak az ankarai külügyminiszternél.

Ciprusi kormánytól a szigethez tartozó gázlelőhelyek feltárására, kitermelésére és az energiaforrás értékesítésére a norvég energiaóriás, a DEFA kapott megbízást. Az igazgatótanács elnöke, Symeon Kassianides nem érti a törököket: „Izolálódnak és így ki fognak maradni az üzletből. Remélem, hogy előbb-utóbb felülkerekedik a józan ész, a gazdasági érdek.”

Európa érdeklődik

A Földközi-tenger mindkét oldalán egyetértenek, hogy az európai országok lehetnek a gáz legfontosabb felvevői. A kontinensen stratégiai jelentőséget tulajdonítanak az üzletnek. Függetlenedni tudnának az orosz gáztól.

Németország 2022-ben leállítja az atomerőműveit és 2030-tól szénből sem akar energiát, ezért új forrásokra van szüksége. „A földgáz a klímát legkevésbé terhelő energiaforrások közé tartozik. Ezért versenyképes ajánlat esetén biztosan vevők leszünk” – mondta a német gazdasági miniszter az egyiptomi kollégájával folytatott megbeszélés után.

Miguel Arias Canete

Peter Altmaier konkrétumokkal is szolgált: Németország legalább két LMG-üzem építésére készül, amelyekben a cseppfolyós formában érkező energiát gázzá lehet visszaalakítani.

Az EU klíma- és energiaügyi biztosa, Miguel Arias Canete 2017 óta tárgyalt Egyiptommal. Eddig egy szándéknyilatkozat aláírásáig jutottak: Az EU és Egyiptom stratégiai partnernek tekintik egymást, előbbi segít a kitermelési és szállítási infrastruktúra kiépítésében, utóbbi elsőbbséget és kedvező árakat biztosít az európai vevőknek.

Az amerikai szál

Az USA közvetlenül nem érintett a kitermelésben. Földrajzi távolsága és saját lelőhelyei okán felvevőpiacként sem érdekelt. Ennek ellenére aktív a földközi-tengeri gáz ügyében. Geostratégiai okokból előmozdítaná a kitermelő országok és az EU közötti együttműködést, hogy csökkenjen az öreg kontinens energiafüggősége Oroszországtól. Különösen az élénk német-orosz kooperációt, illetve az ennek keretében megépült, Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő ’Északi Áramlat’ gázvezetéket nézi rossz szemmel.

Washington az amerikai olajcégek bekapcsolásán keresztül akarja elősegíteni a ’East Med’ vezeték megépülését Ciprus és Görögország között. Ezzel közvetlen összeköttetés jönne létre a Földközi-tenger keleti medencéjének gázlelőhelyei és az európai vezetékhálózat között. Így a gáz a kontinens nyugati felét is elérné. Mamut beruházás: 1900km, 7 milliárd euró összköltség.

Az európai fogyasztók és a klíma   

Ha a földközi-tengeri gáz eljut Európába, Oroszország komoly versenytársat kap. Túlkínálat lesz a piacon. Moszkva kénytelen lesz attraktívabb árral előállni. Így szinte biztos, hogy csökkeni fog a földgáz ára, ami kihatással lesz más energiahordozókéra is.

A földközi-tengeri gáz kitermelése és szállítása nem olcsó, lényegesen drágább, mint az oroszé. Azonban az érintett államok és a kitermelő cégek kooperációjával jelentősen csökkenthetők a költségek. Ezt tudják mindannyian, ennek bizonyítéka az EMGF megalapítása.

„A földgáz nagyobb hányada az európai energiamixben, különösen a szénerőművek gáz alapúvá alakítás jelentősen hozzájárulna a szénmonoxid kibocsájtás csökkentéshez” – áll a ’Egypt Oil & Gas’ folyóirat elemzésében. Így a fogyasztók mellett a környezet is nyertes lehet.

Friss

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Plusz ötmillió részvénnyel lesz a BÉT-en az OTT-One

Az OTT-One megkötötte eddigi működésének legnagyobb összegű szerződését, közel 2 milliárd forint értékben információbiztonság-technológia fejlesztésekről. A vállalat 5 millió részvénnyel nyilvános kibocsátást hajt végre a Budapesti Értéktőzsdén.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

Hírek

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

New Yorkba költöztetné Hollywoodot Robert De Niro

Az Oscar-díjas színész újabb nagy filmstúdió létrehozásán fáradozik New Yorkban, ahol négy stúdió működik és háromszáznál is több filmet forgattak tavaly.

Kong a vészharang – Balkáni forróság Budapesten?

Drámai felmelegedés várható a világ nagyvárosaiban, Budapest éghajlata az északmacedón főváros jelenlegi klímájára hasonlíthat 2050-re.

Kényszerleszállás Ferihegyen – szétdurrant a futómű

Felszállás után visszafordult és kényszerleszállást hajtott végre a Smartwings hurghadai járata Ferihegyen.

Dánia. Büntetik az ittas, bódult e-rollerezőket

Harminc ember ellen indítottak eljárást Koppenhágában, mert elektromos rollerezés közben alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt álltak. Komoly pénzbírságra számíthatnak.

Taxisellenőrzés – már több tucat rendszámot bevontak

Május óta harmincöt taxi rendszámát vonta be a fővárosi repülőtéren és a nyári fesztiválok közelében fokozott ellenőrzéseket végző hatóság.

Kormányközeli üzletembernek hazudta magát – pénzt csalt ki

Albániai kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező üzletembernek adta ki magát egy pécsi férfi, aki ellen csalás miatt vádat az ügyészség.

Gond lehet az Airbus A380-asok szárnyaival

Repedésveszély miatt átvizsgálásra javasolja a legrégebbi Airbus A380-as típusú repülőgépek szárnyait az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA).

Két Telekom-számla egy hónapban – sokadszor

Egy hónapban két számlát küldött a Telekom, a befizetési határidőt is módosította jogtalanul a távközlési vállalat. 25 millió forintra büntették.

Beázott a Fehér Ház, áramkimaradás Washingtonban

Hétfőn reggel óriási vihar pusztított az amerikai fővárosban és környékén, a Fehér Ház sajtószobája és az elnöki hivatal egyik szárnyának földszinti irodái  helyi idő szerint kora délután  még víz alatt álltak.
Hirdetés

Gazdaság

Kína a világ bankára lett

Legalább öt billiárd dollárral tartozik Kínának a világ. A legjobban az afrikai országok vannak eladósodva. Pekingi gazdasági érdekeket szolgáló infrastruktúra projekteket finanszíroznak a kölcsönökből. Sok ország nehezen tudja törleszteni adósságát. Csődhullám fenyeget.

Perselyterminál a jezsuitáknál

Érintős bankkártyával használható virtuális perselyt állítottak fel a jezsuiták budapesti templomában. Az AutoMátén három összeg közül választhatnak a hívek.

Monetáris tanács – marad az alapkamat

Június 25-i kamatdöntő ülésükön is ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat és a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról a monetáris tanács tagjai.

Euró: a horvátok bevezetnék, a magyar kormány kivár

Két EU-s tagország törekszik nagy sebességgel behajtani az eurózónában. Horvátország már hivatalosan is benyújtotta kérelmét a kuna közös európai fizetőeszközre váltására. A bolgárok is jelezték, hogy bevezetnék a közös pénzt, a magyar kormány kivár.

Lakossági állampapírok. Fél év alatt 570 milliárdos bővülés

Több mint ötszázmilliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapírok állománya az első félévben. A MÁP Plusz beváltotta a hozzá fűzött reményeket - közölte az Államadósság Kezelő Központ.

FAZ: brit vezérigazgatója lehet az IMF-nek

Berlin és Párizs Mark Carney, a brit jegybank hamarosan távozó elnökének kinevezését támogatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói posztjára - jelentette a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap.
Hirdetés
Hirdetés