Kezdőlap Turizmus Görögország: dübörgő turizmus, elégedetlen helyiek
No menu items!

Görögország: dübörgő turizmus, elégedetlen helyiek

2018-ban is rekordot döntött a Görögországba érkező turisták száma. A nagy turisztikai konszernek örülnek, jól keresnek az utakon. A helyi kisvállalkozók és az idegenforgalomban dolgozó görögök inkább az árnyoldalakat látják. Helyzetkép Rodoszról.  

 Káosz a reptéren

Rodosz egy a számos görög sziget közül, amely szinte kizárólag az idegenforgalomból él. A 150 ezres szigetre 2,5 millióan érkeznek évente. Többségük csomagban veszi meg az utazást, a szállás és az ellátást – a legjobb üzlet a nemzetközi utazási konszerneknek. Viszont akik így foglalnak, alig költenek helyben – panaszkodnak a helyiek. A tömegturizmus kárvallottjainak érzik magukat.

Diagoras repülőtere nem fest barátságos képet

A sziget saját légikikötője a Diagoras, az ókori olimpiák egyik legendájának a nevét viseli. A repülőtér mégse mutat daliás képet: vezetékek lógnak a mennyezetről, a csomagkiadó szalagok többsége nem üzemel, fúrástól és kalapácsolástól visszhangzik a terminál. Ez a vendégek első és utolsó élménye a szigetről. A helyiek az üzemeltető Fraportot hibáztatják.

A frankfurti repülőtér üzemeltetője a világ számos légikikötőjét birtokolja. A 14 görögországi érdekeltsége között van a rodoszi reptér. A görög állam a nemzetközi hitelezők, illetve az EU nyomására privatizálta néhány éve. A német cég 1,2 milliárd eurót és felújítási ígéretet adott érte.

A munkát késve kezdték el, ezért a szezon végéig már biztos nem lesznek kész a felújítással. Ráadásul a modernizálás csak a külcsínnyire fog kiterjedni. A légiirányítóknak továbbra is az elöregedett technikával kell dolgozniuk. Ez a terület ugyanis továbbra is a notóriusan pénzhiánnyal küzdő görög államhoz tartozik. Ugyan európai forrásokból és a légitársaságok által fizetett légiközlekedési adóból lenne forrás a felújításra, az állam mégsem költ, ameddig nem feltétlenül muszáj. Kevés a légiirányító is. A többség a nemzetközi összehasonlításban alacsony bérek és rossz munkakörülmények miatt elhagyta Görögországot.

A nemzetközi konszernek elégedettek

A heti 600 charterjáratot üzemeltet egyetlen német utazási iroda Rodoszra

A legnagyobb német utazási iroda, a TUI heti 600 charterjáratot üzemeltet Görögországba. Ezzel a legnagyobb beutaztató. Tavaly 3 millió embert vitt a dél-kelet-mediterrán országba. Az utasok között minden generáció és társadalmi osztály képviselteti magát. Legtöbben a fiatal családosok vannak. A repülők mellett a TUI 17 tengeri körutakat lebonyolító hajója is rendszeresen kiköt Görögországban.

Rodosz a TUI egyik legfontosabb görögországi desztinációja. Az utazási konszern számos szállodát maga üzemeltet a szigeten. Idén 9 új hotelt nyitott Görögországban a német konszern. Ezzel 49-re nőtt a komplexumok száma.

A Hotel Atlantica Imperial – csak felnőtteknek áll rendelkezésükre

Ezek közül az egyik a 5 csillagos ’Hotel Atlantica Imperial’. A regionális igazgató büszke az általa vezetett létesítményekre. Vangelis Vassiliou a negyvenes éveiben jár. A hotelkomplexum egyik étterme teraszáról mutatja be a félreeső öbölben fekvő luxushotelt a német közszolgálati rádió riporterének:

A strandot közvetlenül egy erdős rész övezi. A fák természetes védelmet nyújtanak a napsugaraktól. Kicsit beljebb, az öböl emelkedő részén vannak az éttermek és az épületek a szobákkal, apartmanokkal. Így mindenhonnan rálátás nyílik a türkizkék tengerre. A panorámában gyönyörködve földi paradicsomban érezhetjük magunkat.

Az ’Atlantica Imperial’ egy ’Adults-Only-Hotel’, tehát csak felnőtt látogatókat fogad. A nyugalomra vágyó vendégek, többségükben fiatal párok, nincsenek kitéve a gyerekzsivajnak.

Vangelis Vassiliou

A TUI olyan szállodákat sokaságát is üzemelteti, amelyek kifejezetten a gyerekes családok igényeihez igazodnak. A ’Family-Life-Hotel’ koncepciónak része például az egész napos animáció a kicsiknek.

A legjövedelmezőbb üzlet az utazásszervezőknek a nyaralást repülést, szállást és ellátást magában foglaló csomagban kínálni. A TUI ezen a területen kereste meg a tavalyi 18,5 milliárd eurós bevétele nagy részét.

A legtöbb turista brit. Őket követik a német nyelvű országokból és Skandinávióból érkezők. Az elmúlt években jelentősen nőtt a kelet-európai vendégek száma. „A többség a kiindulási országtól függetlenül a TUI szervezésében érkezik” – mondja büszkén az Kelet- és Észak-Görögországért felelős részleg vezetője, Barbara Kirchner a német közszolgálati rádiónak, a DLF-nek.

A TUI családi szállodája az Atlantica Aegean Blue Resort

A nagy utazásszervezőnek jó üzlet a görögországi tömegturizmus. A helyi munkavállalók és vállalkozások szemszögéből nézve árnyaltabb a kép. Kirchner nem érti az elégedetlenséget: „Mi is azt szeretnénk, ha a külföldiek megismernék Görögország természeti és kulturális értékeit. Ráadásul a fakultatív kirándulások szervezése fontos üzleti szegmens a TUI-nak, amelyből a helyiek is komolyan profitálnak.” Kirchner elmondása szerint a programok szervezésénél nagy hangsúlyt fektetnek a fenntartható turizmus elveire, a környezetvédelemre és a helyi gazdaság támogatására. Azt is hozzáteszi, hogy a hotelek beszállítóinak nagy része görög vállalkozó.

A helyiek panasza – óvárosban és azon kívül

A rodosziaknak minderről más a véleménye. A többség közvetlenül, de közvetve a nem a turizmus területén dolgozó kisebbség is a külföldiekből él. Például egy zöldség- és gyümölcstermesztők is csak a turistáknak vagy a szállodáknak tudják eladni az árujukat.

Rodosz történelmi óvárosa turisztikai mágnes Kép/ Fotó: PEMAX

Az all-inclusive hoteleket és a tengerjáró hajókat különösen kritizálják. Erről a DLF riportere a legautentikusabb forrásból értesül. Rodosz város történelmi központjában gasztronómiai vállalkozásokat üzemeltetőkkel beszélget. Az Égei-tenger szigeteinek egyik legszebb városa, az UNESCO-világörökség része. Az ókori görög, a középkori és az oszmán épített örökség egyvelege. A szűk utcákban alig lehet lépni bámészkodóktól. Az éttermek és kávézók mégis szinte üresek.

„Az all-inclusive szállodák és a tengerjáró hajók tönkre teszik az üzletet” – panaszkodik egy gyros büfé 43 éves tulajdonosa, Tzoulis Machramas.

Nemrég kötött ki egy hatalmas tengerjáró, még sincs egyetlen vendégem se. Ha valaki bejön, csak egy salátát eszik. A vizet ingyen adom hozzá, hogy jobban meg tudják emészteni a hajón elfogyasztott bőséges büféreggelit vagy ebédet” – ironizál, de látszik rajta, hogy bosszús.

„Többen ülnek a vécémre, mint az asztalaimhoz” – folytatja hasonló stílusban. A főtéri csak egy Machramas négy imbisze közül.

Olcsó gyros – drága bérlet

Gyrost is kevesen vásárolnak a helyiektől

A gyros pitában mindössze 3 euró. Mégsem megy az üzlet. Álmatlan éjszakái vannak, hogy a hónap végén ki tudja-e fizetni a bérleti díjakat, a béreket és az adót. A főtéri üzletnek csak a bérleti díja havi 2500 euró. A külvárosi büféje megy a legjobban, ahova elsősorban helyiek járnak. De ott is csökkent a bevétele. A gazdasági válság még mindig érezteti a hatásét. A helyieknek spórolniuk kell. „Örülök, hogy a lányom jogásznak, a fia pedig állatorvosnak tanul. Egyiküknek sem kell majd az idegenforgalomból megélnie.”

Egy szomszédos szuvenírüzlet tulajdonosa is elkeseredett. A boltja előtt hömpölyögnek a turisták, de alig valaki tér be hozzá. „A belváros szívében vagyunk. Mégis kevés a vásárló. Az utazási irodák egyre olcsóbban kínálják a rodoszi nyaralást. Sok kispénzű jön, akik minden fillérre ügyelnek” – mondja Sevastianos Sakellaridis.

Számok és okok

Aris Soulounias  Rodosz szállodájában Kép/Fotó: Dlf / Rodothea Seralidou)

A számok részben a helyiek panaszait igazolják. 2018-ban rekordot döntött, a 33 milliót is meghaladta a Görögországba érkező külföldiek száma. Kétszáz százalékos növekedés 2005-höz viszonyítva. A bevétel csak 45%-al nőtt. Tavaly 16 milliárd euró volt.

A Görög Szállodaszövetség alelnöke 5 csillagos szállodájában fogadja a DLF riporterét Rodosz város közelében. A hatvanas éveiben járó, feltűnően elegáns Aris Soulounias jól illik a luxuskörnyezetbe. Az okokat sorolja, amiért a külföldiek kevesebb pénzt hagynak Görögországban:

  • A többség korábban évente egyszer nyaralt. Napjainkban az átlag háromszor kerekedik útra. Így egy szabadságra kevesebb pénz jut.
  • Rodoszra a legnagyobb számban érkező britek az euró övezethez tartozó Görögországban érzik a font árfolyam gyengülését.
  • A szintén fontos skandináv piacon évek óta nincs reálbérnövekedés. Svédország, ahonnan a legtöbben érkeznek, recesszióba került. A többség ennek ellenére nem mond le a nyaralásról, viszont árérzékenyebb a foglalásnál és helyben is. Az utazásszervezők kénytelenek olcsóbban adni az utakat, ha értékesíteni akarják a korábbi években megszokott kontingenseiket.
  • Egyre nagyobb az országok közötti konkurencia. Ez különösen igaz a Földközi-tenger keleti medencéjére. A török és egyiptomi 4-5 csillagos all-inclusive szállodák áraival lehetetlen versenyezni.

Káros láncreakció

Az utazásszervezők már a szezon előtt kibérlik a charter-gépeket. Az üresen maradó helynél jobb az olcsón eladott. Ezért, ha nem látnak más megoldást, lemennek az árakkal. A szállodaszövetség vezetője azt mondja: mégsem rajtuk, hanem a hotelek üzemeltetőin csattan az ostor. Ha nem adják olcsóbban a szobákat, a nagy utazási konszernek azzal fenyegetnek, hogy jövőre csökkentik a görögországi charter kapacitásukat, és más országba viszik a nyaralni vágyókat.

„Az utasok nagy részének a meleg, a tenger és az ár-érték-arány a fontos, nem pedig az, melyik országban tölti el az éve legszebb napjait.”

Soulouniast igazolja, hogy a szállodák többsége a nagyarányú látogatószámnövekedés és az ugyan kisebb ütemben, de emelkedő bevétel ellenére is veszteséges. „Túl sok az állami elvonás. Nagy a szinte kivétel nélkül hitelből épült szállodák után fizetendő kamatteher. Egyre komolyabb konkurenciát jelentenek a magánszállásokat közvetítő oldalak, elsősorban az Airbnb” – sorolja az okokat a Görög Szállodaszövetség alelnöke. Kormányzati intézkedéseket sürget a hazai hotelüzemeltetők védelmében, „máskülönben néhány éven belül szinte minden görögországi hotel a brit, német és francia utazási konszernek kezében lesz, akik nyomott áron vehetik meg a bajba jutott görögök szállodáit.”

A kormány tett néhány intézkedést. Csökkentette a gasztronómiai szolgáltatásokat terhelő áfát. A szállodások legfontosabb követelése, a munkaerő utáni adók és járulékok csökkentése még várat magára.

Az elvek és a realitás 

A nagy utazásszervező irodák járatain érkezők töltik meg a szállodákat

Soulounias mindezzel együtt nem akar hangulatot kelteni a nemzetközi konszernek ellen.

A charterjárataik és csomagajánlataik nélkül elérhetetlenek lennének a jelenlegi látogatószámok. Menetrend szerinti járatokkal érkező egyéni utazókkal nem lehetne megtölteni a szállodákat

– véli a Szállodaszövetség alelnöke, aki hoteltulajdonosként maga is szerződésben áll a TUI-val. Rodosz városi hoteljében viszonylag sok az egyéni foglalás.

Azonban a sziget turisztikai központjában, Falirakiban nemrég megnyílt luxushotel komplexumának 700 szobáját nem tudná megtölteni a nagy utazásszervezők nélkül. Nyomásukra az all-inclusive koncepcióba is belement, pedig a hazai gazdaságra nézve károsnak tartja. „Szívesebben kínálnék csak félpanziót, de tudomásul kell venni, hogy a korlátlan fogyasztás a trend. Ezt akarják az utasok. Ezért az ilyen szolgáltatást kínáló szállodákkal szerződnek az utazási irodák.”

A Görög Utazási Irodák Szövetségénél is ismerik a realitásokat. Nemzetközi elemzések is mutatják, ha egy országban kevés az all-inclusive szálloda, az nem növeli az éttermek forgalmát, viszont csökkenti az országba érkező külföldiek számát. Sokan egyszerűen olyan desztinációk mellett döntenek, ahol megkapják a szolgáltatást, amit akarnak.

Vannak persze kivételek, mint a német közszolgálati rádióban megszólaló brit házaspár:

Ha az egész nyaralást a szállodában akarod tölteni, elmehetsz egy angliai wellnesshotelbe is. Mi azért jöttünk Rodoszra, hogy megismerjük a szigetet és a lakóit. Számunkra ezt jelenti a nyaralás.

A turizmusból élő görögök reménykednek, hogy ezt a szemléletet fog felülkerekedni.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Helyreállítási alap. Az EU elfogadta újabb négy tagállam tervét

Az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) elfogadta négy tagállam, Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus nemzeti helyreállítási tervét, amelyek fő célja a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpra állás finanszírozása. A testület elsőként 12 tagállam helyreállítási tervének adott zöld jelzést július közepén.

Matolcsy: több digitális, kevesebb építési beruházásra lenne szükség

Az állam vasba és betonba, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet - bírálja a beruházások szerkezetét és ebből a szempontból érvel a magas költségvetési deficit ellen e heti írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

KSH: tízmillió fölött az internet-előfizetések száma

Tavaly az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című kiadványából.

Hőségriadót rendelt el Müller Cecília

A következő napokban várható tartós hőség miatt déltől hőségriadót rendelt el Müller Cecília országos tisztifőorvos.

Hírek

KSH: tízmillió fölött az internet-előfizetések száma

Tavaly az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című kiadványából.

Hőségriadót rendelt el Müller Cecília

A következő napokban várható tartós hőség miatt déltől hőségriadót rendelt el Müller Cecília országos tisztifőorvos.

Házassági vagyonjog – tévhitek. A szerződés tiszta helyzetet teremt

A házassági vagyonjogi szerződés tiszta helyzetet teremt, a házastársak biztonságát is szolgálja - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

Vatikán – 65 millió euró deficit. Nyilvános a vagyonnyilatkozat is

A Vatikán első alkalommal hozott nyilvánosságra információkat a birtokában álló ingatlanokról: a Szentszék eddigi legrészletesebb vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy több mint ötezer ingatlannal rendelkezik szerte a világon.

Világörökség. Kilenc új helyszín az UNESCO listáján

Kilenc új helyszínt - köztük a madridi Prado múzeumot ölelő kulturális térséget, európai fürdővárosokat és a kínai Kanton történelmi városrészét - vett fel a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán.

Olaszország: Tűzvész tombol Szardínián

Négyszáz embernek kellett elhagynia otthonát vasárnapra virradóra Szardínia szigetén, amelynek nyugati térségében tűz pusztít.

Németországban újabb csúcs felé közelíthet az új fertőzöttek napi száma

Németországban két hónapon belül százezerre is emelkedhet a koronavírussal fertőzöttek napi száma, hacsak nem olttatják be magukat többen

Hőhullám és sáros eső is érkezik

Újabb hőhullám várható a hétvégén, és ismét szaharai por...

Gazdaság

Tovább mélyíti kínai kapcsolatait az MNB

Az információcsere és a tudásmegosztás érdekében kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá a Kínai Értékpapír-felügyeleti Hatóság (CSRC) és a Magyar Nemzeti Bank.

Duplázott a lakossági megtakarítás

A járvány alatt jóval nagyobb megtakarítások halmozódtak fel a lakosságnál, mint a megelőző időszakban, az öngondoskodás célja nem változott számottevően, továbbra is a legnépszerűbb...

Moratórium – Nagy Márton: újra kellene gondolni egyes hitelek kondícióit

Még szeptember vége előtt érdemes lenne átgondolni a moratóriumban lévő lakossági folyószámlahitelek és a hitelkártyák kezelését - jelentette ki a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója.

Az EKB nem változtatott az irányadó eurókamaton

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa nem változtatott csütörtöki kamatdöntő ülésén az irányadó eurókamaton.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom