Hirdetés
Kezdőlap Turizmus Görögország: dübörgő turizmus, elégedetlen helyiek
No menu items!

Görögország: dübörgő turizmus, elégedetlen helyiek

2018-ban is rekordot döntött a Görögországba érkező turisták száma. A nagy turisztikai konszernek örülnek, jól keresnek az utakon. A helyi kisvállalkozók és az idegenforgalomban dolgozó görögök inkább az árnyoldalakat látják. Helyzetkép Rodoszról.  

 Káosz a reptéren

Rodosz egy a számos görög sziget közül, amely szinte kizárólag az idegenforgalomból él. A 150 ezres szigetre 2,5 millióan érkeznek évente. Többségük csomagban veszi meg az utazást, a szállás és az ellátást – a legjobb üzlet a nemzetközi utazási konszerneknek. Viszont akik így foglalnak, alig költenek helyben – panaszkodnak a helyiek. A tömegturizmus kárvallottjainak érzik magukat.

Diagoras repülőtere nem fest barátságos képet

A sziget saját légikikötője a Diagoras, az ókori olimpiák egyik legendájának a nevét viseli. A repülőtér mégse mutat daliás képet: vezetékek lógnak a mennyezetről, a csomagkiadó szalagok többsége nem üzemel, fúrástól és kalapácsolástól visszhangzik a terminál. Ez a vendégek első és utolsó élménye a szigetről. A helyiek az üzemeltető Fraportot hibáztatják.

A frankfurti repülőtér üzemeltetője a világ számos légikikötőjét birtokolja. A 14 görögországi érdekeltsége között van a rodoszi reptér. A görög állam a nemzetközi hitelezők, illetve az EU nyomására privatizálta néhány éve. A német cég 1,2 milliárd eurót és felújítási ígéretet adott érte.

A munkát késve kezdték el, ezért a szezon végéig már biztos nem lesznek kész a felújítással. Ráadásul a modernizálás csak a külcsínnyire fog kiterjedni. A légiirányítóknak továbbra is az elöregedett technikával kell dolgozniuk. Ez a terület ugyanis továbbra is a notóriusan pénzhiánnyal küzdő görög államhoz tartozik. Ugyan európai forrásokból és a légitársaságok által fizetett légiközlekedési adóból lenne forrás a felújításra, az állam mégsem költ, ameddig nem feltétlenül muszáj. Kevés a légiirányító is. A többség a nemzetközi összehasonlításban alacsony bérek és rossz munkakörülmények miatt elhagyta Görögországot.

A nemzetközi konszernek elégedettek

A heti 600 charterjáratot üzemeltet egyetlen német utazási iroda Rodoszra

A legnagyobb német utazási iroda, a TUI heti 600 charterjáratot üzemeltet Görögországba. Ezzel a legnagyobb beutaztató. Tavaly 3 millió embert vitt a dél-kelet-mediterrán országba. Az utasok között minden generáció és társadalmi osztály képviselteti magát. Legtöbben a fiatal családosok vannak. A repülők mellett a TUI 17 tengeri körutakat lebonyolító hajója is rendszeresen kiköt Görögországban.

Rodosz a TUI egyik legfontosabb görögországi desztinációja. Az utazási konszern számos szállodát maga üzemeltet a szigeten. Idén 9 új hotelt nyitott Görögországban a német konszern. Ezzel 49-re nőtt a komplexumok száma.

A Hotel Atlantica Imperial – csak felnőtteknek áll rendelkezésükre

Ezek közül az egyik a 5 csillagos ’Hotel Atlantica Imperial’. A regionális igazgató büszke az általa vezetett létesítményekre. Vangelis Vassiliou a negyvenes éveiben jár. A hotelkomplexum egyik étterme teraszáról mutatja be a félreeső öbölben fekvő luxushotelt a német közszolgálati rádió riporterének:

A strandot közvetlenül egy erdős rész övezi. A fák természetes védelmet nyújtanak a napsugaraktól. Kicsit beljebb, az öböl emelkedő részén vannak az éttermek és az épületek a szobákkal, apartmanokkal. Így mindenhonnan rálátás nyílik a türkizkék tengerre. A panorámában gyönyörködve földi paradicsomban érezhetjük magunkat.

Az ’Atlantica Imperial’ egy ’Adults-Only-Hotel’, tehát csak felnőtt látogatókat fogad. A nyugalomra vágyó vendégek, többségükben fiatal párok, nincsenek kitéve a gyerekzsivajnak.

Vangelis Vassiliou

A TUI olyan szállodákat sokaságát is üzemelteti, amelyek kifejezetten a gyerekes családok igényeihez igazodnak. A ’Family-Life-Hotel’ koncepciónak része például az egész napos animáció a kicsiknek.

A legjövedelmezőbb üzlet az utazásszervezőknek a nyaralást repülést, szállást és ellátást magában foglaló csomagban kínálni. A TUI ezen a területen kereste meg a tavalyi 18,5 milliárd eurós bevétele nagy részét.

A legtöbb turista brit. Őket követik a német nyelvű országokból és Skandinávióból érkezők. Az elmúlt években jelentősen nőtt a kelet-európai vendégek száma. „A többség a kiindulási országtól függetlenül a TUI szervezésében érkezik” – mondja büszkén az Kelet- és Észak-Görögországért felelős részleg vezetője, Barbara Kirchner a német közszolgálati rádiónak, a DLF-nek.

A TUI családi szállodája az Atlantica Aegean Blue Resort

A nagy utazásszervezőnek jó üzlet a görögországi tömegturizmus. A helyi munkavállalók és vállalkozások szemszögéből nézve árnyaltabb a kép. Kirchner nem érti az elégedetlenséget: „Mi is azt szeretnénk, ha a külföldiek megismernék Görögország természeti és kulturális értékeit. Ráadásul a fakultatív kirándulások szervezése fontos üzleti szegmens a TUI-nak, amelyből a helyiek is komolyan profitálnak.” Kirchner elmondása szerint a programok szervezésénél nagy hangsúlyt fektetnek a fenntartható turizmus elveire, a környezetvédelemre és a helyi gazdaság támogatására. Azt is hozzáteszi, hogy a hotelek beszállítóinak nagy része görög vállalkozó.

A helyiek panasza – óvárosban és azon kívül

A rodosziaknak minderről más a véleménye. A többség közvetlenül, de közvetve a nem a turizmus területén dolgozó kisebbség is a külföldiekből él. Például egy zöldség- és gyümölcstermesztők is csak a turistáknak vagy a szállodáknak tudják eladni az árujukat.

Rodosz történelmi óvárosa turisztikai mágnes Kép/ Fotó: PEMAX

Az all-inclusive hoteleket és a tengerjáró hajókat különösen kritizálják. Erről a DLF riportere a legautentikusabb forrásból értesül. Rodosz város történelmi központjában gasztronómiai vállalkozásokat üzemeltetőkkel beszélget. Az Égei-tenger szigeteinek egyik legszebb városa, az UNESCO-világörökség része. Az ókori görög, a középkori és az oszmán épített örökség egyvelege. A szűk utcákban alig lehet lépni bámészkodóktól. Az éttermek és kávézók mégis szinte üresek.

„Az all-inclusive szállodák és a tengerjáró hajók tönkre teszik az üzletet” – panaszkodik egy gyros büfé 43 éves tulajdonosa, Tzoulis Machramas.

Nemrég kötött ki egy hatalmas tengerjáró, még sincs egyetlen vendégem se. Ha valaki bejön, csak egy salátát eszik. A vizet ingyen adom hozzá, hogy jobban meg tudják emészteni a hajón elfogyasztott bőséges büféreggelit vagy ebédet” – ironizál, de látszik rajta, hogy bosszús.

„Többen ülnek a vécémre, mint az asztalaimhoz” – folytatja hasonló stílusban. A főtéri csak egy Machramas négy imbisze közül.

Olcsó gyros – drága bérlet

Gyrost is kevesen vásárolnak a helyiektől

A gyros pitában mindössze 3 euró. Mégsem megy az üzlet. Álmatlan éjszakái vannak, hogy a hónap végén ki tudja-e fizetni a bérleti díjakat, a béreket és az adót. A főtéri üzletnek csak a bérleti díja havi 2500 euró. A külvárosi büféje megy a legjobban, ahova elsősorban helyiek járnak. De ott is csökkent a bevétele. A gazdasági válság még mindig érezteti a hatásét. A helyieknek spórolniuk kell. „Örülök, hogy a lányom jogásznak, a fia pedig állatorvosnak tanul. Egyiküknek sem kell majd az idegenforgalomból megélnie.”

Egy szomszédos szuvenírüzlet tulajdonosa is elkeseredett. A boltja előtt hömpölyögnek a turisták, de alig valaki tér be hozzá. „A belváros szívében vagyunk. Mégis kevés a vásárló. Az utazási irodák egyre olcsóbban kínálják a rodoszi nyaralást. Sok kispénzű jön, akik minden fillérre ügyelnek” – mondja Sevastianos Sakellaridis.

Számok és okok

Aris Soulounias  Rodosz szállodájában Kép/Fotó: Dlf / Rodothea Seralidou)

A számok részben a helyiek panaszait igazolják. 2018-ban rekordot döntött, a 33 milliót is meghaladta a Görögországba érkező külföldiek száma. Kétszáz százalékos növekedés 2005-höz viszonyítva. A bevétel csak 45%-al nőtt. Tavaly 16 milliárd euró volt.

A Görög Szállodaszövetség alelnöke 5 csillagos szállodájában fogadja a DLF riporterét Rodosz város közelében. A hatvanas éveiben járó, feltűnően elegáns Aris Soulounias jól illik a luxuskörnyezetbe. Az okokat sorolja, amiért a külföldiek kevesebb pénzt hagynak Görögországban:

  • A többség korábban évente egyszer nyaralt. Napjainkban az átlag háromszor kerekedik útra. Így egy szabadságra kevesebb pénz jut.
  • Rodoszra a legnagyobb számban érkező britek az euró övezethez tartozó Görögországban érzik a font árfolyam gyengülését.
  • A szintén fontos skandináv piacon évek óta nincs reálbérnövekedés. Svédország, ahonnan a legtöbben érkeznek, recesszióba került. A többség ennek ellenére nem mond le a nyaralásról, viszont árérzékenyebb a foglalásnál és helyben is. Az utazásszervezők kénytelenek olcsóbban adni az utakat, ha értékesíteni akarják a korábbi években megszokott kontingenseiket.
  • Egyre nagyobb az országok közötti konkurencia. Ez különösen igaz a Földközi-tenger keleti medencéjére. A török és egyiptomi 4-5 csillagos all-inclusive szállodák áraival lehetetlen versenyezni.

Káros láncreakció

Az utazásszervezők már a szezon előtt kibérlik a charter-gépeket. Az üresen maradó helynél jobb az olcsón eladott. Ezért, ha nem látnak más megoldást, lemennek az árakkal. A szállodaszövetség vezetője azt mondja: mégsem rajtuk, hanem a hotelek üzemeltetőin csattan az ostor. Ha nem adják olcsóbban a szobákat, a nagy utazási konszernek azzal fenyegetnek, hogy jövőre csökkentik a görögországi charter kapacitásukat, és más országba viszik a nyaralni vágyókat.

„Az utasok nagy részének a meleg, a tenger és az ár-érték-arány a fontos, nem pedig az, melyik országban tölti el az éve legszebb napjait.”

Soulouniast igazolja, hogy a szállodák többsége a nagyarányú látogatószámnövekedés és az ugyan kisebb ütemben, de emelkedő bevétel ellenére is veszteséges. „Túl sok az állami elvonás. Nagy a szinte kivétel nélkül hitelből épült szállodák után fizetendő kamatteher. Egyre komolyabb konkurenciát jelentenek a magánszállásokat közvetítő oldalak, elsősorban az Airbnb” – sorolja az okokat a Görög Szállodaszövetség alelnöke. Kormányzati intézkedéseket sürget a hazai hotelüzemeltetők védelmében, „máskülönben néhány éven belül szinte minden görögországi hotel a brit, német és francia utazási konszernek kezében lesz, akik nyomott áron vehetik meg a bajba jutott görögök szállodáit.”

A kormány tett néhány intézkedést. Csökkentette a gasztronómiai szolgáltatásokat terhelő áfát. A szállodások legfontosabb követelése, a munkaerő utáni adók és járulékok csökkentése még várat magára.

Az elvek és a realitás 

A nagy utazásszervező irodák járatain érkezők töltik meg a szállodákat

Soulounias mindezzel együtt nem akar hangulatot kelteni a nemzetközi konszernek ellen.

A charterjárataik és csomagajánlataik nélkül elérhetetlenek lennének a jelenlegi látogatószámok. Menetrend szerinti járatokkal érkező egyéni utazókkal nem lehetne megtölteni a szállodákat

– véli a Szállodaszövetség alelnöke, aki hoteltulajdonosként maga is szerződésben áll a TUI-val. Rodosz városi hoteljében viszonylag sok az egyéni foglalás.

Azonban a sziget turisztikai központjában, Falirakiban nemrég megnyílt luxushotel komplexumának 700 szobáját nem tudná megtölteni a nagy utazásszervezők nélkül. Nyomásukra az all-inclusive koncepcióba is belement, pedig a hazai gazdaságra nézve károsnak tartja. „Szívesebben kínálnék csak félpanziót, de tudomásul kell venni, hogy a korlátlan fogyasztás a trend. Ezt akarják az utasok. Ezért az ilyen szolgáltatást kínáló szállodákkal szerződnek az utazási irodák.”

A Görög Utazási Irodák Szövetségénél is ismerik a realitásokat. Nemzetközi elemzések is mutatják, ha egy országban kevés az all-inclusive szálloda, az nem növeli az éttermek forgalmát, viszont csökkenti az országba érkező külföldiek számát. Sokan egyszerűen olyan desztinációk mellett döntenek, ahol megkapják a szolgáltatást, amit akarnak.

Vannak persze kivételek, mint a német közszolgálati rádióban megszólaló brit házaspár:

Ha az egész nyaralást a szállodában akarod tölteni, elmehetsz egy angliai wellnesshotelbe is. Mi azért jöttünk Rodoszra, hogy megismerjük a szigetet és a lakóit. Számunkra ezt jelenti a nyaralás.

A turizmusból élő görögök reménykednek, hogy ezt a szemléletet fog felülkerekedni.

Elektromos cégautó vásárlás, flottaüzemeltetés. Szakmai konferencia konzultációs lehetőséggel 2024 március 21.-én. A 30 milliárdos kerettel megnyíló, elektromos cégautó beszerzést támogató pályázattal kapcsolatos információk, tanulságok. A KKV-ék számára is egyre meghatározóbb, már hatályos ESG törvény cégautó üzemeltetésre vonatkozó kérdésköre, az elektrifikáció rövid és hosszútávú hatásainak bemutatása.
További információ: https://azuzletkonferenciakozpont.hu

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A magyarok fizetési szokásai: a készpénz nem bírja a kártyák tempóját

A friss adatok szerint minden harmadik magyar bankkártyás ügyfél mobillal fizet, a kártyás vásárlások értéke pedig már a duplája a készpénzfelvételekének.

Limitnövelés, milliós tárgynyeremény: megy a licit a lakásbiztosítási piacon

lakásbiztosítási kampány alatt több százezres vásárlási utalványokat adnak, millió forintos tárgynyereményeket sorolnak.  

Adategyeztetést indít az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.

Az ellenőrzéshez személyi igazolványra és lakcímkártyára, valamint villany- és/vagy gázszámlára van szükség.

Zöldkötvényt bocsátott ki az MFB

Az MFB stratégiájának és működésének egyaránt szerves részét képezi a globális éghajlati célkitűzések, valamint a társadalmi hasznosságú célok támogatása.

Hírek

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint 3,3 százalékot gyengült az euróval, 4,2 százalékot gyengült a dollárral szemben és 0,2 százalékkal áll erősebben a svájci frank ellenében.

Még mindig a bootcamp-es junior fejlesztőké a jövő

Sokak számára lehet visszatartó erő az MI rohamléptékű terjeszkedése, és azért nem nyitnak komolyabban a programozói terület felé, mert félnek, hogy rövid idő alatt elveheti az MI a munkájukat.

Erősödött kissé szerda reggelre a forint

Erősödött kissé a forint szerda reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a keddi, közel másfél százalékos gyengülését követően.

Csökkent a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 494,13 pontos, 0,75 százalékos csökkenéssel 65 599,49 ponton zárt hétfőn.

Gazdaság

A magyarok fizetési szokásai: a készpénz nem bírja a kártyák tempóját

A friss adatok szerint minden harmadik magyar bankkártyás ügyfél mobillal fizet, a kártyás vásárlások értéke pedig már a duplája a készpénzfelvételekének.

A Zeina Hotels menedzser study tour a sikeres szezonért

A 2024-es sikerhez is elengedhetetlen, hogy a szállodalánc minden tagjának és minden részlegének kiemelkedően kell teljesítenie, miközben az elkötelezett munka mellett a kreatív, újító ötletekre is szükség van.

Februárban is nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon

Februárban 4,3 százalékkal, 626 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így az előző hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai 15 179 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban

A jegybank 14 millió forintra bírságolta a CIG Pannónia Életbiztosítót

A feltárt hiányosságok miatt szabta ki az MNB a 12,5 millió forint felügyeleti és a 1,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot a társaságra.